Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-13 / 28. szám

VAROSOKAT ÉS FALVAKAT^ FORMÁLNAK Fennállásának három évtize­de folyamán jelentős munkát végzett a komáromi (Komárno) Járási Építőipari Vállalat. An­nak ellenére, hogy területilég Jókai szülővárosához és a kö­zeli Őgyallához (Hurbanovo) tartozott, munkásai, techniku­sai részt vettek a sí-világbaj­nokság Magas-Tátrai színhelyé­nek építésében, hozzájárultak a lévai (Levice) gyapotfeldol­gozó üzem építéséhez, a vág- sellyei—gútai (Sala—Koláro- vo) öntözőberendezés nagysza­bású mezőgazdasági építkezé­séhez és ők is munkálkodtak azon, hogy Szlovákia fővárosa nagyobb és szebb lett, mint valaha volt. A bevezetőben említettük Ögyallát és Komáromot. A vállalat ugyanis 1950-ben egyszerre e két helyen ala­kult meg. A 30 éves jubileum tisztele­tére kiadott emlékkönyv adatai szerint az említett időszakban több mint 1500 lakást, sok üzletet, iskolát, egészség- ügyi intézményt és más fontos objek­tumot építettek. Kezdetben jelentős mértékben kivették részüket a mező- gazdasági létesítmények építéséből is. Gyakorlatilag 1966-ig folytattak tevé­kenységet, ekkor átvette tőlük ezt a munkát az Agrostav vállalat. Tény vi­szont, hogy tizenhat éven át nagyban hozzájárultak a komáromi járás mező- gazdaságának korszerűsítéséhez. — Járásunkban nincs olyan község, város, ahol vállalatunk lakások, isko­lák, kultúrházak, egészségügyi intéz­mények, áruházak, vízvezeték- és úthá­lózat építése vagy más, főleg újjáépí­tési munkák formájában ne viselné dolgozóink keze nyomát — mondotta Marián Michálek mérnök, vállalati igazgató. — Külön dicséretet érdemel­nek alkalmazottaink azért a hősies munkáért, melyet az 1965-ös csallóközi árvíz idején végeztek. Nemcsak a men­a« 0 = 5 '* S c iS s V •O ti e <2 fi 3 S' « > a 1 “'S 53 'S ,2 ja c .« “« 2 E = 3 « C T3 KJ \Q) pÜ *r n « S £ B S -fi írt Jubileum az épitök napján rosokat és falvakat formálnak. Nem véletlen, hogy az építők napján az ün­nepi szónokok rendszeresen az egész ország arculata formálóinak nevezik az építőket. Munkájukban egyre széle­sebb körben alkalmazzák a haladó külföldi és hazai munkamódszereket. Zlobin és Bászov neve elválaszthatat­lan az építők több százezres családjá­tól, s mert az utóbbi időben — főleg a CSKP KB 14. ülése után — ugrássze­rűen növekedtek az épületek minősé­gével szemben támasztott követelmé­nyek, mind többen alkalmazzák mun­kájukban a szaratovi módszert is. — Azok a létesítmények, melyeket eddig építettünk és a jövőben adunk át, nemcsak a mai embereket szolgál­ják, hanem tartós értékként megkapja azokat a jövő nemzedék is — mondot­ta Marián Michálek azon az ünnepsé­gen, melyet a vállalat fennállásának 30. é’vfordulója és az építők napja al­kalmából rendeztek. Ezen az ünnepi konferencián sok ki­tüntetést adtak át. Helyes lenne, ha az elkövetkezendő időszakban a vállalat dolgozói napi munkájukban felhasz­nálnák ezeknek az embereknek az év­tizedek folyamán összegyűjtött, ara­nyat érő munkatapasztalatait. Ez is segítheti őket a 6. ötéves tervidőszak­ban még rájuk váró igényes feladatok elvégzésében. — Harminc év a történelemben nem nagy idő — mondotta az igazgató. — Éppen ezért nem tudok válaszolni arra a kérdésre: vállalatunk öreg-e vagy tési munkálatokból vették ki a részü­ket, hanem az újjáépítésből is. Sok más vállalattal, üzemmel mi is hozzá­járultunk ahhoz, hogy egyetlen árvíz- károsult sem maradt fedél nélkül, s hogy az árvíz sújtotta falvak szebbek lettek, mint a katasztrófa előtt voltak. A vállalat eddig megtett útját az or­szág és a komáromi járás számos pontján megtalálható üzleteken kívül a ránézve ugyan száraz, de mégis be­szédes számadatok fémjelzik. Emeljünk ki néhányat a teljességre törekvés igé­nye nélkül. Az építőanyagok szállítá­sát valaha lovaskocsikkal bonyolítot­ták le és a múlt évben már 78 teher­autója volt a vállalatnak. Gyártási be­rendezéseiket állandóan korszerűsítet­ték, és arra törekedtek, hogy a ház­gyári elemeken kívül útburkoló lapo­kat, útszegélyköveket és más, a külön­féle építkezéseken használt anyagokat a szükségletnek megfelelő mennyiség­ben előállíthassák. Vásároltak külföldi gépeket is, melyeket a befejezési mun­kálatoknál végzett szakipari munkák megkönnyítésére és gyorsítására hasz­nálnak. Ezek közé tartoznak a parkett­kefélő gépek, festékszórók, csőhajlító berendezések, csőmenetvágók, menet­fúrók, vésők, tapétázó gépek, vakoló­gépek, . vakoláshoz szükséges mozgó- és függőállványok és más gépi beren­dezések. — Az elmúlt tíz évben az átlagbérek 33 százalékkal növekedtek és a dolgo­zók átlagkeresete eléri a 2600 koronát — mondotta az igazgató. — Az elmúlt időszakban a vállalatunk által elvég­zett építőmunkák értéke meghaladja az egymilliárd 600 millió koronát. A járásban levő üzletek, iskolák, és na­gyobb egészségügyi intézmények 80 százalékát mi építettük. Az egy dolgo­zóra eső munkatermelékenység értéke 1960-tól napjainkig több mint a két­szeresére nőtt. A vállalat fejlődését érzékeltető számokat, a három évtized folyamán kapott korszerű berendezéseket még hosszan sorolhatnánk. A lényeget: a gyorsütemű előrehaladást azonban ezek is bizonyítják. De nemcsak a vál­lalat fejlődött, hanem dolgozóink ha­tékony közreműködésével szépült, komfortban gazdagodott a járás is. Hi­szen, fennállásuk óta lényegében vá­fiatal?! A kérdés eldöntése valóban nem egyszerű. Ha visszatekintünk az eddig megtett útra, elmondhatjuk: sokat tet­tek, így tehát kezdőknek nem nevez­hetők. Ha előre tekintünk és figyelem­be vesszük azokat az elvárásokat, me­lyeket szocialista társadalmunk az építőiparral szemben támaszt, s ha ar­ra gondolunk: a technikában, techno­lógiában sok újat hozhat (és hoz is) a jövő, akkor viszont úgy válaszolha­tunk a kérdésre: az előttük álló út kezdeti szakaszában vannak. De mert jó szakembereik vannak és nagy súlyt helyeznek az utánpótlásra, minden bi­zonnyal megbirkóznak a 7. ötéves terv­időszak és a következő harminc és a többi év feladataival is. KOMLÓSI LAJOS A hatodik ötéves tervidőszakban minden vállalatban és üzemben nagy gondot fordítanak a termékek minő­ségi színvonalának az állandó eme­lésére. Azokban a vállalatokban, amelyek termékeiket külföldre is ex­portálják, a minőség állandó javítása létkérdéssé vált. A termékeket nem elegendő előállítani, el is kell adni azokat. Megerősítette ezt a pártunk központi bizottságának 11. ülése is 1978 márciusában, melyen Gustáv Husák elvtárs többek között ezeket mondotta: „Ha meg akarjuk tartani és bővíteni akarjuk pozícióinkat a külföldi piacokon, javítanunk kell termékeink minőségét, műszaki szín­vonalát, le kell rövidítenünk a szál­lítási határidőket és biztosítanunk keil a jő minőségű szervizt.“ Mit tettek és tesznek a termékek minőségének javítása érdekében az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektro- svit vállalatban? Erről beszélgettünk Molnár Károly mérnökkel, a vállalat műszaki ellenőrzési osztályának ve­zetőjével. — A minőségileg kifogástalan munka biztosítása szerves része a mi­nőségirányítás komplex rendszerének. Ennek megvalósítása során a párt­ós a gazdasági szervekre komoly irá­nyító munka hárul. A termékek mi­nőségének javítása szerves részét ké­pezi a vállalati tervnek is, ezért a gazdasági vezetők és műszaki ellen­őrök fokozott figyelmet fordítanak erre. Termékeink minőségével kap­csolatban elmondhatom, hogy jó átlag színvonalon termelünk, ugyanakkor vannak olyan ágazataink, amelyek­ben a termékek minősége nemzetközi méretben is magas szintet ér el. Molnár Károly mérnök a