Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-27 / 22. szám, kedd
A HATÉKONYSÁG ÁLLANDÓ NÖVELÉSÉVEL- jfff iTWWff^fli 1IIBII ľ1 —WWBSWgt*—gkWl^it >i wwíHiwTOsrT j:-'. -,.. -- .?. - .r.+jr-r> A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE AZ SZSZK GAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSÉRŐL ÉS AZ 1980-AS ÉVI TERVTELJESÍTÉSRŐL /Folytatás az 1. oldalról) összesen 4 millió 540 ezer tonna barnaszenet és 1 millió 256 ezer tonna lignitet jövesz- tettek. A jövesztést és a tervteljesítést nehezítették a rosz- szabbodó bányatechnikaí feltételek. A népgazdaság villamosener- gia-ellátása folyamatos volt. A villamosenergia-termelés növekedését kedvezően befolyásolta a V—1-es atomerűmő egyenletes üzemeltetése, amelynek termelése elérte a 4,5 milliárd kilowattórát. Ez 1979-hez viszonyítva 2,4 milliárd kilowattórával több. A magasabb vízállás eredményeként a vízi erőművek villamosenergía-termelése 25,5 százalékkal növekedett. A kohászati termelés 3,7 százalékkal nőtt, ennek keretében az érctermelés 2,1 százalékkal, a vaskohászat termelése 3,9 százalékkal, a színesfémkohászat termelése pedig 4 százalékkal. A gépipar termelése 4,9 százalékkal nőtt, ebből a nehézgépiparé 5,8 százalékkal, az általános gépiparé 5,4 százalékkal és az elektrotechnikai iparé 2,9 százalékkal. Nehézségek főleg az elektrotechnikai iparban és a nehézgépiparban merültek fel. A fejlesztési programok megvalósítása kedvezően hatott főleg az atomerőművi berendezések, a megmunkáló gépek, egyes formázógépek, műanyag- megmunkáló-gépek, nemzetközi élvonalú textilgépek és néhány mezőgazdasági géprendszer termelésére. A vegyipari termelésben a köolajfeldolgozás 3,5 százalékkal növekedett, a gumiipar termelése 5,3 százalékkal, a cellulóz- és papírgyártás pedig 1,9 százalékkal. A műszálak termelésének 12,8 százalékos növekedését elsősorban a polí-, propilén szálak tervezett ter- inelésének túlteljesítésével ér-? tűk el. Az épitűanyag-ipar termelése 4.6 százalékkal növekedett. Növekedett az alapvető építőanyag-termelés, főleg az új termelőkapacitások üzembehelyezése révén. A közszükségleti ipar termelése 5,4 százalékkal növekedett. Nagyobb ütemű növekedést értek el a hazai nyersanyagbázison termelő ágazatokban, így az üvegiparban 8,4 százalékkal és a fafeldolgozó iparban 5,4 százalékkal növekedett a termelés. A texlilipar termelése 6,4 százalékkal növekedett, ugyani akkor lemaradás történt a pa- mutszövetek gyártásában stb. Az élelmiszeripar termelésére kedvezőtlenül hatott a nyersanyagforrások növekedésének lassú üteme, így az ágazat csak 2,7 százalékkal növelte termelését. 1979-hez viszonyítva 3,4 százalékkal több baromfit, 1 százalékkal több tejet, 4.6 százalékkal több tojást, 4 százalékkal több sajtot, 3,5 százalékkal több étkezési olajat és zsiradékot szállítottunk. 2. MEZÖ- ÉS ERDŐGAZDASÁG A bruttó mezőgazdasági termelés értéke 27,8 milliárd korona volt, ami az előző kevésbé jó hozamokat adó év termeléséhez viszonyítva 1,8 milliárd koronával több. A növénytermesztés ebből a növekedésből 1.6 milliárd koronával részesedett. Az állattenyésztés túlteljesítette feladatait, a növénytermesztés azonban lemaradt. Az állami alapokba szállított áru értéke 0,8 milliárd koronával volt nagyobb 1979-hez viszonyítva, ebből a növénytermesztés 0,6 milliárd koronával részesedett. Kedvező