Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-24 / 34. szám
ÚJ szú % A benzin szó nem Carl Benz — az első igazán használható autó építője —, hanem a keletindiai benzoe-fa nevéből származik. A fa gyantájának szétbontásából keletkező egyik származékot nevezték el benzinnek. (Később benzolnak is hívták.) Amit a kutaknál árusítanak, annak a neve tulajdonképpen nem is benzin, hanem hajtóanyag, pontosabban: ottómotor hajtóanyag, szemben a diesel- motor hajtóanyaggal. Ennyit erről. A benzinnek két jellegzetes tulajdonsága van: energiát tartalmaz és oldja a zsírokat. Első tulajdonságáért hajtóanyagnak, a másikért tisztítószernek használják. Sokan alkalmazzák a kútben zint olajjal összekent motorjuk lemosására, utána pedig kézmosásra. Ettől feltétlenül tartózkodjunk! A benzin ugyanis mérgező anyag. Idézet egy lexikonból: „A benzin belélegzé se után heveny benzinmérgezést kapunk, amely szédüléssel, görcsökkel, az ajkak megkékü- lésével, a pulzus- és légzésfrekvencia csökkenésével, ájulással, sőt halállal is járhat.“ Ha benzinnel mossuk le a motort, a későbbiek folyamán — tehát amikor üzemelés közben a motor felforrósodik, —a benzin elpárolog és e benzingőzöket elkerülhetetlenül belélegezzük. Sokan tapasztalhatták, milyen kellemetlen, sőt rosszullétet is okozhat egy-egy tömítési hiba, vagy a kútnál kiömlött benzinnek a kocsitérbe beáramló gőzbe. Benzingőzök képződnek a motormosás alatt és után is. De nemcsak erről van szó. A hajtóanyag — mint ismeretes — kopogás elleni szerként általában ólomtetraetilt tartalmaz. Az ólomtetraetil rendkívül veszélyes vegyület. Tehát: a méregben méreg van. Ha ólomtetraetilt lélegzőnk be (most egy újságcikket idézünk): „akkor az a központi idegrendszerben zavarokat idéz elő. Sőt e szer alattomosabban is támad. Ez az egyetlen olyan ólomvegyület, amely a felsértetlen bőrön át is gyorsan a szervezetbe tud hatolni. Ezt pedig észre sem vesszük. A heveny ólommérgezés súlyos gyomor- és bélzavarokhoz vezet, s ha krónikussá válik (az ismételt őlomfelvétel következtében) agyhártyagyulladást, bénulást és végül halált okozhat.“ Mindez talán túl félelmetesnek tűnik. Az emberek hajlamosak arra, hogy azt mondják: nem eszik ilyen forrón a kását. Abba persze nem halunk bele, ha egészen kis mennyiségű benzingőz kerül a szervezetünkbe. Benzinben történő kézmosás nem okoz mindjárt bénaságot vagy agyhártyagyulladást. De a múló rosszullétből is származhat nagy baj, főleg, ha vezetés közben, a volán mellett éri az embert. Az ólomtetraetil alattomos, az ismételt benzines kéz- vagy motormosások során észrevétlenül is okoz kellemetlenséget, de a rendszeres ismétlődés komoly veszélyt jelenthet. Tehát ha a benzint eddig rendszeresen használta mosásra, ezután gondoljon az itt elmondottakra. Rossz hírek, kellemetlen dolgok után beszéljünk most kellemesebbről. Az olajjal, vagy más anyaggal szennyezett kézen legnehezebb a körmök megtisztítása. (Legtöbben azért használják a benzint, mert könnyen behatol a köröm alá.) Egyszerű trükkel megelőzhetjük, hogy az olajszennyeződések a körmök alá fészkeljék be magukat. A munka megkezdése előtt „szántva“ karcoljon bele egy darab szappanba! A körömágyakat is célszerű szappannal vagy zsíros krémmel bekenni, így elkerülhetjük a körömszélek bekoszolódását. A szappan kimosása gyorsan megy. S ha a kocsiszerelés, bütykölés, előtt még a kezünket is jól bekré- mezzük, utána a kézmosás nem jelenthet nehézséget. Hiszen míg a száraz bőr mohón szívja fel, a zsíros bőr valósággal taszítja, távoltartja a szennyeződéseket. Az bizonyos, hogy a szennyező részecskék nem hatolhatnak ilyen mélyen a pórusokba. A benzin is megöregszik. Ki gondolt arra, hogy a tartalék- tankban tárolt benzint is időről időre cserélni kell? A tapasztalatok szerint az autósok túlnyomó része a benzinnel teli tartalék tank kannát hónapokon át, sőt akár egy évig a csomagtartóban, vagy garázsukban tartja, anélkül, hogy kiürítenék és „friss“ benzinnel töltenék fel. Pedig ezt rendszeresen meg kell tenni, mert „idővel a benzin is megromlik!“ — ezt állapították meg az egyik osztrák autóklub (ÖAMTC) mérnökei. Ez a veszély egy jól, légmentesen záró tartaléktanknál kevésbé áll fenn. De a benzintankba beszivárgó oxigén hatására meghatározott idő után mégis használhatatlanná válik, mert az adalékok formájában jelenlevő szénhidrogén vegyü- letek összetétele károsan megváltozik. Különösen az oxigén hatására képződnek a benzinben olyan gyantaszerfi részecskék, amely által a benzin megromlik. Ezt követően szerves savak képződnek, amelyek a tank és egyéb olyan szerelvények korrodálásőra is vezetnek, aihelyek ilyen „romlott“ benzinnel érintkezésbe kerülnek. MOLNÁR orrú Szorgos munka folyik a Hustopeöe—Bíeclav közt épülő 24 lun-es autópálya szakaszon. Ez érthető, hiszen novemberben fit kell adni rendeltetésének teljes hosszában a Prága—Brno—Bratislava autópályát ... (A CSTK felvétele) A brnói AUTOPROGRESS ’80 kiállítás aranyérmesei között szerepelt a tábori jlSKRA vállalatban készített Motor Diagnostik JT 300-as diagnosztikai berendezés, amely 45 műveletre van beprogramozva. A motor gyújtó és üzemanyag-ellátó berendezéseinek hagyományos ellenőrzésén kívül az egyes hengerek működése és az égésterek zártsága is ellenőrizhető a motor szétszerelése nélkül. A nyert adatokat írógépen rögzítik (Makrai Miklós felvétele) IhírekI ■ Az Aleksinaci Frad szűrő- gyárban több mint 6 millió légszűrő készül az autóipar szá mára. A jugoszláv vállalat a folyó éo első negyedében kereken 10 millió dinár értékű szűrőt szállított külföldre, mintegy 50 százalékkal többet, mint az előző éo azonos időszakában. Az éo oégéig a Frad összesen 25 millió dollár értékben kíván szűröket exportálni Franciaor- szágba, Angliába, a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Magyarországra. ■ 120 kamera figyeli majd Budapest közlekedését, ha létrejön az a tervezett forgalom- irányítás, amelynek első ütemében a Tanács körút, a fózsef Attila utca és a Roosevelt tér, másrészt az Erzsébet-híd és a Gellért tér irányába tartó forgalomról adnak majd képet az oszlopokra szerelt kamerák. Az első lépcsőben 30 kamerát helyeznek el. Immár hagyomány, hogy különféle vetélkedők során összemérik tudásokat a bratislavai Mla- dosf Autósklub és a Szombathelyen működő hasonló klub tagjai. Legutóbb a fiatal kerékpárosok és moped esek versenyére került sor, amely a bra- tislavaiak kétszeres győzelmével végzödötL A bratislavai gyermekek győzelméhez nagyban hozzájárnlt jozko Henc. Ir.) *t 1980. VIII. 24. 17 Nyersanyagból soha .sincs elég Akkor is csínján kell bánnunk velük, ha a hazaiakat fogyasztjuk, vagy ha a szocialista országokból hozzuk be őket. De különös fontosságot tulajdonítunk a devizáért behozott termékekkel való takarékoskodásnak. A Prága-libefti Bőrfeldolgozó Vállalat egyik üzemének dolgozói is ennek az elvnek a szem előtt tartásával újítják fel a gépkocsik elkoptatott gumi abroncsait. Tavaly például több mini 2 millió abroncsot futóztak újra. — Ha újakkal akarnánk pótolni őket — mondják — akkor további, mintegy 14 ezer tonna nyersanyagra lenne szükségünk és a gépkocsik üzemelésével kapcsolatos megnövekedett költségek meghaladnák a 770 millió koronát. Érthető, hogy a gumiabroncsok felújításának az egész világon, tehát a KGST országokban is nagy figyelmet szentelnek. Még a fejlett gépkocsiiparral rendelkező államokban, mint pl. az USA-ban is — a megtakarításokra törekedve — évente kb 50 millió, Olaszországban pedig legalább 9 millió gumiabroncsot újítanak fel. Mivel nálunk a termelés korántsem fedezi e térmékek iránti keresletet, a gumiabroncsok felújítására sza kosított további üzemek létesítésével igyekszünk pótolni a hiányt. A köztársaság egyes kerületeiben ezzel az Obnova ipari szövetkezet üzemei foglalkoznak. Néhányan közülük, pl.: a brnói — egyéb tevékenysége mellett a küldemény-szolgáltatásokat is vállalja. A bőr- és gumitermékek felújításá ra irányuló munkafolyamatok korszerűsítése és ésszerűsítése, valamint az ezzel kapcsolatos tapasztalatoknak a gyakorlatban való meghonosítása a gottwaídovi Kutató- és Fejlesztő Intézet munkakörébe tartozik ugyan, de az eredményekről a libeni Bőrfeldolgozói Üzemben is meggyőződhetünk. — A különböző méretű és különféleképpen sérült, vagy elkoptatott gumiabroncsok mindegyikéről elsősorban megállapítjuk, milyen célra lesz alkalmas felújítását követően — mondja Josef Votruba, a prágai üzem vezetője. A vulkanizálásnál az első lépés a gumiabroncs felületének a marása. Ezt egy dolgozó nagyteljesítményű géppel végzi. Egyetlen műszak alatt kb 250 darab kerül ki a kezéből. A kisebb, simább felületek csiszolása egy további berendezésen történik. A munkafolyamat során olyan rejtett fogyatékosságokra — pl. a kordszövet repedésére — is gyakran fény de rül, amelyekről tulajdonosa nem tu dott. Az egyes eljárások szigorú ellenőrzése, a hibák feltárása — tekin tettel arra, hogy a futózott gumiabroncsok minőségétől emberek élete függ — elengedhetetlen követelmény. A további teendők során az automata a gumiabroncs pórusaiba gumiipari cementvegyületet fecskendez. A „konfekcióban“, ahol azelőtt egy műszakban heten dolgoztak, ma mindkét műszakot két-két nő látja el. Az automatát számítógép irányítja. A tulajdonképpeni vegyi folyamat 145 C fokra hevített, 12 atmoszféra nyomású vulkanizáló préseken történik. Mielőtt a felújított termékek elhagyják a gyárat, ismételten szigorú ellenőrzésnek vetik alá őket. A libeni üzem dolgozói az utóbbi években mintegy 66 százalékkal növelték termelésűket. Ez az eredmény a szakemberek véleménye szerint főleg a komplex racíonalizációs brigádok érdeme, amelyeknek újítási javaslatait lehetőleg haladéktalanul valósítják meg. Az üzem azonban így sem elégíti ki a teljesítményeivel szemben támasztott követelményeket. Ezért a gumiabroncsok felújítására szakosított további üzem felépítésére a 7. ötéves tervidőszakban, Malesicé- ben, Prága egyik külvárosában kerül sor. (ka) A FELÚJÍTÁS KIFIZETŐDŐ ♦ * m A BENZIN NEMCSAK HAJTÓANYAG