továb­biakban elmondotta, hogy a vállalat­ban az 1979-ben gyártott termékek közül 7 világítótest típus elnyerte az elsőosztályú minősítést. Ezen felül vannak olyan világítótest-típusok, amelyek jogosultak a jó minőség nemzetközi védjegyének, a CID-nek a viselésére. Minőségük megfelel a nemzetközi árukereskedelem igényes követelményeinek. A termékek minőségi színvonalé nak emelésében fontos szerepe van a termelés-előkészítő folyamatnak. A jó minőség eléréséhez szükséges fel­tételek 60 százalékban az előkészí­tés időszakában valósulnak meg. Az Elektrosvit érsekújvári vállalatában szintén ügyeinek arra, hogy a termé­kek minőségét szavatoló intézkedé­sekre már az előkészítés szakaszá­ban sor kerüljön. Már a termékek gyártására vonatkozó javaslatok elő­készítésének időszakában arra töre­kednek, hogy a leendő termék típus első osztályú minősítést kapjon, mű­szakilag és esztétikailag is megfelel jen a kor követelményeinek, mind­amellett a termékek praktikusak is le­gyenek, hogy felkeltsék a fogyasztó érdeklődését. Mindezeket teszteléssel állapítják meg és ezek után továbbít­ják a fejlesztéssel és a kutatással foglalkozó részlegnek a leendő ter­mékeket. Ha az előkészületi időszak­ban tudják biztosítani az I. osztályú minőség eléréséhez szükséges felté­teleket, ez előnyös a termék árának megszabásával kapcsolatban is. Döntően befolyásolja a termék mi­nőségének alakulását az is, hogy mi­lyen anyagból készül majd. Az anyag minősége megmutatkozik a termék használhatóságának idejében, vagyis élettartamában. Molnár Károly még két fontos té­nyezőről beszélt: a belső és külső veszteségek alakulásáról. A külső veszteségek a reklamációk esetében növekednek. Az Eiektrosvitben azon­ban a belső veszteségek eltávolításá­ra sokkal nagyobb figyelmet fordí­tanak. Hogy miért, azt így magya­rázza: — Mi főleg a belső veszteségek megelőzésére törekszünk, mert a vál­lalat szempontjából mindig jobb, ha mi találjuk meg a hibát. Ogy irányít­juk az ellenőreink munkáját is, hogy — ha van hiba — ezeket teljes terje­delmükben tárják fel. Ezeket a ter­mékeket nem engedjük ki a gyárból. így csökkentjük a külső vesztesége­ket, vagyis kevesebb reklamációra adunk lehetőséget. Ez az intézkedés a minőség javítására irányul. Ha ke­vesebb a külső veszteség, növekedik a vállalat nyeresége, nőnek a külön­böző alapok, így a béralap és a pré­mium is. A külső veszteségeket nem tudjuk csökkenteni másképpen. A hű­tőgépeinkért 6 éves garanciát válla­lunk. Az ezzel járó szerviz-szolgálat kiadással jár még akkor is, ha kiváló minőségű termékeket adunk el. Van a vállalatban még egy ténye­ző, amely biztosítéka a jó minőség­nek: a szaratovi munkamódszer. En­nek a népszerűsítése is azoknak az intézkedéseknek a részét képezi, amelyeket az üzemi pártbizottság fo­ganatosított a termelés gazdaságos­sága és minősége javításának érde­kében. A vállalatban 517 dolgozó alkal­mazza munkájában a szaratovi mun­kamódszert. Eleget tesznek az önel­lenőrzés feltételeinek és ez komoly biztosíték arra, hogy ne kerüljön ki kezük alól hibás termék. E jelentős létszám magas fokú öntudatosságről tanúskodik. Jelszavuk a jövőben sem változik: Olcsóbban, többet és jobbat kell ter­melni. A minőség állandó javítása el­sőrendű feladat lesz az elkövetke­zendő időszakban is. Azt sem szabad szem elől téveszteniük, hogy a minő­ség nemcsak a tervezők és a terme­lésben dolgozók ügye, javításában részt kell vennie a vállalat valameny- nyi dolgozójának. KOLOZSI ERNŐ Nemes célok az Bektrosvitben A termékek minőségének javításában minden dolgozónak részt kell vennie 1980 VII. N CA 6 ca s w cd Cd X5 7T is-!» ■*§ Í2 ag, S'® h m* > S!® J3“ g X Ü'n S Se 8* 6 § 03 *0) 3 w, ß 2 £-5 'os jn l'S « “ I» *S '03 'Cd N w> * M jg «3 'Cd

Next

/
Oldalképek
Tartalom