Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-16 / 46. szám

< 1980. XI. 18. \ 17 BEI AUTÓSOK MOTOROSOK A kocsi szokatlan zörejei megkeseríthetik az autózás örö­meit; különösen akkor, ha a zajforrást nem tudjuk meg­szüntetni. Ha a motorból, vagy a hajtómű felől hallatszanak gyanús „kalapálások“, zörejek, úgy mindenképpen szakember­rel konzultáljunk. Sokszor azonban csupán olyan aprósá­gokról van szó, amelyekkel né­mi kézügyességgel, hozzáértés­sel a .laikus is meg tud bir­kózni. A rendeillenes zajok, nyikor­gások csak menetközben ész­SZOKATLAN ZAJOK AZ AUTÖBAN lelhetők. Célszerű ezek pontos behatárolására próbajáratokat végezni. S miután az autósnak a vezetésre kell koncentrálni, vigyen magával szakavatott utast a hiba felderítésére. Sokszor a kesztyű- vagy a kalaptartóban elhelyezett, vagy a csomagtartóban szabadon he­verő tárgyak „bűnösek“. Rosz- szul záródnak az ajtók — ak-' kor húzzuk meg a zárak csa­varjait. Az elkopott zárpecke- ket (a Trabantnál példul a műanyagbetétek) és az elhasz­nált sarokvasakat, csuklókat („zsanérokat“) ki kell cserélni. Az ajtó csuklópántok és -zárak egyébként rendszeres kenést igényelnek. Rendellenes zajt okozhatnak az elöregedett, me­revvé vált ajtótömítő gumik is — a hibaforrást rendszerint csak cserével • szüntethetjük meg. Vizsgáljuk meg azt is, hogy az ajtókon a kárpit meg­felelően rögzített e. Az ajtóbur- kulat (kárpit) mögött a vala­mikor ottfelejtett tárgyak (pél­dául csavar) is okai lehetnek a bosszantó zajnak. Idegesítőek a zörgő ablakok is; a legkellemetlenebb zajfor­rást a lehúzott ablakok túlzott holtjátéka okozza. Ilyenkor megfelelően (rá) beragasztott gumi- vagy egyéb anyagból ké­szült csíkikai segíthetünk ma­gunkon. Ha a motortető, a cso­magtér — avagy a hátsó ajtó zörög, úgy ebben többnyire a meghibásodott, illetve rugal­matlanná vált gumiütközők a hibásak. Ilyenkor is leghelye­sebb a teljes felújítás. Zajokat okozhatnak a lazán rögzített zárak és osuklópántok is. Nem ritka zajforrás a műszerfal. A zörgés okát általában a rög­zítő csavarok fellazulásában •célszerű keresni. Néha előfor­dul, hogy a sebességmérőt meghajtó tengely „hangos“. Ez a jellegzetes, ketyegő zaj — elsősorban kisebb sebességtar­tományokban észlelhető — a műszer mutatójának vibrálásá­val együtt szokott jelentkezni. A hiba elhárítását többnyire megoldhatjuk azzal, hogy a ta­chometer tengelyét más hely­zetbe állítjuk, vagy megolajoz­zuk. Szokatlan zajok „ébrednek“ sokszor a kocsiülésekből is. Ez- esetben is a legtöbbször a rög­zítő csavarok meghúzásával megszűnnek gondjaink. Itt je­gyezzük meg, hogy az ülésve­zető sínek rendszeres kenéséről se feledkezzünk meg, ugyanis ennek elmulasztása is okozhat kellemetlen nyikorgást. A normálistól eltérő zajok, zörgések, nyikorgások „ciripe­lések“ nemcsak idegesítőek, de el is terelik' a figyelmet a ve­zetéstől; ezért megszüntetésü­ket nem ajánlatos halogatni. Persze az igazságnak tartozunk azzal a megjegyzéssel, hogy aki rendszeresen ápolja, kar­bantartja a kocsiját, annak ilyen gondjai nem igen lehet­nek I MOLNÁR OTTÖ A prágai Közúti és Városi Közlekedési Intézet dolgozói tevékenységének lényege a közlekedés folyamatosságának meggyorsítása és javítása, ami jelentős mértékben hozzájárulna az üzem­anyag és az energia megtakarításához. Egy speciális műszerkocsival gyűjtik a közlekedési adatukat. Felvételünkön balról Franti&ek Müller mérnök és Alois Fáik műszaki dolgozó az ellenőrzési munkákat végzi (J. Vrabec felvétele — CSTK) MAGYAR NYELVŰ AUTÓS SZAKKÖNYVEK Az őszi Műszaki Könyvnaj^ok alkalmából Magyarországon számos autósszakkönyv jelent meg. Az elmúlt években külö­nösen hiányoztak a népszerűbb típusokkal foglalkozó, tanács­adó könyvek. Itt elsősorban a Ladákra gondolunk, a típussal foglalkozó szakkönyv utoljára a 70-es évek elején jelent meg. Az idei év kedvezett az autó­soknak, a Műszaki Könyvkiadó gondozásában régen várt au­tóskönyvek kerültek az üzle­tekbe. Elsőnek említenénk a „Ho­gyan tovább?“ sorozat új kö­teteit. Német szerzők munkái foglalkoznak a Trabanttal és Wartburggal. Viszont magyar szerzők alkotása a sorozatban megjelent Lada könyv. Tamás György és Virág István újság­író és autómérnök szerzőpáros 290 oldalon, 217 ábrával .il­lusztrálva ad gyakorlati taná­csokat a VÁZ 2102-es, 21011-es, 2103-as, 2106-os és 2121-es tí­pusok tulajdonosainak. A könyvben külön fejezet foglal­kozik a különböző elektronikus szerkezetek, így a gyújtás, fe­szültségszabályozó, fogyasztás- mérő házi beszerelésével. A Tamás-Virágh: „Hogyan tovább? Zsiguli/Lada“ című könyvben ilyen ún. „robbantott“ ábrákon uiutatják be az egyes szerkezeti részeket Elsősorban az autószerelők­nek ad segítséget a négy szov­jet szerző, Versigora, Ignatov, Zelcer és Pjatkov: „Lada gép­TIRISZTOROS GYÚJTÁS A modern félvezetőtechnika egyik nagyszerű terméke a ti­risztor. Szerte a világon alkal­mazzák ezt a nagy teherbírású kapcsolóelemet. Egyetlen hát­ránya, hogy egyelőre még aránylag drága. Azoknak az autósoknak, akik zord időjá­rási körülmények között is ve­zetnek, télen szabad ég alatt parkolnak, melegen ajánlható, mivel az akkumulátor élettar­tamát oly mértékben megnö­veli, hogy gazdaságos az elké­szítése. Többfajta megoldás született, ezek közül az egyik legegyszerűbb és nagyon meg­bízható a Valvo Handbuch 1970-es kötetében jelent meg először. Az ábrán látható ti- risztoros gyújtószerkezet a tranzisztoros átalakítótól kapja az impulzusokat. Az akkumulá­tor feszültségét az átalakító 300—400 voltra transzformálja, amelynek hatására töltődni kezd a Ci kondenzátor. A fegyverzetek között felhalmo­zódott töltés a P kapcsoló által vezérelt Ty tirisztoron keresz­tül sül ki és indukál feszültsé­get a gyújtótranszformátor pri­mőr tekercsében. A bekötési rajzon látható Ti és T2 tran­zisztor a feszültségátalakító legfontosabb elemei. Mivel aránylag nagy áramimpulzu­soknak vannak kitéve, a fel- melegedés elleni hűtésükről gondoskodni kell. Erre a célra 5x5 centiméteres bordázott alu­míniumlemezek megfelelnek. Az átalakító transzformátorát EE típusú ferrítmagra teker­cseljük, melynek középső osz­lopa 3,4 négyzetcentiméter ke­D,-D 1 KY 70S KV 725 Ty XT 70S K Y706 5 -L3 C ku 602 too U2V resztmetszetű. A kollektorte­kercs 2x16 menetből áll, 0,9 mm-es rézdrótból készül, a bá-' zistekercs 2x20 menet, 0,16 mm-es huzalból .