Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-14 / 37. szám
N ézte az.ember a XXII. nyári olimpiai játékokat, és önkéntelenül is eszébe jutott: hol a sportteljesítmények határa? Vardanyan, Wessig, Ko- zakiewicz, a női és férfi tornászok... Hol van, milyen magas az a bizonyos képzeletbeli határ? Meddig képes az .ember javítani eredményein? Meddig lehet fokozni a fűtök gyorsaságát, az ugrók által leküzdött távolságokat és magasságokat, a súlyemelők által fölemelhető súlyokat, a tornászok kegyetlenül nehéz gyakorlatait? De egyáltalán: föl szabad-e, föl lehet-e tenni így ezt a kérdést? Létezik-e felső határ? Nem kisebb sportember, mint Jurij Vlaszov, az 1960-as római olimpia súlyemelő-bajnoka (most sikeres író) nemmel válaszolt: „Végső határok csak a fejekben léteznek. Az emberi erő, akárcsak az ész, korlátlanul fejlődhet...“ Nem nagyon illik ilyen szaktekintéllyel vitába szállni, ám a tudományos kutatások fejlődése, a természettudományok — elsősorban az élettan — mai ismeretei alapján .arra a következtetésre kell jutnunk, valahol azért van egy túl nem szárnyalható határ. Csupán az a kérdés, milyen messze van még és miikor érjük el. NEVETSÉGES EREDMÉNYEK Az érdekesség kedvéért lapozzuk fel az első olimpiai játékok (1896, Athén) eredménylistáját. Az amerikai Garrett például 29,15 méteres dobással nyerte a diszkoszvetést (Moszkvában Rascsupkin 66,64 méterrel lett első), az ugyancsak amerikai Clark 181 centimétert ugrott magasba (Wessig 55 centiméterrel volt „magasabb“ a moszkvai olimpián), a magyar Hajós Alfréd a 100 méteres úszásban 1:22,2 perces idővel jutott az aranyéremhez ... Nevetséges eredmények, ugye? A korabeli szakemberek (ha egyáltalán voltak ilyenek) jóslatai nem állnak rendelkezésünkre, ám úgy gondoljuk; a mai teljesítmények a múlt század végén még a fantázia határait is messze túllépték volna. Mert mondjuk 1900-ban elképzelni, hogy bő háromnegyedszázaddal később 578 centiméter lesz a rúdugrás világrekordja, hogy a 100 méteres gyorsúszók 50 másodperc alá szorítják a legjobb eredményt?! Nem létezik! Hihetetlen! őrültség! Pedig nem az. Valóság. Vagy itt vannak az „acélemberek“. Az 1896-os olimpián a súlyemelés győztese 111,5 kilogrammot emelt. Ma a világcsúcstartók a súlyzővasnaik az egyik végére is többet raknak fel ennél, például lökésben. 1948-ban a nehézsúlyú amerikai Paul Anderson nyerte az olimpiai bajnokságot. Ö a maga idejében a sportág kiemelkedő egyénisége volt, mint később Jurij Vlaszov vagy Vaszilij Alekszejev. Szédületes teljesítménynek tartották, hogy az amerikai 187,5 kilót lökött ki a feje fölé. Anderson akikor elmondta: az emberi teljesítőképesség a sportban még mindig kiaknázatlan, és úgy vélte, hogy nemsokára akad valaki, aki a két mázsával is megbirkózik, de aztán elérkezik a felső határ, az ennél nagyobb súly mór összeroppantja az embert. Nem így történt. A szovjet Vaszilij Alekszejev többször is 255 kilót tartott fenn a magasban. Több mint két és fél mázsát! A fejlődés tehát fantasztikus és bár bizonyos számokban, például a vágtaszámokban és a súlyemelés alacsonyabb súlycsoportjaiban, lassan, ritkán és kis tételekben javulnak a csúcsteljesítmények, másokban viszont vannak még tartalékok. Mégis: a sport- tudományi kutatók — ugyanazok, akik segítenek az edzőknek és a sportolóknak a mind nagyobb teljesítmények elérésében — állítják, hogy a természet törvényeiből könyörtelenül következik: vannak végső, felső határok. Számokat nem szívesen mondanak, de nem is ez a lényeg. MEREV IZMOK Hogy mi teszi lehetővé a csúcsteljesítmények elérését? Két fő feltétele van: az adottságok és a