Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-07 / 49. szám

Utainkon napról-napra növek­szik a forgalom, a legkülönfélébb gépjármüvek közlekednek. Ha­zánkban a személygépkocsik kö­zül érthető módon a Skoda-típus a legtöbb. Az egyre sűrűsödő gép­járműforgalom azonban nemcsak a közutakkal és a közlekedés biz­tonságával kapcsolatos kérdése­ket veti fel, hanem a forgalomban levő gépjárművek javításának és karbantartásának a problémáját is. Varga István, az 1966-ban épült komáromi (Komárno) Sko- da-szerviz vezetője beszélgeté­sünk elején arról tájékoztatott, hogy míg 1969-ben 40 ezer koro­na volt a havi tervük, addig az idén az utóbbi hónapokban elérte a 370-400 ezer koronát! A szerviz mindössze 27 alkalmazottat fog­lalkoztat, ebből 21 a produktív munkaerő. Nem titok, hogy a szer­viz évről évre teljesíti az előírt tervet. Varga István megjegyezte, hogyha valamilyen rendkívüli kö­rülmény nem jön közbe, az idén december 29-ig teljesítik az éves tervet, ami az előző évek eredmé­nyeivel összevetve (a 6. ötéves terv teljes időszakát tekintve) pél­dás teljesítmény. Valamennyien tudjuk, hogy a kollektív munka ott a legeredmé­nyesebb, ahol egyetértésben dol­goznak. A szerviz valamennyi dol­gozója egyetlen szocialista mun­kabrigádot alkot. 1978-ban lettek a szocialista munkabrigádok bronz fokozatának tulajdonosai, és jövőre várják az ezüstöt. A vállalat a Mladá Boleslav-i Autógyárral kötött szerződése alapján vállalja a jótállás alatt álló személygépkocsik javítását, továb-' bá a lévai (Levice) és érsekújvári (Nővé Zámky) járásokból érkező személygépkocsik javítását is. A komáromi Skoda-szerviz komp­lett szolgáltatást kínál, ehhez járul még az újonnan bevezetett autó­mentő szolgálat, amely szomba­ton és vasárnap is a rászorulók rendelkezésére áll (az éjszakai órákban is). Járásunkban ez az egyetlen hasonló jellegű szolgál­tatás, melynek bevezetése már régóta szükségszerű volt, hiszen se szeri, se szárma az olyan ese­teknek, amikor a gépkocsi bevon­Jozef Velmovsky az üzem­anyag-fogyasztás mennyiségét méri (K. Németh István felv.) tatása során (nem megfelelő szál­lítóeszközökkel) a karambolozott gépkocsin még nagyobb károkat okoztak. Az év elejétől a mai napig több mint 4100 személygépkocsi javí­tását végezték el (az apróbb javí­tásokon kívül). A szerviz vezető­ségének, elsősorban Varga Ist­vánnak az alkatrészellátás jelenti a legnagyobb gondot. Két további szerviz - az ógyallai (Hurbanovo) és a gútai (Kolárovo) - irányításán kívül ugyanis még az alkatrészek beszerzését is vállalnia kell. Irodákban megfordulva, az em­bernek legtöbbször fel sem tűnnek a falakon sorakozó diplomák, ok­levelek. Itt, Varga István szerény irodájában azonban valahogy na­gyobb hangsúlyt és jelentőséget kapnak, éreztetve azt, hogy az autógyár részéről adományozott diploma és az állami kitüntetéssel járó oklevél mögött egyre több konkrét, egyre nagyobb igényeket támasztó munka áll. A vállalat jelenlegi mérlege ugyan kedvező, de hogy eztovább- ra is ilyen maradjon, ahhoz ide­jében számolni kellene a szerviz rohamosan. növekvő forgalmával s egyes objektív körülményekkel, amilyen például az árvízvédelmi vonal építése, amely tudvalevőleg egy nyolcméteres sávot vág majd le a szerviz amúgy sem tágas területéből. A vasút is bejelentette terjeszkedési szándékát, ami ha­sonló veszélyt jelent a vállalat szá­mára, új szerviz építése pedig még csak távlati terv. Legyen ez egyben figyelmeztetés az illetéke­sek számára - még nem késő. CUTH JÁNOS A hibamegállapítást Mazsár Imre végzi. Balról Varga István, a szer­viz vezetője A jég a korcsolya alatt nélkülözhetetlen, de a kocsiajtó zárjában semmi szükség rá! Ha jeget talál a zárban, az autós hangulata is mindjárt fagypontra süllyed. Mit ér a szép kocsi, ha nem tudja kinyitni annak ajtaját? Ezért van szükség a jég felolvasztásának „receptjeire". Az egyik nem éppen bölcs recept így hangzik: leheljünk a zárra. Ez azért sem jó, mert nagyon sokat kellene lehelni, míg eredmény mutatkozik, no meg azért sem, mert további nedvességet viszünk így a zárszerkezetbe. Egy másik, ugyancsak feltételesen ajánlott „recept“ szerint melegítsük gyufaszál lángjával az ajtózárat. Ez természetesen csak nyílt zárak esetén lehetséges, ilyenkor pedig fennáll a lakk megperzselésének a veszélye. Legutóbb igen vakmerő „receptet" hallottunk: hasznosítsuk a kéz melegét! A zárat konstrukciója szerint vagy újjunkkal, vagy tenyerünk lágy részével melegítsük! Ehhez ugyan sok türelem szükséges, de mindig „meggyógyítja" a zárat. Másodszor: öngyújtóval (ha nincs akkor gyufával) melegítsük meg a kulcsot AJTÓZÁRAK - TÉLEN és gyorsan dugjuk a zárba. Előfordulhat, hogy néhányszor meg kell ismételni ezt a bemelegítést. Az sem rossz módszer, ha a kulcs kiálló részét melegítjük fel. Harmadszor és végül: fecskendezzünk fagymentesítöt a zárba. A fagymentesítö szerek alkoholt tartalmaznak, az alkohol fagy­pontja jóval alacsonyabb mint a vízé, ezért a jeget fel tudja olvasztani. (Természetesen a fagymentesítöt csak akkor tudjuk használni, ha nem a bezárt kocsi kesztyűtartójában, hanem a kabátzsebünkben tartjuk.) Ezt az egész kellemetlen befagyást meg is lehet előzni. Mégpedig úgy, hogy a kulcslyukba időben fagytalanítót vagy glicerint fecskendezünk, így megelőzzük a jégképzödést. Ezenkí­vül hasznos a zárakba néhanapján sűrített levegőt fuvatni a ben­zinkutaknál. A zárbefagyások 95 százaléka a kocsimosással függ össze! Néhány kocsitípus zárainak belső részén rugós lapocskák van­nak. Sem ezek, sem a beépített védőfedelek nem tudnak ellenállni a víznyomásnak, különösen a mosóautomaták erős vízsugarai nyomásának. Ezért télen autómosás előtt érdemes a zárakat szigetelőszalaggal, leukoplaszttal vagy más hasonló ragasztóval vízmentesen letapasztani. (Egyes országokban ehhez speciális gumikupakokat hoznak forgalomba). Ha már az ajtózáraknál iartunk: soha ne olajozzuk, zsírozzuk be ezeket, hiszen az olaj köti a port és csak ront a helyzeten. A beragadó, akadozó .zárat egy csipetnyi grafittal tehetjük hasz­nálhatóvá. A szervizekben talán kapható grafitpor, de szükség esetén grafitceruza hegyét is lehet porrá törve alkalmazni. A grafit nem válik ragacsossá, csirizessé, s ugyanolyan jól keni a zárszer­kezetet, mint az olaj. A grafittal kezelt zárak ritkán fagynak be. Végül mégiscsak sikerült kinyitnunk a befagyott zárat, de előfordulhat, hogy az ajtó