Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-31 / 35. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA Gvümölcsiároias szelektív membránnál A zöldségfélék rothadását, mint közismert, az oxigén okozza, s ^ tudósok a mezőgazda sági termények megóvása végett ezért először légmentes lezárással próbálkoztak. A megoldás egyszerű volt: az élelmiszert egy, később légmentesen lezárt műanyag zacskóba rakták. Ily módon egy ideig a termék meg is marad, de aztán n szó tényleges értelmében elhal. Biokémiai folyamatokról ugyanis csak addig lehet szó, amíg a termény „lélegzik“. Ahogy a levegő elfogy, a termék kiszárad, tönkremegy. Egy másik megoldással is találkozhatunk: a terményt inert gázban tárolják. Ez Jó gondolat, de kivitelezése gyakorlatilag megoldhatatlan. A hatalmas tárolókat ugyaois ezzel a gázzal kellene feltölteni, nem is beszélve az egyéb problémákról. A megoldást tehát máshol kell keresni. A Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma Központi Kísérleti Kutató és Technológiai Tervező Intézetének munkatársai elvileg új megoldást javasoltak: különleges, di- metilaxán-kaucsuk alapú szelektív áteresztő hártyaanyagból gázcserélő membránt készítettek. A membrán működési elve egyszerű. Vegyünk egy félliteres befőttes üveget, helyezzünk bele egy almát, és a háziasszonyok számára is jól ismert po lietilén sapkával zárjuk le. A sapkát kilyukasztjuk, s alatta helyezzük el az alulról hálóval védett membránt. Ekkor az üveg belsejében nem szűnnek meg a biokémiai folyamatok. Az alma lélegzik: levegőt nyel el, és széndioxidot bocsát ki. S most mutatkozik meg a membrán szelektív működése: az oxigént ugyanis csak korlátozott mennyiségben engedi be az üvegbe. Amikor a környező levegő oxigéntartalma 21 %, az üvegben mindössze 3—5 százalék mennyiségű oxigén található. A széndioxid — az inert gáz — aránya viszont 5—7 %-ra növekszik, ami elég sok a levegőben található tizedszázaléknyi nagyságrendhez képest. Ezenkívül a membrán 100 °/o-ot, megközelítő relatív páratartalmat tart fenn az üvegben, következésképpen az alma nem szárad ki. A beengedett oxigén mennyisége éppen annyi, amennyi az alma lelassított tempójú életéhez és légzéséhez elegendő, de bomlási nem okoz. A gyümölcs- és zöldségfélék tárolási ideje ily módon a többszörösére növekszik. De vajon az üveggel végzett kísérletek eredménye hasznosítható-e nagyobb térfogatú tárolókban is? A tapasztalatok szerint igen, ezt már sok tény bizonyítja. Magától értetődően a membránok mérete a tárolandó termék mennyiségétől függően változó. Kidolgozták már a megfelelő konstrukciókat nagyobb tárolóedényekhez is, és meghatározták az alkalmazandó optimálisabb hőmérsékleti tartományt is. Ez + 1-től + 5 Celsius fokig terjed. Két különösen érdekes kísérletet is elvégeztek. Az elsőben a membrános konténerekben különböző, vetésre szánt gumókat tároltak. Az edény: a burgonya termésátlaga csupán a növekedési energiájának megtakarítása révén 25—30 %-kal megnőtt. A másik kísérletben a mezőn halomba hordott terményeket műanyagfóliával takarták le, előzetesen betapasztva a membrános nyílásokat. És itt a tudósok is meglepődtek. A mezei rágcsálók ugyanis általában nagy étvággyal átrágják a fóliát, és elpusztítják a bennlevő terményeket. Váratlan dolog történt: a rágcsálók körülszaglászták a kupacot, és elmentek. A magyarázat: a kártékony rágcsálók nagyon érzékenyek a szokatlan nagyságú gázkoncentrációkra. Végezetül néhány adat. Ezt a tárolási módot alkalmazva a terményveszteség a negyedére- ötödére, a tényleges tömegveszteség a tizedére csökken, a termények nem száradnak ki, tápértékük és ízük minősége meg őrizhető. Jelentősen csökkenthető a munkaráfordítás is, hiszen emberi kezeiket lehet felszabadítani a romlott zöldség és gyümölcs kiválogatásának monoton, fáradságos munkája alól, mivel ami nem romlik, azt átválogatni sem kell. Jelenleg folyik az új találmány átültetése az üzemi gyakorlatba. Az olcsó és gazdaságos tárolási módszert bemutatták a