Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-07 / 36. szám
M ► TUDOMÁNY TECHNIKA A tudományos-technikai forradalom szakaszában a tudomány döntő fontosságú termelőerővé válik. A CSKP XV. kongresszusa, valamint a Központi Bizottság e területre vonatkozó ülései ezért feladatul adták, hogy a hazai alapkutatás segítse elő a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, valamint a kutatás—fejlesztés—termelés—felhasználás egész ciklusának lerövidítését. Ebben fontos szerepet játszik a Csehszlovák Tudományos Akadémia, amely a Szlovák Tudományos Akadémiával együtt kitűzi az alapkutatás fő irányzatait, s gondoskodik a feladatok megvalósításáról. Ezzel kapcsolatban felkértük JOSEF RIMÁN akadémikust, a CSTA tudományos főtitkárát, hogy nyilatkozzon alapkutatásunk feladatairól a következő ötéves tervidőszakban. • Hogyan készült fel a Csehszlovák Tudományos Akadémia a 7. ötéves tervidőszakra? — A következő ötéves tervidőszakra tulajdonképpen már két éve folynak az előkészületek. Meg kell jegyezni, hogy a CSTA és az SZTA jelenleg a hazai alapkutatás feladatainak mintegy 56 százalékát biztosítja, 37 százalékról az egyetemek és a főiskolák, a maradék 7 százalékról pedig az egyes reszortok kutatóintézetei gondoskodnak. Az utóbbiak tevékenysége azonban főleg az alkalmazott kutatás területeire összpontosul. Amennyiben a jelenlegi öt-' éves tervidőszakban főleg arra törekedtünk, hogy az alapkutatás szorosabb kapcsolatba kerüljön az alkalmazott kutatással, a fejlesztéssel és a gyakorlattal, a következő ötéves tervidőszakban ez még hatványozottabban fog érvényesülni. Az alapkutatás állami tervében szereplő legfontosabb feladatok teljesítéséről kinevezett tanácsok gondoskodnak. Ezek munkájában tanácstagokként az egyes reszortok képviselői is részt vesznek, amelyek saját kutatóintézeteikben hasznosítják a CSTA munkahelyein ejért eredményeket, egészen a termelésben való realizálásig. Jelenleg e tanácsok tagságát 38 százalékban az egyes reszortok, 24 százalékban az oktatásügyi minisztériumok, 38 százalékban pedig a CSTA és az SZTA munkatársai képezik. Az egyes reszortok közvetlen részvétele az alapkutatás állami tervének kitűzésében és teljesítésének ellenőrzésében döntő mértékben elősegíti az elért eredmények minél gyorsabb gyakorlati alkalmazását. A CSTA és az SZTA közvetlen szerződéseket is kötött a legjelentősebb termelési-gazdasági egységekkel, például a Skoda Plzen, a CKD, a Tesla, a Slovchémia, a Tatrasklo, a Rudné bane stb. vezérigazgatóságával. A két akadémia munkahelyei hasonló szerződéseket kötöttek egyes vállalatokkal, s mindkét akadémián több száz komplex racionalizációs brigád működik, amelyek a termeléssel együttműködésben konkrét feladatok közvetlen és gyors megoldásán dolgoznak. Mivel jelenleg a világ egyetlen országa sem képes egyedül biztosítani az alapkutatás egész területének fejlesztését, még az Egyesült Államok és a Szovjetunió sem, ezért főleg tervszerűtlen fejlesztés esetén fennáll a szétforgácsoltság veszélye, ami az erők és az eszközök pazarlását jelentené. Ezért a Csehszlovák Tudományos Akadémia kidolgozta „A természettudományok és a műszaki tudományok fejlesztésének szükségletei a CSKP XV. kongresszusa után“ című dokumentumot, amely összefoglalja a hazai alapkutatás kiemelt irányzatait. Ezek meghatározásánál részben tudományos kutatásunk hagyományaiból, az egyes tudományos szakágazatokban elért ismeretek színvonalából, részben pedig népgazdaságunk távlati fejlesztésének szükségleteiből indultunk ki, figyelembe véve a szocialista tudományos integráció lehetőségeit és követelményeit. Eddig a természettudományok és a műszaki tudományok területén az alapkutatás 15 fő irányzatát emeltük ki a 7. ötéves tervidőszakra. Ezekben olyan új ismeretek elérésére lehet számítani, amelyek a népgazdaság számos ágazatában lényeges mértékű innovációt eredményezhetnek. Az előirányzott programok egyik jellegzetessége a célszerű munkamegosztás az alapkutatás és az alkalmazott kutatás között. A feladatok megoldásáért konkrét személyek és munkahelyek viselik a felelősséget, s ez elért ismeretek hasznosítása is kötelező jellegű. • Milyen területeket érintenek ezek a kiemelt kutatási témakörök? — Az első az ásvány nyersanyagok jövesztése kritikus mélységekből, s ezek elsődleges feldolgozása. Bizonyos értelemben sajátos csehszlovák problémáról van szó, a feladat az összes nálunk jövesztett ásványi eredetű nyersanyagra vonatkozik, beleértve a kőszén fejtését 1200 méternél mélyebbre fekvő rétegekből, a barnaszén felszíni fejtését, valamint az uránérc jöveszté- sét. Az alapkutatás ezen a területen főleg a kőzetek szerkezeti összetételének és a bányaművelés folyamán várható viselkedésének tanulmányozására irányul. A második a számítógépek progresszív memóriaegységeinek a kutatása, vagyis az, amire a hazai mikroelektronikának a jelenlegi időszakban nagy szüksége van. Gyakorlatilag az integrált áramkörök eddig elért elemsűrűségének tízszeres, százszoros növeléséről van szó. Nagyon progresszív területet képeznek itt az ún. buborékmemóriák és a szupravezetős átmenetek. A harmadik témakör az opto- elektronika fejlesztése, melynek célja az előfeltételek megteremtése az optikai hírközlő rendszerek kifejlesztéséhez Csehszlovákiában. Ezen a szakaszon jelentős eredmények várhatók az alapkutatástól az új típusú félvezetős fényforrások, a gyors fényérzékelők és az üvegszálas fénykábelek készítésében. A negyedik területet képezi a mikroelektronikai technológiai és diagnosztikai berendelések, műszerek, és eljárások kutatása. Ezek a berendezések például lehetővé teszik a maszkok készítését az integrált áramkörök elektron- és röntgensugaras maratással történő gyártásához, elősegítik az ionimplantá- ciős technológiai eljárások, valamint a sugárnyalábos mikro- megmunkálás elterjesztését. Az ötödik az új gyógyszerek és a biológiailag aktív anyagok kifejlesztése. Elsősorban az olyan peptidekről van szó, amelyek kutatásában már jelentős hagyományaink vannak, s ahol licencpolitikánk is igen aktív eredményeket mutathat ki. Ide tartozik továbbá a vírusok terjedését gátló hatóanyagok kutatása a sejtek részletes genetikai és enzimológiai felépítésére vonatkozó ismeretek alapján, valamint a kancerosztatl- kus és a szervezet természetes ellenálló képességét fokozó anyagok kutatása. A hatodik kutatási témakör gépiparunk szükségleteiből indul ki, s a robottechnikai vezérlőrendszerek kifejlesztésére irányul. Az alapkutatás feladata ezen a területen az olyan megfelelő irányító- és vezérlő- rendszerek, továbbá érzékelő és felismerő alrendszerek kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik a számítógépes vezérlés teljes kihasználását a robotok csoportos alkalmazásánál. A hetedik témakör a számítástechnika kihasználása a bonyolult gépi berendezések műszaki tervezésénél. Elsősorban az olyan igényes berendezések automatizált szerkesztésének kifejlesztéséről van szó, mint például a gőzturbinák, a legnagyobb teljesítményű