Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-30 / 48. szám

A A BARATSÄG-RAJ BENEUEZESÉRDL Tizennyolc raja van a ga- lántai magyar tanítási nyelvű alapiskola pionírcsapatának. Mindegyik benevezett a Menet 60 akcióba. Sőt, már a felada­tok teljesítésével foglalkoznak. Élenjáró ezen a téren a VIII/A osztályosok Barátság-ra­ja. ök neveztek be elsőként is az országos pionírakcióba. Ennek persze története van. A rajelnök, Benkovics Zita, a nyáron, nemzetközi pionírtá- borban, a Szovjetunióban, a Krím félszigetén üdült — ju­talomként, mert a Puskin-em- lékverseny országos döntőjén az élmezőnyben szerepelt, és a járási törzskar tagjaként is példásan tevékeny volt. Au­gusztus végén érkezett haza. Első dolga az volt, ihogy él­ményeiről beszámoljon társai­nak, az őrsvezetőknek. Mego Katalin, Szabó Tibor, Gecz Fe­renc őrsvezetők azonban nem­csak a kirándulásokról, a ten­geri hajóútról hallottakra fi­gyeltek, hanem arra is, hogy mit mond a szovjet pionírok­ról. — Ök' bizony nem várnak csapatvezetői utasításra — hal- loták —, ha Moszkvában meg­hirdetnek valamilyen akciót, mindjárt hozzákezdenek a szer­vezkedéshez. Tetszett nekik amit hallot­tak. — Várjatok csak — mondta Szabó Tibor —, legközelebb majd mi is így cselekszünk. Nem (kellett sokáig várni az alkalomra, mert a tanévnyitó ünnepségen Kolek János taní­tó elvtárs, a csapatvezető be­jelentette: — Az idei pionírév legjelen­tősebb akciója a Menet 60‘ lesz. Később a részletekről majd beszélgetünk. Ők négyen, a rajelnök, meg az őrsvezetők, másnap már elkérték a csapatvezető elvtárs­tól az akcióra vonatkozó tájé­koztatást. Egy cseh nyelven írott kiadvány volt az. Később megjelent magyarul is, de ők erre nem vártak. Nehezen bár, több felnőtt (osztályfőnök és néhány szülő) segítségével a kiadványból megtudták a leg­fontosabbat: mindegyük rajnak önállóan, maga készítette je lentkezőlap beküldésével kell az akcióba benevezni. Nem részletezem tovább, miért hiszen tény, ami tény: szeptember 4-én, csütörtökön, átadták a csapatvezető elvtárs­nak a rajzlapra készített, népi motívumokkal -díszített jelent­kezőlapot. Azóta persze már külön kró­nikát is beszereztek, és abban gondosan feljegyeznek min­dent, ami a Menet 60 akcióval kapcsolatos. A faliújságon ki­mutatás látható a feladatok tel­jesítéséről. És ők, a Barátság- raj az élenjárók. A járási törzskar egyik tag­ja, Czajlik Csilla, aki egyéb­ként szintén iskolájuk tanuló­ja, így vélekedik a raj telje­sítményéről: — Előnyt szereztek, idő­előnyt, azért könnyű nekik. A törzskar másik tagja, Csandal Erik, azonban mást tart fontosnak: — Példát mutatnak. Ők, a Barátság-raj vezetői azonban nem hivalkodnak, nem is titokzatoskodnak, így ma­gyarázzák sikerüket: — Barátainktól, a szovjet pioníroktól vettük a példát eny- nyi az egész. HAJDÜ ANDRÁS A gépiparban, az elekt­rotechnikai üzemek­ben ma már nagyon kevés azoknak a munkahelyek­nek a száma, ahol szak- képzettség nélküli dolgo­zót foglalkoztatnak. Az előírások értelmében csak 22 ilyen munkahely talál­ható az említett üzemekben. Két évtizeddel ezelőtt még a hegesztő munkáját külö­nösebb szakképzettség nél­küli dolgozók is elvégez­hették. Ma már azonban ilyesmi nem létezik. Sev- csík