Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-19 / 42. szám
TUDOMÁNY es TECHNIKA A FÖLD FORGÁSÁNAK ERŐHATÁSAI Az iskolában úgy tanultuk, hogy a Föld gömbölyű, forog a tengelye körül és 365 nap alatt ikerüli meg egyszer a Napot, Ezt minden gondolkodás és kétkedés nélkül elfogadtuk, de ha valakit felkérnének arra, bizonyítsa be a Föld tengely körüli forgását, bizonyára gondolkodóba esne és rájönne, hogy ez nem is olyan egyszerű. A válasz számos esetben az, hogy az égbolt 24 óra alatt körbefordul. Ezt a feleletet azonban nem fogadhatjuk el, mert az égbolt naponta az ókori Görögországban is körbefordult, mégis mozdulatlannak hitték a Földet. Az égbolt napi körforgása valóban nem fizikai bizonyíték. Ha nem a Föld forogna, hanem az -égbolt, ugyanezt észlelnénk. A műhold így „látja“ a légörvényléseket a Föld felszínén Találunk azonban fizikai bizonyítékot is a Föld tengely körüli forgására. Az első ilyen bizonyíték volt 1851-ben Foucault híres ingakísérlete. Ennek lényege egyrészt az a fizikai tény, hogy az inga lengési síkját megtartja, másrészt az a tapasztalat, hogy az inga lengési síkja bizonyos idő múltán mégis elfordulni látszik. A változatlan lengési síkú inga alatt tehát a Föld fordul el. Két pont van a Földön, ahol az inga ilyen körbefordulása pontosan 24 óra alatt történik, — éspedig a két póluson. Az egyenlítőn az inga nem forog körbe, nálunk a ikörbefordulás időtartama kb. 33 óra. Persze akármilyen kis ingával nem lehet ezt a kísérletet bemutatni. Talán kevesen tudják, hogy Foucault nem 1851-ben és nem is a párizsi Pantheonban végezte első kísérletét. Első ízben egy kis kerti ház boltozatos pincéjében függesztett fel egy súlyt, néhány méter hosszú fonálra. A már leírt jelenséget nem tudta megfigyelni, mert a kis méretű inga hamarosan leállt, ugyanakkor a légmozgás is befojyásolta aá inga lengését. Csak ezután került sor a 28 kilopondos, vékony acélhuzalra függesztett, 63 méter hosszú ingával végzett híres kísérletre, a Pantheon nagy kupolája alatt. Foucault ingája Párizsban jobb felé fordult körbe. Ha a déli félgömbön végeznénk ilyen kísérletet, akkor az inga lengéssíkja balra fordulását észlelnénk. Ez csak mozgó .bolygón történhet meg, mert az álló földgömbön semmi sem indokolná a két félgömb eltérő viselkedését. Nemcsak az ingáknál, hanem általában is úgy van, hogy a mozgó testek az északi féltekén jobbra, a déli féltekén balra térnek el mozgási irányuktól. Az erőt, ami ezt a jelenséget okozza, Coriolis-féle erőnek hívjuk. Lényegében egy tehetetlenségi erő ez. Ez az erő okozza, hogy például az északi félgömbön a vonatszerelvény a sebességtől függően 50, sőt 150 kilo- pondnak megfelelő nagyobb erővel nyomódik a vágány menetirány szerinti jobb széléhez. A kisiklások statisztikájában észrevehető, hogy több esetben mutatható ki a jobb kéz felé való kisiklása a szerelvényeknek. Ugyanezen Coriolis-erőhatás magyarázza„.azt a tapasztalati tényt, hogy a szabad folyású folyók az északi féltekén a jobb partot mossák, jobban, míg a bal part lerakódásos. Ezzel magyarázható, hogy évezredek alatt medrük elvándorol. A Duna is valamikor a mai Duna—Tisza közén folyt. Erről az erőhatásról még sok vonatkozásban beszélhetnénk, hiszen minden féle mozgó testre hatással van. A nagy szélrendszerek is mozgó légtömegek. Az egyenlítőtől észak és dél felől fújó ipasszát szeleket a Coriolis erő téríti el az északi félgömbön délkeleti, a déli félgömbön délnyugati Irányba. Ugyanakkor az északi féltekén az örvények bal, a déli fölött jobb sodrásúak. Ezt a bal sodrású örvényt mutatja a víz a lefolyónál, amikor a fürdőkádból leeresztjük a vizet. Ha tehát valaki elfelejtené, hogy az északi vagy a déli félgömbön fürdik, ennék a kísérletnek az alapján megtudhatná. A forgó Földön a Coriolis-erőn kívül még egy másik, ugyancsak tehetetlenségi erő hat: a röpítő erő. Ahogyan azt a hirtelen kanyarodó járművek esetében is tapasztaljuk, a Föld forgása is eredményez ilyen erőhatást. A középkorban azzal érveltek a Föld forgása ellen, hogy ha a Föld forogna, lerepülnénk róla. Ez nem következhet be, mert fogva tart a Föld vonzó ereje, de azért a röpítőerő valamivel csökkenti a vonzást. Ennek köszönhető, hogy az egyenlítő mentén a testek súlya 0,5 százalékkal kisebb, mint a sarkokon. Ha egy ember súlya az északi sarkon 80 kg, az egyenlítőn 40 dekával kevesebb. Van egy fizikai találós kérdés: mikor süllyed mélyebbre a hajó, ha Európából Amerikába, vagy visszafelé halad az Atlanti-óceánon? Ez beugratós kérdésnek tűnik, de egyáltalán nem az. Amikor a hajó nyugatról kelet felé halad, vagyis Amerikából jön Európába, így sebessége hozzáadódik a Föld forgásából származó kerü leti sebességhez, nagyobb röpítőerő hat rá, vagyis súlya kisebb lesz. Az ellenkező útvonalon viszont, a Föld forgásával szembe haladva, a kisebb rőpítőerő miatt megnő a súlya. Egy 80 000 tonnás hajó esetében a két irányba való haladás közti súlykülönbség egy egész tonnát tesz ki. BŰDÖK ZSIGMOND É GYÜMÖLCSTÁROLÁS SZELEKTÍV MEMBRÁNNAL A zöldségfélék rothadását, mint közismert, az oxigén okozza, s a tudósok a mezőgazda- sági termények megóvása végett ezért először légmentes lezárással próbálkoztak. Egy másik megoldással Is találkozhatunk: a terményt inert gázban tárolják. Ez jó gondolat, de kivitelezése gyakorlatilag megoldhatatlan. A hatalmas tárolókat ugyanis ezzel a gázzal kellene feltölteni, nem is beszélve az egyéb problémákról. A Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma Központi Kísérleti Kutató és Technológiai Tervező Intézetének munkatársai elvileg új megoldást javasoltak: különleges, dimetilaxán- kaucsuk alapú szelektív áteresztő hártyaanyagokból gázcserélő membránt készítettek. A membrán működési elve egy szerű. Vegyünk egy félliteres beföttes üveget, helyezzünk be- la egy almát, és a háziasszonyok számára is jól ismert polietilén sapkával zárjuk le. A sapkát kilyukasztjuk, s alatta helyezzük el az alulról hálóval védett membránt. Ekkor az üveg belsejében nem szűnnek meg a biokémiai folyamatok. Az alma lélegzik: levegőt nyel el, és széndioxidot bocsát ki. S most mutatkozik meg a membrán szelektív működése: az oxigént ugyanis csak korlátozott meny- nyiségben engedi be az üvegbe. Amikor a környező levegő oxigéntartalma 21 °/o, az üvegben mindösze 3^5 százalék mennyiségű oxigén található. A széndioxid — ez inert gáz — aránya viszont 5—7 %-ra növekszik, ami elég sok a levegőben található nagyságrendhez képest. Ezenkívül a membrán 100 °/o-ot megközelítő relatív páratartalmat tart fenn az üvegben, következésképpen az alma nem szárad ki. De vajon az üveggel végzett kísérletek eredménye hasznosítható-e nagyobb