Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-28 / 39. szám

AZ ÁTFOGÓ POLITIKAI TÖMEGMUNKA KORIGENY 1980. [X. 28. N C/3 A pártmunka mindennapi gyakorlata, az e téren szerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy célkitűzé­seink, terveink reálisak. Ez abból Is látható, hogy dolgozóink magukévá teszik, kezdeményezöen, oda- adóan valósítják meg azokat. Eudovít Pezlár, az SZLKP KB titkára az SZLKP KB áprilisi ülésén mondta: „Jelenleg az eddigieknél még fokozottabban előtrébe kerül a szervező, a gazdasági és az ideológiai munka egységének elve.“ E szempontból nagy a jelentősége a politikai tö­megmunkának, az agitációnak, az egyes termelési- gazdasági egységeik, vállalatok, üzemek, egyes mun­kakollektívák koordinált törekvéseinek, az olyan feltélek megteremtésének, amelyek biztosítják a kez­deményezés, az igényes munka, a bírálat, az elvtársi együttműködés légkörét, az elért sikerek anyagi és erkölcsi elismerését. Elsősorban a munkakollektíva, amelyben minden állampolgárunk a legproduktívabb éveit tölti, az a küzdőtér, ahol a kommunistáknak bizonyítaniuk kell: ők ahhoz a forradalmi párthoz tartoznak, amely nemcsak magyarázza, hanem meg is változ­tatja a világot. A továbbiakban 'az a követelmény kerül előtérbe, hogy az eszmei-nevelő, valamint a politikai-szervező munka hatására az ember ob­jektumból szubjektummá fejlődjön, maga hasson környezetére, munkakollekítvájája, s önmaga is szocialista módon gondolkodó és cselekvő emberré váljon. A politikai munka tervezése Objektív követelmény, hogy a politikai tömegmun­kát céltudatosan, rendszeresen, ütemesen, szerve­zetten, összehangoltan végezzük. Szenteljünk első­rendű figyelmet már a politikai tömegmunka tervei kidolgozásának. A terv — mint az ideológiai munka irányításának eszköze — elengedhetetlen, mert ab­ban határozzuk meg az eszmei nevelés rövid és hosszú távú célkitűzéseit. Politikai tömegmunkánk során egész sor fontos agitációs és propagandaakciót és kampányt szer­vezünk a különböző politikai és társadalmi esemé­nyek kapcsán, a párt és az állampoldtikai évfordu­lók megünneplésére. Munkánkban az eddig bevált módszerek mellett újakat is bevezettünk, mint pél­dául az agitációs kollektívákat, a politikai informá­torok csoportjait, kabinetjeit, stb. A politikai agi­táció terén működő káderek képzéséről rendszeresen gondoskodunk, üléseket, aktívaértekezleteket, szemi­náriumokat rendezünk számukra. A pártszervek és -szervezetek rendszeresen elemzik, ellenőrzik és értékelik az e téren elért eredményeket. Már most leszögezhetjük, hogy e tevékenységnek célratörőbb­nek kell lennie, a terveket gondosabban kell elő­készíteni. Figyelembe kell venni az események poli­tikai fontosságát, időrendjét,- az egyes akciók meg­szervezésében mindenkinek kiszabni a maga mun­káját, az érte vállalt felelősséget. Még nemrégiben a politikai tömegmunka egyéni terveinek szükségességét nem nagyon hangsúlyoz­tuk, csupán néhány járásban, illetve pártalapszerve- zetben dolgozták ki. Jelenleg a helyzet változott: a járási pártbizottságok és az alapszervezetek nagy többségében imár megtalálhatjuk az említett ter­veket. A politikai tőmegmunka és a politikai agi­táció terjedelmét, sajátos problémáit és szükséges­ségét tekintve ideológiai munkánk relatíve önálló területévé vált. Milyenek a politikai tömegmunka tervei előké­szítésének és kidolgozásának követelményei? Első­sorban a komplex hozzáállás, gondolkodjunk el ala­posan az eszmei nevelés céljai fölött, vegyük figye­lembe az objektív feltételeket és saját lehetősé­geinket. A politikai tőmegmunka és az élet kapcsolata A politikai tömegmunka terveinek elkészítése előtt meg kell ismernünk, milyen a helyzet a dol­gozók társadalompolitikai gondolkodását illetően az egyes munkahelyeken, lakóhelyeken, milyenek a ha­gyományok, az erkölcsi normák, aktivitásuk, elkö­telezettségük foka. A terv előkészítését megelőzi az egyes üzemek, szövetkezetek, intézmények tervfel­adatai teljesítésének elemzése, továbbá annak meg­figyelése, milyen mértékben veszi ki részét a poli­tikai tömegmunkából a gazdasági vezetés. Szüksé­ges továbbá, hogy ismerjük a társadalmi szervezetek tevékenységét is, tájékozottak legyünk a dolgozók politikai, szociális, és korösszetételéről, ismerjük érdeklődési körüket. Mindig abból a konkrét környezetből induljunk ki, amelyben a politikai tömegmunkát megvalósítjuk s a hosszú távra kiterjedő eszmei ráhatás során azt tartsuk szem előtt, fő feladatunkként, hogy szilár­dítsuk dolgozóink marxista-leninista öntudatát, fokozzuk Csehszlovákia Kommunista Pártjának po­litikájába vetett bizalmát. Sok helyütt nagyon ke­mény problémákba ütközünk majd, amelyekkel meg kell küzdenünk. Ilyenek a vallási előítéletek, a szo­cialista hazafíság, a proletár és a szocialista inter­nacionalizmus át nem érzése, az antiszocialista ten­denciák és megnyilvánulások iránti liberális és passzív hozzáállás, a kollektivizmus hiánya, csök­kent munkaaktivitás, esetleg kispolgári, fogyasztói nézetek, viselkedés, szokások. A politikai tömegmunka évi terveinek összeállítá­sánál nem kell minden áron vonzó témákat keres­nünk, nem létező problémákat kitalálnunk. A gaz­dasági és eszmei-politikai helyzet alapos ismerete, dolgozóink, állampolgáraink gondolkodásmódjának, nézeteinek, érdeklődésének, hozzáállásának, jogos, esetleg kevésbé jogos követelményeinek ismerete biztosítja számunkra, hogy az élettel kapcsolatos számos problémát a maga széles összefüggéseiben lássuk. Sőt, azt is, hogy a politikai tömegmunka révén hogyan oldjuk ímeg az időszerű és sürgető feladatokat, hogyan fűzzük szorosabbra a politikai tömegmunka és az élet kapcsolatát. Az a legfontosabb számunkra, hogy a politikai tömegmunka tervei biztosítékul szolgáljanak szá­munkra: az e téren kitűzött feladatokat teljesítjük, tovább tökéletesítjük a munkát, igyekezve kikü­szöbölni az átlagszerűséget és a formalizmust. Az utóbbi évek politikai tömegmunkájára általá­ban a pozitív fejlődési irányvonal a jellemző, ennek ellenére az e téren lezajló folyamat még számos tartalékot rejteget, főleg a színvonal emelését, a munka szélesebb rétegekre való kiterjesztését ille­tően. A párt, az állam, a társadalmi szervezetek hatásán kívül esik a lakosság, a fiatalok egy része, főleg az, amely a nem szocialista, önmagába zárt nézetek és álláspontok hordozója, kispolgári elkép­zeléseinek él, fetisizálja a fogyasztói értékeket, a társadalom kárára elkövetett spekulációkból köny- nyen szeretne megélni, esetleg a szocialista társa­dalom és a munkaerkölcs megsértése árán is. Jogos és sürgető követelmény, hogy az egyes munkakol­lektívákban eljussunk az egyénekig, s közben ka­matoztassuk a közösségi nézetek pozitív erejét. A gazdasági propaganda céljai, formái és módszerei A politikai tömegmunkában az eddigieknél na­gyobb mértékben be kell kapcsolnunk a vezető gaz­dasági dolgozókat, a párt tisztségviselői aktíváját,, a társadalmi szervezeteket. Valamennyi alapszer­vezetben ügyelni kell, hogy a munkakollektívák tagjainak gondolkodásmódja átalakuljon, állandó kapcsolatban kell velük lenni, rendszeressé kell tenni a funkcionáriusok, a -vezető gazdasági dolgo­zók találkozásait a dolgozókkal — így biztosítva a tervfeladatok rendszeres teljesítését. Ezek a ta­lálkozók nagyszerű alkalmat nyújtanak arra is, hogy a nemzetközi és a belpolitikai helyzet időszerű kérdéseire választ adjunk, megoldjuk a termelés­ben, a műszaki fejlesztés, a (hatékonyságért folyó harc, a gazdaságosságért, a minőségért vívott küz­delem terén felmerülő problémákat. Égetően sürgősek az említett követelmények, kü­lönösen most, amikor a hatodik ötéves terv utolsó évének feladatainak teljesítéséért küzdünk, s elő­készítjük a hetedik ötéves tervet, s a népgazdaság irányításának tökéletesítését célzó intézkedések megvalósítását. A komplex intézkedések előkészí­tése és megvalósítása nem jelenthet csupán passzív várakozást az irányítás szintjén, hasonlóképpen fontos, hogy rendet teremtsünk valamennyi munka­helyen a bérezés, a normatív alap terén. Ez magá­val vonja azt is, hogy tökéletesítsük a gazdasági propagandát és agitációt, a legjobb dolgozók mun­kamódszereit, tapasztalatait elterjesszük, a szocia­lista munkaversenyt megfosszuk a még meglevő formalizmusoktól, a dolgozók széles rétegeit bevon­juk az irányításba, s teljes mértékben a gazdasági propagandába azokat, akik a vállalatokban, üzemek­ben, az egyes munkahelyeken politikailag, gazdasá­gilag és műszaki-szervezési téren