Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. január 30. PÉNTEK BRATISLAVA m XXXIV. ÉVFOLYAM 25. szám ô Ára 50 fillér Hatékonyabb állattenyésztést A társadalmi termelés hatékonyságának növelésére irányuló törekvés a szocialista gazdaság kulcsfontosságú feladata. Je- lenleg a társadalmi termelés minden területén szükség van a hatékonyság növelésére, nert az extenzív fejlesztési tartalé­kok kimerülése folytán ez a fejlődés legfontosabb útja. Tekin­tettel a fűtőanyag-, a nyersanyag- és az élelmiszerellátás világ­piaci helyzetére, a közélelmezés problémája fokozott igényeket támaszt a mezőgazdasággal szemben. Az élelmiszertermelést és -ellátást főként a belső lehetősé­gek korlátozzák, ezért mindenekelőtt a belső tartalékok moz­gósítására, a szubjektív tényezők hatékonyabb aktivizálására van szükség. Ezzel kapcsolatban Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 14. ülésén kijelentette: „Ha meg akarjuk állni helyünket a nemzetközi versenyben, többet kell megismernünk, többet kell tudnunk, hatékonyabban kell irányítanunk, jobban kell dolgoznunk és megnyerni az embereket a feladatok teljesítésé­re ‘ Bár az elmúlt öt esztendőben a lakosság egyre növekvő szük­ségleteinek kielégítése az S. ötéves tervidőszakhoz képest sok­kal! igényesebb és bonyolultabb feltételek között folyt, egészé­ben véve megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar teljesítette az élelmiszertermelés alapvető feladatait és lényegében zökkenőmentesen ellátta a piacot. A mezőgaz­dasági dolgozók elsőrendű feladata, hogy alapélelmiszerekből a 7. ötéves tervidőszakban is biztosítsák az ellátást. Mivel a beruházási lehetőségek korlátozottak, szükség van a saját erő­források mozgósítására. Nem nehéz bizonyítani, milyen sok kihasználatlan tartalék van még mindig a mezőgazdaságban. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva megállapítható, hogy a legkönnyebben mozgósítható tartalékok a gabona- és takar­mányalap ésszerű felhasználásában rejlenek. Szakemberek ki­számították, hogy például a sertéshizlalásban a takarmányfo­gyasztás az összköltségek háromnegyedét teszi ki. Tehát a ta­karmányfogyasztás alapvető tényező, amelytől közvetlenül függ a hizlalás hatékonysága és a nyereség alakulása. Nyilvánvaló, hogy viszonylag kis megtakarítással is jelentős értékeket nyer­hetünk, de minden dekagramm többletfogyasztás törvényszerűen csökkenti a vágósertés-termelés hatékonyságát. íme egy példa: a memesócsai (Zemianská Olöaj takarmánykeverék-készítő üzem három földművesszövetkezetnek, a keszegfalusinak, a laksza- kállasinak és a nemesócsainak (Kamenifiná, Sokolce), szállít keverékeket. Az egyes szállítmányok szinte ugyanabból a ku­pacból vannak, mégis a tavalyi harmadik negyedév végéig Keszegfalun a sertések átlagos napi súlygyarapodása SOO gramm volt és egy kilogramm súlygyarapodáshoz 3,74 kilogramm ta­karmányra volt szükség, Lakszakállason a napi súlygyarapodás 509 gramm volt és 3,85 kilogramm takarmány felhasználásával értek el egy kilogramm súlygyarapodást, Nemesócsán viszont 351 gramm átlagos napi súlygyarapodás mellett egy kilogramm- myi gyarapodás eléréséhez 4,8 kilogramm takarmányra volt szükség. Ezek a számok sokat mondanak a zootechnikusok és az állatgondozók munkájáról. Hatalmas tartalékok