Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám, csütörtök

AHOL Ä GAZDASÁGOSSÁG ä MÉRCE Ladislav Kóňa mérnök (balra) és Alfons Honiak gazdasági igaz- ű tüzelőanyag fogyasztásról szóló kimutatást tanulmá nyozzák KETTŐS FELADATTAL HATÉKONYAN — KÖZMEGELÉGEDÉSRE — Nézze, termelésünk felté­teleit két számadattal tudom legjobban kifejezni — mondja Ladislav Kóňa mérnök, a no- vákyi hőerőmű termelési igaz­gatója. — Ezeik a lángok — mutat a kazán tüzes torkába — évente több mint négymillió tonna barnaszenet emésztenek föl. A szén, aimit mostanában kapunk, viszont már távolról sem olyan jő minőségű, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt volt. Sokan azt hiszik, hogy mivel bányavidéken üzemelünk, köny- nyű dolgunk van. Az igazság az, hogy minket sem kényez­tetnek el a bányászok. A ma kapott barnaszénnek már csu­pán 8500 magájául a fűtőérté­ke tonnánként, ami 2000-reI alacsonyabb az egy évtizeddel ezelőtt jövesztett szén fűtőér­tékénél. A termelésünket vi­szont évről évre fokozni kell. — Gondolom az is érdekli, hogy miként tudunk megküz­deni ezzel az ellentétes hely­zettel — veszi át a szót Al­fonz Haniak gazdasági igaz­gató. — Valóban, lehet gazdaságo­san üzemelni ilyen feltételek közt? — Nem hogy leihet, hanem kell — válaszolja Alfonz Ha­niak. — Itt vannak a konkrét adatok, amelyek szerint tíz év­vel ezelőtt egy kilowattóra vil­lanyenergiát mindössze 19 fil­lérért állítottunk elő. Ma már ugyanennyi áram termelési ér­téke 21 fillér körül mozog. Ez az évi 3 millió megawattóra villamos energia termelésnél tJO millió korona költségnöve­kedést jelent a tíz évvel ez­előttihez viszonyítva. Ebből az összegből több mint 15 milliót áldozunk a minőség rosszabbo­dásával kapcsolatos széntöbb- let vásárlására, a fennmaradó 45 millió koronát viszont a karbantartás költségei viszik el. Persze, a karbantartás költsé­gei szavatolt minőségű szén mellett is növekednének az évek múlásával. Ez egyszerűen a berendezések elhasználódásá­val függ össze. Az előállítási költséget viszont úgy kell ér­telmezni, hogy CSAK 21 fillér­be kerül nálunk egy kilowatt­óra. Mert lehetne jóval több is. Rengeteget töprengtünk azon, hogy hol lehetne ezeket a rohamosan változó hatásokat, amelyek károsan befolyásolják termelésünket, kirekeszteni. El akartuk érni, hogy a készter­mék, mármint a villamos ener­gia árban minél kevésbé vigye magával ezeket a plusz költ­ségeket. Abból indultunk ki, hogy az energetikában már ko­rábban is döntő mutatóként szerepelt a gazdaságosság. Szá­múinkra meghatározó az elfo­gyasztott szén mennyiségével szemben az előállított energia mennyisége. Itt akartuk felállí­tani az egyenletet, hogy egy­részt csökkenjen a fogyasztás, másrészt növekedjen a terme­lés. — Sikerült ezt megvalósíta­niuk? — Ha nem sikerült volna, akkor ma már talán harminc fillérbe kerülne egy kilowatt­óra. Tavaly a dolgozókat még jobban érdekeltté tettük a ter­melés gazdaságosságában. 'Ez volt egyben az egyik olyan lé­pésünk, amivel a komplex in­tézkedéseket segítettük életre hívni a mi körülményeink közt. Úgy osztottuk el a feladatokat, hogy szakaszonként felelnek értük a dolgozók. Ma már min­den fűtő tudja, hogy ha betart­ja a kazán kezelési rendjét, akkor egy bizonyos idő után megtakarításokat mutathat föl. Ez érvényes a hőenergia elő­állításánál, de a villanyenergia termelési részlegén is. A meg­takarításból számoljuk ki aztán a dolgozóknak azt az összeget, amivel a bérük emelhető. Már tavaly is megfigyeltük, hogy ez a rendszer a vállalkozó szelle­met is növeli az