előkészítik a komplex intézkedések végrehajtását. A vállalatok és a többi munkahely gazdasági vezetőségének meg kell teremtenie a feltételeket arra, hogy az irányí­tásban részt -vevő dolgozók politikai-nevelő munkája és az agitációs módszerek biztosításáról való gon­doskodásuk szerves része legyen munkájuk komp­lex értékelésének. A párt aktívaértekezletein, az évzáró taggyűlése­ken számos észrevétel és megjegyzés hangzott el arra vonatkozóan, hogy egyes vezető gazdasági dol­gozók túlságosan passzívak a politikai tömegmunka terén. Sokan közülük nem értették meg, hogy ez a tevékenység is hozzátartozik irányító munkájuk­hoz. Űk is felelősek a dolgozók politikai neveléséért. A dolgozók figyelmét még jobban fel kell hívnunk a Szovjetunió és a szocialista tábor békepolítiká- jának politikai, ideológiai és osztályszempontjaira, beléjük kell oltanunk a marxista-leninista világ­nézetet, a' szocialista erkölcs elveit. Határozottan föl kell lépnünk a gondatlanság mindennemű meg­nyilvánulása, az egoizmus, az individualizmus, a kis­polgári csökevények, a szubjektivizmus és a felelőt­lenség ellen. A politikai tömegmunkában az eddi­gieknél jobban ki kell használni a beszélgetéseket, összejöveteleket, a kérdés-felelet estjeit. Tovább fej­leszteni és elmélyíteni az egyes munkahelyeken a stabil agitációs kollektívák tevékenységi rendszerét, s biztosítani a munkakollektívákban az agitátorok munkáját. Az eddigieknél szigorúbban kell ragasz­kodni a pártalapszabályzathoz az egyes tagoknak a tömegek politikai nevelését, meggyőzését illetően. A személyes agitáció és a politikai információ jelentősége Az említettekkel összhangban a párt ideológiai munkájának homlokterébe a személyes agitáció, a politikai információ szervezet rendszerének céltu­datos fejlesztése kerül. A káderek, az agitációs köz­pontok vezetői, a politikai informátorok, az agitá­torok felkészítésének konkrét tartalmat kell adni, s mindenütt, a lakó és munkahelyeken figyelembe kell venni az adott feltételeket és szükségleteket. A politikai információ megszervezése a dolgozók és állampolgárok számára nem lehet a véletlen dolga — ez a pártszervek, a pártszervezetek, a kom­munisták kötelessége. A személyes agitáció eddigi gyakorlata az alapszervezetekben távolról sem felel meg egy nagy számú pártaktíva lehetőségeinek, küldetésének. Sok esetben a személyes agitáció arra redukálódik, hogy a lakosságot meghívják az egyes évfordulók megünneplésére, a beszélgetésekre, a nyilvános pártgyűlésekre, esetleg a Z-akcióban szer­vezett társadalmi munkára, anélkül, hogy igénye­sebb követelményeket állítanának az agitátorok munkájával szemben. Hisz valamennyi dolgozó ál­lampolgárban naponta felmerülnek olyan kérdések, amelyekre választ vár. A politikai rendszerünket, a gazdasági helyzetet, a nemzetközi politikai hely­zetet közvetlenül érintő problémák, a kulturális élet eseményei megvilágítására az egyik legjobb forma a bizalmas beszélgetés, olyan kérdések azonnali megválaszolása, amelyek a közvéleményt, az egyé­neket a leginkább foglalkoztatják. Fontos, hogy meg­ismerjék az Időszerű kérdésekkel, a világban tör­ténő eseményekkel kapcsolatban a párt álláspont­ját, az osztályszempontokat. Minden állampolgárunk­nak jogában áll, hogy az őt foglalkoztató kérdések re megalapozott és szakavatott választ kapjon Ezekre a kérdésekre a kommunistáknak, a pártcso- portokban és a munkakollektívákban —, az egyes funkcionáriusoknak, vezető gazdasági dolgozóknak kell válaszolniuk. Nem szabad elszalasztaniuk az alkalmat, hogy a munkásosztály soraiba eljuttassák a párt szavát, meggyőzzék a szövetkezeti tagokat és dolgozóink más rétegeit. Ebben rejlik valamennyi pártalapszervezet és az egész párt ereje, egyben reális szocializmusunk, szocialista rendszerünk elő­nyeinek propagálása. A dolgozókkal, a lakossággal való kapcsolatban van pártunk ereje, a jelen és a jövő feladatai teljesítésének biztosítéka. ALEXANDER HAUSKA, az SZLKP KB agitációs és propaganda osztályának vezetőhelyettese 000200022348232353894853534848024853230053000153234823 484853232348482323230005020002535300020002010253534823532323485348000200534853000248025323535348532348484848535348234853482348000253485348534802485348

Next

/
Oldalképek
Tartalom