Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-25 / 52. szám
ÚJ szó 19 80. XII. 25. • a doku«°e°' borúba0’ a '^goziK- A ^sTcsop«*?^ Jártásban d°'9tHnibírados c t- HtrHáború ,d®!® 1948 óta a.** ^Jöbb,» Ä>^US« SSU «■*-**“• /A Szovjetunió tántoríthatatlanul megvalósítja a lenini békepolitikát, síkra száll a népek biztonságának szilárdításáért és a széles körű nemzetközi együttműködésért. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy biztosítsa a kedvező nemzetközi feltételeket a kommunizmus felépítéséhez a Szovjetunióban. a Szovjetunió államérdekeinek védelmét, szilárdítsa a világszocializmus pozícióit, támogassa a népek harcát a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért, elhárítsa az agresszív háborúkat, elérje az általános és teljes leszerelést és következetesen érvényre juttassa a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét. A Szovjetunióban tilos a háború propagálása (A Szovjetunió Alkotmányának 28. cikkelye) A sovány, ősz hajú ember tempósan a vágóasztalhoz ül. s halkan, de határozottan mondja: ■ „Az imperializmus több mint egymilliárd dollárt fordít naponta hadikiadásokra Kétmillió dollárt percenként. Amíg önök végignézik ezt a filmet, és hazamennek, a Nyugat hadikiadásai újabb kétszázmillió dollárral növekednek. Leszáll az éj, de nem állítja meg ezt az esztelenséget: mig önök alszanak, az imperializmus katonai kiadásai további 800 millióval emelkednek. Minden újabb nap újabb háborús veszélyt hoz magával. Hatoljon be minden szívbe az igazság: ma a legfontosabb dolog a világon: megállítani a fegyverkezési versenyt. A fegyverkezési hajsza feneketlen szakadék, mélységét semilyen számítógéppel sem lehet kiszámítani!“ A sovány, ősz hajú férfi jól tudja, mit beszél: filmdokumentumok vannak a kezében, az igazság eszközei. Az idén töltötte be 80. életévét. Ebből ötvenet a filmgyárban. A fenti idézet ötvenegyedík filmjéből származik, melyet nemrég több millió tévénéző is megtekintett. A film cime Esztelenség, alkotója Alekszandr Medvegykin. Ennek a filmjének egy személyben forgatókönyvírója, rendezője és bemondója is. Célja, hogy bemutassa, mekkora veszélyt jelent korunk militarizmusa. ... A sovány, ősz hajú ember a vágóasztalhoz ül, és halkan, magabiztosan Így folytatja: „Az imperializmus mindig imperializmus marad. A fegyver mindig arra kellett neki. hogy biztosítsa hatalmát egy másik világ felett. A politikát fegyverkezés nélkül el sem tudja képzelni. Az emberek békére vágynak. Búzát akarnak termeszteni, hidakat építeni, dalolni és szeretni. Számukra gyermekeik boldogsága mindennél drágább. Béke. csakis a béke kell bolygónk lakóinak! Európa két pusztító háborút is átélt. Most, harmadízben a mi évszázadunkban, ismét új fegyvert akarnak ráerőszakolni az európaiakra. Várhatunk-e csodát, hogy majd minden „magától" kialakul, a veszély elmúlik, elkerüli a mi utcánkat, vagy legalább a mi házunkat? Aligha. Filmünket is annak szenteljük, hogy az emberben akaratot ébresszen a harcra a háborús esztelenség ellen, és szilárdságot, meggyőződést nyújtson ehhez a harchoz.“ Pergessük le itt Alekszandr Medvegykin saját szövegével kísért filmjének néhány kockáját. ENSZ közgyűlés New Yorkban. Amikor New Yorkban megnyílt az ENSZ különleges közgyűlése, ugyanezekben a napokban és órákban Washingtonban is tüntetőén összehívták a NATO tanácsának közgyűlését. A Nyugat nagyhatalmainak vezetői ugyanabban az időben két homlokegyenest ellentétes szándékot hagytak jóvá. New Yorkban arcátlanul a leszerelésről fecsegtek, Washingtonban - ugyanebben az órában - nyíltan a fegyverkezési hajsza újabb fokozását vették tervbe. Az USA katonai bázisainak térképe. Nézzék meg, ki kit fenyeget háborúval? És ítéljék meg önök, mennyire igaz a „szovjet háborús veszély“! A Pentagon adatai szerint Európában 330 ezer, a Távol-Keleten 138 ezer, La- tin-Ameri kában 15 500 amerikai katona és tiszt teljesít szolgálatot. Az országuk határain túl szolgáló felfegyverzett amerikaiak száma ma már meghaladja a félmilliót. Repülőgépek az anyahajó fedélzetén. A militarizmus sok nép életét megfertőzte. Még a Földközi-tengert is, a modern civilizáció bölcsőjét. Az USA 6. hadiflottája vette birtokába ezt a térséget. Washingtontól távol harmincöt ezer amerikai teljesít kéretlen őrszolgálatot. Azért vannak itt, hogy „megsúgják“ az európaiaknak, kit szeressenek, kit gyűlöljenek. Hadgyakorlat. Katonák futnak. Már harmincöt éve nem volt nagyobb háború, az Amerikai Egyesült Államok egész hadseregének egynegyede mégis idegen földön állomásozik. A világ negyven országa tűri ezt a megszállást. Ezekben az országokban az Amerikai Egyesült Államok több mint kétezer katonai bázist hozott létre. E bázisok nagyobbik része a Szovjetunió ellen irányul. A repülőgépből bombák zuhannak. Ég egy vietnami falu. A vietnami nép a golyózáporban sem hátrált meg, s ezt ma sem tudják az óceánon túl megbocsátani neki. Tizenhárom millió tonna lőszert pazaroltak el, s megsem tudták a hős vietnami népet leigázni. Vereségük szégyene ma sem hagyja nyugton az imperialistákat. Az is igaz, hogy ma mások is osztoznak az ó szégyenükben. A hős vietnami nép az amerikaiak után a kínai agresszorokat is megfutamította.
