Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-30 / 48. szám
JÖ SZERVEZÉS, EREDMÉNYES MUNKA % SIKERESEN TEVÉKENYKEDNEK A SZOCIALISTA MUNKABRIGÄDOK ÉS ÚJÍTÓK • BIZTATÓ ÉVTIZED ELŐTT A hatodik ötéves tervidőszak feladatainak megvalósítása jó szervezést, következetes, becsületes munkát Igényelt és igényel minden szakaszon. Amelyik üzemben ebben nincs hiány, ott nyugodtan várják a tervidőszak befejezését. Számos üzemben már most túl vannak' az „ünneplésen“, a 6. ötéves tervet már le is zárták. E szerencsés üzemek közé tartozik a Nagykürtösi {Vefky KrtíS) Gép- és Traktorállomás is, ahol a dolgozók már július 30-án célba értek. A hátralevő öt hónapot sem ünnepléssel töltik, hiszen a XVI. pártkongresszus tiszteletére jelentős vállalást tettek, s most annak teljesítésén szorgoskodnak. Gálik Ondrej, az üzem igazgatója elfoglalt ember: szervez, intézkedik, állandóan keresi a jobb eredmények elérésének lehetőségét. Ám egy rövid beszélgetésre mégiscsak szaki ott Időt, hiszen a jó eredményekről, a nem mindennapos sikerről szívesen beszél az ember. — Jó érzés magunk mögött tudni a 6. ötéves terv igényes időszakát — mondja elégedetten. — Persze, a siker nem magától jött létre, üzemünk dolgozói kemény munkát végeztek az egész tervidőszakban. Gondolok itt elsősorban az alkatrészhiány okozta gondokra, mely nálunk különösen sok problémát idézett elő. Tudvalevő, rengeteg gépet kell kijavítanunk, hiszen a lánctalpas traktorok generálozását egész Szlovákia részére végezzük, de jelentős a javításra érkező E—512-es kombájnok száma Is. — Győzik az igények kielégítését? — Jó szervezéssel, a dolgozók lelki- ismeretes munkájával fokozni lehet a teljesítményeket. Sokat segít a szocialista munkaverseny Is, melybe öt szocialista munkabrigád tagjai kapcsolódnak .ba A kombájnosok Celeng Pál, a traktorosok Ján Budáé, az állattenyésztési gépesítők Lupták Ottó, a talajjavító központ Pavel Sudra, a gazdasági szakasz dolgozói pedig Gabriella Michaliková irányításával végzik a teendőket, összesen 54 dolgozó, alkalmazottainknak több mint egyharma- da. A szocialista munkaversenyben vállalati méretben is kiváló eredményeket értünk már el, hiszen szlovákiai méretben a 37 üzem között tavaly is és az idén is a második helyen végeztünk. — Itt az emberek nemcsak dolgoznak, hanem gondolkodnak is, mondta. Miben tapasztalható ez? — Említenék több példát is, de talán elég lesz, ha megemlítem az újítók eredményeit. Évente átlag 25—30 újítási javaslatot nyújtanak be, melyek nagy részét el is fogadjuk és a termelésben alkalmazzuk. Mondani sem kell, hogy üzemünk részére ez jelentős anyagi megtakarítást eredményez. 1979-ben 186 ezer korona értékeit jelentett ez. — Mire irányulnak elsősorban az újítások? — Jelentős részük az elhasználódott alkatrészek felújítására, de több alkatrészgyártásra is. Ez utóbbinak szinte felmérhetetlen a jelentősége, hiszen számos alkatrészt a legnagyobb igyekezettel és utánjárással sem tudunk megszerezni. Több esetben a kényszer eredményeként született meg egy-egy újítás, hiszen a javításra behozott gépet mindenképpen üzemképessé kellett tenni, mégpedig határidőre. (Megtudtam, hogy az újítók közé tartozik maga az igazgató is, aki legutóbb az E—512-es kombájnok egyik gyakran meghibásodó alkatrészének pótlására dolgozott ki megoldást.) — Ügy tudom, a GTÄ dolgozói nem csupán a mezőgazdasági üzemek növénytermesztését segítik, de sokrétű munkát végeznek más területeken is. — Akik nem ismerik üzemünk sokoldalú tevékenységét, azok úgy gondolják, hogy csupán mezőgazdasági gépekkel foglalkozunk. Munkánk nagy részét ugyan ez alkotja, de legalább ugyanannyi az az idő, amelyet a mezőgazdasági üzemek megsegítésére fordítunk a mezei munkák végzésében. Gépeink egész évben megtalálhatók a nagykürtös! járás minden községének határában: gyümölcsfákat, mezőgazda- sági kultúrát permetezünk, vegyszeres gyomirtást végzünk, műtrágyázunk. Kombájnjainkkal részt veszünk az aratásban, az őszi betakarítási munkákban. Szerves trágyát szórtunk, talajja-^ vitást végzünk. Saját szerkesztésű gépünkkel a műtrágyát 40 centiméter mélyre is be tudjuk juttatni a talajba. — Ezek szerint a nyár számos dolgozót a határba szólít. Nem okoz ez gondot a műhelyek munkájában? — Nem könnyű úgy szervezni a munkát, hogy mindkét szakaszon maradéktalanul eleget tehessünk a követelményeknek. Ezért, amennyire ez lehetséges, úgy alkalmazzuk, hogy a javítási munkák a téli Időszakra essenek. A gépek Javításakor a fontossági sorrendet vesszük figyelembe. — A növénytermesztésnek nyújtott segítségen kívül milyen vonalon segítik a mezőgazdasági üzemeket? — Munkánk igen sokrétű, szakembereink számos munkaterületen megtalálhatók. Az állattenyésztésben például a fejő- és hűtőberendezések állandó ellenőrzését, javítását végezzük. Takarmányszárítókat, gabonatisztító gépsorokat szerelünk, istállóberendezéseket gyártunk és szerelünk be. További fontos munkánk a mezőgazda- sági épületek villanyhálózatának ellenőrzése, javítása. — Hogyan győzik ezt a sokrétű munkát idővel, erővel, szakemberrel? — Talán csak két tényezőt említenék, melyeknek döntő szerepük van az eredmények létrehozásában. Az egyik a jő munkaszervezés, melyet az elmúlt évek jó és rossz tapasztalatai alapján állandóan javítunk. Dolgozóink nem csupán a rájuk bízott és általuk végzett feladat fontosságát ismerik, de tudják azt ás, minek a részét alkotja az, s ez lényegesen befolyásolja a munkához való hozzáállásukat. Sokan vannak, akik munka közben állan dóan keresik az eredményesebb megoldási lehetőségeket, újításokon törik a fejüket. Kedvező tény az, hogy dolgozóink zömében fiatalok, a korátlag Ondrej Gálik a gép- és traktorállomás igazgatója üzemünkben 31 év körül van. Sokan továbbképezik magukat. — Szeretik az üzemet a dolgozók? — Ennek meghatározása nem egy szerű. Sokféle szempontot kellene figyelembe venni, hogy az üzemvezetés és a dolgozók szemszögéből nézve is reális képet kapjunk. De néhány tényezőt figyelembe véve, úgy gondolom, hogy jó a kapcsolat a vezetés és a dolgozók között. Ennek egyik bizonyítéka, hogy vannak olyanok is, akik 25—30 éve kerültek ide, és innen mennek nyugdíjba. Alkalmazottaink között igen jó az összhang, a kétnyelvűség nem okoz problémát. — Az üzem múltja, jelene eredmé nyékben gazdag. Mi várható az elkö vetkező évtizedben? — A tervek, elképzelések biztatók, hiszen azok a termelés növelését és a munkafeltételek további javítását irányozzák elő. Az ismert tervek alapján 19904g üzemfejlesztésre 63 és fél millió koronát kell felhasználni. Üzemfejlesztést természetesen most is végzünk. Befejezés előtt áll az a munka- csarnok, mely a lánctalpas traktorok generálozásának színhelye lesz majd. Folyamatban van a szociális épületek építése is, a jövőben pedig megkezdjük, mintegy 10 millió koronás ráfordítással egy szerelőcsarnok építését. Az elkövetkező évtizedben üzemünk arculatának lényeges megváltoztatására, a munkafeltételek javítására törekszünk, ami további ösztönző erő lenne a jő eredmények eléréséhez. Természetesen szorgalmazni akarjuk a szakképzettség fokozását is, hogy üzemünkben minél több olyan dolgozó legyen, mint Szabó SándorMegyeri Sándor, Haj- nár István, Híves Pál, Kiskovács