Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-23 / 47. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. XI. 23. VASÁRNAP BRATISLAVA XIII. ÉVFOLYAM 47. SZÁM ÁRA 1 KORONA Lampionok, imbolygó tüzes gömbök, hengerek az estében, iskolások hangos serege szabadon mozgó sorokban. A kisváros apraja-nagyja kinn az utcán. Most nem suhannak- zúgnak autók, az emlékezés, a tiszteletadás idejére elterelték a forgalmat. Az utcán legyen most csak az ember, motorok zaja ne zavarja meg azokat a pillanatokat sem, melyekben koszorút helyeznek el a nagy forradalom vezérének mellszobra elé. Néhány perc múlva azonban hatalmas dörrenés hallik, valamelyik ház mögül fölröppen az első rakéta, majd a többi. Színes égők gyúlnak a fekete égbolton, emelkednek és aláhullnak. Hideg van, de még az óvodások sem érzik, örömüket lelik a tűzijáték látványában, talán ők a leginkább, bár még nem tudják, miért mindaz, ami körülöttük történik. Igaz, a mi nemzedékünk is csak a könyvekből tudja, meg azoktól az öregektől, akik számára valóság volt a fölvonulással, lampionokkal, koszorúzással, tűzijátékkal megidézett hatvanhárom évvel ezelőtti történelmi esemény. Vajon a még élők képesek-e bejárni, és ha igen, hogyan, milyen érzésekkel, gondolatokkal az 1917 és 1980 közötti távolságot? Közben a művelődési házba, vonul a tömeg, rövidesen kezdődik a szovjet művészegyüttes műsora. Ismerős, évről évre ismétlődő képek, mozzanatok szerte az országban, ilyenkor, novemberben. Szinte elválaszthatatlanul tartoznak már hozzájuk a kulturális-művészeti események. Falvakban és városokban egyformán zajlanak. Nemcsak olyanok, amelyeket honi hivatásos és amatőr művészek készítettek az évforduló, a barátsági hónap alkalmából, hanem olyanok is, amelyeket szovjet művészek hoztak el hozzánk az orosz, a grúz, az ukrán, az örmény, a litván és más nemzetek, népek kultúrájának képviseletében. Ezek a kultúrák ma olyan értékeket tudnak fölmutatni csak az utóbbi harminc esztendőből is, melyeket az egész világon kitüntető elismeréssel fogadnak, az egész emberiség számára jelentenek örök értékeket. És természetesen, mint minden igaz művészet, szolgálják a közeledés, a kölcsönös megismerés, a béke és barátság megszilárdításának ügyét a sokféle nemzet, különböző nyelven beszélő népek lakta földünkön. A szovjet kultúra napjai, melyek az idén november 17-től 26-ig tartanak, ünnepnapoknak számítanak nálunk, akárcsak a többi szocialista országban. Ágcsernötől Asig talán nincs is járás, amelynek legalább egy városában vagy falujában ne lépnének föl szovjet művészek, ne szerepelnének szovjet művészeti alkotások, a legjobbak közül valók, ismerős- ismeretlen emberi sorsokat, küzdelmes életeket, történelmi pillanatokat idézők, de az élet, a békés élet derűsebb oldalát is ábrázolók, szórakoztatók. Fölvonulás ez is, régen volt emberek és kortársak megjelenése a művészetekben, egy ország sokszínű életének megjelenése színpadon, filmvásznon, pódiumon, kiállítótermekben. Kisiskolások, fiatalok, idősebbek és öregek egyaránt alkotják a közönséget, mint néhány nappal korábban, a jeles évforduló alkalmából rendezett ünnepi estén. BODNÁR GYULA Dmitrtj Kitajenko (APN-felvételek)- - ■ A Mojszejev együttes szólótáncosai Álla Pugacseva A Kirov Állami Akadémiai Színház Balettegyüttesének szólótáncosai ftnunmPK
