Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-21 / 17. szám, szerda
A lenini külpolitika a jelenlegi világban ANDREJ GROMIKO CIKKE ISZÓ 1081 I. 21. A moszkvai kommunisták évzáró pártértekezlete (ČSTK) — A Szovjetunió külpolitikájának fö irányvonala a lázas fegyverkezés korlátozása és a leszerelés volt és marad, írta a Kommunyiszt című folyóirat legutóbbi számában And* rej Gromiko szovjet külügyminiszter. „A lenini külpolitika a jelenlegi világban“ című cikkében emlékeztet arra, hogy a fegyverkezési hajsza korlátozása és a leszerelés történelmi feladatok. A Szovjetunió hűen ahhoz a lenini elvhez, hogy a leszerelés a szocializmus eszménye, erőfeszítéseket tesz a háború veszélyének elhárítására. E veszély fő forrása az imperializmus, amely állandóan növeli katonai arzenálját. Andrej Gromiko többek között rámutat, hogy a Szovjetunió érthetően törődik a saját, valamint szövetségeseinek és barátainak a biztonságával. Emellett a védelem érdekei szabják meg tevékenységét, amint azt számos alkalommal hangsúlyozta Leonyid Brezs- nyev. A Szovjetunió sohasem törekedett és nem törekszik katonai fölényre. Ugyanakkor azonban világosnak kell lennie, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség nem engedhetik meg és nem is engedik meg a szocializmus és a kapitalizmus közötti jelenlegi katonai erőegyensúly megbontását. A szovjet külügyminiszter emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió hajlandó bármiféle konstruktív lépést megtenni a lázas fegyverkezés és a leszerelés problémájának megoldására. Ami a SALT—II szovjet- amerikai szerződést illeti, Andrej Gromiko hangsúlyozta, hogy ez a szerződés „a legpusztítóbb és legköltségesebb fegyverfajták további felhalmozásának egyik leghatékonyabb akadálya lehetne. Minden felelősséget azért, hogy ez a szerződés eddig nem lépett hatályba, az amerikai fél, az amerikai kormány, Washington visel“. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban megemlíti, hogy a jelenlegi nemzetközi élet kétségtelenül pozitív tényezőinek kategóriájába kell sorolni az Európában telepített hadászati fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalássorozatot, amely a Szovjetunió kezdeményezésére indult meg. A Szovjetunió a szocialista közösség többi országával együtt síkraszáll az európai katonai enyhülésről és leszerelésről tárgyaló értekezlet ösz- szehívásáért. Ez a konferencia fontos mérföldkő lehetne az európai béke megszilárdításának útján. A Szovjetunió a kölcsönösség alapján továbbra is fejleszteni óhajtja jő kapcsolatait valamennyi nyugat-európai állammal. Megfelelően válaszol Washington azon lépéseire, amelyek a szovjet—amerikai kapcsolatok aláásására és a világban a feszültség növelésére irányulnak. Hajlandóságát nyilvánítja az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainak normalizálására és megjavítására a két ország népei javára és a világ- béke érdekében. A szovjet—* amerikai kapcsolatok fejlesztésének egyedüli útja az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének betartása. A Szovjetunió hajlandó az USA-val mint egyenlő az egyenlővel tárgyalni amennyiben az amerikai fél is kész erre. A szovjet külügyminiszter cikkének további részében rámutat, hogy a Szovjetunió mindig is azért szállt és azért száll síkra, hogy az államok közötti vitás kérdéseket békés eszközökkel kell megoldani. Határozottan törekszik a kőzel-kele- tl konfliktus igazságos megoldására és a tartós béke helyre- állítására. Andrej Gromiko emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió továbbra is rendelkezésére bocsátja a szükséges segítséget a szomszédos Afganisztán népének az áprilisi forradalom vívmányainak és az állam szuverenitásának védelmében és az Afganisztán területe ellen kül- földről, Washington és Peking által szervezett behatolások elhárításában. A szovjet—kínai kapcsolatokról Andrej Gromiko kijelentette: „A Szovjetunió következetesen szembeszáll Peking expan- zionlsta törekvéseivel, politikájának agresszív jellegével, s ugyanakkor szükségesnek tartja a szovjet—kínai államközi kapcsolatok normalizálását a bökés egymás mellett élés elvei alapján. A Szovjetunió hajlandó ehhez a maga részéről hozzájárulni“ — írja cikkének befejező részében Andrej Gromiko. (ČSTK) — A moszkvai Szak- szervezetek Házában tegnap megkezdődött a szovjet főváros kommunistáinak 24. évzáró pártkonferenciája. Az elnökségben foglalt helyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, valamint a párt, a tanácsok és a társadalmi szervezetek más vezetői, a forradalom veteránjai, a legjobb dolgozók, tudósok, valamint katonai személy iségek. A moszkvai városi pártbizottság jelentését Viktor Grisin,az SZKP KB Politikai Bizottsága* nak tagja, a moszkvai pártbl- zottság első titkára terjesztet-* te elő. Frunze ban megkezdte munkáját a Kirgiz Kommunista Párt XVII. kongresszusa. Tur- dakun Uszubalijev, a központi bizottság első titkára kongresszusi jelentésében egyebek között megállapította, hogy szovjet Kirgizia ipari termelése a 10. ötéves terv során 27 százalékkal nőtt. INTÉZKEDÉSEK A PIACI ELLÁTÁS JAVÍTÁSÁRA A lengyel kormány ülése "(ČSTK) — Varsóban ülést tartott a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa. Az ülés (napirendjén a lengyel népgazdaság helyzete és az 1980-as év gazdasági eredményei szerepeltek. A kormány megállapította, hogy a munka termelékenységének további csökkenése és a termelőeszközök nem kielégítő kihasználása következtében az Ipari termelés nem érte el a tervezett színvonalat. Ezek az aránytalanságok főképp a tavalyi év második felében keletkeztek. Az ipari termelés csökkenése főleg a szénfejtés csökkenéWASHINGTON ÉS ELSŐ SZÁMÚ FEGYVERVÁSÁRLÓJA További kétmilliárd dolláros hadi export Szaúd-Arábiába Tanácskozás Berlinben (ČSTK) — Berlinben tegnap befejeződött a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszter-helyettesi találkozója. A kétnapos tanácskozáson a madridi találkozóval kapcsolatos kérdésekről volt szó. A találkozón részt vevő csehszlovák' küldöttséget MeCislav Jablonský külügyminiszter-helyettes vezette. A BRIT ELLENZÉK VEZÉRE BÍRÁLJA A KORMÁNYT (ČSTK) — Michael Foot, az ellenzéki brit Munkáspárt vezére televíziós beszédében kijelentette, hogy a jövő munkáspárti kormánya politikájának a részét kell, hogy képezze Nagy-Britannia nukleáris leszerelése. Az egyre növekvő fegyverkezési verseny a legnagyobb veszély, amely az emberiséget fenyegeti — mondotta, majd hozzáfűzte, (hogy az amerikai nukleáris közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai elhelyezése a fegyverkezési verseny fokozását jelentené. Az ellenzéki pártvezér elítélte a konzervatív kormány politikáját, amely nem látja a háborús veszélyt és egyetért az amerikai rakéták nagy-brltan- nial elhelyezésével. (ČSTKJ — Az amerikai külügyminisztérium a Kongresszus tudomására hozta, hogy különböző katonai berendezéseik és pótalkatrészek szállítását tervezi Szaúd-Arábiénak „az ország haditengerészetének és légierejének fejlesztésére és megerősítésére.“ A szállítások értéke mintegy kétmilliárd dollár. Mint Ismeretes, az Egyesült Államok a közelmúltban hatvan Parlamenti választások Vietnamban (TASZSZ) — A vietnami nemzetgyűlésnek az új alkotmány végrehajtásáról szóló határozata értelmében a VSZK kormánya 1981. április 26-ra tűzte ki a helyhatósági választások időpontját a tartományokban és a központi irányítás alá eső városokban. Ugyanezen a napon lesznek az országban a nemzet- gyűlési választások is. F-15-ös és 114 B-5-ös vadász- bombázót szállított Szaúd-Arábi- ának. Az amerikai szállítmányok értéke elérte a 35.3 milliárd dollárt, és így Szaúd-Arábia Washington legnagyobb fegyvervásárlója. Tokiói törekvések az ASFAN-országokban (ČSTK) — Szuzuki Zenko japán miniszterelnök tegnap befejezte kéthetes, a Délkelet- ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) tagállamaiban tett körútját és Bangkokból hazaérkezett Tokióba. Körútja során a Fülöp szigetek, Indonézia, Szingapúr, Malaysia és Thaiföld vezetőivel tárgyalt. A japán kormányfő látogatássorozatának első értékelései egybehangzóan állapítják meg, hogy Japán a térségben gazdasági és politikai befolyásának a kiterjesztésére törekszik. sében és a szén exportjának 13 millió tonnával történő korlátozásában mutatkozott meg, ami által kétmilliárd deviza* zlotyval csökkent az ország devizabevétele. A mezőgazdasági termelés tavaly 15,2 százalékkal esett vissza. Nem teljesült a lakása építés terve sem, főleg a na- gyobb ipari központokban. E nehézségekre való tekintettel a minisztertanács a mi' nisztereknek és a vajdasági vezetőknek feladatul adta, hogy fokozzák tevékenységüket a népgazdaság azon területein, amelyek döntő fontosságúak a lakosság ellátása és a gazdasági egyensúly helyreállítása szempontjából. Ez mindenekelőtt a közszükségleti cikkeik termelésére és a szolgáltatásokra vonatkozik. A mezőgaz* daságl és élelmiszeripari minisztériumnak intézkedéseket kell hoznia az állattenyésztés fellendítésére. A minisztertanács hangsúlyozta a beruházási fegyelem gyors helyreállításának a szükségességét, valamint azt, hogy a leállított beruházások gépelt' és berendezéseit másutt kell 'kihasználni. A minisztertanács megismerkedett az 1981-es év első felének a várható piaci helyzetével, főleg ami a termelést és az élelmiszer-ellátást illeti* Egyebek között döntést hozott arról, hogy a bel- és külkereskedelem közvetítésével biztosítani kell az ipari áruknak élelmiszerekre való cseréjét úgy, hogy az élelmiszer-szállítások ebből a forrásból 20 milliárd zloty értékben bővüljenek. Őrségváltás a Fehér Házban Az osztrák aikancellár távozása (ČSTK) — Hannes Androsch osztrák aikancellár és pénzügyminiszter tegnap távozott hivatalából. Január végén megválik képviselői mandátumától is. Amint azt az Arbaiter Zeitung tegnap közölte, Androsch a kormányzó Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) májusi kongresszusán lemond a párt alelnökinek és az elnökség tagjának a tisztségéről is. Androscht éveken át Bruno Kreiský szövetségi kancellár „koronahercegének“ tartották. Az elmúlt hónapokban azonban belekeveredett a bécsi közkórház építése körüli botrányba, elsősorban mint a Consultatlo nevű befolyásos cég tulajdonosa, és így az SPÖ számára „kellemetlenné“ vált. A Fehér Ház — az amerikai elnök székhelye — új lakót kapott. lames Carter távozott, és az Egyesült Államok 40. elnökének a hivatalát Rónáid Reagan foglalta el. A washingtoni őrségváltásokat a világ mindig figyelemmel követi. Hiszen a tőkés világ legerősebb országáról van szó, amely nagymértékben befolyásolja a nemzetközi kapcsolatokat. Felelőssége a jelenkor kulcskérdésében — békét vagy háborút? — ezért is nagyobb. bői eredő veszélyes politikáját. Reagan külpolitikájában elég nagy teret kíván hagyni legközelebbi munkatársainak és tanácsadóinak, s a maga számára csak a végső döntés jogát tartja fenn. Ez abból is látható, hogy Henry Kissinger hosszú évek óta leszerelési megállapodások megkötését ja- vasoja az Egyesült Államoknak? Ha az amerikai kormány tagjai közül bárki nyilvánosan próbálná állítani, hogy a Szovjetunió meg akarja támadni az USA-t, csak emlékeztetni kelJapán mellőzte az USA-t Acéltermelésben a Szovjetunió világelső (ČSTK) — A világ második legnagyobb acéltermelőjévé küzdötte fel magát a tavalyi év folyamán Japán. Az első helyen a Szovjetunió áll, s a második helyről Japán az Egyesült Államokat szorította ki. A japán acélipar folytatódó konjunktúrájának fő okaként elsősorban az autóipar fellendülését említik, amelyet még nem ért el az amerikai és a nyugat-európai autógyárakra nehezedő súlyos válság. Carter távozása ellentmondásokkal van tele. Négyéves hivatali Idejének mérlege egyáltalán nem nevezhető örvendetesnek. Búcsúbeszédében sem tudott erőltetett derűlátásán kívül olyasvalamit megállapítani, amit az amerikai nép javára tett lépésként lehetne értékelni. Szólt ugyan a nukleáris háború veszélyéről, de nem szólt arról, hogy ésszerű megállapodásokkal lehetséges e megsemmisítő fegyverek felszámolása. Foglalkozott az emberi jogokkal, de arról nem beszélt, hogyan lehetne azokat biztosítani saját országában. A külpolitika terén szemmel láthatóan megkárosította az amerikai nép érdekeit, amikor szüntelenül növelte a fegyverkezési kiadásokat. Másrészt sutba dobta a SALT—II szerződést, amelyet ő írt alá Bécs- ben. Szovjetellenes hisztériát keltett, hogy megtöltse á katonai Ipari komplexum pénzes zsákjait. Afganisztánt az ország mllltarizálásának, a Perzsa-öböl és az indiai-óceán térségében jelentős katonai erők felvonultatásának az ürűgvéül használta ki. A Camp David-i megállapodásokat békehozóknak nevezte, ám a közel-keleti helyzet mégis tovább romlik. Carter ellentmondásos öröksége Nyugat-európai szövetségeseire nyomást gyakorolt, hogy fegyverkezési kiadásaikat évenként növeljék, elmélyítette az ellentétet az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között. Végül az amerikai—szovjet kapcsolatok az ő elnöksége alatt holtpontra jutottak. Tanácsadójával, Zbigniew Brzezinskivel döntő mértékben járult hozzá ahhoz a NATO-döntéshez, miszerint Nyugat-Európában új közép-hatótávolságú nukleáris rakétákat állítanak rendszerbe, amelyek megbontják a katonai erőegyensúlyt. A ’apán militarizmus támogatásával és Kínának a stratégia! játékba való bevonásával arra törekedett, hogy a Szovjetunió körül gyűrűt építsen ki. A hivatalba lépett Reagan- kormányzat, úgy tűnik, folytatni fogja ezt a negatív politikát. Lehet, hogy nem mondanánk Igazat, ha azt állítanánk: nem érdeke az amerikai—szovjet kapcsolatok javítása. Csakhogy az a kormány, amelv a kibontakozó nemzeti felszabadító mozgalmakban a „kommunizmus“ művét látja, nehezen vetkőzi le előítéleteit és az ebigen intenzíven kapcsolódott be a közeli-keleti helyzet felmérésébe. Figyelemre méltó a külügyminiszter személyének a kiválasztása is. Kockázatosnak, látszik egy katonára bízni az amerikai diplomácia vezetését. Alexander Haig tábornok, a NATO európai erőinek volt fő- parancsnoka azonban „helytállt“ a szenátusi bizottság előtt is, amelv a napokban hagvta jóvá külügyminiszteri kinevezését. A szenátorok kérdésére adott valamennyi válaszában egy közös nevező lelhető fel: Amerikának több fegyverre van szüksége, hogy helyreállítsa vezető szerepét a világban. Haig biztos volt abban, hogy válaszai kielégítik a szenátorokat, ugvanis Washingtonban általános az a vélemény, hogv az Egyesült Államokat „veszély fenyegeti“, de senki sem képes — még magánbeszélgetések során sem — meggyőzően bizonyítani, miben rejlik ez a veszély. Az Egyesült Államok elleni valamiféle szoviet támadás ködös gondolata ma mára Pentagonban Is fantasztikus naívságként hat. Nem épp a Szovjetunió az, amely má* lene a Szovjetuniónak a háborús veszély végleges elhárítását célzó javaslataira, és érvel máris füstbe mentek. Reagan és Haig ugyan kihasználhatja azt a militarista hullámot, amelyet még a Car- ter-kormányzat dagasztott meg, de sokáig nem bírhatják, mivel az Egyesült Államok belső gazdasági gondjai egyre nagyobb súllyal nehezednek a vezetésre. Hogyha tehát az „egyre több fegyvert az USA- nakw jelszó szerint járnának, fennáll a veszély, hogy az amerikai gazdaság katasztrófába sodródik, ugyanis a katonai költségvetés már most eléri az évi 200 milliárd dollárt. Bár az amerikai kommentátorok szerint az úl külügyminiszter katonai módszereket kíván bevezetni a diplomáciában, a realitásokat mégsem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. Amint az új elnök közelebbről megismerkedik ezekkel a realitásokkal és összefüggéseivel, m'nden bizonnyal módosítja a jelenkor legfontosabb problémáira vonatkozó álláspontiát. (P) ■ irikiHianRv