eredmények születtek a sűrűn vetett gabonafélék termesztésében, ami nem utolsósorban a nagy hozamú fajtáknak, elsősorban a nagy hozamú búza- és tavaszi árpafajtáknak köszönhető. A legmagasabb hektárhozamok a nyugat-szlovákiai kerületben születtek, itt búzából 5,81 tonnát, tavaszi árpából és kukoricából (morzsolt álapotban) 5,13 tonnát értek el hektáronként. A kukorica- és burgonyatermelés nem érte el a tervezett terjedelmet. Az állattenyésztésben jó eredményeket értek el a gazdasági állatállomány növelésében; a sertés- és baromfi- termelés kivételével minden ágazatban növekedett az állomány 1979-hez viszonyítva. Az új év elején Szlovákiában a szarvasmarha-állomány 1 millió 503 ezer darabból állt, ebből 585 ezer volt a tehén; a sertés- állomány 2 millió 788 ezer darabból állt, továbbá 602 ezer volt a juhok és 16 millió darab a baromfik száma. A tejtermelés 30 millió literrel növekedett 1979-hez viszonyítva. Tehenenként évente 3072 liter tejet fejtek, ami több mint az előző évben volt. 100 tehénre számítva több borjút választottak el, de a malacelválasztásban már gyengébb eredmények születtek 1979-hez viszonyítva. Nagyobb volt a borjú- és malacelhullás is. 1.979-hez viszonyítva 16,5 millió darabbal több tojást termeltek, holott a tyúkonkénti tojáshozam csökkent. A takarmánykeverékek gyártásában teljesítetlek a tervezett feladatokat. A mezőgazdasági vállalatokban nagyobbak a ta« karmánykészletek — szemesekből is — mint a megelőző évben. A szemesek termékegységre eső fogyasztása 1979-hez viszonyítva csökkent. Az állati termékek tervezett felvásárlási feladatait a vágó-; állatoknál 100,1 százalékra, a vágóbaromfinál 106,6 százalékra teljesítették. A tej felvásár-* lása 6 millió literrel, a tojás-i felvásárlás pedig 18,8 millió darabbal maradt el a tervtől. A felvásárolt állattenyésztési termékek mennyisége a vágó-: borjú kivételével meghaladta a megelőző év színvonalát. Vön gómarhából 3,6 ezer tonnával, vágósertésből 4,1 ezer tonnával, juhokból 830 tonnával, baromfiból 2,2 ezer tonnával, tejből 30 millió literrel, tojásból pe^ dig 27 millió darabbal vásárok tak fel többet. Az elmúit évben az erdőgazdaságban 5,6 millió köbméter fát termeltek ki, ami 55 ezer köbméterrel több, mint a megelőző évben és 38 ezer köbméterrel több a tervben előirány-* zott mennyiségnél. Használati fából 5,2 millió köbmétert szállítottak, melynek csaknem a fele tűlevelű volt. A kiviteli Jeladatokat túlteljesítették mind a szocialista, mind a nem szocialista államokba. Csaknem 20 ezer hektárt erdősítettek be, amivel 101,5 százalékra teljest? tették a tervét. 3. ÉPÍTŐIPAR Az építőipari vállalatok a kiemelt építkezésekre összpontosították kapacitásaikat, amelyeken évi feladataikat megvalósították. Teljesítették a tervet a fűtőanyag-energetikai bázis beruházásain is, így a Konzorcium a Szövetség és a Kamisin tranzitgázvezeték építésén. Ezeken 782 millió koroha értékű munkát végeztek el, 5,7 százalékkal túlteljesítve a tervet. Teljesítették a Prága és az északcsehországi kerület fejlesztésére összpontosított építőipari vállalatok is meghatározott feladataikat. Az építőipari vállalatok alapvető építőipari termelésüket 95,6 százalékra teljesítették, míg az elvégzett munkák terjedelme — amely 28,7 milliárd korona értéket képezett — valamivel alacsonyabb volt, mint az előző évben. Az építőipari vállalatok viszont nem tettek teljes mértékben eleget a munkák tervezett szerkezetének, s e tekintetben főleg a beruházásokon mutatkozott lemaradás. Némi lemaradás volt több ipari beruházáson és a komplex lakásépítésben is. Az építőipari munkák végzésére egész évben az egyenlőtlenség volt a jellemző, s a feladatok elvégzésének zöme az év utolsó hónapjaira maradt. 4. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A szállítmányozó vállalatok 254.5 millió tonna árut szállítottak, 2,7 százalékkal többet, mint 1979-ben. Az állami fuvarozási tervet 100,8 százalékra teljesítették. A tervmutatóknak megfelelően növekedett a közúti teherfuvarozás. Vasúton 125,2 millió tonna árut szállítottak, 1,1 százalékkal kevesebbet a tervezettnél. A vasúti szállításban továbbra is uralkodtak azok a problémák, amelyek negatívan hatottak a szállítás folyamatosságára. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 126,4 millió tonna árut szállított, az 1979-es évhez viszonyítva ez 4,8 százalékkal több. Az állami tervet 102,8 százalékra teljesítették. A folyami szállítóeszközökön : közel 3 millió tonna árut és nyersanyagot szállítottunk 101,8 százalékra teljesítve ezzel a tervet. Az előző esztendőhöz viszonyítva 6,8 százalékkal több árut szállítottunk folyami úton. II. A gazdasági fejlődés tényezői Az anyagi erőforrások képzésére pozitívan hatott a dolgozók foglalkoztatottságának és képzettségi színvonalának emelkedése, valamint a munkatermelékenység növekedése. A beruházások kivitelezésében azonban nem értük el a kívánt hatékonyságot. Jelentős kihasználatlan tartalékok voltak a tudományos-kutatási alap eredményeinek gyakorlati érvényesítésében is. 1. FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKATERMELÉKENYSÉG, BÉREK Népgazdaságunkban az elmúlt év végén 2 millió 268 ezer volt a dolgozók száma, gyermekgondozási szabadságon 117 ezer nő volt. A szocialista szektorban — az efsz-ek nélkül —< 1 millió 929 ezerre növekedett a foglalkoztatottak száma, ami az előző évhez viszonyítva 1,4 százalékkal több. Az iparban 688 ezren dolgoztak, 1,7 százalékkal többen, mint 1979-ben. Nem növekedett a munkaidőalap kihasználása és a müszakszám sem. A túlórák száma az előző esztendőkhöz viszonyítva csökkent. Az építőiparban 202 700-an 'dolgoztak, ezerrel többen, mint az előző évben. Az építőipari munkások száma Viszont nem növekedett. Az előző évhez viszonyítva 1980-ban 2,8 százalékkal növekedett a munkatermelékenység az iparban; az ipari termelés növekményét 63 százalékkal biztosította a munkatermelékenység fokozása. E mutató tekintetében az építőipar nem érte el a tervezett színvonalat, de még az előző év színvonalát sem. Ez mindenekelőtt a lassú ütemű műszaki fejlesztés, a munkaidőalap elégtelen kihasználása stb. következménye. A béreszközök terjedelme a szocialista szervezetekben (az efsz-ek nélkül) 3,8 százalékkal nagyobb volt az 1979-es évnél, elérte a 60,4 milliárd koronát. Az átlagos havi bér 2,4 százalékkal növekedett, elérve a 2612 koronát, ebből az iparban 2670 korona, az építőiparban pedig 2835 korona az átlagbérek összege. 2. BERUHÁZÁS A beruházási munkák és szállítások terjedelme az SZSZK- ban elérte a 49 milliárd koronát. A beruházási építőmunkák 28,3 milliárd koronát tettek ki, a tervezettnél lassabban növekedtek. Az építőipari vállalatok nem teljesítették a 2 millió korona értéket meghaladó építkezések kategóriájában a tervfeladataikat. A gépek és berendezések szállításával 1979-hez viszonyítva 7,5 százalékos növekedést értek el, ami több a tervezettnél. Az állami tervben kiemelt feladatok végrehajtásában egészében véve teljesítették a tervet. Az építőipari munkák megvalósítása azonban nem volt egyenletes, és ezért főleg a kapacitások tervezett határidőben történő befejezésében voltak csúszások. A kivitelező vállalatok figyelme többek között a dunai vízlépcsőrendszer építésére, valamint a ružomberoki papír- és cellulózipari kombinát építésére összpontosult. Sikeresen folyt a Szakszervezetek Házának építése Bratislavában és több más beruházás végrehajtása. Érvényesítették az építkezések megkezdésének szabályozására > irányuló intézkedéseket, amelyek eredményeként 1979- hez viszonyítva 30 százalékkal csökkent a megkezdett építkezések száma. A népgazdaságban 49 milliárd korona értékű állóeszközt vehettek használatba, a tervezett feladatokat azonban e téren nem teljesítették. Nem csökkent a befejezetlen beruházások száma. 3. MŰSZAKI FEJLESZTÉS A kutatásban és a fejlesztésben dolgozók száma 50 ezerre növekedett. Javult a dolgozók képzettségi szerkezete és a kutatási intézetek műszaki ellátottsága. Az SZSZK kutató- és lejlesztési intézeteinek figyelme a népgazdaságfejlesztés alapvető problémáinak megoldására irányult. Kedvezőtlen volt a helyzet az állami műszaki fejlesztési terv megvalósításában. A tervezett feladatoknak mindössze a 84 százalékát valósították meg, ami kedvezőtlenül hatott a kutatás — termelés — felhasználás ciklus lényeges lerövidítésére is. 4. KÜLKERESKEDELEM! A külkereskedelmi árucsereforgalom növekedése szempontjából döntő jelentősége volt a KGST-tagországokkal való gazdasági együttműködésünknek. Az SZSZK külkereskedelmi szervezetei és a szlovákiai vállalatok által lebonyolított külkereskedelmi forgalom 10,3 százalékkal növekedett. Összhangban a tervvel, a kivitel gyorsabban növekedett a behozatalnál. A külkereskedelmi forgalomnak közel 60 százalékát a szocialista államokban bonyolítjuk le, ezekbe irányul exportunknak csaknem kétharmada. 5. PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS Az SZSZK gazdasági szervezetei pozitív eredményeket értek el különösen az anyagt költségek alakulásában, de a többi költség alakulásában is. A tervezett anyag- és egyéb költségek csökkentését ugyan nem értük el (a legtöbb ágazatok maradtak le). A készletek lerven felüli növekedésének következtében csökkent a készletek kihasználása és lelassult a készletforgás. III. A lakosság életszínvonalának emelkedése A népgazdaságfejlesztés eredményeivel megteremtettük a lakosság életszínvonala további emelkedésének feltételeit, a társadalmi és a személyi fogyasztás terén egyaránt. 1. A LAKOSSÁG BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI A lakosság összbevétele elérte a 107,9 milliárd koronát, ami 1979-hez viszonyítva 5 milliárd koronával több. A bérékből származó bevételek 2,7 százalékkal növekedtek, elérték a 65,5 milliárd koronát. 1980-ban Szlovákia lakossága a szociális bevételek révén 20,3 milliárd korona jövedelemhez jutott, 1,9 milliárd koronával többhöz az előző évinél. A lakosság kiadásai 104,4 milliárd koronát tettek ki, 4,8 milliárd koronával többet költöttünk, mint 1979-ben. 2. BELKERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK A lakosság a belkereskedelmi hálózatban 78 milliárd korona értékben vásárolt árut. A tervhez viszonyítva ez 0,5, az 1979- ben elért forgalomhoz viszonyítva pedig 3,8 százalékkal több. A lakosság vásárlóereje lehetővé tette a nagyobb ineny- nyiségű ipari árucikk vásárlását, de a belkereskedelem árukínálata nem fedezte a fogyasztói keresletet. Élelmiszerből megfelelő volt a választék. A turistaforgalom keretében Szlovákiába 7,6 millió külföldi látogatott, tőlünk pedig 4.6 millió állampolgár utazott külföldre. A lakossági szolgáltatások tervét 2,3 százalékkal túlteljesítettük, 1979-hez viszonyítva 3,5 százalékkal növekedett e munkák terjedelme. A szolgáltatások főleg a közép-szlovákiai kerületben és Bratislavában növekedtek. Személyszállító eszközeinket csaknem 1 milliárd személy vette igénybe, e téren 2,4 százalékkal túlteljesítettük feladatainkat. 1979-hez viszonyítva 34 millióval növekedett az utazók száma. A távközlés terén további korszerűsítésre és a távközlési hálózat fejlesztésére ikerült sor. Bővült a városközi és a nemzetközi automatikus kapcsoláson száma. A múlt év végéig az SZSZK-ban 864 ezer volt a telefonállomások száma, ennek 38 százaléka lakossági állomás. 3. LAKÁSÉPÍTÉS Tavaly 48,1 ezer lakást fejez* tünk be, a tervfeladatokat 99,4 százalékra teljesítettük, s 1979- hez viszonyítva 2,9 lakással többet adtunk át az arra váróknak. A családi házépítés keretében 12.7 ezer lakást fejeztek be. 4. ISKOLAÜGY Az óvodában több mint 231 ezer gyermeket helyeztek el, ami 11 160-nal töb, mint az előző évben. A 3-5 éves korú gyermekek 80,3 százaléka jut óvodai férőhelyhez. Az alapiskolákat iközel 670 ezer tanuló látogatta. A tanítási müszakszám csők-* kent. A gimnáziumokat, a szak- és szakközépiskolák nappali tagozatát közel 140 ezer tanuló látogatja. Főiskoláink nappali tagozatán 57,6 ezren folytatnak tanulmányokat, a levelező tagozatokon pedig több mint 19 ezer dolgozó tanul. 5. EGÉSZSÉGÜGY Tavaly tovább bővült az egészségügyi hálózat, és javult ennek ellátottsága. Az új egészségügyi központok építésével 53.7 ezerre nőtt az egészségügyi intézményekben az ágyak száma, ebből a kórházi ágyak száma 35,6 ezerre. A bölcsődei férőhelyek száma 41,7 ezerre növekedett. Szlovákiában 14,1 ezer orvos működik, s egy orvosra 305 lakos ellátása jut. 6. KULTÚRA Szlovákiában a Csehszlovák Rádió 17,4 órán keresztül sugárzott adást, a Csehszlovák Televízió szlovákiai adása pedig 6,5 ezer órát tett ki. A televíziós közvetítés több mint háromnegyed része színesben fog« ható. 7. SZOCIÁLIS ELLAtAS Javult a szociális ellátás színvonala is. A nyugdíjaikra körülbelül 11,4 milliárd koronát fordítottunk, 0,9 milliárd koronával többet, mint 1979-ben. A dolgozók öregségi nyugdíjának összege 3,8 százalékkal növekedett, a szövetkezeti tagoké pedig 7,3 százalékkal. Betegbiztosításra 7,6 milliárd koronát fizettünk ki, ami 1 tizeddel több mint 1979-ben. 8. DEMOGRÁFIAI FEJLŐDÉS A előző évekhez viszonyítva csőikként az élve született gyermekek száma, az elhalálozások számának növekedése pedig a lakosság korösszetételével kapcsolatos. 41 ezer házasságot kötöttek, a felbontott házasságok száma pedig 6 ezer volt. Az élve született gyermekek száma 94 ezer volt, a természetes népszá- porulat 44,5 ezer személy.
