Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám, hétfő

Ai irányítás nemcsak utasílgatás Kommentáljuk Reális követelmények A termékek minőségéről mind többet beszélünk, és akkor lennénk boldogok, ha a kérdéssel legalább ennyit foglal­koznánk a gyakorlatban is. Az igazgatók olykor az alvállal­kozókat hibáztatják, akiktől hibás alkatrészeket kapnak. A mester az anyagellátás zökkenőit jelöli meg a fogyatékos­ságok forrásául: későn kapunk mindent és kapkodunk. A munkás szervezési fogyatékosságokban látja az okát an­nak, hogy egyes termékek minősége elmarad az elvárások tói. Vagyis mindenki a másik háza előtt söpör, pedig min­den bizonnyal akad tennivaló a saját portáján is. A vásár lót, vagy a megrendelőt nem a kifogások, indoklások és magyarázkodások érdeklik, hanem az, hogy a becsületes munkával megkeresett pénzén vásárolt termék tartós le gyen és jó szolgálatokat tegyen. A minőség javításának több módját ismerjük, sajnos azon ban nem mindenütt teszik közkinccsé a bevált jó tapasz talatokat. Nem minden gyárban végeznek összehasonlítást a csaknem egyforma feltételek között dolgozó üzemrészle­gek munkája között, pedig az eredmények legtöbbször nem egyformák. Ahol jó minőségű árut termelnek, nyilván jobb a munkafegyelem, következetesebb a végtermékek és az. alvállalkozóktól érkezett alkatrészek, szerkezetek ellenőr zése. Egy felmérés nyilván felszínre hozná a „titkokat“, me lyeket különösebb nehézség nélkül alkalmazhatnának a ki vánt szinttől elmaradó részlegeken. A termékek minőségének javításával kapcsolatban nem rég követésre méltó példát találtunk a Csehszlovák Sajtó iroda egyik jelentésében. A hír Martinból jött, ahol Jozef Cíger, a Szocialista Munka Hőse, a Szlovák Nemzeti Felkelés nyomda dolgozója a CSKP XVI. kongresszusának tisztele téré egyéni kötelezettséget vállalt: Többek között szocia lista gondozásba veszi a nagy teljesítményű gépeket az esetleges üzemzavaruk kiküszöbölése illetve megelőzése céljából, és megkülönböztetett figyelmet fordít a gépről le kerülő termékek minőségére. A vállalás nem helyhez kö­tött, ezért alkalmazható az ipar más területén is. Ismert többek között a jó minőségű termékek negyedéve is. Ilyen akciót mindenütt lehet szervezni, és ha bebizonyo­sodik, bogy a figyelemmel kísért időszakban javult a ter­mékek minősége, az akkor alkalmazott munkamódszereket ki keli terjeszteni az év minden munkanapjára. A minőség javításával érdemben foglalkozhatnak a termelési érteke* leteken is, melyeken jelen vannak mindazok, akik közvet­len kapcsolatba kerülnek a termeléssel. „Pótolhatatlan a közvetlen irányítás szerepe, a vezetők felelősségteljes és kezdeményező tevékenysége, az irányítómunka módszerek nek, stílusának és szervezésének állandó tökéletesítése, a magas szintű politikai munka“ — mondotta Ľubomír Štrou gal, szövetségi miniszterelnök a CSKP KB 18. ülésén a gaz dasági vezetők címére. Nem lehet tehát a termelést az asz tál mellől irányítani, és csak azokban a vállalatokban szü­lethetnek mind mennyiségi, mind minőségi téren jó ered­mények, melyekben a vezető ismeri az emberek képességeit, » gépek teljesítményét, és hozzáértően irányít. A termékek minőségének állandó javításával kapcsolatos elvárásokat reális követelményeknek nevezhetjük. Főleg mert a legtöbb vállalatnál és üzemben a jó munka végzéséhez adottak a szükséges feltételek. Akik azonban ezeket nem­törődömségből, felelőtlenségből, munkájuk önző megkönnyí­téséből nem használják ki, vétséget követnek el mind- annyiunkkal szemben. Az ilyen magatartás megtorlást érde­mel melynek szigorú kiszabása a gazdasági vezetők és az el­lenőrző szervek feladata. Ne zárkózzanak el a törvény adta lehetőségek érvényesítésétől, mert aki rosszul termel, jogta­lanul részesül az állam pénzéből és megrövidíti a vásárlókat és a megrendelőket, KOMLÖS1 LAJOS A fiatal Irányító dolgozók — akik részt akarnak vállalni a kitűzött cél eléréséhez szüksé­ges módszerek megválasztáséból — általában azokban a kollek­tívákban elégedettebbek, ame-. lyekben a vezetők módszerei közelebb állnak az ún. demok­ratikus irányítási stílushoz. Az építőiparban végzett felmérések viszont azt bizonyították, hogy a fiatal, kezdő irányító dolgo­zók elégedettsége és munka- helyhez-kötöttsége kisebb, mint az idősebb korosztályba tartozó irányító dolgozóké. A fiatal irányító dolgozók sokkal érzé­kenyebbek az adott feladat tel­jesítési lehetőségeinek objektív megítélésére. Az, hogy mikép­pen szervezik meg a munkát, milyen mértékben biztosítják annak folyamatosságát, lénye­gesen befolyásolja a munka­eredmények alakulását, de je­lentős hatással van a munkaerő stabilizálására is. A szervezési és irányítási kér­dések egyre jobban előtérbe ke­rülnek a vezető gazdasági dol­gozók gyakorlati felkészítése során, miközben, persze, nem hagyják figyelmen kívül a nép­gazdaság tervszerű irányítását tökéletesítő komplex intézkedé­sekben foglalt követelményeket sem. A szervezés és irányítás azonban fontos tárgyát képezi a társadalmi kutatómunkának is. Elsősorban azért, mert mind­kettő színvonala jelentős mér­tékben befolyásolhatja a mun­katermelékenység alakulását. E téren pedig — mitagadás — a múltban eléggé sok tartalék halmozódott fel gazdaságirányí­tásunkban. Elsőrendű feladatunk tehát minden területen a tarta­lékok feltárása, és a társadal­mi munkatermelékenység reá­lis növelésének lehetőségeit is e tartalékok figyelembevételé­vel kell megállapítani. Az iparban dolgozó vállalati vezetők véleménye szerint az irányítás fogyatékosságai a kö­zelmúltban főleg azzal függői­tek össze, hogy nem volt eléggé hatékony a gazdasági szabályo­zók rendszere, hogy problémák voltak a tervezésben, és hogy nem volt megfelelő az irányító káderek színvonala. Az SZSZK- ban működő megkérdezettek 80 százaléka így vélekedett, és a gátló tényezőket ilyen sorrend­ben jelölte meg. Gyakran ta­pasztalhatjuk, hogy az irányítá­si dolgozók tudatosítják, mi­ként hatnak ezek a tényezők. A megkérdezettek 65 százaléka szerint az irányítás színvonalát az összes irányítási fokozaton egyszerre kell emelni. Maguk a gazdasági vezetők is beisme­rik, hogy jelentős tartalékok vannak még a dolgozók közötti személyes kapcsolatok javításá­ban, a beosztottak és a vezetők kölcsönös viszonyának formá­lásában. A munkatermelékeny­ség nemcsak beruházásigényes szerkezeti változásokkal növel­hető, hanem a munkahelyi em­beri kapcsolatok tökéletesíté­sével és a személyzeti munka A góinicbányui / Gelnica) Chro- notechna óragyár dolgozói 1980-ban több mint 5,5 millió korona értékben szállítot­tak külföldre gyermekórákat. Összesen 9 féle Órát állítanak elő, amelyek iránt rendkívül nagy az érdeklődés nem csupán idehaza, hanem a külpiacon is. Felvételünkön Valentina Jarti- sóvá óraszerelés közben (A. Haščák felvétele — ČSTK) komplex értelmezésével is. A személyes távlatok, előremene­teli