térfogatú tárolókban is? A tapasztalatok szerint igen. Magától értetődően a membránok mérete a tárolandó termék mennyiségétől függően változó. Két különösen érdekes kísérletet is elvégeztek. Az elsőben a membrános konténerekben különböző, vetésre szánt gumókat tároltak. Az eredmény: a burgonya termésátlaga csupán a növekedési energiájának megtakarítása révén 25—30 Vokal megnőtt. A másik kísérletben a mezőn halomba hordott terményeket műanyag fóliával takarták le, előzetesen betapasztva a membrános nyílásokat. És itt a tudósok is meglepődtek. A mezei rágcsálók ugyanis általában nagy étvággyal átrágják a fóliát, és elpusztítják a bent levő terményeket. Váratlan dolog történt: a rágcsálók körülszaglászták a kupacot, és elmentek. A magyarázat: a kártékony rágcsálók nagyon érzékenyek a szokatlan nagyságú gázkoncentrációkra. Végezetül néhány adat. Ezt a tárolási módot alkalmazva a terményveszteség a negyedére- ötödére, a tényleges tömegveszteség a tizedére csökken, a termények nem száradnak ki, tápértékük és ízük minősége megőrizhető. Jelentősen csökkenthető a munkaráfordítás is, hiszen emberi kezeket lehet felszabadítani a romlott zöldség és gyümölcs kiválogatásának monoton, fáradságos munkája alól, mivel ami nem romlik, azt átválogatni sem kell. Jelenleg folyik az új találmány átültetése az üzemi gyakorlatba. Az olcsó és gazdaságos tárolási módszert bemutatták a Szovjetunió népgazdasága eredményeinek kiállításán, ahol aranyérmet kapott. (Technika) Az elektronika fejlődése Bulgáriában Az elektronika — és az elektrotechnika — felgyorsult fejlődése Bulgáriában a »népgazdaság szerkezetének jelentős javulásához és hatékonyságának növeléséhez vezet. Ma az elektronika és a villamos ipar szolgáltatja az ipari termelés 12 százalékát, valamint az ország kivitelének több mint 16 százalékát, beleértve a Szovjetunióba irányuló kivitel negyedrészét is. A munka termelékenysége ebben az iparágban mintegy kétszerese annak, amit a népgazdaság egészében elérték az állóalapra vonatkoztatott tiszta termelési érték a népgazdasági átlag 3,5-szerese. Az elektronika és a villamos ipar birtokában van az ország állóeszköz-állományának 2 százaléka, ugyanakkor a nyereség 14 százalékát szolgáltatja. A „K“ jelzéssel (kiváló áruk) ellátott termékek az árutermelés 12 százalékát teszik ki, a korszerűsített termékek részaránya pedig 23 százalék felett van. A bolgár elektrotechnikai ipar fejlesztése során számolni kell a világszerte ható műszaki irányzatokknl, elsősorban a digitális elven működő elektronikai termékek szerepének növekedésével. A mágneslemezes memóriaegységek terén felgyorsul a 200 MB kapacitású memória kifejlesztése, és elindul a sorozatgyártás. A következő periódusokra pedig előirányozzák a, 317 MB, az 500 MB és az 1000 MB kapacitású memóriák kifejlesztését. A minilemezes tárolók gyártmányskáláját a 20 MB kapacitástól 80 MB-ig kibővítik. A normál és mikro floppy-disc: memóriaegységének fejlesztése a beírási sűrűség növelése felé tart mind az egyoldalas, mind a kétoldalas kivitel esetében. A mágneses adathordozók pgész skálájának gyártását be fogják vezetni a floppy, a minilemezes típusoktól a nagy lemezes mágneses tárolóberendezésekig. Az általános célú számítógépek terén jelentős eredmény a telekommunikációs processzor, amelyet már ebben az évben átadnak. Erre épül majd a következő generációs távadat-feldolgozó rendszer, amelyet nagyszámítógépek részére fejlesztenek ki. Egész sor szatellit számítógép-rendszert is terveznek. Ezek közé tartoznak a sokprocesszoros mikro- számítógépes rendszerek bizonyos mérnöki munkák automatizálására, az adatközlő hálózatok, a kvázielektronikus és elektronikus automata távbeszélő-központok vezérlésére szolgáló speciális mikroszámítógépek. Az átviteltechnikában bevezetik a 120 és 480 csatornáig terjedő PCM berendezések gyártását. A jövőben az alapvető átviteli közeg szerepét a fényvezetők töltik be. Az analóg folyamatok automatizálására szolgáló elektronikai eszközöket a digitális technika alapján fejlesztik. Azzal számolnak, hogy az analóg—digitális, valamint a digitális— analóg átalakítóktól kezdve az ezekhez csatlakozó olyan kiegészítő eszközökké' együtt, mint az erősítők és a multiplexereik, egész sor új termék gyártása indul meg. Ugyanebben az időszakban az egycsatornás és sokcsatornás, mikroprocesszoros digitális szabályozóktól a digitális kijelzőkig és rögzítőkig számos új eszközt kell kifejleszteni. A digitális szabályozók a számítógéphez csatlakoztatható kimenettel készülnek majd, ami lehetővé teszi hierarchikus automatizált rendszerek kiépítését. 1979 végén a Bolgár Népköztársaság kivitelének 17 százalékát az elektronikai és villamos ipari vállalatok- és kombinátok biztosították. A bolgár elektronikai és villamos ipari termékeket Európa, Ázsia, Afrika és Amerika több mint 60 országába exportálják. PETKO BOJKINSZKI A Szlovák Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének magfizikai osztálya a tudományos-műszaki kutatások terén szorosan együttműködik az NDK hasonló irányzatú intézményeivel. A Drezdai Műszaki Egyetemmel együttműködésben kifejlesztettek egy 300 V-os intenzív neutronforrást. A műszer egyrészt az eddig ismeretlen magreakciók tanulmányozására szolgál, másrészt pedig annak vizsgálatára, hogy milyen hatást fejt ki a sugárzás a szilárd anyagok szerkezetére. Emellett orvosbiológiai célokra is alkalmazható a rákkutatásban és a neutronos radio- terápiában, továbbá az árnyékoló anyagok hatásfokának vizsgálatára stb. A felvételen RNDr. Juraj Pivaré, CSc. (balra) és Miroslav Zahoran okleveles fizikus az intenzív neutronforrás fő szivattyúegységének elektromágneses szelepét szerelik be (A CSTK felvétele) NAPELEMEK FEJLESZTÉSE A napelem fontos jellemzője az energiaátadás hatásfoka, amely megmondja, hogy az elemre eső sugárzó energia mekkora hányada alakul át villamos energiává. A szilícium napelemekkel 19 százalékos, a GaAS elemekkel 25 százalékos hatásfokot sikerült elérni. A polikristályos vékonyréteg elemek hatásfokban elmaradnak ugyan az említettek mögött, de gazdaságos előállításuk következtében a jövőben fontos szerepet játszhatnak. Érdekes fejlesztési irány az összetett elemszerkezetek előállítása. Ezek a spektrum használhatatlan összetevőit olyan fénnyé alakítják át, amely optimális a villamosenergia előállítása szempontjából. Hatásfokuk már ma is meghaladja a 22 százalékot, és a fejlesztés további emelkedést ígér. Kél éven belül a hatásfok elérheti a 30 százalékot, öt év múlva a 40 százalékot, s ha a remények valóra válnak, tíz év múlva már 50 százalékos hatásfokú napelemekkel dolgozhatunk. (AlP) X. 19. ÚJ SZÚ
