Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-26 / 43. szám
X >taao. X. 28. KÉK FÉNY ÉS SZIRÉNA ll ■ ■ ŐSZI AUTÓZÁS Az autó világítási rendszere — a fényszórók, stoplámpák, stb. — valamint az ablaktörlő és mosóberendezés ezekben a hónapokban a nyárinál sokkal nagyobb szerepet játszanak. Hiszen a rossz látási viszonyok — ismeretes, hogy az autós a közlekedési információk kb. 90 százalékát a szeme révén „szerzi be“ — a helytelen távolságbecslésnek és a sebesség nem megfelelő megválasztásának, a közúti baleseteknek gyakori veszélyforrásai. Ezért elindulás előtt győződjünk meg, hogy kocsinkból minden irányban kilétünkbe! Ha szükséges akkor a bepiszikoló- dott, bepárásodott szélvédőket, tükröket, lámpaüvegeket tisztítsuk meg. A tapasztalatok szerint sötétedéskor, szürkületben, ködben, esőben, vagy hóesésben a tompított fényszórók jó szolgálatot tehetnek — s használatuk egyébként is kötelező ilyenkor. Ha tőlünk mintegy 300 méterre a gépkocsikat, személyeket egyértelműen nem vesszük észre, akkor ne késlekedjünk a fényszórók bekapcsolásával. Azzal is számolni kell ilyen időben, hogy például a ködben hirtelen feltűnik előttünk egy kivilágítatlan gépkocsi. A látás ilyen esetben a közlekedési szituációnak csak az egyik oldalát jelenti; hiszen ebben az időszakban megkülönböztetett jelentősége van annak, hogy a közlekedő partnerek minket is lássanak. Ha bekapcsolt, fényszórókkal közlekednek más autósok, az számunkra is intő 'jel lehet lámpáink bekapcsolására! Ezekben a hónapokban még fontosabb, hogy a sebességei a megváltozott időjárási viszonyoknak megfelelően válasszuk meg, mert ha „nyárias“ tempóban hajtunk, abból könnyen baj lehet. Autónk motorjának erejét — a megengedett sebesség határain belül — csak akkor használjuk ki, ha azt a látási- és útviszonyok lehetővé teszik. Ne feledjük, hogy nedves, vizes úttesten kocsink abroncsainak tapadó ereje rohamosan csökken és ezzel arányban meghosszabbodik a fékút. Indításnál és gyorsításnál érzéssel — különösen az alacsonyabb sebességfokozatokban — adjunk gázt, mert a hajtókerekek ilyenkor hajlamosak a túlforgásra, a „kipörgésre“. Síkos úton fékezés helyett célszerű motorféket használni! Nedves, csúszós úton lehetőleg ne fékezzünk hirtelenül. Esős időben a villamos sínen lassan hajtsunk. A köd az autósok egyik legalattomosabb — és veszélyes — ellenfele. Gondoljunk csak arra. hogy a köd a korszerű navigációs eszközökkel felszerelt repülőgép irányítókon is sokszor „kifog“. Ködben a látási viszonyoknak megfelelően, de mindenkor kisebb sebességgel vezessünk. Nagy ködben a tempót akár 5 km/6ra sebességre is le kell csökkenteni. Ködben csak tompított fényszórót, vagy ködlámpát hasz náljunk — a városi világítás nem elegendő, még akkor sem, ha mi látunk vele, mert fennáll az a veszély, hogy a szembejövő partner nem vesz minket észre! Ha nagyon sűrű — tej szerű — köd ereszkedik az úttestre, akkor álljunk meg és várjunk addig, amíg a köd valamelyest el nem oszlik. Elindulásnál a tompított fényszórót feltétlenül kapcsoljuk fel! MOLNÁR OTTÓ Nincs járművezető, aki ne tudná, hogy a tűzvédelem, az egészségügyi mentőszolgálat és a bányamentőszolgálat, a fegyveres erők és fegyveres testületek járműveinek vezetői különleges feladataik teljesítése során kék fénnyel kiegészített jól hallható hangjelzést (szirénát) használnak. Az is közismert, hogy az említett jármüvek haladási elsőbbségi joggal rendelkeznek, s az utat szabaddá kell tenni számukra. A megkülönböztető hangjelzés hallatára azonban már nem minden gépjárművezető visel kedik egyformán, a szabályoknak megfelelően. Nem árt tehát felidézni a Szövetségi Belügyminisztérium 1978. november 18-án kelt 136 Tt. számú hirdetményt, amellyel módosította és kiegészítette a közúti közelkedési szabályok (100/1975 Tt. sz. hirdetmény) idevonatkozó rendelkezéseit. A hirdetménybe foglalt szabályok értelmében a többi jármű vezetői kötelesek lehetővé tenni a haladási elsőbbségi joggal rendelkező járművek vezetői számára a biztonságos haladást, főként az útkereszteződésben, és szükség esetén kötelesek járművüket olyan helyen megállítani, ahol nem akadályozzák a szóban forgó járművek közlekedését. A gépjárművezetők egy része — főként azok, akiknek még nincs megfelelő tapasztalatuk — az adott pillanatban nemi tudja hirtelen felmérni, vajon a forgalmi helyzet megkívánja-e, 'hogy járművét megállítsa. Ilyenkor pedig nincs idő a töprengésre, gyorsan kell dönteni. A 'bizonytalanság veszélyhelyzet forrása lehet, ezért tanácsos, ha az ilyen járművezető a sziréna hallatára megállítja a jármüvét olyan helyen, ahol nem akadályozza az elsőbbségi joggal rendelkező jármű haladását. Így biztonságosabb! Természetesen a haladási elsőbbségi joggal rendelkező járművek vezetői sem közlekedhetnek kockázatosán. Ha a különleges fény- vagy hangjelzésA mentőautó nem használja a kék fénnyel kiegészített hangjelzést, ezért a piros fényjelzés előtt megáll, és elsőbbséget ad a szabad irányban haladó járműveknek (A szerző felvétele) sei hívják fel magukra a figyelmet, s mert feladataik teljesítése ezt feltétlenül megkívánja, nem kötelesek ugyan megtartani a közúti közlekedési szabályzat II., IV. és VI. részének rendelkezéseit (például nem kötelesek megtartani a megszabott legnagyobb sebességre, a haladási irányra, az elsőbbségadásra, a forgalomirányító lámpákra stb. vonatkozó rendelkezéseket) — de kötelesek szükséges óvatosságot tanúsítani, hogy saját maguk ne teremtsenek veszélyhelyzeteket, ne okozzanak közúti -balesetet. A 136/1978. Tt. számú hirdetmény értelmében vannak abszolút haladási elsőbbségi joggal rendelkező járművek is. Ezek a Közbiztonsági Testület azon járművei, amelyeknek vezetői — járművek kísérése során — a haladási elsőbbségi joggal rendelkező járműveknél használt hangjelzéstől (szirénától) feltűnően eltérő, piros és kék fénnyel kiegészített, jól hallható figyelmeztető hangjelzést (szirénát) használnak. Ha ilyen járművek kísérnek más járműveket, a kísért járművek mindig tompított fényszóróval vannak kivilágítva, és az a különleges berendezésük is működik, amely az irányjelző lámpákat figyelmeztető jelzésre alkalmassá teszi. Ezeknek a járműveknek természetesen mindig elsőbbségük van. Idézzük a rendelkezést: „Minden jármű vezetője — a haladási elsőbbségi joggal rendelkező járművek vezetőit is beleértve — köteles az abszo lút haladási elsőbbségi joggal rendelkező járművek számára megfelelő teret biztosítani a haladáshoz, és járművét köteles feltétlenül megállítani az abszolút haladási elsőbbségi joggal rendelkező járművek elhaladásáig.