vannak az ilyen nem kívánatos különbségek megszüntetésében, amelynek révén a 7. ötéves tervidőszakban gyors ütemben növelhető a mezőgazdasági termelés, bárminemű beruházások nélkül. Csak éppen szakmai és politikai szempontból következetes irá­nyító és szervező munkára van szükség. Különösen nagy gondot kell fordítani a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésére, amelynek fontosságát a CSKP KB 13. ülé­sének határozatai is kiemelték. Mutatja ezt az is, hogy a szarvasmarha tömegtakarmányokkal is hizlalható, amelyek Szlovákiában több mint 1,3 millió hektárnyi réten és legelőn teremnek. Ezen kívül a szarvasmarha a talaj termékenysége növelésének pótolhatatlan tényezője. Egyrészt a szarvasmarha húsából hazai takarmánytartalékok alapján értékes fehérjét nyerünk, másrészt trágyázással növeljük a föld termékenysé­gét. Ahol megfelelőek a feltételek, 100 hektár mezőgazdasági területre legalább 90—100 szarvasmarhának kell jutnia. A hatékony szarvasmarha-hizlaláshoz azonban jó minőségű tömegtakarmányokra van szükség. Ha az állattenyésztők azt akarják, hogy 2,10 kilogramm szemestakarmány-fogyasztás mel­lett az átlagos napi súlygyarapodás 900 gramm legyen, akkor tömegtakarmányokkal 500 grammos súlygyarapodást kell elér­niük. Ez a legtöbb esetben nem sikerül, a szarvasmarhák átla­gos napi súlygyarapodása csak 750—800 gramm, ami a tömeg- takarmányok rosszabb minőségére utal. Ez különösen a hegy­aljai és a hegyvidékekre vonatkozik. A súlygyarapodás stagnálása és visszaesése a vágósúly csök­kenésében is megmutatkozik. 1974-ben a szarvasmarha átlagos vágósúlya 477 kilogramm volt, ezzel szemben tavaly csak 464 kilogramm. A mezőgazdasági dolgozók nem éltek azzal a le­hetőséggel, amelyet a vágómarha ártámogatása nyújt. Hiszen a:<:nn kívül, hogy felemelt eladási áron adhatták el, több mint 500 kilogramm súlyú hísóállatért 500 korona prémiumot is kap­hattak. foggal megkérdezhetjük: babérjaikon ültek az üzem­gazdászok, az állattenyésztők és az állatgondozók? Egyes állattenyésztők a súlygyarapodásban elért sovány eredményeket a takarmánykeverék keretek lefaragásával ma­gyarázták. Valahogy elfeledkeztek arról, hogy a visszaesés oka a tömegtakarmányok rossz minősége volt. Ha az állatte­nyésztők és a növénytermesztők jobb szak- és politikai szervező munkát végeztek volna, ha ezt szigorúbban megkövetelte vol­na tőlük a vállalat vezetősége és a pártszervezet, most nem kellene ezzel a problémával küszködni. Szükséges, hogy a legjobb állattenyésztő ismeretei, tapasz­talatai és módszerei a lemaradó vállalatoknál gyorsan elter­jedjenek. E téren jó eredményekről adhatnak számot a piešfa- nyi hármas számú kooperációs körzet mezőgazdasági dolgozói. A marhahizlalás eredményeit elemezve megállapították: a kör­zetben az átlagos súlygyarapodás 910 gramm volt, ezen belül a legjobb szövetkezetnél 953, a legrosszabbul gazdálkodónál 625 gramm. Számbavették lehetőségeiket és a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére felajánlották, hogy az egész kooperá­ció* körzetben már az idei második félévben az átlagos napi súlygyarapodás eléri a 950 grammot és a takarmányfogyasztás! normát sem lépik túl. Ez a kezdeményezés valóban követésre méltó. (PRAVDA) A Stará Túrá i Chirana üzem sztomatológiai és narkotizációs