István elvtárs, az ér­sekújvári (Nővé Zámky) ELEKTROSVIT nemzeti vállalat forrasztó- és he­gesztő műhelyének fő mestere nem ok nélkül hangsúlyozza: — Más képzettségű szakmunkások is csak ak­kor foglalkozhatnak he­gesztéssel, ha tanfolyamon vettek részt, külön vizsgát tettek, bizonyítványt kap­tak képzettségükről, hi­szen szakma ez ám a ja­vából. A műhely legjobb he­gesztője Ágh Miklós elv­társ, így vall: — Nem könny, annyi bi­zonyos. Rendszerint gázzal hegesztőnk, tehát nagyon körültekintőnek, figyel­mesnek, nyugodtnak kell lenni. Ritkán dolgozhatunk ülve, de különben is, csak akkor vagyunk magabizto­sak, ha állunk. Sötét szemüvegen át egy bizo­nyos pontra, a hegesztés helyére nézünk. Ez pedig HÍREINK Az ifjú lövészek iskolai baj­nokságát Bodon Jenő tanító elvtárs szervezte meg a feledi (Jesenske) alapiskolában. A lá­nyok közül Gál Rózsa (VIII/B), a fiúk közül Czikora Tibor (VIII/B) (bizonyult a legjobb­nak. Csapatversenyben is a VIII/B osztály tanulói remekel­tek, 154 pontos teljesítménnyel első helyezést értek el. Pál Dezső A nagyölvedi (Veiké Ludln- ce) alapiskola pionírjainak gyűjtési versenye sikeres volt. Papírgyűjtésben Kutla Lajos (347 kg), Tóth László (175,5 kg), Nagy Ferenc (140 kg) voltak a legszorgal­masabbak. A csipkebogyó gyűj­tésében pedig Peszeki Zsolt (34 kg). Mészáros Erika (17 kg) és Sas István (13 kg). Tóth Anikó elég fárasztó, főleg a szem számára. Aki azon­ban érti ezt a munkát, mestere a szakmájának, bizonyíthatja, hogy nagyon szép munka ez. 0 persze már bizonyí­totta, hogy mestere szak­májának, több kitüntetést Ágh Miklós munka közben (A szerző felvétele) is kapott, de erről szeré­nyen hallgat, inkább a munka szépségéről beszél: — Ha kezembe veszem a pákát, akár a sebészor­vos az emberi testhez, úgy közelítek a géphez, a szer­kezethez. Pontosan tudom, hogy milyen anyagú a gép, miként kell a felüle­tét kezelnem, milyen moz­dulattal fogom elérni, hogy engedelmeskedjen akaratomnak mind a felü­let, mind az olvasztás pil­lanatában a páka, meg az olvadékony hegesztőanyag. Pontosan kitervezek min­dent, sikerül is minden hegesztésem. Előbb még használhatatlan gép, vagy szerkezet volt a kezem­ben, ha befejeztem a mun­kámat, minden rendben van. Örülök is, akár az or­vos, amikor a meggyógyí­tott, tegnap még beteg, ma már egészséges embert látja maga előtt. A gázhegesztés során a tárgy felületén, a pákán, az olvadó anyagon rend­szerint 2000—2500 Celzius fokú hő keletkezik, és Ilyen közegben kell oko­san, megfontoltan, céltu­datosan cselekednie, pilla­natok alatt, hogy sikeres legyen a hegesztés. Olyan, melyre mások is ezt mondják: Mesteri munka! Elérhető ez, ha ismeri az anyagok fizikai, me­chanikai, kémiai tulajdon­ságait, a hegesztési mó­dokat, a munkában szívós, kitartó és pontos. Vagyis: meg lehet tanulni a szak­mát, a munkafogásokat. Csak akarni kell. Csak akarni, értitek? KOBOLKA GYÖRGY VERSEGHY ERZSÉBET Hókuszpókusz Oka-bóka, libikóka, hintázik két kis pufóka és bohóka fakó fóka. — Halló, halló! — szól a holló. ­Komámasszony, hol az olló? — Elcsente a hóka róka, keressük már tegnap ótal y t' ' f ‘ <■ 9 £ Hóka rókát csípje csóka! Lesz itt róka-fóka móka! Visszaszerzi mókás mókus, hókuszkókusz, generókusz ... Barátok Borostyánországban A földtörténeti múltból származó, megkövült fenyőgyanta a borostyánkő, melyet ékszerek készítésére használunk. Híressé tette a három, Balti-tenger melléki szovjet köztársaságot, Észt­országot, Lettországot, Litvániát, ahol a boros­tyán kisebb-nagyobb darabjait a tenger hullámai mossák partra. Mindhárom köztársaságban, vagyis Borostyánországban barátokat látogat­tunk meg. Tallinn. A Szovjetunió legszebb, legpatinásabb városainak egyike. Gőgös fellegvára a Toom- pea. Eok középkori bástyája, kaputornya máig fennmaradt. A tallinniiak tréfás neveket adtak nekik: az egyik a „Hosszú Hermann“, a másik a „Kövér Margit“, a harmadik, közel 50 méter magas torony a „Kiak-in-de-kök“, azaz „Kuk­kants a konyhákba“ elnevezést viseli. Az észtek újabban nemcsak a történelmi nevezetességekre büszkék, hanem arra is, 'hogy a legutóbbi olim­pia egyes versenyeit, a vízisport vetélkedőit, náluk rendezték meg. Riga. Lettország fővárosa, a Daugava torko latánál épült város, a történelem minden pusz­títását, megpróbáltatását kiheverte, és újjáéledt a második világháború után is, pedig a háború és a német megszállás alatt a 300 000 főnyi lakosságból 85 000 ember életét vesztette. Most v lakosainak száma közel 800 000. Iparának ter­mékei — főleg a mozdonyok, mikrobuszok, vil­lamosok — jó hímevet vívtak ki maguknak iflb áfe |§É ŐÉ áfe tik a Szovjetunióban. A város leghosszabb útja a Lenin sugárút 13 km hosszú. Vilnius. A legnagyobb balti szovjet köztársa­ság fővárosa, bár lakosainak száma alig több fél milliónál. A múlt században olyan híres emberek választották lakhelyül, mint a lengyel költő, Mickievicz, a nagy zeneszerző, Stanislaw Moniuszko, vagy Tarasz Sevcsenko, a nagy ukrán költő. Igazán pezsgő szellemi központtá csak 1940 után lett. Akkor nyitották meg a Tudományos Akadémiát, és nyolc tudományos kutatóintézetét, melyek az 1579-ben, Báthori István alapította egyetem és a 400 éves könyv tár hagyományait fejlesztik tovább. Ha még nincs levelező barátotok, akikkel le­velezve erősíteni, szilárdítani kívánjátok a cseh­szlovák-szovjet -barátságot, írjatok Borostyán- országba. GOTTLIEBER FERENC I. Hogy egyenlő eredményt kapjatok, azonos mű­veleteket kell elvégezni a számokkal vízszin­tes, függőleges és átlós irányban. Melyik ez a művelet, s mennyi a végeredmény? II. Ki volt Ivan Vlagylmirovics Micsurin? III. Milyen színű a flamingó? (B. M.) A megfejtések beküldésekor kérjük megírni azt is, hogy a beküldő hányadik osztályos tanuló. Bratislavából érkezett látogatók Tallinn egyik te­rén, a Régi piactéren (A szerző felvétele) A november 16-án közölt rejtvény helyes meg­fejtése: 1. 3570, 2. Vlagyimir Iljics Dljanov és 1910- től Lenin, 3. Zenei lexikon — 84 megfejtés érke­zett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek: Jagyuga Teréz, 9. oszt., Felsőszemeréd (Horné Se- merovce), Miien Marcel, 6. oszt., Gömöralmágy (Gern. Jablonec), Varga Aliz, 2. oszt., Dióspatony (Orech. Potoft), Berek Géza, 8. oszt., Nagyölved (Veiké Ludlnce), Juhász Zsolt, 8. oszt., Tornaija (Safarikovo). rM i S ozsrn Balról jobbra: Kolek János csa­patvezető és Benkovics Zita raj­elnök (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom