Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-14 / 50. szám
ozsrn + M 19 80. XII. 14 A dolgozók kommunista nevelése a szovjet állam felvirágoztatásáért, az új társadalom felépítésért vívott harc fontos frontja. Az SZKP KB ..Az ideológiai és politikai nevelő munka további megjavításáról“ szóló határozata hangsúlyozza, hogy e munka sikerétől függ mindinkább az ország gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális fejlődésének alakulása. A párt megbízható harci fegyverei e téren a tömegtájékoztatás és a propaganda eszközei. Az érett szocializmus viszonyai között a modern technikával felszerelt, nagy hatású tájékoztatási és propaganda-apparátus a nép szellemi életének elidegeníthetetlen részévé, az újságírás pedig a társadalmi tevékenység fontos területévé vált. Különösen nyomatékosan hangsúlyozta ezt L. I. Brezsnyev a Lenin-díj átvételekor mondott beszédében, amely a szovjet pártpublicisztika programbeszédének tekinthető. A párt mindenkor óriási figyelmet fordított a sajtóorgánumok, a tájékoztatási ügynökségek, a televízió és a rádió munkájára. Meggyőző bizonyítéka ennek ,,Az SZKP a tömegtájékoztatás és propaganda eszközeiről“ cimú cikkqyüjtemény (1979), amely általános következtetéseket von le a sajtóügy politikai irányításának gazdag tapasztalataiból, meghatározza a propaganda tömegeszközei további tökéletesítésének útjait a jelenlegi szakaszban. Az e kérdésekre vonatkozó pártokmányok gyűjteménye segítséget nyújt annak megértéséhez, miként alakultak ki és fejlődtek az új típusú sajtó elvei. A párt irányelveinek tanulmányozása a nevelés nagyszerű iskolája, az ismeretek forrása a párt-, tanácsi és gazdasági káderek, a tájé- koztatási-propagandaszolgálatok dolgozói számára. Arra tanítanak, milyen fontos alkotóan felhasználni a sajtó, a rádió, a televízió lehetőségeit a szovjet nép alkotó tevékenységének mindegyik szakaszában, a politikai tudatosság, a tömegek munkakezdeményezésének fejlesztése, a lenini párt köré tömörítésük, az időszerű feladatok megoldására való mozgósításuk céljából A szovjet sajtó pártossága A lenini Iszkrától eredő szovjet sajtó jellemző sajátossága a magas fokú pártosság. Az SZKP-val való világnézeti és szervezeti kapcsolat, a határozott ideológiai irányzat és a marxizmus-leninizmus, a tudományos kommunizmus eszméi propagandájának céltudatossága, az események és a tények pártszerű értékelésének következetes vissza- tükrözése, a belső és a nemzetközi élet problémáinak időszerű, igaz megvilágítása - ezek a szovjet tájékoztatási és propagandaeszközök tevékenységének alapelvei. A sajtó kommunista pártossága a munkásosztály, valamennyi dolgozó döntö fontosságú érdekeinek kifejezésén alapuló osztályjelleg legmagasabb formája. Ezt a sajtóorgánumok konkrét politikai irányítása biztosítja. A sajtó csak azzal a feltétellel oldhatja meg sikeresen a bonyolult feladatokat, teljesítheti a tömegek kollektiv propagandistájának, agitátorának és szervezőjének funkcióját, ha szorosan együttműködik a pártbizottságokkal és azoknak irányi- tátásval folytatja tevékenységét. A pártirányítás lényege: politikai irányelvek és ajánlások kidolgozása a tömegtájékoztatási és propagandaeszközök számára, végrehajtásuk ellenőrzése - természetesen a mindennapi szerkesztőségi munka részleteibe való beavatkozás kerülésével. A pártszervek állandóan gondoskodnak a szerkesztőségeknek politikailag érett, tapasztalt, kiváló képzettségű káderekkel történő megerősítéséről, az újságírókeszmei-jDolitikai neveléséről, ezért rendszeresen megtárgyalják tevékenységük távlati terveit és legfontosabb kérdéseit. Az SZKP KB számos határozata éles kritikával illeti azokat az eseteket, amikor lebecsülik a sajtónak mint az egész ideológiai és tömegpolitika megjavítására, a párt és a gazdasági élet irányításának biztosítására, a dolgozók erőinek a kommunista építés döntő irányaiba való összpontosítására szolgáló fontos eszköznek jelentőségét. A pártokmányok hangsúlyozzák, hogy meg kell erősíteni a pártbizottságoknak az újságok, a folyóiratok, a televízió és a rádió szerkesztőségeivel való kapcsolatait, meg kell szervezni tevékenységük pontos koordinálását, az újságírók sokoldalú tájékoztatását, politikai és szakmai képzettségük színvonalának emelését. A sajtó pártirányítása élő, alkotó ügy, amely nem tűri a sematikusságot, a sablont. Az SZKP Központi Bizottsága. a helyi pártszervek a lenini hagyományokat követve a gyakorlati tapasztalatok, a szociológiai kutatások alapián a dolgozók igényeit és javaslatait figyelmesen tekintetbe véve, állandóan tökéletesítik az irányítás formáit és módszereit. A párt magas fokú bizalmat tanúsít a sajtó dolgozói iránt, s minden eszközzel serkenti és fejleszti önállóságukat és kezdeményező készségüket az előttük álló feladatok megoldására. A szovjet sajtó a szocialista és a kommunista építés minden szakaszában híven szolgálta és szolgálja a pártot és a népet, a párttal együtt tevékeny- kedik, annak eszméi' és tettei jegyében él. A sajtó szerepe a szocialista építésben A gazdasági építés élenjáró tapasztalatainak, politikai tanulságainak gondos tanulmányozása és terjesztése a sajtó tevékenységének egyik legfontosabb feladata. így például, az SZKP KB ,,A tömegtájékoztatás és propaganda eszközeinek irányítása az SZKP tomszki területi bizottsága által“ cimü határozata nyíltan rámutat: a sajtó, a televízió és a rádió erőfeszítéseinek arra kell öszponto- sulniuk, hogy elmélyülten megvilágítsák azokat a kérdéseket, miként lehet fokozni a munka hatékonyságát és minőségét minden egyes szakaszon, meggyorsítani a tudományos-technikai haladást, növelni a munka termelékenységét, fokozni a takarékossági rendszabályokat, feltárni és felhasználni az ipari és a mezőgazdasági termelés tartalékait, csökkenteni az új objektumok építésének idejét és költségeit, növelni a közszükségleti cikkek termelését. A sajtó arra hivatott, hogy élesen síkraszálljon a szervezetlenség és a rossz gazdálkodás tényei, a munkafegyelem megsértése stb. ellen. Fontos, hogy a gazdasági téma kidolgozását hozzáértően összekapcsolják a szociális és az eszmei-erkölcsi problémák megvilágításával. Emellett szem előtt kell tartaniuk a kollektív munka, különösen a szocialista munkaverseny nevelő jelentőségét, ez ugyanis, L. I Brezsnyev szavai szerint, ,,az új ember nevelésének pótolhatatlan eszköze, segítséget nyújt politikai fejlődéséhez és erkölcsi tökéletesedéséhez.“ Ha a verseny résztvevői megértik, hogy munkájuk a közös ügyet, az egész szovjet társadalom érdekeit szolgálja, ez viselkedésük életnormájaként szilárdítja meg a munkában való kölcsönös segítségnyújtást, fejleszti az önzetlen tapasztalatcserét, meghatározza a kollektívák egészséges légkörét. Ugyanakkor a szocialista verseny szellemileg gazdagítja az embert, segíti abban, hogy teljes mértékben feltárhassa képességeit és tehetségét. Az élenjáró tapasztalat óriási társadalmi hatóerő, a termelés hatékonysága növelésének és egész munkánk minősége megjavításának jelentős tartaléka. Az 1979. évi össz-szöúetségi szocialista verseny eredményei alapján sok dolgozó kollektívát, járást, várost, területet, határterületet, szövetségi és autonóm köztársaságot tüntettek ki az SZKP KB, a Szovjetunió Minisztertanácsa, a Szakszervezetek Ossz-szövetségi Központi Tanácsa és a Komszomol KB vörös vándorzászlóival. Tapasztalataik megérdemlik, hogy a legszélesebb körben népszerűsítsék a sajtóban. Fontos, hogy mélyrehatóan és érvekkel alátámasztva tárják fel az új lényeget, gazdasági előnyét, megmutassák a nagy eredmények elérésének módszereit, kipellengérezzék a hiányosságokat és a mulasztásokat. A sajtó arra hivatott, hogy minden eszközzel elősegítse az élenjáró kezdeményezések elterjesztését, a legnagyobb munkatermelékenység elérését, a termékek minőségének megjavítását, az anyagi erőforrásokkal és a munkaidővel való takarékosságot, arra törekedjen, hogy az erről való gondoskodás minden dolgozó életbevágóan fontos ügyévé váljék. A sajtó kapcsolatai a tömegekkel A legszélesebb tömegekkel való állandó kapcsolat a szovjet sajtó, televízió és rádió elsőrendű feladata és érdeke. E kapcsolat szilárdsága a szerkesztőségek címére érkező leveleknek és a válaszoknak, valamint a munkás- és paraszttudósítók közléseinek számában fejeződik ki. Lenin rámutatott a sajtó ereje abban rejlik, hogy minden öt vezető és állandóan író irodalmárra,, ötszáz, sót, ötezer nem hivatalos irodalmár munkatárs“ jusson (lásd: V I. Lenin, összes Müvei, 9. köt., 86. old.). A szovjet sajtó demokratikus természetét, igazán népi jellegét meggyőzően igazolja a munkás- és paraszttudósítók mozgalmának létrejötte és fejlődése. Nyomon követhető, hogy a párt milyen lankadatlan figyelmet fordít e mozgalom sorainak megerősítésére. A párt mindenkor arra szólított fel, hogy éberen figyelni kell a tömegek hangulatára és követeléseire, erőfeszítéseiket a maradi- sággal, a bürokratizmussal, a különféle fogyatékosságokkal vívott harcra kell irányítani. Hatékonyság és színvonal Minden olvasó, hallgató és néző levele - az emberek érzéseinek és igényeinek eleven tanúbizonysága, s ugyanakkor tájékozódási pont a kiadványok, a televíziós és rádióadások témáinak, tartalmának és formájának meghatározásához. A szocialista demokrácia egyik nagyszerű megnyilvánulása a dolgozók aktív, érdekelt részvétele az ország szociális-gazdasági fejlesztése döntö fontosságú problémáinak megtárgyalásában. Az újságok és a folyóiratok lapjain, a rádió és a televízió adásaiban kifejezésre juttatják a párt politikájának, kijelölt terveinek mélységes megértését és helyeslését, közük véleményüket és javaslataikat a gazdasági és kulturális építés kérdéseinek széles körével kapcsolatban. Manapság, amikor országunkban lényegében befejeződött az újságok, a folyóiratok, a rádió- és televíziós központok hálózatának kialakítása, munkájuk színvonala és hatékonysága emelésének feladata került előtérbe. Hiszen a nyomtatott szó, a televíziós és rádióműsorok tekintélye és befolyásának ereje nem spontánul jön létre. Ezt a szerkesztőségi kollektívák állhatatos igyekezetével, mindennapi megfeszített munkájával, az Írások, illetve a műsorok problematikájának és tartalmának elvszerűségével és időszerűségével, operatív jellegével, a műfajok változatosságával, a közlés elevenségével és érthetőségével vívják ki. A párt határozottan követi a lenini hagyományt, amikor a kritikát és az önkritikát a hibák megszüntetésére szolgáló kipróbált módszernek tekinti. Különös figyelmet fordítanak a kritika elfojtása, a kritikai megnyilvánulások elhallgatása, a bürokratikus, semmitmondó válaszok ellen vívott harc fontosságára. Emellett hangsúlyozzák, hogy a kritikának elvinek, időszerűnek, az ügy megjavítása célját szolgálnak kell lennie. A közlemények hatékonyságának elengedhetetlen feltételei a stílusúkkal és nyelvükkel szemben támasztott magas fokú követelmények teljesítése. A párt dokumentumai határozottan elítélik a szószátyárságot, az üres szó- cséplést, az olvasók tömegei számára érthetetlen, száraz közlésmódot. Sok kiadvány szerzői mintegy az egyes szavak és kifejezések bonyolultságával, a kevéssé ismert, idegen szakkifejezések, technikai elnevezések bőségével igyekeznek kérkedni. A sajtó hatékonyságának növelése terén fontos szerepet játszik az anyagok, különösen a belföldi és a nemzetközi kérdésekre vonatkozó információk operatív jellege. Lenin ezt írta: ..... ha egy lap lemarad, ak kor annak vége. Egy újságnak az élen kell haladnia... Az egyhangúság és a késedelmeskedés összeegyeztethetetlen a lapszerkesztéssel“ (V. I. Lenin: összes Müvei, 48. köt., 77. old.). Sajtónk pártos elvhüségével a nép őszinte szeretetét és tiszteletét vívta ki. Erről tanúskodik az újságok és folyóiratok példányszámának szüntelen emelkedése. így például csupán a Pravda példányszáma több mint háromszor akkorá, mint a forradalom előtti Oroszországban megjelent összes újságé. Az SZKP KB és a többi pártszerv propagandatörekvéseit többek közt a soknemzetiségű Szovjetunió sajtóorgánumainak fejlesztése, az újságok és a folyóiratok kiadásának további bővítése, a Szovjetunió népeinek nyelvein való rádióadások és televíziós műsorok fejlesztése iránti gondoskodás hatja át Nagy igényesség nyilvánul meg a gyermek- és ifjúsági sajtó fejlesztésével szemben. Az SZKP KB több ízben megvizsgálta a serdülő nemzedéknek szóló könyvek, folyóiratok, újságok kiadásának helyzetét, ^mellett állandóan hangsúlyozták, hogy a gyermek- és'ifjúsági irodalomnak a kommunista eszményképek iránti hűségre, hazaszeretetre, nemes erkölcsi tulajdonságokra, a szovjet hazafisáq, a proletár és a szocialista internacionalizmus, a népek közötti barátság érzéseire, munkaszeretetre, tudásszomjra kell nevelnie. E zenkívül jelentős helyet szán a szovjet állam külpolitikai tevékenységének, a tömegtájékoztatás és a propaganda eszközeivel történő megvilágításnak Ezek az eszközök arra hivatottak, hogy sokoldalúan propagálják az SZKP békepolitikáját, a különböző társadalmi rendszerű államok közti békés egymás mellett élés lenini elveit, megmutassák a létező szocializmus sikereit, elősegítsék a testvérpártokkal való szolidaritás megerősítését és az együttműködés elményítését. Kötelességük, hogy teljes határozottsággal leleplezzék a kapitalizmus kizsákmányoló lényegét, a hidegháború, a nemzetközi feszültség kiélezése, a fegyverkezési verseny hirdetőit, idejében méltó visszautasításban részesítsék az imperializmusnak és kiszolgálóinak ideológiai diverzióit. A tömegtájékoztatás és a propaganda eszközei irányi- . tásának állandó tökéletesítése, az ország gazdasági, politikai és kulturális életére kifejtett hatásuk fokozása a lenini párt figyelmének homlokterében áll. A cikkgyűjteményben szereplő okmányok a feladatok megoldása szempontjából elvi jelentőségűek és gyakorlati értékűek. I. ZUBKOV 3 A SA3TÖ HATÉKONY iMijqiaifaj/jim.