emberekben. Több újítási javaslat épp így jött létre. Eddig csak a meny- nyiségi mutatókról szóltam. Ez talán különös helyzetünknek köszönhető, amit az energetika a többi termelő ágazattal szem­ben élvez. A minőség viszont így sem mostohagyerek ná­lunk. Feltételeink között ugyan­csak szorosan összefügg a gaz­daságossággal. Éppen ezért az üzemen belül végzett munkán­kat kell fémjeleznie a minő­ségnek. Mire gondolok? Pél­dául a karbaníartásra. Arra a bizonyos negyvenötmillióra, amit etzen a szakaszon hasz­nálniuk fel. Ma már a többi dolgozóval együtt minden kar­bantartó tudja, hogy egy kifo­gástalanul elvégzett gen|Kalja* vitás közvetlenül befolyásolja az erőmű gazdasági mérlegét. — Fel tudna egy konkrét példát is hozni arra, hogy a karbantartók így cselekszenek? — Tavaly végeztük a hár­mas blokk generáljavítását, amit a tervezettnél nyolc nap­pal és öt órával korábban fe­jeztünk be. Azért mondom órá­nyi pontossággal, mert nálunk egy óra is sokat számít. Nem örültünk volna ennek a gyor­saságnak, ha ez csak egyszerű kapkodás, sietség gyümölcse lett volna. Csakhogy karbantar­tóink, szerelőink a minőségről sem feledkeztek meg. — Nemrég hallottam a komplex intézkedésekről egy olyan meghatározást, miszerint hazánkban úgy használható ez a dokumentum, mint a konver­tibilis valuta. Minden munka­helyen szabadon beváltható. Én kicsit módosítanám ezt a meg- határozást, és úgy modanám, hogy kellő körültekintéssel, va­lamint az Üzem vagy a gyár sajátosságai figyelembevételé­vel a dokumentum valóban mindenhol alkalmazható. Itt a novákyi hőerőműben úgy ér­zem, hogy a gazdaságosság fo­galma az ember és a technika kapcsolatától függ. Mindezt már a vezérlőterem- bein fejteim ki Kóňa mérnöknek is, akit egyben arról faggatok, hogy vajon a kettőből melyi­ket részesítik itt előnyben. — Ugye megbocsájtja a frá­zist, de azt szeretnénk, ha a technika nálunk is az embert szolgálná. Vegyük példának ezt a munkahelyet. Közvetlen a vezérlőterem mellett van, a számítóközpont is. Amint lát­ja, a kettőt csak üvegfal vá­lasztja el egymástól. Ahhoz, hogy a diszpécser pontos és megbízható utasítást adjon a termelési szakasznak, az Itt működő RPP—16-os számító­géptől kapja az adatokat. Ez az irányító egység egyébként két 110 megawattos blokkot ve­zérel. Mit tettünk tehát az em­berért ebben az esetben? Míg egykoron erre a munkára két erős kar szükségeltetett, ma már ide művelt fő kell. *Az igényekhez mérten és a távla­tokat is figyelembe véve ezt a fokú gépesítést nem tartjuk véglegesnek, szeretnénk, ha a számítógép még jobban részt venne a termelés irányításá­ban. Az idén olyan további változásokat tervezünk a be­rendezéseinken, ami lehetővé teszi a számítógép szélesebb körű alkalmazását A terve­zett intézkedésekkel további százalékokat szeretnénk meg­takarítani tüzelőanyagból. Ki­számítottuk, ha csupán egy százalékkal fogyasztunk keve­sebb szenet évente, ez itt ti­zenötezer tonna megtakarítást jelent majd. Azt tartja a közmondás, hogy a bátornak a szerencse is kedvez. Ebben az esetben vi­szont nyilván kifizetődőbb az előre meghatározott program követése. Úgy, ahogy azt No- vákyban Is teszik. Amolyan ..gyerünk bele majd csak lesz valahogy“ hozzáállás manap­ság nemcsak a közvagyonnal való tékozló bánásmód egyik formája, de egyenes ellentét­ben áll a komplex intézkedé­sek megszabta irányvonallal is. KESZELI BÉLA A Csehszlovák Autóközleke­dési Vállalat rimaszombati (Ri­mavská Sobota) üzeme és két forgalmi központja közel 750 embert foglalkoztat, ami az it­teni viszonyok között már