Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-07 / 49. szám

NEVELÉS VÁSÁRLÁSI LÁZ *pTp \Y/"\\sp- o_q Csak nem a lakásberendezést újítják fel, szomszéd? ■ Nem. Ezek már a karácsonyi ajándékok. Mikus Sándor karikatúrája A tizenéves Kati kifakad:- Borzasztó, hogy nevelnek a szüleim. Amikor kicsi voltam, időben haza kellett érkeznem, mert még gyerek voltam. Ám még most is megkövetelik, hogy ne maradjak el soká, mert azt han­goztatják, hogy már nem vagyok gyerek. SZOMSZÉDOK Cicvarekék új lakásba költöz­tek. Megkérdi Kovács:- Hogy érzitek magatokat az új lakótelepen?- Hát eleinte főleg a feleségem idegenkedett. Most kitűnően érzi magát. Már összeveszett minden szomszédjával. HANGVERSENY A koncert végén megkérdi a he­gedűművész a karmestert, mit szól a teljesítményéhez. A diri­gens falfehéren kinyögi:- Uram, ön csodát művelt. Azt hittem, ez a zenemű halhatatlan, de önnek sikerült kivégeznie... HIDEGVÉGHY FERENC RÍMES EPIZÓDOK BAJMEGELŐZÉS Tévét hallgattam a múltkor, Majdnem elnyomott az álom, Nagyon beteg volt a műsor, Utólag is konstatálom. Gyorsan elzártam a tévét, Egészségvédelem végett, Nem akartam műsorától elkapni a betegséget. SZÉLJEGYZET Nagy huzat volt a presszóban, Fázó vendég nem szép látvány, így fizettem a fo" úrnak: Volt egy kávém, lesz egy náthám. HÉTVÉGI PIHENÉS A zord főnök a hét végén Kiskertjében megpihen, Ápolgatja gyümölcsfáit, Kukacot irt szelíden. Almát ápol kiskertjében, De kicsit bűntudatos, Mert tudja, hogy munkahelyén Ö is nagyon kukacos. A hét vicce- Betartotta a tanácsomat és csak tíz cigarettát szívott el naponta?- Igen, doktor úr...- Akkor nem értem, miért nem javult az állapota...- Esetleg azért nem, doktor úr, mert azelőtt egyálta­lán nem dohányoztam - mondta bátortalanul a pá­ciens. KÜLÖNBSÉG Megkérdezik a kritikust, mi a különbség a klasszikus és a modern regény között.'- A száguldó világunk a regényekben is érződik. Valamikor a hős csak a százötvenedik oldal táján csókolta meg szerelmét, a mai regényekben már a második oldalon megszületik a törvény­telen gyerek. MAI TÖRTÉNET- Drágám, esküdj meg, hogy előttem nem jártál egyetlen férfival sem.- Esküszöm. Mind a tíznek autója volt... SZÍV Veplacsek hevesen udvarol Mártának.- Jenő, sajnos ki kell ábrándítanom. A szívem már más férfié.- Nem tesz semmit, Mártika. Én meg­elégszem a többivel. EBÉD- Géza, nem zavar téged, hogy va­sárnapra meghívtam hozzánk ebédre a volt férjemet?- Dehogy zavar. Szeretem, ha körü­löttem boldog emberek is vannak. MÁSNAP- Te, Béla, tegnap nagyon ré­szegek lehettünk.- Miből gondolod?- Úgy emlékszem, hogy meg­alakítottuk a józan férfiak klubját . ORVOSNÁL- Nénike, mit érez, ha idete­szem a kezem?- Hát azt, doktor úr, hogy mi­lyen jó is volt, amikor fiatal voltam... ESKÜVŐ Brahovácz esküvője részleteit beszéli meg a városi nemzeti bi­zottságon. Megkérdezi a titkár:- Uram, óhajtja, hogy az eskü­vőjén felcsendüljön a Lohengrin nászindulója? Brahovácz elrévedezik aztán megszólal:- Kérem, az lenne a legstílsze- rűbb, ha a szamárindulót játsza­nék el. IGAZSÁG- Kovács, hol volt egész héten?- Beteg voltam.- Hozott papírt az üzemi orvostól?- Még nem, mert most tényleg beteg voltam. MONOLÓG- Borzasztó helyzetbe kerültem. Elveszítettem a szemüvegemet és addig nem kereshetem, ameddig nem találom meg... Szöveg nélkül ORVOS- A férjed az utóbbi időben szörnyen meghízott. Mi az oka?- Nem mi, hanem ki. Az orvos a hibás. Megengedte a férjemnek, hogy minden evés után megihat egy üveg sört. Azóta naponta tíz­szer eszik. (Eulenspiegel) NŐI DOLGOK- Éva, tudod azt, hogy férjhez megyek Pistihez?- Sejtettem.- Nocsak, miből?- Tudod, múlt héten szakítot­tam Pistivel, és azzal fenyegető­zött, hogy valami szörnyű dolgot visz végbe.- Tudod, min töprengek?- Nem, de ha megmon­dod, majd megtudom.- Valóban?- Hát, úgy gondolom.- Tehát idefigyelj. Ha egy postásnak nincs semmi kül­deménye, amit kézbesíthet­ne, vajon postás marad-e?- Biztosan. Elméletileg megtörténhet, hogy az ő kör­zetében egyszer senki szá­mára sem érkezik levél, pénz, vagy csomag sem. Ez ugyan valószínűtlen, de le­hetséges.- Igazad van. De vajon egy ilyen ember postás marad-e?- Hát persze. Miért ne?- És, mint postásnak, továbbra is kijár neki a fize­tése?- Azt hiszem, igen. Hi­szen alkalmazott, vagy nem így van?- Logikusan gondolkozol. De most aztán folytasd tovább. Ha egy raktárosnak nincs egyáltalában semmi a raktárában, és nem ad ki semmiféle árut; ha a bor­bélynál senki sem ücsörög és nincs kit borotváljon, ha a lakótelepen minden víz­csap rendben van és a sze­relő kénytelen keresztrejt­vényt fejteni, megszűnnek-e ezek az emberek raktáros­nak, borbélynak vagy vízve­zetékszerelőnek lenni? DILEMMA- Nem, azok maradnak, akik voltak. És egyúttal al­kalmazottak is maradnak.- No látod. Tehát nem lo­gikus-e továbbá, hogy ha a postás pénzt kézbesít ne­ked, ha a raktáros kiadja ne­ked a kívánt nagyságú csa­varokat, ha a borbély meg­borotvál és a szerelő megja­vítja a vízcsapodat, hogy ezért nekik borravaló dukál vagy egy üveg itóka?- No nem, ez aztán nem! Semmi sem jár nekik! Hiszen azért kapják a fizetésüket!- Tévedés! Hiszen az imént azt mondtad, hogy a fi­zetésüket akkor is megkap­ják, ha semmit sem tesznek. Ha tehát mégis megtesznek valamit, ez béren felüli mun­ka. És ezért joggal elvárhat­ják a jutalmat. Nem így van?- Hm, no, ez nekem se­hogy sem tetszik. Teljesen megzavartál. Úgy látom, hi­bás a logikád.- Hibás? Akkor kíséreljük meg egy másik oldalról. Mi­ért fizeted az orvost?- Miért, hát azért, hogy meggyógyítson!- De hát akkor az orvos érdeke lenne az, hogy a lehe­tő leghosszabb ideig bete­geskedjél, hogy minél tovább gyógyíthasson. Vagy nem így van?- Az ördögbe az ilyen lo­gikával. De hát ez nem igaz?!- Tehát, most már tudod, min töprengek?- Már nem vagyok annyi­ra biztos benne.- Azon gondolkozom, hogy a régi kínaiak nem is voltak annyira ütődöttek, amikor akkor fizették az or­vost, amikor egészségesek voltak, ám megszüntették a jutalmazást, amikor meg­betegedtek... HOCMAN GÁBOR 1980 XII. 7. ÚJ SZÚ

Next

/
Oldalképek
Tartalom