lehetőségek tisztázása is fontos tényező, erre nemcsak a kezdő irányítási dolgozók köré­ben kell gondolni, hanem a munkások körében is. Azokon a munkahelyeken, amelyeken kü­lönböző okok miatt nem maradt idő a távlatok tisztázására, a munkások további lehetőségei­nek megismertetésére, ott rend­szerint az átlagosnál jóval na­gyobb a munkaerővándorlás, amely jelentős népgazdasági kárt okoz. Az eddigi felmérések eredmé­nyei egyértelműen azt bizonyít­ják, hogy a nem anyagi jellegű munkafeltételek (pl. a munka­helyi légkör) javítását a legal­sóbb bérosztályokba sorolt mun­kások kollektíváiban kell el­kezdeni. Számos helyen tapasz­taltuk, hogy ahol a mestereket megfelelően kiképzik az ún. aktív szociálpolitika szellemé­nek érvényesítésére, ott viszony­lag rövid idő alatt mérséklődik a munkakategóriákban a fluk­tuáció. Ezt — egyebek között — a bratislavai Slovnaft vállalat­ban is tapasztalhattuk. A vezető cselekedeteivel, ma­gatartásával, különböző helyze­tekben tanúsított állásfoglalá­sával erőteljesen befolyásolja a munkaerkölcsöt és a beosz­tottak teljesítőképességét. Be­csületes és megalkuvás nélküli állásfoglalással pozitívan befo­lyásolható a kollektíva tevé­kenysége. Ugyanakkor kétség­telen, hogy a becsületesség, a lelkiismeretesség hiánya, és a megalkuvás egészségtelen néze­tek érvényesítésére, kedvezőt­len légkör kialakítására ösztö­nöz. Napjainkban a termelési folyamat a munkásoktól és a középkáderektől is egyaránt megköveteli az irányítás folya­matába való bekapcsolódást, mert a legtöbb munkahelyen utasítgatással, a feladatok for­mális meghatározásával már nem elégedhetünk meg. A terme­lési célok eléréséhez, a terv teljesítéséhez nemcsak bizo­nyos technológiára van szükség, hanem a beosztottak munkaer­kölcsének megfelelő irányú for­málására is. Azokon a munkahelyeken, amelyeken a vezetők így értel­mezik feladataikat, az említett módon építik ki kapcsolataikat beosztottjaikkal, nem okoz gon­dot az igényes feladatok teljesí­tése, illetve túlteljesítése. A beosztottakkal és a felettesekkel való aktív együttműködés, az utasítgatás kiküszöbölése és a A klenoveci Csehszlovák- Szovjet Barátság Efsz ma már szakosított nagyüzem. Hegyvidé­ki adottságainak megfelelően a takarmánytermesztés az egyik fő szakágazata, míg az állatte­nyésztésben a szarvasmarha- és a juhtenyésztés dominál. Az 5500 hektáros mezőgazdasági területből több mint 4900 hek­tár a rét és legelő, s a burgo­nyatermesztésen kívül a fenn­maradó néhány száz hektáron is jószerivel szántóföldi takar­mánynövényeket termesztenek. Ennek ellenére évek óta nagy gondot okoz a saját állatállo­mány takarmányszükségletei­nek biztosítása. Csupán az el­múlt esztendőben több mint fél­millió korona értékben vásárol­tak szénát és egyéb etetnivalót a környékbeli gazdaságoktól és magángazdálkodóktól. Vajon ml okozza ezt a látszó­lag ellentmondásos helyzetet? — tettem fel a kérdést Pavol Koncos mérnöknek, a szövetke­zet elnökének. — Elsősorban a munkaerő- hiány, hiszen — a korábbi esz­tendőkről nem is beszélve — csupán 1973 óta 203 fizikai mun­kás távozott a községből, vagy talált helyben más elfoglaltsá­got. Ma már ott tartunk, hogy gazdaságunk növénytermeszté­sében mindössze 15 aktív mun­kaképes korban levő nő dolgo­zik, a többiek nyugdíjasok. Egy évtizeddel ezelőtt egy-egy hét­végén még nem jelentett külö­nösebb gondot 150—200 kézíka- szás aratásba állítása, ma jó esetben ennek egytizedével szá­molhatunk. Szövetkezetünk tag­sága elöregedett, a fiatalok pe­kölcsönös bizalom légkörének megteremtése mindenki számá­ra megkönnyíti a problémák megoldását. Ľubomír Štrougal elvtárs a párt-, állami, gazdasági és szak- szervezeti szervek és szerveze­tek tisztségviselőinek országos aktívaértekezletén a komplex intézkedések megvalósításáról szólva a következőkre figyel­meztetett: „Különösen nagy súlyt helyezünk arra, hogy a vezetők legyenek képesek való­ban irányítani a vállalati kol­lektívákat, hogy legyenek képe­sek a beosztottak kezdeménye­zőkészségének kibontakoztatá­sára és megszervezésére, a tar­talékok rendszeres feltárására, a kollektívák együttműködésé­nek elmélyítésére, a vállalat és az üzem eredményeiért való fe­lelősség vállalására. Az ilyen gazdasági vezetőket a párt- és a szakszervezeti szervezeteknek is teljes tekintélyükkel támo­gatniuk kell. Ha azonban ezek a szervek azt tapasztalják, hogy a vezető dolgozó képte­len a feladatok ellátására, vagy hogy személyes érdekeit helye­zi előtérbe, akár az illető veze­tő leváltását is szorgalmazniuk kell.“ Számos vezető csak az évtize­dek során megszerzett rutinra, tapasztalatokra támaszkodik az emberi kapcsolatok formálásá­ban. Egyesek úgy vélik, hogy az utasítás kiadása és a teljesítés tudomásul vétele elegendő a ve­zető és a beosztottak közötti kapcsolatok kialakításához. Ma már tudomásul kell venni, hogy — különösen az utóbbi években kialakult új helyzetben — a tervteljesítés tartalékait egyes területeken a beosztottak, a feladatokat közvetlenül végre­hajtó munkások láthatják a leg­jobban. Ez is jó ok arra, hogy a vezetők a munkatársakkal va-' ló viszony formálásában már ne elégedjenek meg a rutinmegol­dásokkal. Minden munkaszaka­szon együttműködésre, alkotó légkör kialakítására van szük­ség. A mindeddig alkalmazott sa­ját munkamódszerek bíráló ér­tékelése is fontos feladat. Nyil­vánvaló, hogy az ilyen értékelés során kelletlennek tűnő kérdé­sek is felmerülnek. Kiderülhet például, hogy az eddigi irányí­tási stílus nem volt éppen a legjobb. Azt is meg kell vizs­gálni, hogy az irányítási stílus elősegítette-e a beosztottak munkateljesítményének növelé­sét, a tartalékok feltárását. IVAN KLACANSKÝ dig már nem nagyon értenek a kézi kasza forgatásához. Pe­dig elkelne az effajta segítség, mert a mi rétjeinken nem bol­dogulnak a modern betakarító gépek, ügyes kis motoroska­szákat pedig évek óta nem tu­dunk szerezni. A várt műszaki fejlesztés tehát elmaradt, s így külső segítségre vagyunk utal­va, viszont ez sem jelenthet számunkra megnyugtató megol­dást. Az említetteken kívül azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy összterületüknek több mint fele van a hatalmas víztároló úgynevezett védősáv- jában a rimaszombati (Rimav­ská Sobota) és a losonci (Lu­čenec) járás nagy részét innen látják el ivóvízzel), ahol korlá­tozzák őket a különböző óvin­tézkedések, előírások, gondo­lok itt mindenekelőtt a termés­hozamok szempontjából nagy jelentőséggel bíró trágyázásra és vegyszerezésre. — Ismert nehézségeik ellené­re tavaly — úgy hírlik — jó esztendőt zártak. Hogyan sike­rült megvalósítani a nehéz esz­tendőben elképzeléseiket, telje­síteni tervfeladataikat? — Sok év óta először sikerült megvalósítani titkon remélt el­képzeléseinket, megtermelni ál­latállományunk részére a téli- revalót. A múlt gazdasági év elején a szövetkezet pártalap- szervezetével együttműködve egy rövid távú programot dol­goztunk ki, melynek legfonto­sabb célja az önellátás mielőbbi elérése volt. Először is meg­szüntettük a hnúšťai gazdasági központot, így a növénytermesz­tés irányítása leegyszerűsödött, hatékonyabbá vált. A betakarí­tás idején az tette lehetővé erőink koncentrálását, meglevő és kölcsön kapott gépeink cso­portos bevezetését. Valami ha­sonlóval próbálkoztunk már a trágyázás idején Is, s ennek eredményeképpen 654 hektár­ral nagyobb területen biztosí­tottuk a tápanyag-utánpótlást a korábbi esztendeinél. A hagyományos tartósítási módszereken kívül sokkal na­gyobb gondot fordítottunk a siló- és szenázskészítésre, Er­re a célra külön munkacsopor­tot hoztunk létre, s állandó jel­leggel biztosítottuk számukra a szállító eszközöket. Az idény­munkások foglalkoztatása terén is előbbreléptünk. A hnúštai vegyiművekből például napon­ta 15—20 embert foglalkoztat­tunk, s a diákok sem csak a nyári aktivitás idején segítet­tek. Intézkedéseink hatására 728 szénaegységre átszámított tonnával több takarmányt ké­szítettünk az előző esztendei­nél, s ez bőven fedezi szükség­leteinket. Az elmúlt gazdasági év eredményei nem tehetnek bennünket elbizakodottá, jól tudjuk: sok még munkánkon a javítanivaló, hogy csak a minő­séget vagy a villanypásztoros legeltetési forma elterjesztését említsem lehetőségeink közül. A jövőben nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a szenázstornyok kihasználásának. Ezeket közel hárommillió koronás befekte­téssel építettük. Sajnos, az át­adás után kiderült, hogy pil­lanatnyilag használhatatlanok, mert betakarítási technikánk jelenleg más paramétereken alapszik. Ahhoz, hogy használ­hassuk, ki kell cserélnünk ma­róberendezését, ami újabb fél­millió koronás ráfordítást igé­nyel. — S a betakarítás gépe­sítése terén milyenek a jövő kilátásai? — Azt hiszem, hogy még jó ideig nem nélkülözhet­jük a külső segítséget, a tanu­lóifjúság és a védnökség! tize- ínek dolgozóinak idénymunká­ját. A magunk módján igyek­szünk munkájukhoz megterem teni a kedvező szociális felté­teleket. Hosszabb távon azon­ban csupán a gépesítés oldhat­ja meg gondjainkat. Sajnos, na gyón kevés, a mi viszonyaink között is jól alkalmazható be takarító géppel rendelkezünk. Évek óta nem kapunk viszony­lag olcsó szénaforgató és taka­rógépeket. — S milyen esztendőt zárt a szövetkezet állattenyésztése? — Mondhatom, hogy az a fi­gyelem, melyet a takarmány­termesztés fejlesztésére fordí­tottunk, az állattenyésztésben is éreztette kedvező hatását. Az 1979-es esztendei egy és há- romnegyedmlllió literes tejel­adási feladatokat mintegy 150 ezer literrel teljesítettük túl, s az 1980-as évi feladatainkat is je­lentősen, mintegy 70 ezer liter tej eladásával túlteljesítettük. Jól szemlélteti fejlődésünket, hogy egy tehénre 315 literes hozamemelkedést értünk el. A korábbi esztendőhöz viszonyít­va 0,88 kilogrammal emelkedett a napi súlygyarapodás a hízó marháknál, s kiváló eredmé­nyeket értünk el a juhtenyész­tésben is. A gazdaság fiatal irányítója végezetül elmondotta, hogy a most zárult esztendő kedvező tapasztalatait kihasználva az elkövetkezőkben is az intenzív termelés és gazdálkodás útját járiák. Ennek érdekében moz­gósítják az irányítás és a szer­vezés tartalékait, a dolgozók munkakezdeményezését. HACSI ATTILA Zárszámadási előzetes Klenovecről Jó úton járnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom