Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-16 / 46. szám
< 1980. XI. 18. \ 17 BEI AUTÓSOK MOTOROSOK A kocsi szokatlan zörejei megkeseríthetik az autózás örömeit; különösen akkor, ha a zajforrást nem tudjuk megszüntetni. Ha a motorból, vagy a hajtómű felől hallatszanak gyanús „kalapálások“, zörejek, úgy mindenképpen szakemberrel konzultáljunk. Sokszor azonban csupán olyan apróságokról van szó, amelyekkel némi kézügyességgel, hozzáértéssel a .laikus is meg tud birkózni. A rendeillenes zajok, nyikorgások csak menetközben észSZOKATLAN ZAJOK AZ AUTÖBAN lelhetők. Célszerű ezek pontos behatárolására próbajáratokat végezni. S miután az autósnak a vezetésre kell koncentrálni, vigyen magával szakavatott utast a hiba felderítésére. Sokszor a kesztyű- vagy a kalaptartóban elhelyezett, vagy a csomagtartóban szabadon heverő tárgyak „bűnösek“. Rosz- szul záródnak az ajtók — ak-' kor húzzuk meg a zárak csavarjait. Az elkopott zárpecke- ket (a Trabantnál példul a műanyagbetétek) és az elhasznált sarokvasakat, csuklókat („zsanérokat“) ki kell cserélni. Az ajtó csuklópántok és -zárak egyébként rendszeres kenést igényelnek. Rendellenes zajt okozhatnak az elöregedett, merevvé vált ajtótömítő gumik is — a hibaforrást rendszerint csak cserével • szüntethetjük meg. Vizsgáljuk meg azt is, hogy az ajtókon a kárpit megfelelően rögzített e. Az ajtóbur- kulat (kárpit) mögött a valamikor ottfelejtett tárgyak (például csavar) is okai lehetnek a bosszantó zajnak. Idegesítőek a zörgő ablakok is; a legkellemetlenebb zajforrást a lehúzott ablakok túlzott holtjátéka okozza. Ilyenkor megfelelően (rá) beragasztott gumi- vagy egyéb anyagból készült csíkikai segíthetünk magunkon. Ha a motortető, a csomagtér — avagy a hátsó ajtó zörög, úgy ebben többnyire a meghibásodott, illetve rugalmatlanná vált gumiütközők a hibásak. Ilyenkor is leghelyesebb a teljes felújítás. Zajokat okozhatnak a lazán rögzített zárak és osuklópántok is. Nem ritka zajforrás a műszerfal. A zörgés okát általában a rögzítő csavarok fellazulásában •célszerű keresni. Néha előfordul, hogy a sebességmérőt meghajtó tengely „hangos“. Ez a jellegzetes, ketyegő zaj — elsősorban kisebb sebességtartományokban észlelhető — a műszer mutatójának vibrálásával együtt szokott jelentkezni. A hiba elhárítását többnyire megoldhatjuk azzal, hogy a tachometer tengelyét más helyzetbe állítjuk, vagy megolajozzuk. Szokatlan zajok „ébrednek“ sokszor a kocsiülésekből is. Ez- esetben is a legtöbbször a rögzítő csavarok meghúzásával megszűnnek gondjaink. Itt jegyezzük meg, hogy az ülésvezető sínek rendszeres kenéséről se feledkezzünk meg, ugyanis ennek elmulasztása is okozhat kellemetlen nyikorgást. A normálistól eltérő zajok, zörgések, nyikorgások „ciripelések“ nemcsak idegesítőek, de el is terelik' a figyelmet a vezetéstől; ezért megszüntetésüket nem ajánlatos halogatni. Persze az igazságnak tartozunk azzal a megjegyzéssel, hogy aki rendszeresen ápolja, karbantartja a kocsiját, annak ilyen gondjai nem igen lehetnek I MOLNÁR OTTÖ A prágai Közúti és Városi Közlekedési Intézet dolgozói tevékenységének lényege a közlekedés folyamatosságának meggyorsítása