Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-10-19 / 42. szám

TUDOMÁNY es TECHNIKA A FÖLD FORGÁSÁNAK ERŐHATÁSAI Az iskolában úgy tanultuk, hogy a Föld göm­bölyű, forog a tengelye körül és 365 nap alatt ikerüli meg egyszer a Napot, Ezt minden gon­dolkodás és kétkedés nélkül elfogadtuk, de ha valakit felkérnének arra, bizonyítsa be a Föld tengely körüli forgását, bizonyára gondolkodóba esne és rájönne, hogy ez nem is olyan egy­szerű. A válasz számos esetben az, hogy az égbolt 24 óra alatt körbefordul. Ezt a feleletet azonban nem fogadhatjuk el, mert az égbolt naponta az ókori Görögországban is körbefor­dult, mégis mozdulatlannak hitték a Földet. Az égbolt napi körforgása valóban nem fizikai bizonyíték. Ha nem a Föld forogna, hanem az -égbolt, ugyanezt észlelnénk. A műhold így „látja“ a légörvényléseket a Föld felszínén Találunk azonban fizikai bizonyítékot is a Föld tengely körüli forgására. Az első ilyen bizonyíték volt 1851-ben Foucault híres ingakí­sérlete. Ennek lényege egyrészt az a fizikai tény, hogy az inga lengési síkját megtartja, másrészt az a tapasztalat, hogy az inga lengési síkja bizonyos idő múltán mégis elfordulni lát­szik. A változatlan lengési síkú inga alatt tehát a Föld fordul el. Két pont van a Földön, ahol az inga ilyen körbefordulása pontosan 24 óra alatt történik, — éspedig a két póluson. Az egyenlítőn az inga nem forog körbe, nálunk a ikörbefordulás időtartama kb. 33 óra. Persze akármilyen kis ingával nem lehet ezt a kísérletet bemutatni. Talán kevesen tudják, hogy Foucault nem 1851-ben és nem is a pá­rizsi Pantheonban végezte első kísérletét. Első ízben egy kis kerti ház boltozatos pincéjében függesztett fel egy súlyt, néhány méter hosszú fonálra. A már leírt jelenséget nem tudta meg­figyelni, mert a kis méretű inga hamarosan le­állt, ugyanakkor a légmozgás is befojyásolta aá inga lengését. Csak ezután került sor a 28 kilopondos, vékony acélhuzalra függesztett, 63 méter hosszú ingával végzett híres kísérletre, a Pantheon nagy kupolája alatt. Foucault in­gája Párizsban jobb felé fordult körbe. Ha a déli félgömbön végeznénk ilyen kísérletet, ak­kor az inga lengéssíkja balra fordulását észlel­nénk. Ez csak mozgó .bolygón történhet meg, mert az álló földgömbön semmi sem indokolná a két félgömb eltérő viselkedését. Nemcsak az ingáknál, hanem általában is úgy van, hogy a mozgó testek az északi félte­kén jobbra, a déli féltekén balra térnek el moz­gási irányuktól. Az erőt, ami ezt a jelenséget okozza, Coriolis-féle erőnek hívjuk. Lényegében egy tehetetlenségi erő ez. Ez az erő okozza, hogy például az északi félgömbön a vonatsze­relvény a sebességtől függően 50, sőt 150 kilo- pondnak megfelelő nagyobb erővel nyomódik a vágány menetirány szerinti jobb széléhez. A ki­siklások statisztikájában észrevehető, hogy több esetben mutatható ki a jobb kéz felé való ki­siklása a szerelvényeknek. Ugyanezen Coriolis-erőhatás magyarázza„.azt a tapasztalati tényt, hogy a szabad folyású folyók az északi féltekén a jobb partot mossák, jobban, míg a bal part lerakódásos. Ezzel magya­rázható, hogy évezredek alatt medrük elvándorol. A Duna is valamikor a mai Duna—Tisza közén folyt. Erről az erőhatásról még sok vonatkozás­ban beszélhetnénk, hiszen minden féle mozgó testre hatással van. A nagy szélrendszerek is mozgó légtömegek. Az egyenlítőtől észak és dél felől fújó ipasszát szeleket a Coriolis erő téríti el az északi félgömbön délkeleti, a déli félgömbön délnyugati Irányba. Ugyanakkor az északi féltekén az örvények bal, a déli fölött jobb sodrásúak. Ezt a bal sodrású örvényt mu­tatja a víz a lefolyónál, amikor a fürdőkádból leeresztjük a vizet. Ha tehát valaki elfelejtené, hogy az északi vagy a déli félgömbön fürdik, ennék a kísérletnek az alapján megtudhatná. A forgó Földön a Coriolis-erőn kívül még egy másik, ugyancsak tehetetlenségi erő hat: a rö­pítő erő. Ahogyan azt a hirtelen kanyarodó járművek esetében is tapasztaljuk, a Föld for­gása is eredményez ilyen erőhatást. A közép­korban azzal érveltek a Föld forgása ellen, hogy ha a Föld forogna, lerepülnénk róla. Ez nem következhet be, mert fogva tart a Föld vonzó ereje, de azért a röpítőerő valamivel csök­kenti a vonzást. Ennek köszönhető, hogy az egyenlítő mentén a testek súlya 0,5 százalékkal kisebb, mint a sarkokon. Ha egy ember súlya az északi sarkon 80 kg, az egyenlítőn 40 deká­val kevesebb. Van egy fizikai találós kérdés: mikor süllyed mélyebbre a hajó, ha Európából Amerikába, vagy visszafelé halad az Atlanti-óceánon? Ez beugratós kérdésnek tűnik, de egyáltalán nem az. Amikor a hajó nyugatról kelet felé halad, vagyis Amerikából jön Európába, így sebessége hozzáadódik a Föld forgásából származó kerü leti sebességhez, nagyobb röpítőerő hat rá, vagyis súlya kisebb lesz. Az ellenkező útvo­nalon viszont, a Föld forgásával szembe ha­ladva, a kisebb rőpítőerő miatt megnő a súlya. Egy 80 000 tonnás hajó esetében a két irányba való haladás közti súlykülönbség egy egész tonnát tesz ki. BŰDÖK ZSIGMOND É GYÜMÖLCSTÁROLÁS SZELEKTÍV MEMBRÁNNAL A zöldségfélék rothadását, mint közismert, az oxigén okoz­za, s a tudósok a mezőgazda- sági termények megóvása vé­gett ezért először légmentes le­zárással próbálkoztak. Egy másik megoldással Is ta­lálkozhatunk: a terményt inert gázban tárolják. Ez jó gondo­lat, de kivitelezése gyakorlati­lag megoldhatatlan. A hatal­mas tárolókat ugyanis ezzel a gázzal kellene feltölteni, nem is beszélve az egyéb problé­mákról. A Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma Központi Kísér­leti Kutató és Technológiai Ter­vező Intézetének munkatársai elvileg új megoldást javasol­tak: különleges, dimetilaxán- kaucsuk alapú szelektív át­eresztő hártyaanyagokból gáz­cserélő membránt készítettek. A membrán működési elve egy szerű. Vegyünk egy félliteres beföttes üveget, helyezzünk be- la egy almát, és a háziasszo­nyok számára is jól ismert po­lietilén sapkával zárjuk le. A sapkát kilyukasztjuk, s alatta helyezzük el az alulról háló­val védett membránt. Ekkor az üveg belsejében nem szűnnek meg a biokémiai folyamatok. Az alma lélegzik: levegőt nyel el, és széndioxi­dot bocsát ki. S most mutat­kozik meg a membrán szelek­tív működése: az oxigént ugyanis csak korlátozott meny- nyiségben engedi be az üveg­be. Amikor a környező levegő oxigéntartalma 21 °/o, az üveg­ben mindösze 3^5 százalék mennyiségű oxigén található. A széndioxid — ez inert gáz — aránya viszont 5—7 %-ra növek­szik, ami elég sok a levegőben található nagyságrendhez ké­pest. Ezenkívül a membrán 100 °/o-ot megközelítő relatív páratartalmat tart fenn az üvegben, következésképpen az alma nem szárad ki. De vajon az üveggel végzett kísérletek eredménye haszno­sítható-e nagyobb térfogatú tá­rolókban is? A tapasztalatok szerint igen. Magától értetődően a membrá­nok mérete a tárolandó termék mennyiségétől függően válto­zó. Két különösen érdekes kísér­letet is elvégeztek. Az elsőben a membrános konténerekben különböző, vetésre szánt gu­mókat tároltak. Az eredmény: a burgonya termésátlaga csupán a növekedési energiájának megtakarítása révén 25—30 Vo­kal megnőtt. A másik kísérletben a me­zőn halomba hordott terménye­ket műanyag fóliával takarták le, előzetesen betapasztva a membrános nyílásokat. És itt a tudósok is meglepődtek. A me­zei rágcsálók ugyanis általá­ban nagy étvággyal átrágják a fóliát, és elpusztítják a bent levő terményeket. Váratlan do­log történt: a rágcsálók körül­szaglászták a kupacot, és el­mentek. A magyarázat: a kár­tékony rágcsálók nagyon érzé­kenyek a szokatlan nagyságú gázkoncentrációkra. Végezetül néhány adat. Ezt a tárolási módot alkalmazva a terményveszteség a negyedére- ötödére, a tényleges tömeg­veszteség a tizedére csökken, a termények nem száradnak ki, tápértékük és ízük minősége megőrizhető. Jelentősen csök­kenthető a munkaráfordítás is, hiszen emberi kezeket lehet felszabadítani a romlott zöld­ség és gyümölcs kiválogatásá­nak monoton, fáradságos mun­kája alól, mivel ami nem rom­lik, azt átválogatni sem kell. Jelenleg folyik az új talál­mány átültetése az üzemi gya­korlatba. Az olcsó és gazdasá­gos tárolási módszert bemutat­ták a Szovjetunió népgazdasága eredményeinek kiállításán, ahol aranyérmet kapott. (Technika) Az elektronika fejlődése Bulgáriában Az elektronika — és az elektrotechnika — felgyorsult fej­lődése Bulgáriában a »népgazdaság szerkezetének jelentős javulásához és hatékonyságának növeléséhez vezet. Ma az elektronika és a villamos ipar szolgáltatja az ipari termelés 12 százalékát, valamint az ország kivitelének több mint 16 százalékát, beleértve a Szovjetunióba irányuló kivitel negyed­részét is. A munka termelékenysége ebben az iparágban mintegy kétszerese annak, amit a népgazdaság egészében elérték az állóalapra vonatkoztatott tiszta termelési érték a népgazdasági átlag 3,5-szerese. Az elektronika és a villa­mos ipar birtokában van az ország állóeszköz-állományának 2 százaléka, ugyanakkor a nyereség 14 százalékát szolgál­tatja. A „K“ jelzéssel (kiváló áruk) ellátott termékek az árutermelés 12 százalékát teszik ki, a korszerűsített termé­kek részaránya pedig 23 százalék felett van. A bolgár elektrotechnikai ipar fejlesztése során számolni kell a világszerte ható műszaki irányzatokknl, elsősorban a digitális elven működő elektronikai termékek szerepének növekedésével. A mágneslemezes memóriaegységek terén felgyorsul a 200 MB kapacitású memória kifejlesztése, és elindul a soro­zatgyártás. A következő periódusokra pedig előirányozzák a, 317 MB, az 500 MB és az 1000 MB kapacitású memóriák kifejlesztését. A minilemezes tárolók gyártmányskáláját a 20 MB kapacitástól 80 MB-ig kibővítik. A normál és mikro floppy-disc: memóriaegységének fejlesztése a beírási sűrűség növelése felé tart mind az egyoldalas, mind a kétoldalas kivitel esetében. A mágneses adathordozók pgész skálájának gyártását be fogják vezetni a floppy, a minilemezes típusoktól a nagy lemezes mágneses tárolóberendezésekig. Az általános célú számítógépek terén jelentős eredmény a telekommunikációs processzor, amelyet már ebben az év­ben átadnak. Erre épül majd a következő generációs táv­adat-feldolgozó rendszer, amelyet nagyszámítógépek részére fejlesztenek ki. Egész sor szatellit számítógép-rendszert is terveznek. Ezek közé tartoznak a sokprocesszoros mikro- számítógépes rendszerek bizonyos mérnöki munkák automa­tizálására, az adatközlő hálózatok, a kvázielektronikus és elektronikus automata távbeszélő-központok vezérlésére szol­gáló speciális mikroszámítógépek. Az átviteltechnikában bevezetik a 120 és 480 csatornáig terjedő PCM berendezések gyártását. A jövőben az alap­vető átviteli közeg szerepét a fényvezetők töltik be. Az analóg folyamatok automatizálására szolgáló elektro­nikai eszközöket a digitális technika alapján fejlesztik. Azzal számolnak, hogy az analóg—digitális, valamint a digitális— analóg átalakítóktól kezdve az ezekhez csatlakozó olyan kiegészítő eszközökké' együtt, mint az erősítők és a multi­plexereik, egész sor új termék gyártása indul meg. Ugyan­ebben az időszakban az egycsatornás és sokcsatornás, mikro­processzoros digitális szabályozóktól a digitális kijelzőkig és rögzítőkig számos új eszközt kell kifejleszteni. A digi­tális szabályozók a számítógéphez csatlakoztatható kimenet­tel készülnek majd, ami lehetővé teszi hierarchikus automa­tizált rendszerek kiépítését. 1979 végén a Bolgár Népköztársaság kivitelének 17 száza­lékát az elektronikai és villamos ipari vállalatok- és kombi­nátok biztosították. A bolgár elektronikai és villamos ipari termékeket Európa, Ázsia, Afrika és Amerika több mint 60 országába exportálják. PETKO BOJKINSZKI A Szlovák Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének magfizi­kai osztálya a tudományos-műszaki kutatások terén szorosan együttműködik az NDK hasonló irányzatú intézményeivel. A Drezdai Műszaki Egyetemmel együttműködésben kifejlesztet­tek egy 300 V-os intenzív neutronforrást. A műszer egyrészt az eddig ismeretlen magreakciók tanulmányozására szolgál, más­részt pedig annak vizsgálatára, hogy milyen hatást fejt ki a su­gárzás a szilárd anyagok szerkezetére. Emellett orvosbiológiai célokra is alkalmazható a rákkutatásban és a neutronos radio- terápiában, továbbá az árnyékoló anyagok hatásfokának vizs­gálatára stb. A felvételen RNDr. Juraj Pivaré, CSc. (balra) és Miroslav Zahoran okleveles fizikus az intenzív neutronforrás fő szivattyúegységének elektromágneses szelepét szerelik be (A CSTK felvétele) NAPELEMEK FEJLESZTÉSE A napelem fontos jellemzője az energiaátadás hatásfoka, amely megmondja, hogy az elemre eső sugárzó energia mekkora hányada alakul át vil­lamos energiává. A szilícium napelemekkel 19 százalékos, a GaAS elemekkel 25 százalékos hatásfokot sike­rült elérni. A polikristályos vé­konyréteg elemek hatásfokban elmaradnak ugyan az említet­tek mögött, de gazdaságos elő­állításuk következtében a jövő­ben fontos szerepet játszhat­nak. Érdekes fejlesztési irány az összetett elemszerkezetek elő­állítása. Ezek a spektrum hasz­nálhatatlan összetevőit olyan fénnyé alakítják át, amely op­timális a villamosenergia elő­állítása szempontjából. Hatásfo­kuk már ma is meghaladja a 22 százalékot, és a fejlesztés további emelkedést ígér. Kél éven belül a hatásfok elérheti a 30 százalékot, öt év múlva a 40 százalékot, s ha a remé­nyek valóra válnak, tíz év múlva már 50 százalékos ha­tásfokú napelemekkel dolgoz­hatunk. (AlP) X. 19. ÚJ SZÚ

Next

/
Oldalképek
Tartalom