Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-19 / 42. szám
ERDŐBEN Veplacsek az erdőben sétál családjával. Egy tisztásnál dühösen mondja: — Szörnyű rosszak nálunk £ szolgáltatások. Nézzétek, egy hete hagytuk itt szanaszét ezeket a konzervdobozokat és még mindig nem hordták ell SZÜRETI IDILL — Ne bomolj már, Zsófi! Valakinek csak meg kell inni a maradék tavalyi bort, különben nem lesz elég üres hordónk az újnak ... Mikus Sándor karikatúrája GYÁSZ Két sűrűn lefátyolozott hölgy találkozik a temető kapujában. — Ön is özvegy? — Nem kérem, én csúnya vagyok. ÜZENET Az ifjú férj későn megy haza, a konyhaasztalon cédulát talál. A felesége kezeírásával, ez áll rajta: — Moziba mentem. A vacso rád a kutyában van. BÍRÓSÁGON Az eszkimót bíróság elé állították lopás gyanújával. Megkérdi tőle a bíró: — Mondja, mit csinált maga a március harmadiká- ról május tizedikére virradó éjszakán? ... NŰI DOLGOK — Károly megkért, legyek a felesége és tegyem őt a világ legboldogabb fér- fiává. Megkérdi a barátnője: — És te melyik ajánlatot választottad? GYEREKÉSZ Pistikét úszni tanítja az apukája. Kényszeredetten csapkod a medencében. Egy idő múlva kiszól az apjához: — Már abbahagyom, papa. — Miért? — Mert már nem vagyok szomjas! A PACIENS — No, barátom, maga igazán csak az erős szervezetének köszönheti, hogy meggyógyult. — Jó, hogy mondani tetszik. Már éppen fizetni akartam a doktor úrnak! Tragédia két részben (Eulenspiegel j Sziporkák A fiatalok gyakran nevetnek — de többnyire ok nélkül. (Wilde) A rendelkezésünkre álló idő rugalmas. A bennünk ébredő szenvedélyek kitágítják, azok a szenvedélyek, amelyeket mi ébresztünk, leszűkítik, a megszokás pedig kitölti. (Proust) Az ember szokása, hogy mindenkit, aki másként viselkedik, mint ahogyan ő viselkedne a helyében — önmagánál ostobábbnak tart. (Cesbron) A gondolkodás olyan dolog, amely a nehézségek következtében indul el — és végül is megelőzi a cselekvést. (Brecht) Légy jobb ember, amilyen eddig voltál, és csakhamar olyan dolgokat látsz a világban, amilyenekről még csak nem is álmodtál. (Elzenberg) A művészre nézve veszélyes, ha saját művének hatása alá kerül. Akkor inem atyja lesz művének — hanem fia. (Fellini) A szerelem virágnevekkel kezdődik végződik. de állatnevekkel (Krecia) Amit nem kerülhetsz ki azt szeresd meg. (Népi mondás) Legnehezebb az olyan nőt lebeszélni bármiről — aki azt semJ'tudja, hogy mit akar. GELLERT GYÖRGY fordításai JÖL KEZDŐDIK — Miért mondtad olyan halkan azt, hogy „igen“? (lei Paris) FUTBALL Az edző büszkélkedik: — Én a legkisebb srácról is azonnal meg tudom mondani, hogy milyen posztra alkalmas. — Ez óriási. És hogyan? — Megmondom neki, hogy fusson végig az utcán. Ha kikerüli a lámpaoszlopokat, csatár lesz belőle. Ha nekiszalad — hátvéd. TENGERÉSZPANASZ A viharedzett tengerész így sóhajt: — öregszem. Minden kikötőben van egy menyasszonyom, de már csak akkor vagyok boldog, ha nem kötünk ki sehol. A hét vicce Egy hölgy válogat a cipőboltban:- Nem tudom pontosan, hogy milyen cipőt akarok, de azt szeretném ha alacsony sarka lenne.- Mihez akarja viselni?- Egy alacsony, kövér vállalati igazgatóhoz... INTELLIGENS — Csodálatos, hogy milyen okos ez a kisbaba. Mindenkit megismer! — Igazán? — Igen. Képzeld, tegnap látta először a mamája unoka- öccsét, és azonnal ráismert. Azt mondta neki: papa. MAGÁNY A világítótorony őre egyedül iszogat az erkélyen. Vele szemben egy üres karosszék. — Nem fogod elhinni, George — mondja hirtelen arrafelé fordulva —, de tegnap este már arra eszméltem, hogy magamban beszélek. — Igen, kedves, a baráti találkozóra viszem a férjemet is! (Josef Molin rajza) — ló napot kívánok! — Jó napot. — Az igazgató kartárssal szeretnék beszélni. — Házon kívül van. — És a helyettese? — Külföldi delegációt jo gad a pályaudvaron. — És a helyettes helyet tese? — A vidéki részlegünket ellenőrzi. — És a helyettes helyet lesének a helyettese? — Ikreket szült a felesége, és a férje elszaladt a kórházba. — Hát akkor megyek. — Miért menne? Miről lenne szó? — A jövő évi export-import szállításokat szeretném megtárgyalni. — Megtárgyaljuk. Egy igazi portás a vállalat min den csínját-bínját érti. — Maga a portás? — Én a helyettese va gyök. De örüljön, hogy vég re egy helyettes a helyén van! — Postás úr, van levelem? — Nincs, Kovács néni. — Jól megnézte? — ■ Kétszer is alaposan megnéztem. — Es másoknak van levele. — Van. — Másoknak annyi levele van. Adjon már nekem belőle egyet-kettőt. — Azt nem lehet. — Az hogy lehet, hogy mások mindig kapnak levelet, én meg sohasem? — Majd én írok magának egyet, Kovács néni. — És személyesen fogja kézbesíteni? — Igen. — Még ma megírja? —'Még ma. — Akkor holnapután kézbesíteni fogja. — Igen. — De figyelmeztetem, én szeretem a pontosságot. Ha késik a levél, panaszt teszek magára a postánál, hanyag kézbesítésért! GALAMBOS SZILVESZTER 1986. X. 19. ÚJ SZÓ