és javítása, ami jelentős mértékben hozzájárulna az üzemanyag és az energia megtakarításához. Egy speciális műszerkocsival gyűjtik a közlekedési adatukat. Felvételünkön balról Franti&ek Müller mérnök és Alois Fáik műszaki dolgozó az ellenőrzési munkákat végzi (J. Vrabec felvétele — CSTK) MAGYAR NYELVŰ AUTÓS SZAKKÖNYVEK Az őszi Műszaki Könyvnaj^ok alkalmából Magyarországon számos autósszakkönyv jelent meg. Az elmúlt években különösen hiányoztak a népszerűbb típusokkal foglalkozó, tanácsadó könyvek. Itt elsősorban a Ladákra gondolunk, a típussal foglalkozó szakkönyv utoljára a 70-es évek elején jelent meg. Az idei év kedvezett az autósoknak, a Műszaki Könyvkiadó gondozásában régen várt autóskönyvek kerültek az üzletekbe. Elsőnek említenénk a „Hogyan tovább?“ sorozat új köteteit. Német szerzők munkái foglalkoznak a Trabanttal és Wartburggal. Viszont magyar szerzők alkotása a sorozatban megjelent Lada könyv. Tamás György és Virág István újságíró és autómérnök szerzőpáros 290 oldalon, 217 ábrával .illusztrálva ad gyakorlati tanácsokat a VÁZ 2102-es, 21011-es, 2103-as, 2106-os és 2121-es típusok tulajdonosainak. A könyvben külön fejezet foglalkozik a különböző elektronikus szerkezetek, így a gyújtás, feszültségszabályozó, fogyasztás- mérő házi beszerelésével. A Tamás-Virágh: „Hogyan tovább? Zsiguli/Lada“ című könyvben ilyen ún. „robbantott“ ábrákon uiutatják be az egyes szerkezeti részeket Elsősorban az autószerelőknek ad segítséget a négy szovjet szerző, Versigora, Ignatov, Zelcer és Pjatkov: „Lada gépTIRISZTOROS GYÚJTÁS A modern félvezetőtechnika egyik nagyszerű terméke a tirisztor. Szerte a világon alkalmazzák ezt a nagy teherbírású kapcsolóelemet. Egyetlen hátránya, hogy egyelőre még aránylag drága. Azoknak az autósoknak, akik zord időjárási körülmények között is vezetnek, télen szabad ég alatt parkolnak, melegen ajánlható, mivel az akkumulátor élettartamát oly mértékben megnöveli, hogy gazdaságos az elkészítése. Többfajta megoldás született, ezek közül az egyik legegyszerűbb és nagyon megbízható a Valvo Handbuch 1970-es kötetében jelent meg először. Az ábrán látható ti- risztoros gyújtószerkezet a tranzisztoros átalakítótól kapja az impulzusokat. Az akkumulátor feszültségét az átalakító 300—400 voltra transzformálja, amelynek hatására töltődni kezd a Ci kondenzátor. A fegyverzetek között felhalmozódott töltés a P kapcsoló által vezérelt Ty tirisztoron keresztül sül ki és indukál feszültséget a gyújtótranszformátor primőr tekercsében. A bekötési rajzon látható Ti és T2 tranzisztor a feszültségátalakító legfontosabb elemei. Mivel aránylag nagy áramimpulzusoknak vannak kitéve, a fel- melegedés elleni hűtésükről gondoskodni kell. Erre a célra 5x5 centiméteres bordázott alumíniumlemezek megfelelnek. Az átalakító transzformátorát EE típusú ferrítmagra tekercseljük, melynek középső oszlopa 3,4 négyzetcentiméter keD,-D 1 KY 70S KV 725 Ty XT 70S K Y706 5 -L3 C ku 602 too U2V resztmetszetű. A kollektortekercs 2x16 menetből áll, 0,9 mm-es rézdrótból készül, a bá-' zistekercs 2x20 menet, 0,16 mm-es huzalból .— bifláris módon (a drótot feléljen meghajtjuk, az így keletkezett kétfo- nalas vezetéket tekercseljük). A szekundér .tekercset 0,3 mm- es rézhuzalből készítjük, 100 menettel. Mivel az átalakító kb. 2500 hertzes frekvencián rezeg, a Di—Di diódából állő Graetz híddal egyenirányítjuk a róla nyert feszültséget. A tirisztort a P megszakító a C2 kondenzátoron keresztül kapcsolja. Ennek hatására a gyújtótranszformátor primőr tekercsében feszültségimpulzus keletkezik, a szekundér tekercsen keresztül megtörténik a gyújtás. Az áramkör a fordulatszámtól függően veszi fel a teljesítményt. Az M műszer az áramfelvételt jelzi (maximálisan 2 amper), a pontos arányosság miatt megfelelő skálabeosztás mellett for- dulatszámmérőnek is használható. Mivel az elektronikus alkatrészek nagy megterhelésnek vannak kitéve, hosszabb használat után meghibásodásukra is számítani lehet. Ezért ajánlatos az itt közölt gyűjtőrendszert úgy beépíteni a kocsiba, hogy egyszerű kapcsoló segítségével bármikor át lehessen állni a klasszikus transzformá- toros gyújtásra. Az áramkör előállítási költsége kb. 350 korona. kocsik javítása“ című könyve. A 624 oldalas könyv, 373 ábrával illusztrálva a Lada kocsik javításához, szervizeléséhez ad gyakorlati tanácsokat különös tekintettel a motorra és a futóműre. A hivatásos szakembereknek készült Dr. Hing: „Autószerelők zsebkömy- ve“ c. munkája. Beállítási, szerelési adatait, fogásait közli a Lada 2101-es, 21011-es, a Polski Fiat 125-ös, 126-os, a Skoda 100-as, 120-as, a Volga G—24- es, a Moszkvics 408-as, 412-es, a Zaporozsec 966-os, 968-as, 568A, a Dacia—1300-as, a Wartburg 353-as és Trabant 601-es típusokhoz. Felső fokon tárgyalja a közúti jármüvek villamos berendezéseit Bakos: „Járművillamosság“ c. könyve. A ' könyv 13 fejezetben részletesen foglalja össze a jármüvek villamos rendszerét, alkatrészeit, műszereit, külön fejezetben foglalkozik a járművek elektronikus szerkezeteivel. A könyv különösen azoknak nyújt segítséget, akik elméleti szinten foglalkoznak az autóvillamossággal. Az említetteken kí- 'ül felhívjuk olvasóink figyelmét további, 1980-ban megjelent autós tárgyú könyvekre. Almássy: „Autóversenyzők, versenyautóik“; Dr. Flämisch: „Gépjárműdiagnosztika“; Grohe: „Otto és Diesel-motorok“; Keller—Nagy: „Gépjármű szerkezetek karbantartása és javítása“; Pollák: „Autókarosz- szériák javítása“. Nagy érdeklődésre tarthatnak még számot a következő autóskönyvek: Donka—Glofák—Kiss: „Gumikerekes járművek villamoshajtä- sa“; Frank—Mészáros: „Személygépkocsik üzemeltetési és diagnosztikai adatai“; Kolta: „Közúti járműmotorok könnyűfém dugattyúi“; Dr. Mészáros: Vizsgára készítjük az autót“; Dr. Ternai: „A közúti forgalombiztonság.“ Aki Budapesten jár, az említett könyveket megvásárolhatja a Liszt Ferenc téri Műszaki Könyváruházban. T. Gy. KÖZLEKEDJÜNK ÓVATOSAN A változékony őszi időjárás alaposan megnehezíti a gépkocsivezetők munkáját. A nedves, csúszós utak fokozott balesetveszélyt jelentenek. Ilyenkor különösen érvényes a régi mondás: Lassan járj, tovább érsz! A gyorshajtásnak káros következménye lehet. Mint a képen látható camion esetében is, amely előzés közben a vizes úton megcsúszott és az árokba fordult. BOjTÚS JÄN0S (Oe)