kö­zépnagyságú gazdasági egység­nek számít. Igaz ugyan, hogy a dolgozók többsége munkaide­jének túlnyomó részét gumike­rekeken gurulva az ország út­jain tölti, mégsem mindegy, milyen körülmények között végzik a napi karbantartási munkájukat a gépkocsivezetők, zavartalanul dolgozhatnak e a javítóműhely, vagy diszpécser- szolgálat dolgozói. Nem mind­egy, mert a követelmények a közlekedés dolgozóival szem­ben is egyre inkább fokozód­nak, s a jogos elvárások telje­sítése mind nehezebb lesz. Az üzem belső életét csak felületesen ismerő idegen szá­mára is nyilvánvalóvá válik, ha egyszer bepillant az Akasztó­hegy lábánál meghúzódó kis objektumba, hogy autóparkjuk már rég kinőtte a gépkocsive­zetők által sokszor csak ga­rázsként emlegetett üzemköz- pontot. Mi erről az igazgató. Mikulás Sima mérnök vélemé­nye? — Tökéletesen egyetértek a megállapítással, s hozzá kell tennem, ez a helyzet már csaknem tarthatatlan. Csupán az vigasztal bennünket, hogy a város nyugati részén épül már az új, korszerű üzemközpont. Erre a célra a Rima partján egy vadvizes, kevés termést hozo területet találtak a ter­vezők, ahol mintegy tíz hek­tárnyi területen lesz a mi kis birodalmunk. Az építkezés két éve kezdődött, s a 170 milliós beruházás lépcsőzetesen való­sul meg. Az első szakasszal már el is készültek a^Stavoin- dustna dolgozói; a talajszilár- dítási, gátemelési (a Rima part­ján), víz- és szennyvíz-csator­na hálózat építése, valamint a járműmosó 15 millió koronát emésztett fel. Bár az építők tartani tudták a határidőt, mi, érthetően, gyorsabbá szeretnénk tenni a kivitelezést, hiszen az eredeti elképzeléseik szerint csupán a századforduló körül lenne tel­jesen kész a létesítmény. A járműmosót és a meglevő egyéb objektumokat természe­tesen folyamatosan igénybe ve­hetik majd dolgozóink. Az üzemépítés második sza­kasza ez év ápriliséban kezdő­dik, s mi érthetően minden módon segítjük majd a főbe­ruházót. Az előnyös szállításo­kon kívül a későbbiek folya­mán társadalmi munkára, konkrét segítségre is gondolunk, mert azt valamennyien érez­zük, hogy a jelenlegi helyzet negatív hatással van gazdasági eredményeinkre. Márpedig a jövőben nem hivatkozhatunk objektív nehézségekre — A komplex intézkedések mit jelentenek az üzem életé­ben? — Mindenekelőtt ésszerűbb gazdálkodásra ösztönöz, követ­kezésképpen sokkal jobban kell kihasználni lehetőségein­ket a személy- és a teherszállí­tás terén egyaránt. Vannak tar­talékaink az üzemanyaggazdál­kodásban, s feltétlenül csök­kenteni kell az üresjáratokat. Egy dolgozónk például csak a tehergépkocsik kihasználtságá­A nyitrai (Nitra) járási párt­ós állami, valamint gazdasági szervek értékelték, hogy a me­zőgazdasági üzemek a múlt év­ben hogyan teljesítették a tej­eladási tervet. A Milex nyitrai üzemének kimutatása szerint a versenyben a Nové Sady-i Efsz került az élre, amely 108,1 százalékra teljesítette a tervet, a második helyet a Hos- fovcei Efsz 106,4 százalékos teljesítménnyel és a harmadik helyef, a nyitrai Agrokomplex vállalat helyi üzeme szerezte meg. További 16 mezőgazdasá­gi vállalat teljesítette túl a tejeladási tervet. Az élenjárók mellett a já­rásban több olyan mezőgazda- sági üzem van, amely nem zár­ta sikeresen az évet. A leg­utolsó a sorrendben a Vráblel Efsz, amely csak 86,9 százalék­ra teljesítette, a tejeladási tervet val, szállítási megrendelései elintézésével foglalkozik. Anya­gilag érdekeltebbé tesszük a gépjárművezetőket is. Tapasz­talt, ügyes gépkocsivezetőink vannak, akik mint a tenyerü­ket ismerik az országot, a fu­varozási lehetőségeket. Számí­tásaink szerint ennél is na­gyobb haszonnal jár a pótko­csihasználat, s a jövőben min­den nagyobb teherbírású jár­művet ellátunk utánfutóval. Persze, a gazdaságosság kér* dését azért nem lehet a min­denáron való ha szón szer zésro egyszerűsíteni. Jól felfogott ér­dekeinken túl figyelembe kel! vennünk például járásunk sok- telepűségét. Első számú fel­adatunk kell, hogy legyen min­denkit, mindent eljuttatni útt céljához. Vág/ itt van a másik sajátosság, a mezőgazdasági jelleg. Az elmúlt év őszén pél­dául oroszlánrészt vállaltunk a cukorrépa-szállításokból. S ta-> Ián hangsúlyoznom sem kell, hogy ez mennyire ember é9 gépterhelő vállalkozás. Három­négy hónapon keresztül mint­egy 20 nagy teljesítményű jár­művet biztosítottunk, s dolgo­zóink helytálltak a kora haj­nalban kezdődő, s késő estig tartó munkában. Hadd említ­sem meg például a járási me­zőgazdasági igazgatóság elis­merő levelét, s az alkalommal élve Golián fozef, Varga ZoU tán, Jačmeník Jaroslav és Ho* tár Karol nevét; mindhárman különösen sokat tettek a cu­korfőzési kampány sikere érde­kében. Szerény lehetőségeink kö­zött a személyszállítás terén is kezdeményezünk, új szolgálta­tásokkal próbálkozunk. Néhány hőnappal ezelőtt megindítottuk Rimaszombatban a rendszeres városi forgalmat, ami ma még nem tekinthető nyereséges vál­lalkozásnak, de nem vagyunk türelmetlenek, bízunk benne, hogy a lakosság megismeri, megkedveli ennek előnyeit. Saj­nos, egyelőre nagy gondot okoz a központi autóbusz-pályaudvar hiánya, a megállók különösen a vasútállomás körül nem felel­nek meg a követelményeknek. A vnb beruházásában Z-akció keretében épül azonban már a korszerű pályaudvar, melynek felszállóterét talán már az idén igénybe vehetjük. Később itt szociális épület, információs központ, jegyiroda, s utasellátó büfé is lesz. Beszélnem kellene még en­nek kapcsán az utazás kultú­rájáról is. Járásunk területén például alig van ép váróhelyi­ség, ami persze nem csak a mt hibánk. Ugyancsak várat ma­gára néhány távolsági buszjá* rat indítása. A lakosok okkal nehezményezik, hogy járásunk­ból egyetlen járatot sem indí- dítunk külföldre, még Buda­pestre, Miskolcra sem, ahová különösen a turistaidényben utaznak sokan. Magunk is érez­zük ennek hiányát, de lehető­ségeink e téren korlátozottak. Kevés korszerű járművel ren­delkezünk, s a közeljövőben nem is lehet gyors javulásra számítani. Ettől függetlenül tö­rekvésünk az elkövetkező évek­ben is kettős marad; állandóan javítani a lakosságnak nyújtott szállítási szolgáltatásokat, s közben teljesíteni az igényes népgazdasági feladatokat. HATST ATTILA A versenyt nemcsak mennyi­ségi,, hanem minőségi szem­pontból is értékelték. Az el­hangzott beszámoló szerint a múlt év utolsó hónapjában a Sládečkovcei, a Tesárske Mly« űany-i Efsz, valamint a Nyitrai Állattenyésztési Kutató Inté­zet gazdasága, a Topolčianky-i Fajtanemesítő Vállalat és a Zlaté Moravce-i iskolagazdaság szállított elsőosztályú tejet a feldolgozó üzemeknek. A nyitrai járásban még nagy lehetőségek vannak a tejterme­lés növelésére és a minőség javítására. Az összejövetelen határozatokat fogadtak el, amelyek megvalósítása a jövő­ben hozzájárul ahhoz, hogy minden mezőgazdasági üzem teljesítse eladási tervét és csakis elsőosztályú tejet ad­jon el. GÁL MIKLÓS i..évente hárommillió megawattóra villamos energiát termelünk (A szerző felvételei) A számítóközpont szolgáltatja az irányításhoz szükséges adatokat ÉRTÉKELTÉK A TEJEM TERV TELJESÍTÉSÉT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom