Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-25 / 52. szám
/ / 43l »• £Iq'. iá!/ vifr/w Mátyás B. Ferenc Kétszáznegyvennégy futólépés A telepre alig áttetsző, sárgásán izzó ég borult, és a vasárnapi szolgálat iszonyatos unalma egyre fokozódott. Yogi bejárta körletét. A lánctalpakkal hasogatott föld porhanyó- san omlott a gumicsizma recés talpa alatt. Ellenőrizte a pihenő, ártalmatlannak látszó, tankszerű gépeket, bekukkantott a kiásott tömbház-alapozás mélyére, hol betonvasrudak meredeztek, mint farkastorok kihegyezett karói. Aztán visszatért a hullámlemezbódé- mellé, rátelepedett egy ládára, elővette cigarettáját, de mert izzadt ujjaitól azonnal átnedvesedett a kártyavékony papír, lemondott róla. A levegő forró volt, ful- lasztó, mint a kukta füttyös fedele alatt... Átballagott a földig rontott gazdaságon a kúthoz. Vizet húzott, és egyszerűen a fejére borította a vedret. Hideg, borzongató víznyelvek nyalták végig felhevült testét. A veder alatt szemnyugtató sötétség volt, és Yogi ide-oda ődöngött, mint sisakjába rekedt, részeg lovag. Megpördúlt sarkán tengelye körül, és fogadott magával kétszáznegyvennégy futólépésben, hogy eltalálja a barakkhoz vezető irányt. Elvesztette. Földhöz vágta a vedret, és körbeszaladta az alapozást. Amikor visszaért a kúthoz, úgy érezte, azonnal megszakad mellében az életet jelentő feszültség. Letörölte kezefejével az ajkára száradt le- pedéket, és ledobta nedves ingét. Konok, erőszakos határozottság sarkallta. Ismét megmentette a vedret, és a fejébe húzta. De ez egyszer túljárt saját eszén: megjegyezte az irányt, megszámolta perdüléseit, aztán gondolatban visszapergette a forgást, és győzelmesen felfedte fejét. Nyereség fejében rágyújtott. Csapzott madár csüngött az ég magasában. Diadalmasan, kihívóan feléje fújta a füstöt. „Lezuhansz! Fogadjunk kétszáznegyvennégy futólépésben, hogy lezuhansz, míg huszonötöt számolok.“ És lassan, minden szótagot agyonnyújtva számolni kezdett. A madár állni látszott a messzeségben, pedig a forró, ijesztően mély magasság egyre vonzotta, kebelezte, zsugorította... Amikor csak alig látszó ponttá sűrűsödött, Yogi kimonta a huszonötöt, és bánatosan nekiindult lefutni a kétszáznegyvennégy lépést. Káromkodni való ereje sem maradt, amire befejezte. Lőtt madárként zuhant a barakk árnyékába, és por izü, ragacsos sárt köpött; kis híján eltalálta a város irányából elősettenkedő öreget.- Már megint ide jöttél? - för- medt rá. Mit akarsz?- Semmit - válaszolta sértődötten, mint akit rajtakaptak. Odaállt a kétszáznegyvennégy lépés területű gödörhöz és reszkető ujjával rámutatott. - Ez itt pont az én telkem. Csak megnézhetem?- Tűnés - mondta Yogi ingerülten. - Amíg jódolgod van!- Kérem - könyörgött nyöszörögve az öreg, és felmutatta két eltorzult, lapátnyi tenyerét. - ütvén évig ástam, vetettem, kapáltam, éltem rajta...- Már nincs a telked - magyarázta gyermekeknek kijáró, vészterhes türelemmel Yogi. - Elvitték innen. Értsd meg. Elvitték!- Viccel velem - sirta el magát az öreg. - Hiszen én még a csillagok állásából is meg tudom állapítani, hogy itt van ezen a helyen.- Tata! - vesztette el türelmét Yogi, s ahogy régi, törékeny tárgyakat az ember, mellbe lökte az öreget. - Mit gondolsz, milyen mélységig lehet megvásárolni egy földdarabot?- Ezen nem gondolkoztam soha - vallotta be az öreg.- Egyetlen ásónyomig! - rikkantott Yogi. - Azon alul már az a Föld következik, amit bolygónak nevezünk. Vagy azt képzelted, hogy a Föld másik feléig tiéd lehet egy darab? Miért nem próbálkozol Amerikában? Igényeld ki telkednek felszínre bukkanó fenekét!- De én nem akarok Amerikába menni - vált síróssá újból az öreg hangja. - Én itt szeretném a telkemet ...- Ne hülyéskedj - vágott szavába Yogi. - A földedet elhordták innen. Nézd, két méter mélységig kiásták, és elszállították. Ha tudnám, megmondanám, hol keresd. Egy azonban bizonyos. Amit itt látsz, az földednek csak hűlt helye. Nem volt szerencséd, tata, veled fordítva történt, mint normális: túlélted a földedet! De most aztán tűnés!- S ha megkeresném? Yogi szóra sem méltatta. S hogy még inkább megmutassa, befejezettnek tekint minden beszélgetést, felnézett az égre. A madár ott libegett (szinte állt), ahol az előbb szem elől tévesztette. „Lezuhansz, fogadjunk, hogy...“ szólta el magát, majd megadóan nekiindult az eleve elvesztett kétszáznegyvennégy futólépésnek. Az iszonyatos unalom pedig egyre csak fokozódott. Ülök a tévé előtt. Hirtelen megszólal a telefon. Ki lehet az az idióta, aki ilyenkor telefonál?- Szevasz! Géza vagyok — mondja ő.- Szevasz - mondom én.- Nem zavarok?- Dehogy zavarsz. Épp egy izgalmas krimit nézek. De nem érdekel.- Akkor jó. Mi újság nálatok?- Most fojtották meg Emmát.- Ki az az Emma?- A milliomos leány. A krimiben.- Nézed a krimit?- Hát csak úgy fél szemmel.- Szólj, ha zavarok!- Nem zavarsz. Dehogy zavarsz. Nagyon jó, hogy felhívtál, úgyis untam már. Most ölik meg a milliomos béna, tolókocsiban ülő naavnénikéiét. aki mérget tett a neveltlánya kakaójába.- Te jól vagy?- Én jól. Amíg nem tesznek mérget a kakaómba.- Ki tenne mérget a kakaódba? Megőrültél?...- Én nem. De John igen. S ő volt az, aki a nagynénit...- Most velem beszélsz, vagy a tévét nézed? Szólj, ha zavarok!- Nem zavarsz. Veled mi van?- Elmentem a vállalattól. Kovács miatt.- Ki az a Kovács?- Hogyhogy ki az a Kovács? Hiszen te is dolgoztál a keze alatt.- Fekete kesztyű volt a kezén, hogy ne hagyjon ujjlenyomatot.- Kiről beszélsz?- Pardon, nem hallottam tisztán, mert a nagynéni tolókocsija felrobbant.- Mondom, hogy kiléptem a vállalattól. A Kovács miatt. Szerintem az egy őrült...- Nem John az őrült? Véleményem szerint...- Mondd, figyelsz te rám?- Persze, hogy figyelek.- Akkor miért nevezed Kovácsot Johnnak?- Johnt mégsem nevezhetem Kovácsnak. És most hol vagy?- Átmentem a tröszthöz.- A tetőkön át...- Miért mentem volna a tetőkön át? Van autóbuszbérletem.- Tudod, a krimiben épp most volt egy ilyen jelenet és...- Szólj, ha zavarok. Leteszem a kagylót...- Nem zavarsz. Sőt! örülök, hogy beszélhetek veled, amikor az őrült Johnt lelövi valaki, akin fekete álarc van, mert nem érdekel. Mit is mondtál az előbb? Ja igen. Van autóbusz- bérleted. És?- Veled nem lehet beszélni. Ha téged jobban érdekel a film...- Ez a marhaság? Na ne hülyéskedj. Csak nem gondolod, hogy azon töröm a fejem, ki volt a fekete álarcos? Glória hogy vagy?- Ki az a Glória?- A feleséged nem Glória?- A feleségemet Rózáinak hívják.- örülhetsz neki.- Miért örüljek annak, hogy a feleségemet Rózáinak hívják?- Mert, ha Glória lenne, most holtan feküdne a fürdőkádban. Szóval Rózái átment a tröszthöz.- Nem Rózái. Én. A trösztnél nagyon rendesek.- Szerintem mind gengszter. Leánykereskedelemmel foglalkoznak.- Mit mondtál?- Kicsoda?-Te.- Én semmit. Te beszéltél a leánykereskedelemről. Hogy a trösztnél azzal foglalkoznak. Nem biztos. Lehet, hogy kábítószert állítanak elő- Ezt nem én mondtam. Te mondtad.- Nemcsak én. Az Interpol is ezt mondta.- Na most már elég volt. Veled nem lehet beszélni.- Velem lehet, de a felügyelővel már nem! Bum! Fejbevágták egy vasdoronggal.- Vedd tudomásul, hogy soha többé nem hívlak fel.- Gondolod, hogy megölnek? Miért ölnének meg pont téged? Akkor már inkább a szemtanút. Az a logikus, nem? Nincs válasz. Letette a kagylót. Vagy lelőtték? Mindegy. Nézem a tévét. Egészen jó ez a krimi. Csak azt tudnám, ki az a Géza, aki felhívott? ... MIKES GYÖRGY KESZELI FERENC Képtelen térké SÁROSFA Nem is város, nem is la, nem is sáros Sáros fa Sárosfa egy falucska, ott készül a békanyúzó csallóközi fabicska. SOMORJA Somorján az orjaleves oly keserű, mint a som, orjából és somból főzik - jól jegyezd meg Vilmosom! EKEL Én Ekelen énekelek és Elekkel ölre kelek. Bírok közben nyeldekelek s másnap reggel későn kelek. CSALLÓKÖZCSÜTÖRTÖK Csallóközben van egy falu, becses neve Csütörtök, minden háznál van tökgyalu s minden kertben terem tök. VASÁRUT Vásáruti vásártérre vásárutak vezetnek, vásáruti nagyvásárra kilenc kecskét vezetnek. VÁMOSFALU Vásáruti vásártéren vasat vettem vasárnap, Vámosfalun megvámoltak s nem maradt egy vasam se... EKECS Megyer mellett, Ekecsen, ellopták a bekecsem. És mert belül meleg volt s a könyökén volt egy folt, a bekecsem belbecse nagyobb volt, mint külbecse. FELSŐLYÁNOK Hires Felsőlyánokon, szoknya sincs a lyányokon. Alsószoknya, felsőszoknya... jaj de nehéz ezt megszoknya. RÉTÉ Rétén régen volt egy rét, kecske legelt azon - hét. Rétén most már nincsen rét, kecske egy se - nem hogy hét. JÁNOSHÁZA Jánosházán sok ház van, János mégsincs egy se, de számtalan Lázár van, sok tehén, meg kecske. NAGYFÖDÉMES Nagyfödémesen kis födém alatt, ülünk egy pádon s nézzük a falat. NÁDSZEG Nádszegen a gerendába nádszögeket vertek, földjük adták árendába, ők meg csak hevertek. TANY Tanyon nagyon agyonvertek, a földre is letepertek. Nem is tudom bizony nagyon, miért vertek Tanyon agyon. VEZEKÉNY Neves falu Vezekény, gyalog oda megyek én, és a boltban olcsó pénzért, mindenfélét veszek én. KAJÁL Kiskoromban százszor jártam Kajaion s mind a százszor átmentem egy kanyaron Százegyedszer elkerültem a kanyart s harmadnapra megkaptam a kanyarót. HIDASKÜRT Hidaskürtön van egy kürtös, kinek neve nem Lehel, és ha épp nem fújja kürtjét, portugálul énekel. Kopócs Tibor illusztrációja