Szovjetunió népgazdasága eredményeinek kiállításán, ahol aranyérmet kapót. Technika Az elegendő fehérjét tartalmazó, teljes értékű takarmányfélékből világszerte hiány mutatkozik. Az állatok eleségében főleg az L-lizin aminosavból van kevés, ami kedvezőtlenül hat a többi tápanyag hasznosítására. Csehszlovákia egyike volt azoknak az államoknak, amelyek elkezdték az L-lizin nagyüzemi gyártását. Ma a hazai kutatási eredmények alapján évente több ezer tonnát készítünk ebből az értékes anyagból, amely a takarmánykeverékekbe adagolva jelentősen növeli az állatok súlygyarapodását és javítja a takarmányozás hatékonyságát. A roztokyi Antibiotikai és Biotranszformációs Kutatóintézetben új technológiai eljárást fejlesztettek ki az L-lizin gyártására, amely 50 százalékkal növeli a termelést. Az új eljárás licencét az NDK is megvásárolta. A kutatóintézet dolgozói szorosan együttműködnek a Szovjetunió hasonló intézményeivel az L-lizin gyártásához alkalmas új nyersanyagok kutatásában. A felvételen Milusa Placáková laboráns a kutatóintézet egyik fermentációs berendezését kezeli (A CSTK felvétele) A SZLOVÄK TUDOMÁNYOS akadémia és a §koda müvek EGYÜTTMŰKÖDÉSE A Szlovák Tudományos Aka démia Elektrotechnikai Intéze tében már évek óta behatóan foglalkoznak az alacsony hőmérsékleten szupravezetővé váló anyagok kutatásával. A különböző fémek alacsony hőmérsékleten bekövetkező nagy vezetőképességének kihasználásában beláthatatlan lehetőségek rejlenek, különösen a villamos gépek szerkesztésében. Ezért az SZTA Elektrotechnika1 Intézetében elért kutatási ered ményeket a Skoda Művek szak ágazati vállalat Elektrotechnikai Kutatóintézetében is hasznosítják, s a szakemberek közösen dolgoznak egy állami feladat megvalósításán, amely egy 5 MW teljesítményű, szuprave- zetős tekercseléssel ellátott turbógenerátor modelljének a ki- fejlesztésére irányul. Az állami díjjal kitüntetett Rudolf Vondra, a kroinérfzi Pál Magneton vállalat metallurgiai és vegyi laboratóriumának vezetője újítási javaslatot dolgozott ki egyes nemes fémek visszanyerésére a platina- és irídiumtartalmú fémötvözetek megmunkálása során keletkező hulladékból. Az új elektromechanikus szelektálással évente 70 000 korona értékű megtakarítást érnek el csupán az említett vállalatban. A felvételen Rudolf Vondra az általa szerkesztett speciális röntgenkészülékkel a különböző fémötvözeteket vizsgálja (A CSTK felvétele) Az új eljárás a jövőben lehetővé teszi a hagyományos turbógenerátorok tömegének és méreteinek a csökkentését. Ha figyelembe vesszük, hogy az energetikai fejlesztés egyre nagyobb teljesítményű egységekkel számol, s az ilyen nagy teljesítményű egységek elhelyezése már komoly műszaki problémákat is jelent, könnyen megértjük e fejlesztési irányzat óriási jelentőségét. A Skoda Müvek és a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint a déöíni Ferrox vállalat együttműködésének további érdekes példája az a két mágneses kvadrupől-lencse, amelyek a gyorsítókból származó töltött részecskenyalábok fókuszálására szolgálnak. E fontos berendezések kifejlesztésében és kivitelezésében a nevezett intézmények szorosan együttműködtek a szovjet kutatóintézetekkel. Ezek a mágneses lencsék, amelyeknél szintén kihasználták a szupravezetés elvét, a Dubnái Közös Atommag- kutató Intézetben lesznek elhelyezve. (V. K.) Szupravezetös generátorok A szupravezetés gyakorlati alkalmazása mindinkább előtérbe kerül. Készítettek olyan közepes méretű szuperavezetős generátorokat, moforokat és kábeleket, amelyek a gyakorlatban kielégítően működtek. Jelenleg a nagy teljesítményű szupravezetös gépek fejlesztése folyik, s így joggal állíthatjuk, hogy közülük néhány típus 10 —20 éven belül a kereskedelemben is kapható lesz. A nagy teljesítményű generátorok alkalmazása közismerten előnyös, különösen atomerőművekben. Viszont a ma ismert nagy generátorfajtáknak két kellemetlen hátrányuk van: A Joule-veszteségek miatt jelentkező hőt valamilyen módon el kell vezetni (s ha egy 1000 MW-os generátornál csak 1 '/* a hőveszteség, már óriási energiamennyiség „kivételéről“ van szó), és igen nagy a géptömeg és a tehetetlenségi nyomaték. Nagyon nehezíti e két problémakör megoldását az a tény, hogy csak egymás rovására érhető el javulás. Mi ugyanis a hűtőhatás növelésének klasszikus útja? Több réz, mint hővezető, hőcserélő használata, de ezzel egyben a generátor tömege megnő; továbbá a felületek növelése, ami ugyancsak tömeggyarapodással jár, s mindkettő mechanikai problémákat okoz. Ezek az összefüggések egyben nagyjából meghatározzák az optimális (leggazdaságosabb) gépnagyságot is — legalábbis „normális“ üzemi hőmérsékleten. Szinte természetes megoldásként kínálkozik a szupravezetés. Itt ugyanis nem lép jel Jou- le-veszteség, ezért a szupravezetös generátornál éppen fordított a helyzet, mint a hagyományosnál: a nagyobb méretű gép gazdaságosabb, mint kisebb testvére, mert a kisebb felület térfogat arány kisebb fel- melegedéssel jár, s ezzel a szupravezetést biztosító folyékony hélium költségei is csökkennek. A szupravezetös forgórészen nagyobb áramsűrfiség érhető el, mint a réztekercse- lésű klasszikus gép forgórészén. Éppen a szupravezetös gép előnyei miatt egy bizonyos teljesítménytartomány fölött kétségtelenül a szupravezetös generátorok, motorok, kábelek stb. alkalmazása lesz kedvezőbb. Műszaki Elet Új megoldás a szélenergia hasznosításában Az energetikai válság több országot arra késztetett, hogy nagyobb gondot fordítsanak a kiegészítő energiaforrások kutatására. Ezek egyike a szélenergia. Az áramló levegő kihasználása motorok hajtására nem új gondolat, új azonban az a megoldás, amelyet az amerikai Advanced Energy Projects kutatóintézet tudósai fejlesztettek ki Dr. Richard H. Braasch vezetésével. Munkájuk eredménye egy 60 kW teljesítményű, függőleges állású légturbina kifejlesztése, amely a levegő óránkénti 48 kilométeres áramlási sebessége mellett percenként 50 fordulattal termeli az áramot. A turbina 17 méter átmérőjű forgólapát-rendszerével, amely egy tejszínhabverőhöz hasonlít, 1977 márciusa óta folytatnak kísérleteket az USA Energetikai Minisztériumához tartozó Sandia kutatóintézetben. A turbina lapátjainak keresztmetszete pontosan olyan, mint egy repülőgépszárnyé. A lapátok aerodinamikus alakja állandó forgást biztosít, függetlenül a szél irányától. A 61 cm széles, 24,38 m hosszú, 6,35 mm vastag falú lapátokat 428 °C-ra hevített alumíniumdrótból alakító préseléssel készítik. A lapát belső merevíté- sére négy borda szolgál, amelyek az alakítás folyamatában keletkeznek. Nagy szélsebességnél a turbina automatikusan szabályozza a fordulatszámát, ezért nincs szükség kiegészítő berendezésekre a generátor egyenletes teljesítményének biztosításához. Az új típusú szélturbina alacsony ára és nagy hatékonysága alapján arra számítanak, hogy ez a berendezés a széljárta körzetekben alacsony termelési költséggel jelentős mennyiségű áramot szolgáltathat a hálózatba. (Technika) SZÉN OLAJÖMLÉS ELLEN A vízre ömlött olaj ellen ma már sokféleképpen védekeznek: a helyszínen is el lehet égetni, vagy összegyűjtve a parton tehetik ugyanezt a vízi élőlények és a partok tisztaságát egyaránt veszélyeztető anyaggal. Mindez azonban csak közvetlenül az olaj vízbe ömlése után lehetséges, mert később a vízzel kölcsönhatásba lép és sokat veszít gyúlékonyságából. Alkalmazhatnak a kiömlött olaj ellen abszorbenseket is, de ezek drágák és mérgező hatásúak, a megkötött olaj egy idő után kiszabadul belőlük, és újra szeny nyezi a vizet. A kőolaj kitermelésben ma már előkelő helyet elfoglaló Kanadában egy találmány alapján 3,2 milliméternél nem nagyobb de 70—90 %-ban 0,04 milliméternél kisebb méretű szénport vetettek be az olaj ellen. Az olajfoltra egyenletesen rászórt por azonnal korlátozza a folt terjedését, és kivonja a vízzel elkeveredett kőolajat is. A víz felszínén úszó folt könnyen eltávolítható, elégethető, vagy s talajvíz szennyezésének vészé lye nélkül eltemethető. (Platent News)