— bifláris mó­don (a drótot feléljen meghajt­juk, az így keletkezett kétfo- nalas vezetéket tekercseljük). A szekundér .tekercset 0,3 mm- es rézhuzalből készítjük, 100 menettel. Mivel az átalakító kb. 2500 hertzes frekvencián rezeg, a Di—Di diódából állő Graetz híddal egyenirányítjuk a róla nyert feszültséget. A tirisztort a P megszakító a C2 konden­zátoron keresztül kapcsolja. Ennek hatására a gyújtótransz­formátor primőr tekercsében feszültségimpulzus keletkezik, a szekundér tekercsen keresz­tül megtörténik a gyújtás. Az áramkör a fordulatszámtól füg­gően veszi fel a teljesítményt. Az M műszer az áramfelvételt jelzi (maximálisan 2 amper), a pontos arányosság miatt megfe­lelő skálabeosztás mellett for- dulatszámmérőnek is használ­ható. Mivel az elektronikus al­katrészek nagy megterhelésnek vannak kitéve, hosszabb hasz­nálat után meghibásodásukra is számítani lehet. Ezért aján­latos az itt közölt gyűjtőrend­szert úgy beépíteni a kocsiba, hogy egyszerű kapcsoló segít­ségével bármikor át lehessen állni a klasszikus transzformá- toros gyújtásra. Az áramkör előállítási költsége kb. 350 ko­rona. kocsik javítása“ című könyve. A 624 oldalas könyv, 373 áb­rával illusztrálva a Lada ko­csik javításához, szervizelésé­hez ad gyakorlati tanácsokat különös tekintettel a motorra és a futóműre. A hivatásos szakembereknek készült Dr. Hing: „Autószerelők zsebkömy- ve“ c. munkája. Beállítási, sze­relési adatait, fogásait közli a Lada 2101-es, 21011-es, a Polski Fiat 125-ös, 126-os, a Skoda 100-as, 120-as, a Volga G—24- es, a Moszkvics 408-as, 412-es, a Zaporozsec 966-os, 968-as, 568A, a Dacia—1300-as, a Wart­burg 353-as és Trabant 601-es típusokhoz. Felső fokon tárgyalja a köz­úti jármüvek villamos beren­dezéseit Bakos: „Járművilla­mosság“ c. könyve. A ' könyv 13 fejezetben részletesen fog­lalja össze a jármüvek villa­mos rendszerét, alkatrészeit, műszereit, külön fejezetben foglalkozik a járművek elekt­ronikus szerkezeteivel. A könyv különösen azoknak nyújt segítséget, akik elméleti szin­ten foglalkoznak az autóvilla­mossággal. Az említetteken kí- 'ül felhívjuk olvasóink figyel­mét további, 1980-ban megje­lent autós tárgyú könyvekre. Almássy: „Autóversenyzők, ver­senyautóik“; Dr. Flämisch: „Gépjárműdiagnosztika“; Grohe: „Otto és Diesel-moto­rok“; Keller—Nagy: „Gépjármű szerkezetek karbantartása és javítása“; Pollák: „Autókarosz- szériák javítása“. Nagy érdek­lődésre tarthatnak még szá­mot a következő autóskönyvek: Donka—Glofák—Kiss: „Gumike­rekes járművek villamoshajtä- sa“; Frank—Mészáros: „Sze­mélygépkocsik üzemeltetési és diagnosztikai adatai“; Kolta: „Közúti járműmotorok könnyű­fém dugattyúi“; Dr. Mészáros: Vizsgára készítjük az autót“; Dr. Ternai: „A közúti forga­lombiztonság.“ Aki Budapesten jár, az emlí­tett könyveket megvásárolhatja a Liszt Ferenc téri Műszaki Könyváruházban. T. Gy. KÖZLEKEDJÜNK ÓVATOSAN A változékony őszi időjárás alaposan megnehezíti a gép­kocsivezetők munkáját. A nedves, csúszós utak fokozott bal­esetveszélyt jelentenek. Ilyenkor különösen érvényes a régi mondás: Lassan járj, tovább érsz! A gyorshajtásnak káros következménye lehet. Mint a képen látható camion eseté­ben is, amely előzés közben a vizes úton megcsúszott és az árokba fordult. BOjTÚS JÄN0S (Oe)

Next

/
Oldalképek
Tartalom