kompresz- szorok, az atomenergetikai berendezések és különböző technológiai részegységek az ipari termelés egyes szakágazataiban. A nyolcadik témakör a ligno- cellulóz nyersanyagok komplex kihasználása. E feladat célja az alapelvek kidolgozása a növényi eredetű alapanyagok vegyi, biokémiai és fizikai-vegyi úton történő komplex felhasználásához. Ide sorolhatjuk a különböző szerves vegyületek, az alkoholok, a szerves savak, a cukrok, a fenolok, az új típusú cellulózok és cellulózderl- vátumok gyártását. A mezőgazdaság területén a takarmányfehérjék és a kombinált szerves- trágyák készítéséről van szó. Energetikai szempontból a metán, a metilalkohol és a különböző szintetikus tüzelőanyagok gyártása lehet jelentős. Az ide tartozó feladatok egyike a fa használati tulajdonságainak a javítása a faszerkezetekben és a faipari termékekben. A kilencedik kutatási témakör a mikrobiológiai folyama tokra vonatkozik. A kutatás itt olyan termékek bioszintetikus úton történő előállítására irányul, mint például az antibiotikumok, az anyarozs-alkaloidák, egyes enzimek, növekedést serkentő anyagok, fehérjepreparátumok stb. A programban olyan technológiai eljárások kifejlesztése is szerepel, amelyek lehetővé teszik egyes ipari és mezőgazdasági hulladékanyagok komplex kihasználását. A tizedik témakör a génmanipulációs technológiát öleli fel. Itt főleg állati gének beviteléről van szó különböző mikroorganizmusok sejtjeibe, ami új lehetőségeket tár fel egyes speciális fehérjeanyagok bioszintéziséhez, amelyeket eddig csak költségesen és korlátolt mennyiségben lehetett előállítani, a természetes forrásokból való közvetlen kinyerés útján. A génmanipuláció távlatilag új biológiai-technológiai eljárások kifejlesztését fogja eredményezni, amelyek főleg az energetika és a közélelmezés szempontjából lesznek jelentősek. Ezen a területen a kutatás a gének szerkezeti felépítésének megismerésére, az egyes gének egyszerű elkülönítési módszereinek kidolgozására, hasításuk, növelésük és egybekapcsolásuk technikai megoldásainak kifejlesztésére, s az új szervezetbe való átültetés problémáira összpontosul. Ezekhez a feladatokhoz tartozik továbbá az egyes új sejtegyedek, az ún. hibridómák műszaki úton történő létrehozása, különböző biológiailag aktív anyagok közvetlen termelése céljából. A többi kutatási témakör elsősorban a biológiai és a mezőgazdasági tudományok területéhez tartozik. A tizenegyedik témakörben például az integrált növényvédelem szerepel. A mezőgazdasági termelés egyik jelentős problémáját képezi a kártevők fokozódó ellenálló képessége az alkalmazott vegyszerekkel szemben, amelyek egyébként a környezetet is szennyezik. Távlati megoldást jelenthet ebben az irányban a természetes hatóanyagok, főleg a specifikus rovarhormonok alkalmazása. Az alapkutatás ezért főleg a kártevő rovarok terjedésével kapcsolatos biológiai, ökológiai és szaporodási kérdések alaposabb megismerésére, előfordulásuk és terjedésük előrejelzésére irányul. A tizenkettedik témakörhöz tartozik a nagyüzemi állattenyésztés védelme a fertőző betegségekkel szemben. A tenyészállatok nagy koncentrációja, s az új technológiai megoldások ugyanis gyakran kedvező feltételeket teremtenek egyes kórokozók, fertőző betegségek terjedéséhez. A tömeges megbetegedések nagy veszteségeket okozhatnak nemcsak az állatok elhullásával, hanem a súlygyarapodás, a termelőképesség csökkenésével is. A kutatásnak itt az a feladata, hogy kiszélesítse az ismereteket az egyes élősködők biológiájáról, ökológiájáról és fiziológiájáról, a fertőzés forrásairól s a betegségek terjedésének feltételeiről. Ezzel egyidejűleg keresni kell a megelőzés lehetőségeit, valamint a hatékony gyógyítás módszereit. A tizenharmadik témakör programját a gazdasági állatok irányított újratermelése képezi. Itt elsősorban a kiváló egye- dektől származó embriók átültetéséről van szó gazdasági szempontból átlagos értékű nőstényekbe. Ez az eljárás a jövőben jelentős mértékben hozzájárulhat a hús- és a tejtermelés növeléséhez. Az alapkutatásnak azonban meg k^ll még oldania néhány alapvető kérdést, például a szupraovulá- ció előidézésének a problémáját az embriókat szolgáltató egyedeknél, valamint az embrió nem sebészeti úton történő eredményes átvitelének a kérdését. A szarvasmarha- és a sertéstenyésztésben szerzett ismereteket később a többi háziállatnál is hasznosítani lehet. A tizennegyedik témakörbe a Kelet-szlovákiai Síkság ökológiai kihasználása tartozik. A tervek szerint 1986-ig ki kell dolgozni e nagy jelentőségű terület sokoldalú kihasználásának integrált fejlesztési tervét. Az tegyes szakaszokban meg kell határozni a mezőgazdasági termelés ajánlott irányzatait, újra kell értékelni a meliorációs intézkedéseket, s javaslatokat kell előterjeszteni a célszerű területi szerkezet kialakítására. Csak így lehet elérni a mezőgazdasági termelés növelését ebben a nagy termőképességű körzetben, figyelembe véve a gazdasági tevékenység többi ágazatát, valamint a környezetvédelem szempontjait. Az utolsó, tizenötödik témakörbe a bioanalóg polimérek kutatása és fejlesztése tartozik. Olyan anyagokról van szó, amelyek gyártásához adva vannak a szükséges alapanyagok, s a gyártási folyamatok kevés energiát igényelnek. Elterjedésük minőségi fejlődést jelenthetne főleg a vegyiparban, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az egészségügyi szolgáltatás területén. Az említett tizenöt témakörön kívül szó van további három témakör esetleges beiktatásáról, éspedig a civilizációs betegségek diagnosztikai berendezéseinek, valamint a gyógykezelési eljárások fejlesztéséről, a geofizikai kutatás érzékeny módszereinek kutatásáról s a természeti környezet ökológiai szempontból optimális kihasználásáról. A kiemelt témakörök meghatározása azonban önmagában még nem elégséges. Az előirányzott feladatok teljesítéséhez meg kell teremteni a szükséges káder, anyagi és műszaki feltételeket. Feljegyezte MICHAL STRIDA MUDr. fift Vese- ly, DrSc., RNDr. Alois Cihák, CSc. és RNDr. Alois Pískala, CSc., a Csehszlovák Tudományos Akadémia Szerves- és Biokémiai Intézetének tudományos munkatársai az idén a Klement Gott- wald Allamdíjban részesültek a kan- cerosztatikus anyagok kutatásában elért eredményekért. Tizenöt éven át vizsgálták a nukleinsavak szintetikus úton előállított összetevőinek biológiai hatásait és inhibí- ciós mechanizmusát. A fokozatosan nyert tapasztalatok alapján sikerült előállítaniuk az 5-azacitidint és az 5-aza-2'-dexiciti- dint, s kimutatni jelentős citosztatikus aktivitásukat. Az NSC 102 816 jelöléssel ellátott 5-azacitidint először 1971-ben alkalmazták Csehszlovákiában az akút leukémia gyógyítására. A felvételen RNDr. Alois Pis- kala, CSc., valamint MUDr. Jifí Vesely, DrSc., rotációs párologtató berendezésen a szerves vegyületek mintáit sűrítik. (A CSTK felvétele) TUDOMÁNYUNK FELADATAI A 7. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN Az alapkutatás 15 kiemelt témaköre I960. IX.. 7. t ŰJSZÚ