mű­szerek gyártására szakosította magát. Széles körű együttműködést fejt ki az elektrokardiográfia terén szovjet üzemekkel. Az üzem dolgozói az idén a KGST-tagországokba több mint 300 millió koro' na értékű gyógyászati műszert szállítanak, ebből 182 millió korona értékűt a Szovjetunióba. A képen: Juraj Mikas az M-7 narkotizá­ciós műszer t önömét erét állítja be (VI. Andor fölvétele — CSTK) MUNKASIMREKKEl KÖSZÖNTIK i PAnnsszusT Három felajánlás — egy járásból (Tudósítónktól) — A nagykürtös! (Vefký Kr- tíš) járás jelentős ipari üzemeinek dolgozói ér­tékes szocialista kötelezettséget vállaltak pár­tunk közelgő XVI. kongresszusa és megalaku­lása 60. évfordulója tiszteletére. A LIAZ vállalat 08-as üzemé­nek dolgozói az idei feladatai­kat december 24-ig teljesítik, az év végéig egymillió korona értékű árut termelnek. Az el­múlt évhez viszonyítva a tüzelő- és üzemanyagok, valamint az elektromos energia fogyasztásá­ban 0,5 százalékos megtakarí­tást érnek el, a selejtet pedig 10 százalékkal csökkentik. Va­lamennyi munkahelyen meg­szervezik a szocialista munka­versenyt, Az üzemben a műsza­ki fejlesztés terén mindent megtesznek, hogy az Š 706 RT motorok komplett gyártását megvalósíthassák. A munkakö­rülmények javítása, a környék rendezése, az óvoda bővítése és az üdülőjük karbantartása során 2400, a Nagykürtösi Ál­lami Gazdaságban pedig 1200 órát dolgoznak társadalmi mun­kában. Vállalásuk összértéke 1 millió 54 ezer korona. (Folytatás a 2. oldalon) SZOVJETUNIÓ Köztársasági pártkongresszusok (ČSTK) — Az SZKP XXVI. kongresszusa előkészületeinek zá­rószakaszában újabb szövetségi köztársaságokban került sor pártkongresszusokra. Tegnap Vilniusban megkezdő­dött a Litván Kommunista Párt XVIII. kongreszusa. Pjatrasz Griskjavicsusz első titkár be­számolójában hangsúlyozta, hogy a hajdani elmaradott me­zőgazdasági ország iparilag fej­lett köztársaság lett. Litvánia jelenlegi ipari termelése hat nap alatt produkál annyi értéket, mint 1940-ben. Rigában megkezdődött a Lett Kommunista Párt XXIII. kong­resszusa. Avguszt Vossz, a központi bizottság első titkára megnyitójában leszögezte, hogy a tavalyihoz viszonyítva az ipari termelés Idén 21 százalékkal nőtt. Elsősorban az elektroni­ka, a gépipar, a távközlési tech­nika és a vegyipar fejlesztésé­nek szenteltek nagy figyelmet. Tallinnban folytatódott az Jubiláns köszöntése (ČSTK) — Gustáv Husák köztársasági elnök levélben fe­jezte ki jókívánságait dr. Ale­xander Horáknak, a bratislavai Cirll—Metód Római Katolikus Teológiai Kar tanárának 70. szü­letésnapja alkalmából. Levelé­ben Gustáv Husák elismeréssel méltatja a jubiláns sok éves közéleti tevékenységét, amellyel hozzájárult szocialista társadal­munk fejlesztéséhez és nagyra értékelte a csehszlovák állam és a római katolikus egyház kapcsolatainak fejlesztéséhez való hozzájárulását. A levelet tegnap dr. Ale* xander Horák kanonoknak Vi­liam Šalgovič, a Szlovák Nem­zeti Tanács elnöke adta át. je< len voltak: Gejza Navrátil, Ľu­dovít Pezlár és Miroslav Válek, az SZNT képviselői. Viliam Šalgovič, az SZNT El­nöksége és a szlovák kormány; nevében nagyra értékelte a ju-< bilánsnak a Szlovák Nemzeti Tanács és a Nemzeti Front szerveiben, az államigazgatási és a társadalmi szervezetekben, különösen a CSSZBSZ-ben és