nem nyílik ki. A tömítógumi ráfagyott. Nem nyers erőre van itt szükség. Érzéssel, elövigyázattal húzzuk meg az ajtót! Ha a ráfogyott gumi nem válik el a karosszériától, akkor legjobb, ha egy rongyot forró vízbe mártunk és azt nyomkodjuk az ajtószélre. Ez a módszer általában sikerre vezet. Mindezt megelőzhetjük, ha az autómosás után minden gumitö- mítö lemezt gondosan szárazra törlünk, majd glicerinnel vagy síkporral bedörzsölünk. Nem kell erre sok anyagot felhasználni, de nagyon fontos az egyenletes elosztás. Ugyanezt ajánlatos egyúttal elvégezni a csomagtartó- és motorháztetőnél is. MOLNÁR OTTÓ 1980 XII. 7. A 60-as években az iparilag fejlett országokban megjelent az oktá- nok utáni vágy. A belső égésű motorok­ban fokozatosan emelkedett a sűrítési arány, ami változást hozott a benzingyár­tásban, mivel magasabb oktánszámú benzint igényeltek. A gazdaságosságot figyelembe véve csökkentették az autók fogyasztását, ezt azonban csak 9:1 feletti sűrítési aránnyal tudták elérni. A levegő szennyezettsége a rohamo­san növekvő motorizmus miatt már régen beszédtéma. A kipufogó gázban távozó mérges anyagok főleg a városokban nagyban szennyezik a levegőt az utak mentén. Mostanában minden szinten vi­tatott téma az ólomvegyületek adagolása a benzinbe káros hatásuk miatt. Az 1969-70-es években nagyszabású akció indult a természet és a levegő tisztasága védelméért. A szakemberek feladatul kapták a kipufogó gázban távo­zó káros, mérgező anyagok csökkenté­sét, eltávolítását. Néhány államban már törvény által szabályozzák az ólomve­gyületek benzinbe való adagolását (Svéd­ország, NSZK - 0,15 g Pb/liter). Meg­szűnt a sűrítési arány emelése, sőt az USA-ban csökkentették 7:1-re. A cégek az ólomvegyületeket szűrőkkel akarják eltávolítani a kipufogó gázból. Ezek vegyi úton a környezetre káros anyagokat megkötik, így nagyban hozzájárulnak a levegő tisztaságához. Különféle szűrö­ket szereltek fel a kocsikra, de egyik sem tökéletes. A megoldást máshol kell ke­resni. Ezek a szűrök ui. nemigen gazda­ságosak, mert a bennük levő katalizátort elég gyakran kell cserélni. Angliában ve­zették be először a VAPIPE rendszert, amely szűrők segítségével felfogja az ólom 80 %-át. ígéretesebb a CHRYS­LER cég réteges porlasztója (CVCC), amely lehetővé teszi, hogy hagyományos motorral benzinben szegényebb gáz-’ eleggyel lehessen dolgozni. A gyertya körül gazdag benzin-levegőgázelegy van, így tökéletesebb az égés, csökken a mér­gező anyagok mennyisége a kipufogó gázban. Természetesen az ólomvegyületek el­távolításával a benzingyártásban problé­mák merülnek fel, hiszen kis mennyiség­ben is már nagymértékben emelték az alapbenzin oktánszámát. Ez kb. 10 egy­séggel való csökkentéssel jár, amit kü­lönböző technológiai eljárások tökélete­sítésével (izomerizálás, alkilezés, krak- kolás) szeretnének megoldani. Az utolsó 10 évben hazánkban a ben­zingyártás nagy változáson ment át. Mini­málisra csökkent a magas oktánszámú komponensek külföldről való behozatala. Fokozatosan csökkenni fog a benzinek ólomtartalma, ezt más, a környezetre nem káros anyagokkal fogják pótolni. A belső égésű motorok üzemanyaga ed­dig csaknem teljes mértékben benzin volt, amelyet a kőolajból nyernek külön­böző eljárásokkal. Más üzemanyagok nemigen jöhettek számításba, mivel kellő mennyiségben nem tudták őket előállí­tani. Az alkoholoknak, főleg a metanolnak nagy jövőt jósolnak, mivel hazánkban megoldódott gyártásának problémája. Az alkoholok tökéletesen elegyednek a ben­zinnel, és nagy mértékben emelik oktán­számát. A legjobb eredményeket a metil- alkohollal érték el. A metanol több kitűnő tulajdonsága mellett figyelembe kell ven­ni azt, hogy a levegőben levő nedvessé­get magába szívja. Ez növekszik a hő­mérséklet emelkedésével és a metanol mennyiségével. A metanolban levő víz- mennyiség csökkenti a benzin-metanol-víz elegy ellenállóképességét a hideg­gel szemben. Az ilyen elegy fagyáspont­ját csökkenteni lehet egy negyedik anyaggal (propanol, butanol). A metanol adagolásakor meg kell változtatni a mo­torban a keverési arányt és az előgyúj­tási. Magasabb hőmérséklet esetében az üzemanyag-vezetékben légbuborékok keletkezhetnek, ami megnehezíti a me­leg motorral való gyújtást. 5-10% meta­noladagolás a benzinbe nem mutat sem­mi káros hatást, a motor előgyújtását nem kell átállítani, a hengerben a gyűrű­kön nem rakódik le a karbon. 10% meta­noladagolás megfelel kb. 15% izo-propa- nolnak, acetonnak vagy metil-terc-butil- éter-nek (MTBE). Az utóbbi években nagy figyelmet szentelnek az MTBE-nek. Magas oktán­számúnál rendelkezik, és a metanoltól eltérően - ha a benzinbe 15-20% térfo­gat MTBE-t adagolunk -nem kell a mot­rot átállítani. Ezt a megoldást sokáig csak laboratóriumok falai között alkalmazták, mivel az ipar nem tudta kellő mennyiség­ben előállítani. A múlt évtől az MTBE-t a Chemopetrol gyár (Kralupy n. Vltavou) állítja elő nagyban. Már 10-15 kísérleti kocsi üzemel a benzin-MTBE elegyre. Alkoholok, MTBE, aceton adagolása a benzinbe csökkenti a kipufogó gázban a szénmonoxid, nitrogén-oxidok és a szénhidrogének mennyiségét. A szakemberek nagy tábora foglalko­zik a víz benzinbe való keverésével. Ez nem újdonság, hiszen már az 1900-as években Hopkinson professzor az egyik amerikai egyetemen előadást tartott a benzinmotorok teljesítményének vízzel való növeléséről. Manapság újra vissza­tértek e témához a szakemberek, hiszen a benzin-víz elegy szintén csökkenti a ki­pufogó gázban a káros anyagokat. Nagy gondot okoz az a tény, hogy a benzin nem elegyedik a vízzel, így keresik a megfelelő emulgátort, amely megkötné a benzinben a vizet. A porlasztó átfúrásá­val közvetlen adagolható a benzinbe a víz akár 40%-ban is. Olyan benzin-víz elegyet szeretnének előállítani, ami a hő­mérséklet ingadozásának ellenáll, és hosszabb időre raktározható. A Szovjetu­nióban, az USA-ban és hazánkban is sikerült a benzinben megkötni a vizet mikroemulzió formájában, ami nem sok­ban különbözik a most használt üzem­anyagtól. ígéretesnek mutatkozik az e té­ren folyó kutatómunka. A szakemberekre nagy munka vár a optimális összetételű üzemanyag meg­találásig, amely a motorok szerkezeti módosításával karöltve megoldaná a le­vegő szennyezettségével kapcsolatban felvetődő problémákat. FEHÉR PÁL vegyészmérnök r mm» A JÖVŐ ÜZEMANYAGA ' A SZÍNVONALAS SZOLGÁLTATÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom