Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-25 / 52. szám

Mintha tegnap köszöntöttük volna az új évet, és most újra szilveszter van. A száma­dások, a vidám emlékezések és tödénetek. a jókedv napja. Szinte látom B. kollégánkat, aki sógorának meséli, milyen nagy volt a hal, amelyet - nem tudott megfogni; hallom ingujjra vetkőzött R. történeteit: egy lövés - két nyúl, a fácánra elég volt rákárom­kodni .. A sportolók sem tétlenkedtek. Már futnak is hozzánk néhány fantasztikus rekorddal, hihetetlennek tűnő teljesítménnyel és szu- perlatívusszal. Ha esetleg túlzásnak tűnné­nek a történetek, gondoljunk arra, hogy az 1980-as év utolsó napját éljük. Itt van például J. barátom. A legfantaszti­kusabb maratoni versenyét futotta Hogy erről senki sem tud? Az ok egyszerű: sze­rény, nem dicsekvő típus. A dolog pedig emigyen történt. Munkahelyén atlétacsapa­tot szerveztek, s J.-t nevezték a több mint 42 kilométeres távra. Hiába védekezett, hogy ö inkább vágtázó, nem volt apellálás. Es amikor a sportbecsületet kezdték neki emle­getni, minden hadállását feladta. De aztán nem tagadta meg önmagát, sprinten mivol­tát: két rossz, idő előtti rajt miatt kizárták a versenyből! Még rosszabbul járt az angol Charlton csapat két futballistája. Este kártyázás köz­ben összevesztek, csalással vádolták egy­mást, és amikor másnap a pályán eszükbe jutott az incidens, már nemcsak veszeked­tek, hanem ütöttek is. Mire a játékvezető stílusosan vetett véget a „kártyavitának“: felmutatta a „piros ászt“, s a két labdarúgó ballaghatott az öltözőbe. A pláne az volt a dologban, hogy egy csapatban játszanak! Hát igen, a futballban minden lehetséges. Még az is, hogy a kárörvendők pórul járnak. Ezt saját bőrén tapasztalta az NSZK-ban futballozó svéd Hellström kapus Addig-addig heccelte, gúnyolta játékostársát, Andersson mérnököt, aki lövőgépet szerkesztett, hogy az az egyik edzésen maximálisra állította a robotot, és 50 méterről megcélozta vele a kaput. Hellström ugyan kiütötte a labdát, ám utána a földön maradt; az erős lövés eltörte a kezét! De nemcsak kapus járhat pórul a focivi­lágban. Chile junior-válogatottjának edzője és vezetői tudták, hogy csapatuk nincs for­mában, ennek ellenére jól akartak szerepelni a dél-amerikai bajnokságon. Tehát gondol­tak egy merészet és nagyot: hamis útleve­lekkel öt felnőttet „megfiatalítottak“, s boldo­gan azt hitték, most majd megnyerik a kupát. Elszámították magukat. Csak a határig jutot­tak. A bíróság aztán nem méltányolta, hogy az útlevélhamisítást „csak" a minél jobb eredmény elérésének érdekében követték el. Mivel a bíróknak mindig igazuk van, az idén ők szolgáltattak a legszokatlanabb rekor­dot. Az 50 éves Colmes és a nyolc esztendő­vel fiatalabb Messon meg akarták lepni kollé­gáikat; levelet küldtek nekik, hogy elmarad a montegernoni kézilabdatorna. Ezek után csak ők ketten érkeztek a színhelyre, s majd­nem beírták nevüket a rekordok könyvébe. Délután 14 órától éjszakai egy óráig megál­lás nélkül fütyültek. Illetve csak fütyültek volna, mert háromszor kénytelenek voltak egy kis szünetet tartani. Az történt ugyanis, hogy amikor több mérkőzés levezetése után lankadni kezdtek és egyre hamisabban szólt a sípjuk, a nézők berohantak a pályára, s megkergették őket. Úgyhogy rekordjavítási kísérletük örökre emlékezetes marad szá­mukra. A két játékvezető tehát nem került a The Guinnes Book of Record legendás hírű kró­nikájába, de minden bizonnyal beírják majd a ,,leg“-ek könyvébe két amerikai diáklány utazását. A bátor amazonok speciálisan el­készített hajócskán 1900 kilométert tettek meg Seattle és az alaszkai Skagway között. Összesen 73 napig eveztek. Viaskodtak a tenger hullámaival, egyszer egy cápa, háromszor szexre éhes tengerészek támad­ták meg őket. A csúcstartónők a célban büszkén kijelentették: „Mindent megnyer­tünk..." Részletek nem érkeztek.. Ha már a nőknél tartunk. A legbájosabb torreádor, Edith Ewans már négyéves korá­ban megtanult lovagolni. Később az aréná­ban több mint 400 bikát küldött a másvilágra. Az idén elhatározta, abbahagyja ezt a ro­mantikus, de nem veszélytelen foglalkozást: „Nyugodtabb életre vágyom, ahol nem kell ennyit kockáztatni..." Egy vendégfogadó tulajdonosa lett, és éttermében a messze földön híres bifsztek volt a „menő" étel. Valószínűleg azonban, hogy ízetlen volt, mert egyik vendége botrányt okozott, tettleg Ha másképpen nem megy __ is bántalmazta a tulajdonosnöt. Mivel az illető a szorítóban küldözgette az álmok birodalmába ellenfeleit, a tulajdonosnő fél évig nyomta a kórházi ágyat. „Visszatérek az arénába. A bikák között sokkal nyugod­tabb és biztonságosabb az élet“ nyilatkozta Edith kisasszony az újságíróknak. Egy cseppet sem könnyű a rekordhajhá- szók élete. Beismeri ezt a legesztelenebb ötlet kigondolója, Günther Rothweiller is, aki a fejébe vette: kézen állva teszi meg 55 nap alatt a Bécs - Párizs távolságot. Lehet, hogy sikeres lett volna vállalkozása, ám „meghi­básodott a szerszáma“: negyedik nap után Rothweiller a fáradtságtól ,.talpra állt", köz­ben mindkét kezén dupla törést szenvedett. Még több törés történt egy amerikai kosár­labda-mérkőzésen. A menedzserek arra kér­ték a játékosokat, imitáljanak egy kis vereke­dést a nézők szórakoztatására. Mivej az Egyesült Államokban a menedzserek akarata szent, a fiúk olyan „zűrt“ csaptak, hogy nyolcuknak keze és lába tört; összesen 88 hónapos eltiltást kaptak és a szövetség 15 000 dollár büntetéssel sújtotta a két klubot Egyszóval a kosárlabdázók komolyan vet­ték a kívánságot. Akárcsak az egyik jugo­szláv labdarugó-játékvezető felesége, aki olyan tökéletesen varrta meg férje fekete „uniformisát“, hogy amikor az a mérkőzésen piros lapot akart előhúzni zsebéből, „zárva" találta. Nagy nehezen mégiscsak kiszabadí­totta a cédulát, ám mielőtt a feje fölé emelte volna, a vétkes futballista kitépte a kezéből - és megette! Hogy milyen jó étvágvúak a mai labdarúgók... Senor Castelannival egészen más dolog történt. Mendozában fontos futballmérkőzést vezetett, s a durva meccsen kiállította a ha­zaiak középhátvédjét. Erre rendőrök özönlöt- ték el a pályát, a bírót letartóztatottnak nyil­vánították és vizsgálati fogságba vitték. Ott tudta meg, hogy tekintélycsorbítás címén vádat emelnek ellene. A kiállított hátvéd a város rendőrkapitánya volt! De hagyjuk a labdarúgást. Más sport­ágakban is történtek ,,leg-ek" A legszeren­csétlenebb ejtőernyős ugrással a brazil baj­noknő „dicsekedhet“. Erős szél következté­ben a céltól hat kilométerre ért földet - egy darázsfészek kellős közepén. Fájtak, nagyon fájtak a darázscsípések, az orvosok 150 fullánkot szedtek ki a csinos ejtőernyősnő testéből. Azóta ha darazsat lát, képes lenne leugrani a földgömbről. Még fölfelé is! A „legpontosabb" ugrás az argentin Morte- nagu nevéhez fűződik. A célpont kereszttel jelölt közepe helyett egy a közelben felnyer- gelten várakozó ló hátán ért „földet“. A négylábút annyira meglepte a váratlan vendég, hogy nekiiramodott, majd néhány kilométer után megszabadult a nem kívána­tos tehertől. A zsűri sokáig vitatta az esetet, végül arra a döntésre jutott, hogy azt a helyet ismeri el mérvadónak a verseny szempontjá­ból. ahol az ejtőernyős leesett a lóról. A lóról jut eszünkbe az év legeredetibb szurkolói mondása. Az egyik néző így kiáltott a labdarúgó-mérkőzés játékvezetője felé: „Hé, bíró. Neked már csak az ész hiányzik, hogy ló lehessél...“ Nem kell megijedni, nem nálunk történt. Dél-Amerikában... Szóval ezt a napot sokféleképpen meg lehet ünnepelni. Ám vigyázzunk, nehogy drága mulatság legyen, mint amilyet az egyik angol autógyár klubjának birkózói és súly­emelői rendeztek. A nehéz emberek annyira belejöttek az ünneplésbe, hogy fitogtatni kezdték erejüket. Előbb halomra törték a be­rendezést, majd jókedvükben lenge táncot röpték a félig kész személyautók tetején. A klub pénztárosának félmilliót kellett fizetnie a nehéz emberek könnyelműségéért Inkább tehát maradjunk az olcsóbb szil­veszteri ünneplésnél, mint ahogyan azt az egyik francia város atlétái tették. Megjelen­tek egy luxusbárban, iszogatták, eszegették a legjobb dolgokat, majd éjfélkor felkérték a bártulajdonost, vállalja el az indító szere­pét, mert ők a hagyományok szerint éjféli háztömb körüli futásra indulnak. A tulaj öröm­mel tett eleget a kérésnek, és a mai napig várja, mikor érkeznek célba a futók. Hogy kifizessék a számlát. A történeteket sajtó alá rendezte: TOMI VINCE BÉKE ÉS SPORT k ■ Berlinben tartották meg a Nem­zetközi Diákszövetség 13. kong­resszusát több mint 350 küldött jelenlétében. A külföldi küldöttek között volt két szovjet olimpiai ér­mes is Jelena Davidova. a mosz­kvai játékok tornaversenyén két arany - és egy ezüstérmet, Konsz- tantyin Volkov pedig rúdugrásban lett második. Mindketten 19 éve­sek és másodéves főiskolai hall­gatók. A berlini Deutsches Sport­echo lap interjút készített a szovjet sportolókkal.- A kongresszus fő célja a béké­ért. a leszerelésért és a nemzetkö­zi együttműködésért folyó harc ki- szélesítése. Mit tehet ennek érde­kében az egyén, bárhol él is? Davidova:,,A sportolók sokat te­hetnek a célokért. Minden sport- verseny - legyen az hazai vagy nemzetközi - a békét szolgálja. A sport csak békében virágozhat “ Volkov: „Korszakunk legfőbb parancsa a béke fenntartása és én a magam részéről ehhez úgy tu­dok a leginkább hozzájárulni, ha a sportversenyeken és a minden­napi életben is úgy viselkedem, hogy az példaképül szolgáljon a felnövő fiatal nemzedéknek is “- Jelena Davidova hogyan kép­zeli el további életét? „Nehéz néhány szóban erre válaszolni. Az biztos, hogy az éle­temet torna nélkül nem tudom el­képzelni. Később esetleg, mint edző fiatal tornászlányokkal fog­lalkozom. De az élet nemcsak tor­nából áll. Az élet állandó együttlét mindazokkal a dolgokkal, amelyek az embereket foglalkoztatják a hi­vatás gyakorlása közben, a csa­ládban, a szabad időben.“- Konsztantyin Volkov odaha­za, Irkutszkban a Szibériai Köztár­saság Legfelsőbb Tanácsában képviselő is. Milyen feladatai van­nak ott egy képviselőnek? „A képviselőség természetesen nagy megtisztelést jelent, de sok kötelezettséggel is jár. Kézenfek­vő, hogy elsősorban a tanács test- nevelési és sportbizottságában fejtek ki tevékenységet “- Jelena Davidováról már évek­kel ezelőtt úgy írtak a lapok, mint egy új csodagyerekről; Konsztan­tyin Volkovról pedig az volt a véle­mény, hogy személyében egyesül a technikai finomság és a szibériai őserő. Mit tartanak ezekről a véle- 'ményekről? Davidova: „Egyáltalán nem vol­tam csodagyerek Azzal egyetér­tek, ha azt mondják, tornásztehet­ség vagyok. Ha valaki olimpiai aramyérmes akar lenni, akkor ter­mészetesen tehetségesnek is kell lennie. De a legfontosabb az, hogy edzés közben az ember mindig tudása legjavát adja.“ Volkov: „A rólam alkotott véle­mény egy kicsit túloz. Nemcsak Szib jriában, hanem másutt is bő­ven találni 185 centiméteres fiatal­embereket. Jó technikámat apámnak köszönhetem, aki egyút­tal edzőm is. Egyébként ebben az évben gyorsaságomon is sikerült javítanom. A 100 métert már 10,6 mp alatt tettem meg. Természete­sen rúd nélkül...- További terveik? Davidova: „Ha teljesítménye­met fokozni tudom és vetélytársa- im odahaza lehetővé teszik, sze­retnék négy esztendő múlva ismét a pontozóbírók és a közönség elé állni az olimpián. Különben addig a leningrádi testnevelési főiskolán szeretném befejezni tanulmá­nyaimat.“ Volkov: „A moszkvai olimpián nyertem rúdugrásban az első szovjet érmet. Ez ezüst volt. Nem lennék jó sportember, ha nem az arany megszerzése lenne a célom." Kiadj* Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János, Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda - Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállata - Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jlráskova 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közületek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Új Sző előfizetési dija - a vasárnapi számmal együtt - 14,70 korona. Az Új Sző vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad mindan postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS - Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. A SUTI regisztrációs száma 5/2. Index: 48 097 »/

Next

/
Oldalképek
Tartalom