a Csehszlovák Vöröskeresztben kifejtett sok éves tevékenysé­gét, amellyel jelentősen hozzá­járult hazánk szocialista építé­séhez. Méltatta aktív részvéte­lét a békevédők mozgalmában, valamint a Béke-világtanácsnak és a katolikus papok békemoz­galmának munkájában. Jól fejlődő kapcsolatok (CSTK) — Josef Kempnýt, a CSKP KB Elnökségének tagját, a KB titkárát tegnap, négyna­pos jugoszláviai látogatásának utolsó napján Belgrádban fo­gadta Lazar Mojszov, a JKSZ KB Elnökségének elnöke. Baráti beszélgetés során kölcsönösen tájékoztatták egymást a CSKP és a JKSZ tevékenységéről és időszerű céljairól, a két párt kongresszus előtti aktivitásáról, s áttekintették a két párt és a két ország együttműködését és kölcsönös kapcsolatait. Hangsú­lyozták, hogy sikeresen fejlőd­nek a kétoldalú kapcsolatok, érdeklődést mutattak a két or-i szág kölcsönös együttműködé­sének további bővítése iránt és rámutattak baráti kapcsolatok további elmélyítésének lehető­ségeire. Délután Josef Kempný kísé­retével Belgrádból elutazott Prágába. A Szurcsinl repülőté­ren búcsúztatására megjelent Andrej Marine, a JKSZ KB El­nökségének tagja, jelen volt Oldŕich Pavlovsky, Csehszlová­kia jugoszláviai nagykövete is. A 23. FORDULÓ BECSBEN A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KONSTRUKTÍV VÁLASZT VÁRNAK JAVASLATAIKRA Külügyminiszterünk Algériába látogat (ČSTK) — Mohammed Szadik Bin Jalijának, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársaság külügyminiszterének meghívá­sára Bohuslav Chüoupek cseh­szlovák külügyminiszter a kö­zeljövőben hivatalos baráti lá­togatást tesz Algériában. (ČSTK) — Bécsben tegnap megkezdődött a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkenté­si tárgyalások 23. fordulója. A 259. plenáris ülésen, amelyen Andre Wieland nagykövet, az NDK képviselője elnökölt, Ta- deusz Strulak lengyel és Wil­lem de Vos van Steenwijk hol­land küldöttségvezető szólalt fel. A lengyel delegátus egyebek között hangsúlyozta, hogy a szo­cialista országoknak úgy, mint a korábbiak során, most Is alapvető érdekük fűződik a kö­zép-európai haderőcsökkentési megállapodások aláírásához. Strulak emlékeztetett a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek tavalyi decemberi moszkvai ta­lálkozójára és az ott tett javas­latokra. Az európai katonai enyhülési és leszerelési konfe­renciára a madridi találkozón tett lengyel javaslattal kapcso­latban megállapította, hogy az megfelel az európai népek ér­dekeinek. Semmi esetre sem csökkentené a konferencia más leszerelési tárgyalások jelentő, ségét, beleértve a Bécsben folyó tanácskozást Is. Épp ellenkező­leg — hangsúlyozta a lengyel küldött —, az európai katonai enyhülés égető szükségességé­nek csak fokoznia kellene a bécsi tárgyalások résztvevőinek az első megállapodás aláírására tett törekvéseit. A szocialista országok a tár­gyalások korábbi szakaszaiban több alkalommal nyújtottak be messzemenő kompromisszumos javaslatokat, amelyekben figye­lembe vették a Nyugat állás­pontját. A szocialista országok kezdeményezései hozzájárultak (Folytatás a 2. oldalonJ VII AG PROLETARY AT, EGYESÖLJETEK! Észt Kommunista Párt XVIII. kongresszusa. Az észt kommu­nisták értékelik a legutóbbi kongresszus óta végzett tevé- (Folytatás a 2. oldalon /

Next

/
Oldalképek
Tartalom