környezeti hatások. Régi, ismert tény, hogy bizonyos adottságok nélkül a sportban sem lehet kiemelkedő teljesítményt nyújtani; ugyancsak nélkülözhetetlen azonban a megfelelő edzés, életmód, táplálkozás és nevelés. A feltételek javítására nyilvánvalóan tudatosan, tudományosan törekednek a versenyzők, edzők, orvosak, pszichológusok. A tehetség felismerésében, azaz a tehetségeik kiválasztásában ma a tudomány még viszonylag kevesebb segítséget tud nyújtani a sportolóknak, már csak azért is, mert a tehetségben óriási szerepük van a lélektani tényezőknek, mint például a kitartásnak, a küzdeni- és győz- niakarásnak. Ezeket neveléssel fdkozni lehet, azonban a sportpályafutás kezdetén, a kiválasztásnál, amire nem egy sportágban már gyermekkorban kerül sor, még nagyon nehéz meghatározni. Akik az emberi teljesítőképességről adtak tanúbizonyságot: Lase Viren és Mirtus Yifter. (Archívumi felvételek) Azok, akik vállalják sok száz óra kemény munkáját néhány percnyi diadalmas, felszabadult mosolyért, manapság inkább a tudományos munkatársakra hasonlítanak, akiknek legjobb segítőik az orvosok. Az edzés még korántsem ér véget a kondicionáló szerek sanyargatásával; egy-egy fontosabb verseny előtt orvosok hada vizsgálja a sportoló fizikai állapotát. Nemrégen jelent meg a négyszeres olimpiai bajnok Lase Viren nyilatkozata. A közismerten sportszerű finn versenyzőt (szeptember végén búcsúzik az aktív sportolástól) az egyik nagy nyugati magazin riportere azzal vádolta, hogy versenyek elötl úgynevezett vérdoppinggal frissítették fel. Ez a rendkívül bonyolult és életveszélyes orvosi beavat kozás nem jelent mást, mint fél liter vér „elrab lását“ a szervezettől, majd versenyek előtt vissza fecskendezését. A vérdopping használata növeli a szervezet oxigénfelvevő képességét és látszólag meg szünteti a fáradtságot. A finn futó, akit joggal tartanak a legyőzhetetlen Paavo Nurmi utódjának, azonnal válaszolt a rágalmakra és kijelentette: ragyogó eredményeit edzőjének, szorgalmának és adottságainak köszönheti. Végső soron ezek megléte a szükséges és igazán meghatározó. De mit jósol a sporttudomány a jövőre: milyen messze vagyunk a felső határtól? Az erő- teljesítményeken alapuló sportokban (súlyemelés, dobósportok, ugrószámok) különböző a helyzet, aszerint, hogy a nyers erő vagy a mozgások összehangolása a döntő tényező. Súlyemelésben — ez a nyers erő esete — az izmuk edzésének lehetőségei még távolról sincsenek kihasználva. Ezért, főleg a váltósúlytól fölfelé, még sok fejlődési lehetőség van. Ismeretes azonban, hogy az izmokat egy bizonyos méretnél nem lehet nagyobbra növelni — bár ettől még messze vagyunk —, mert olyan merevvé válnak, hogy nem lehet velük emelni. Egészen más a helyzet a „gyorserő“ — teljesítményeknél. Ezek a technikai fejlődésnek is sokat köszönhetnek, ideértve a műanyag pályákat) tartan, rekortan), rúdugrásban az üvegszállal erősített rudakat és így tovább. De például a mai magasugró- technika, a „Fosbury-flop“ a 'kutatók szerint már a csúcs: mind a roham, mind az elrugaszkodás bio- mechanikailag a lehető leggazdaságosabb, a jelenlegi ismeretek alapján ennél jobb nem lehet. Ezért ebben a sportágban nagy fejlődés mór nem várható. Az biztos — már amennyire egy jóslat biztos lehet, hogy az ember nem fog átrepülni háromméteres magasság felett. Még akkor se, ha minden bizonnyal javulni fognak az elugróhelyek, növekedni fog a sportolók gyorsasági ereje. Mert amint már említettük: a képességek megszabnak egy bizonyos felső határt, ezek nem fejleszthetők a végtelenségig. AHONNAN ELINDULT? A komputer azonban vidáman jósolgat tovább. Egyszóval az újabb edzések, a kitartás, az erőnlét kitolhatja az emberi teljesítőképesség határát. Most csupán az a kérdés, hogy a jövőben hajlandó-e az ember fejleszteni az edzéseket, a kitartást, az erőnlétet. Ez az a kérdés, amire a komputer, semmiképpen sem tud válaszolni. Valószínűleg hajlandó lesz mindezeket fejleszteni, mert erősebbnek, ügyesebbnek, tökéletesebbnek akar lenni apáinál, nagyapáinál, tegnapi önmagánál. Ez az ember örök és természetes vágya. Csodálatos dolog és ha úgy vesz- szük: emberi természetesség. Ha az ember lemondana kolumbuszi küldetéséről, megtagadná önmagát, megszűnne ember lenni. Egészen bizonyos, hogy egyideig még javulnak az eredmények, de sokak szerint el kell jönnie az időnek, amikor az ember rádöbben: nincs tovább. A teljesítményfokozás egy bizonyos határon túl már túlmegy az ésszerűség határán, egyszerűen életveszélyessé válhat. Már ma is mutatkoznak ilyen jelek. Akik hosszú esztendőkön át szedték az anaboll- kus szteroidokat, azok súlyosan kockára tették egészségüket, és ki tudja, mi vár rájuk öt, tfz vagy húsz esztendő múlva. Az aggasztó kérdésekkel évek óta foglalkoznak az orvosok és tudósok. Egyik közülük azt mondta: „Az élsportolókra nem azért leselkedik veszély, mert túl akarják szárnyalni tegnapi önmagukat, jobbak akarnak lenni elődeiknél, hanem azért, mert a győzelem és az egyéni dicsőség érdekében saját életüket, egészségűiket is képeseik kockára tenni..." A tudós a doppingra, az anabolikus szerekre és más káros jelenségekre gondolt, amelyek a csodálatos határok leküzdésekor nem kis mértékben „segítik“ a sportolót. Mindenki egyetért az orvosi mementóval. Az ember egészsége fontosabb az álomhatárok elleni hadjáratnál, fontosabb, mint a lefaragott másodpercek, centiméterek, kilogrammok. Ezért sokan annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy a sport harminc, ötven vagy száz év múlva visszatér oda, ahonnan elindult: az ember életének kellemes, fontos kiegészítőjévé válik. Mert a sport a technika elgépiese- dett mai világában az ember számára egyre nélkülözhetetlenebb, és lassan legfontosabbá váló gyógyszer. De az orvosságot nem szabad marokszámra szedni, mert méreggé válhat. Visszatérve a rekordokhoz: nem is annyira a csúcsteljesítmények a lényegesek, hanem a hozzájuk vezető út: a testi és erkölcsi erőkifejtés, annak tanulságai, törvényszerűségei, melyek alapján ilyen erőkifejtést és teljesítményt nemesebb cél érdekében is elérhet az ember. Az ember, aki emberfeletti dolgokra képes. TOMI VINCE A súlyemelésben az izmok edzésének lehetőségei még távolról sincsenek kihasználva 6 ÍJ SZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovák'a Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Oorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: K0-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek* 506-39. Távíró 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Voigogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava PRÖBANYOMAS. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava Jirásková 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közü- letek a hirdetéseket erre a címre v küldjék: 893 39 Bratislava, Vaianského nábrezie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Oj Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Oj Sió vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti* a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogod minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS — Ostredná expedíció a dovoz tlaóe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nőmestie 6. A SÜTI regisztrációs száma 5/2.