“ A különleges feladatokat teljesítő gépjárművekre különösen ügyelnünk kell az útkereszteződésekben, ahol a fényjelzéstől függetlenül áthaladási elsőbbségük van. És még valamit: egy szirénázó jármű elhaladása után legyünk óvatosak, mert ezt több, haladási elsőbbséggel rendelkező jármű is követheti. K. I. A klasszikus gyújtást, amely gyakorlatilag egyidős a gépkocsival, évtizedeikig a legtökéletesebbnek számított. A meghibásodás fő forrásának a meg- szakítőkalapács tekinthető, mivel a legnagyobb megterhelésnek kitett alkatrészek közé tartozik. A félvezető technika a hatvanas évek folyamán kezdte kiépíteni hídfőállásait az autóiparban, az elsők között épp a gyújtás megoldását tűzte ki célul. A tranzisztoros kapcsolók megbízhatóak, nagy pontossággal működnek, emiatt hamarosan ki is dolgozták az első tranzisztoros gyújtószerkezeteket. Pár év múlva megjelent a piacon egy új kapcsolóelem, a tirisztor, amely egy újabb fajta gyújtószerkezet megalkotását vonta maga után. Az első tranzisztoros gyújtószerkezetek kidolgozása után derült ki, hogy néhány fogas kérdés megoldása még várat magára. A gyújtótranszformátor primér tekercsében ugyanis olyan nagy feszültségű (300 — 400 V) impulzusok keletkeznek, amelyeket a tranzisztorok nehezen viselnek el. Különösen a ikollektor-emittor átmenetet terheli meg ez a feszültség. Ellenben az ilyen gyújtás nagy előnye, hogy nagyobb energiájú szikrát hoz létre, amely a fordulatszámtól szinte teljesen független. A megszakító érintkezőfelületeinek megterhelése minimális, így ennek az alkatrésznek az élettartama a többszörösére növekszik. Többfajta típus kidolgozására sor került, az egyszerűbb a háromtranzisztoros megoldás — amelyet ismertetünk —, születtek négytranzisztoros változatok is, ezt jövő heti számunkban publikáljuk. Az ábrán látható bekötési rajz Ti és T3 tranzisztora végzi a tulajdönképpeni kapcsolást, míg a T2, az ,Rs és Rí ellenállásokkal együtt az áramimpulzusok ellen véd — az áramkör így megakadályozza nagy feszültségimpulzusok keletkezését, ezzel tehermentesíti az egyébként nagy megterhelésnek kitett kapcsoló, tranzisztorokat. A Di, D2 és D3 diódák a T3 tranzisztor védőáramkörét alkotják. A védőáramkör működése a következő: a gyújtó- transzformátor primér tekercsében a növekvő feszültséggel arányosan kinyit a T2 tranzisztor, ez a Ti és a Ts fokozatos zárását vonja maga után. A bekötés fő előnye, hogy az áram független a tápfeszültségtől, így kimerült akkumulátorral .sem okoz gondot a gyújtás. A megszakítás pillanatában valamennyi tranzisztor zárt állapotba kerül, ennek hatására a gyújtótranszformátor szekundér tekercsében magas feszültség indukálódik. Az Rs ellenállás értéke kb. 0,14 ohm. Az áramkör nagy megbízhatósággal. működik. Egyetlen hátránya, hogy kikapcsolt gyújtás esetén, ha áll a motor a megszakító kontaktusainak rövidzára esetén a primer tekercsen áram folyik keresztül. Ez ellen a legegyszerűbb a T3 tranzisztor megfelelő hűtéssel védekezni (nagyméretű hűtőlemezre erősítéssel). Az áramkör előállítási költsége 350 korona. Minden eddiginél korszerűbben felszerelt motorokat használ a lengyel rendőrség a közúti forgalomellenőrzésre. Az URH adóvevővel, hangszóróval és még néhány más „specialitással“ is kiegészített járművekből minden bizonnyal nagyon sok van, mert perceken belül ott teremnek, ahol rendőri intézkedés szükséges. A közlekedési fegyelem szilárdítását szolgálja feltehetően az a tény is, hogy az országúti és a városi forgalomban szinte mindenütt, igen gyakran számolni kell a megjelenésükkel. 17 (Oe) Korszerű ellenőrzés Há romtranzisztoros gyújtószerkezet