Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-14 / 37. szám
980. . 14. N C/í Irta: KAROL MARTINRA, az SZSZK kormányának alelnöke, a Szlovák Tervbizottság elnöke Szocialista gazdaságunkra napjainkban a magas fokú aktivitás a jellemző. A párt-, az állami, a gazdasági ás a társadalmi szervezetek figyelme egyaránt két kulcsfontosságú feladat teljesítésére összpontosul: a CSKP XV. kongresszusa által a hatodik ötéves tervidőszakra kitűzött gazdasági és szociális program teljesítésére, valamint az irányítás minden szintjén a következő ötéves tervidőszakra szóló javaslatok kidolgozására. A vállalatok és a termelési-gazdasági egységek már augusztus elején előterjesztették terv- javaslataikat. Most elsősorban a központi irányító szervekben kerül sor a népgazdasági programok kidolgozására; ez a munka pedig főleg a központi tervbizottságok kollektíváira hárul. A hosszú távra szóló gazdasági programok előkészítése során számos elvet szükséges figyelembe venni. Az egyik, a kitűzött cél elérése szempontjából kulcsfontosságú elv az, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni egy pillanatra sem a dinamikusan fejlődő tudományos-technikai forradalom törvényszerűségeit. A Szlovák Tervbizottságon is elsősorban ebből a szemszögből vizsgáltuk meg, hogy mit kell tennünk a CSKP KB által már 1974-ben megfogalmazott program következetes teljesítéséért. Gustáv Husák elvtárs még a CSKP XIV. kongresszusán megfogalmazta az e területre vonatkozó stratégiai irányvonalat: A tudományos- műszaki haladás nyújtotta lehetőségek maradéktalan kiaknázása válik szocialista gazdaságunk további fejlesztésének egyetlen lehetséges alternatívájává. A tudományos-műszaki fejlesztés elsőrendű politikai feladattá vált. Különböző hatékonyság Noha szándékaink e téren való megvalósításával ebben az évtizedben jelentős gazdasági eredményeket értünk el, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményei és a lehetőségek kihasználása nemcsak hogy nem felel meg a további minőségi fejlesztés igényeinek, de a tudományos kutató bázis lehetőségeivel sincs összhangban. E probléma megoldása során jelentős segítséget nyújthatnak a CSKP KB ülésein jóváhagyott értékelések és következtetések. A továbbiakban a szovjet tudományos intézmények elemzéseit is hatékonyabban ki kell használnunk, és e téren a Szovjetunió illetékes szervezeteivel való együttműködés intenzívebbé tételére van szükség. Tudomásul kell vennünk, hogy a tudományos-műszaki forradalom — világjelenség. Objektív folyamatról van sző, amely a szó szoros értelmében forradalmian hat. L. I. Brezsnyev elvtárs erről az SZKP XXIV. kongresz- szusán ezt mondotta: „Olyanok a távlatok, hogy a tudomány és a tudományos felfedezések hatására bekövetkezett termelőerő-fejlődés egyre jelentősebb és mélyrehatóbb átalakulásokat idéz elő.“ A szovjet tapasztalatokkal gazdagított saját elemzéseink alapján a további munkánkra vonatkozóan két alapvető következtetést vonhatunk le: A világpiacon elsősorban az a gazdaság érvényesül, amely a magas műszaki, gazdasági és esztétikai színvonalú termékek gyártásával a lehető legjobban hasznosítja a nyersanyagokat és a lehető leghatékonyabban elégíti ki a .társadalom igényeit. Mindez pedig csupán a tudományos-technikai forradalom legújabb eredményeinek tökéletesebb és gyorsabb kihasználásával érhető el. Ugyanakkor nem becsülhetjük le a jelenlegi kapitalizmus magasszervezettségű termelési gépezetének erejét és lehetőségeit. Könyörtelenül és minden áron (munkanélküliség, infláció, a szociális kiadások korlátozása stb.) arra törekszik, hogy gazdaságát az új feltételekhez igazítsa, meg tartva ezzel a gazdasági növekedés lehetőségeit. Másodszor: belső feltételeink elemzéséből is látható, hogy tudományosműszaki bázisunk anyagi-műszaki és káderellátása eléri a gazdaságilag legfejlettebb államok színvonalát. A nemzeti jövedelemből támogatjuk (megközelítőleg négy százalékkal) a tudományos-műszaki fejlesztést. Az e téren dolgozók száma — 10 ezer lakosra számítva csaknem 100 fő — nagyobb, mint a legfejlettebb államokban. Ez a fejlettségi színvonal azonban csak nagyon kis mértékben nyilvánul meg a társadalmi munkatermelékenység növekedésében. E mutató ugyan állandóan növekedik, de a színvonala (az egy lakosra jutó nemzeti jövedelemmel mérve) 15 százalékkal alacsonyabb például mint a Szovjetunióban, az NDK-ban vagy Franciaországban. Az NSZK-hoz viszonyítva a különbség még magasabb, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a munkatermelékenység színvonala a kétszerese a nálunk elértnek. A tudományos-technikai forradalom eredményeinek lassú ütemű gyakori érvényesítése nemzetközi árucsereforgalmunk alacsony hatékonyságában is megnyilvánul. Az importált gépipari termékek kilogrammjáért 4 kilogramm hazai gyártmányú gépipari termék exportálásával kell fizetnünk (ennek bizonyára más okai is vannak). Mindez az állóeszközök reprodukciójában is érezteti hatását. A nagyarányú beruházás nem csapódik le kellő mértékben a korszerűsítés ütemében. A fizikai és az erkölcsi elöregedés ideje még mindig nem közelíti meg egymást. Mindebből eredően nagyon igényes és halaszthatatlan feladat áll előttünk: a lehető legésszerűbben kell kihasználnunk tudományos-kutató bázisunkat, mégpedig a nemzetközi együttműködés, elsősorban a Szovjetunió segítségével. Feladatunk továbbá olyan feltételek megteremtése, amelyek között megnyilvánulhat a tudományostechnikai forradalom és a társadalmi rendszerünk előnyének szimbiózusa, s amelyben a nemzetközi szocialista gazdaságt-tudományos-műszaki együttműködés katalizátorként hathat. Törekvéseink lényege Az eddigi fejlődésünk, ismereteink és szükségleteink értékelésének alapján az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériumával együttműködve a következő három megoldási irányt tűztük célul: Tudományos-műszaki bázisunk továb bi, főleg minőségi fejlesztését. Céltudatos politikával és tervszerű irányítással az utóbbi két ötéves tervidőszakban Szlovákiában is sikerült továbbfejleszteni a tudományos-műszaki bázist és felszámolni az eddigi elmaradottságát. Szlovákiában a tudományos-műszaki alapban dolgozók száma az említett időszakban 29 ezerről 50 ezerre növekedett. A hetedik ötéves tervidőszakra a tudományos-műszaki bázis további arányos fejlesztését tűzzük célul. Az e téren dolgozók számának 9 százalékos növekedésével számolunk és azzal, hogy e növekedés elsősorban a vállalati szférában nyilvánul meg. Éppen ennek a megoldási módnak kellene hozzájárulnia a tudomány — kutatás — fejlesztés — termelés — felhasználás ciklus tervszerű lerövidítéséhez, vagyis csaknem egyötödnyi lerövidítéséhez. Egyúttal kiemelkedő figyelmet szentelünk a tudományos-műszaki alap minőségi fejlesztésének is. Az egész tudományos-műszaki bázis tevékenysége minőségének javításáról van szó. En. \ döntő fontosságú útja az erők és eszközök következetesebb összpontosítása a műszakilag és gazdaságilag legfejlettebb és leghaladóbb termékek gyártására, a nyersanyagok és anyagok színvonalasabb hasznosítására, a fűtőanyag és energia jobb kihasználására, a környezet védelmével kapcsolatos problémák megoldására. Ily módon lehetne mérsékelni illetve felszámolni a tudományos-kutató munkahelyek szétforgácsoltságát; a problémamegoldó kollektívák megközelítőleg 7 ezer témakörön dolgoznak. Erőnket a továbbiakban a kutatásban elért eredmények széles körű gyakorlati alkalmazására, a műszaki-fejlesztés megvalósítási eljárásainak következetesebb kidolgozására összpontosítjuk. Főleg arra törekszünk, hogy a műszaki-fejlesztési terv kötődjön a termelési és beruházási feladatokhoz. A hetedik ötéves terv eddig kidolgozott alapadat-variánsai értelmében csaknem 400 fő feladat végrehajtásához szeretnénk előfeltételeket teremteni. E feladatokból 240 az SZSZK kormánya által irányított gazdaságot érinti. A tudományos-technikai forradalom jelenlegi szakaszában a kutatás és a megvalósítás ciklus erőteljes lerövidítésére van szükség. Ennek érdekében — az ésszerűsítés, a tudományos-műszaki bázis munkájának hatékonyabbá tétele és az összehangolás feljesztése mellett — más intézkedéseket is kell hozni. A tudományos-műszaki bázis szervezésének tökéletesítése is ezek közé tartozik. A gazdag szovjet tapasztalatok kihasználásával, a Fejlesztési és a Műszaki Minisztériummal, a Szlovák Tudományos Akadémiával és a termelési minisztériufnokkal együttműködve tovább akarjuk fejleszteni a kutatás és a termelési gyakorlat közvetlen együttműködését, és az ügy érdekében kutatási-termelési társulásokat (egységeket) építünk ki. Szlovákiában jelenleg a következő ilyen jellegű szervezetek működnek: a Dubnicai Elektrotechnikai Kutató Intézet tudományos-termelési társulása, a Nővé Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutató Intézet, a Tren- cíni Ruhaipari Gépesítési Intézet kutatási-termelési- komplexuma, a fajne- mesítési és Vetőmagtermesztési kutatási-termelési társulás és a PreSovi Fémipari Kutató Intézet. További hasonló intézmények is működnek már országszerte, ezek fő feladata mindenütt a kutatás és a termelés összehangolása. A Szlovák Tudományos Akadémiával és az ágazatokkal együttműködve további kutatási-termelési egységek létrehozását készítjük elő. A lövőre gondolva A tudományos-technikai forradalom eredményeinek teljesebb termelésben való kihasználására törekedve a Szlovák Tervbizottság a tudományos dolgozókat és a gyakorlati szakembereket egyre nagyobb mértékben igyekszik bevonni a kulcsfontosságú távlati problémák megoldásába. Ennek keretében fontos szerepe van a Szlovák Tudományos Akadémiával való együttműködésünknek. Három alapvető feladatot kell megoldanunk: — a Szlovák Tudományos Akadémián és a főiskolákon folyó alapkutatás hatékonyságának és hasznosságé nak növelését; — a kutatás és a megvalósítás közötti idő lerövidítését; — az erőknek és az eszközöknek a fizika, kémia és biológia progresszív ágazataira való összpontosítását. Az ilyen együttműködés nagy segítséget jelent az ipar és a mezőgazdaság számára a legcélravezetőbb fejlesztés útjának keresésében, a termelés progresszív szerkezeti átépítése irányának meghatározásában az adott gazdasági körülmények között. Az együttműködést főleg a következő Irányokban biztosítjuk: 1. Kölcsönös tájékoztatással, a tevékenység aktív befolyásolásával és a saját ismeretek más ismeretekkel való gyarapításával. A Szlovák Tervbizottság és a Szlovák Tudományos Akadémia, illetve az Akadémia legfontosabb intézeteinek vezetősége közös tanácskozásokat tartott, amelyeken megvitattuk a gazdaságfejlesztés alapvető kérdéseit; értékeltük az eddig elért színvonalat, feltártuk a problémákat és a fogyatékosságokat, megismertük az előfeltételeket és a lehetőségeket. A Szlovák Tudományos Akadémia vezető dolgozóit tájékoztattuk, hogy az SZSZK gazdaságának fejlesztésében — az egységes csehszlovák népgazdaság keretében — milyen feladatokat kell 1990-ig illetve a hetedig ötéves terv időszakában megoldanunk. Más közös tanácskozásokon az alap- kutatási célterveket vitattuk meg, és véleményt cseréltünk a Szlovák Tudományos Akadémia vezetőségével, ismertettük velük a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatainkat. Ezen kívül részletesebben is megtárgyaltuk az egyes ágazatok problémáit. Ezeken az értekezleteken a Szlovák Tervbizottság elnökhelyettesei és főosztály-igazgatói, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia intézeteinek és munkahelyeinek vezetői vettek részt. 2. Az erők egyesítésével a távlati fejlesztés kulcsfontosságú feladatainak meghatározása és a hetedik ötéves terv előkészítésének konkretizálása során. A Szlovák Tervbizottság statútumával összhangban munkacsoportokat (szakbizottságokat) hoztunk létre, amelyek élén tudományos dolgozó áll. A munkacsoportok tevékenységébe további élenjáró szakembereket is bekapcsoltunk az Akadémia kutatóintézeteiből, a főiskolákról és a termelésből, így — saját dolgozók részvételével — megfelelő színvonalon végezhető el a specifikus problémák megoldása. 3. A tudományos-kutatási bázis továbbfejlesztése előfeltételeinek megteremtésével. Már most, az éves végrehajtási tervekben is igyekeztünk előfeltételeket teremteni a Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyeinek továbbfejlesztéséhez. Viszonylag jelentős terjedelmű tudományos-kutató bázissal rendelkezünk, amelyekben kb. 4400 dolgozó tevékenykedik. A direktívák közös megvitatásakor megegyeztünk abban, hogy lehetőségeinkhez mérten továbbfejlesztjük — elsősorban a természettudományok és műszaki tudományok szférájában — a döntő jelentőségű intézeteket. Számításaink szerint kb.,10 százalékkal növeljük a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozóinak számát, további objektumokat építünk és tökéletesítjük egyes intézetek felszerelését. * * * Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy a tudomány nemcsak anyagi erőként nyilvánul meg, hanem jelentős szellemi erőként is. Hozzájárul az összes társadalmi folyamat átalakulásához. Teljes mértékben ki akarjuk e téren használni szocialista rendszerünk előnyeit; a tudománynak, technikának és a termelésnek teljes mértékben a társadalmat és a személyiség harmonikus fejlődését kell szolgálnia. Ismereteink gyakorlati alkamazásá- val, a meglevő népgazdasági tartalékok kihasználásával olyan programot szándékozunk kidolgozni, amelynek megvalósítása majd biztosítja a társadalmi munkatermelékenység dinamikájának megtartását. Ez döntő jelentőségű tényező pártunk alapvető céljának elérésében, az elért magas életszínvonal további tökéletesítésében és a létbiztonság megszilárdításában. ' * A SZOCIALISTA GAZDASÁGUNK TOVÁBBI FEJLŐDÉSÉNEK KÉRDÉSEIRŐL I TIOBHMTIS-MaSMKIHftiailftS