Jó zséf, Csesztven Pál, Kisiba Ladislav, Pavel DuriS, Pavel Golián, Lavrík Zoltán és mások, akik jó munkájukkal jelentősen hozzájárultak a sikerek eléréséhez. Mert üzemünkben jó dolgozóikban nincs hiány, amit az is bizonyít, hogy az idén hat kollektív és 120 egyéni kötelezettségvállalás született; összértékük 586 ezer korona, s a vállalásaikat már 194 százalékra teljesítették. Az pedig, hogy üzemünk a 6. ötéves tervidőszak termelési feladatait ez 'év július 30-án már teljesítette, és vállalta, hogy az év végéig terven felül 20 millió korona értéket állít elő a közelgő XVI. pártkongresz- szus tiszteletére, minden szónál szebben beszél. BÖJTÖS JANOS A Ján Budáé (balról a második) irányította bronz fokozató ifjúsági szocialista munkabrigád (A szerző felvételei) AZ ÉSZREVÉTELEKET PAPÍRRA VETNI... Szocialista társadalmunk nagy feladatai nehezen teljesíthetők a dolgozók alkotó ereje, valamint a tudomány |és technika eredményeinek alkalmazása nélkül. A szocialista munkaverseny azonban csak abban az esetben éri el a kívánt hatékonyságot dgy-egy üzemben illetve vállalatban, ha irányítják, ha megfelelő vágányra terelik és céltudatosan fejlesztik népgazdaságunk időszerű feladatainak, köve telményeinek megfelelően. Érvényes ez a szempont a vasút (versenyző dolgozóival szemben is. Ebben az ágazatban ugyancsak jelentős hagyománya van a szocialista munkaversenynek, az újítómozgalomnak. A vasúti alkalmazottak legeredményesebb újítóinak egyike FrantiSek Rychlík mérnök, a Bratislava- kelet Vasútállomás állomásfőnük-helyeftese. A Keleti Vasútigazgatóság dolgozóinak körében már az eddigiek során üs elismerést vívott ki munkájával. Hogy milyen érzés a legjobbak között szerepelni? — erre a kérdésre nagyon szerényen válaszolt: — Az igazat megvallva efölött sohasem gondolkoztam, és meggyőződésem, hogy még sok más dolgozót is illethetnénk munkatársaim közül ezzel a jelzővel. Persze, ezzel az állításával a tények ismeretében bátran szembeszállhatok. Vegyük szemügyre például a következő adatot, amely sikeres újítási tevékenységét bizonyltja: tavaly a vasút az újításai révén több mint 800 000 korona haszonhoz jutott. Persze, nemcsak állomásíőoök-helyettesként újít, hanem már régebben, technológusként is sok javaslatot nyújtott be az illetékes szerveknek. Vajon hobbinak nevezhető-e egy újító tevékenysége? — Hát, nem éppen — mondja —, mert az újításra az állandó fejlesztés, a műszaki haladás kényszerít elsősorban. Legalábbis a mi munkahelyünkön. Szívesebben szólnék azonban kollégáimról, akik körülbelül 1975-től szinte beleszerettek az újításba, a feltalálómozgalomba. Ma már nagyon sok lelkes újító akad munkásaink körében is, legyenek azok forgalmisták vagy tolatómunkások. Az igazság az, hogy az említett időpont előtt nagyon elkedvetlenítették dolgot zóinkat. Mégpedik azok, akik iktatták, persze rend- szertelenül, illetve elbírálták az újítási javaslatokat. Helytelen magatartásukkal évekre visszavetették e fontos mozgalom fejlődését. Persze, ebben sok esetben közrejátszott a munkatársak irigykedése is. A helyzet azonban fokozatosan Jobbra fordult. Míg 1975-ben csupán 2 újítási javaslatot nyújtottak be dolgozóink, 1979-ben Imár 21 került az illetékesek asztalára. — Hogy melyek a legérdekesebb újítások? Szerintem nem kell világraszóló találmányokra, újításokra törekedni, hanem elsősorban nyitott szemmel kell járni. Félre (kell tenni a könnyelműséget, a kényelemszeretetet és a jó észrevételeket azonnal papírra kell vetni. FRANTISEK RISZDORFER Frantiiek Rychlík mérnök (M. Macura felvétele) ISIS. XI. 30 e ÚJ szó H C IISMMGIN Hl
