Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-17 / 33. szám
« Épülő üj Duna-híd N em sok idő telt el azóta, hogy Szlovákia fővárosának új hídja turistanevezetesség lett, de már annak is három éve, hogy a város harmadik hídjának előkészületi munkái elkezdődtek. Idestova két és fél éve folyik a hídépítés. Az új híd létesítése azért vált elsősorban szükségessé, mert a Duna jobb partján azóta felépült egy városnyi városrész, no meg a nemzetközi személy- és teherforgalom is jócskán megnövekedett. ADATOK Az új híd'tervdokumentációjában egészen pontosan megtalálható „születési helye“. Az 1666,4 folyamkilométernél ível át majd a Duna fölött ez a hazánkban a maga nemében egyedülálló létesítmény. Beruházási költségei is tekintélyesek — meghaladják az egymil- liárd koronát a jelenlegi árviszonyok mellett. A híd építési ideje — a tervek szerint — nyolcvanhét hó nap. Az építést" munkákat 1985 júniusában kellene befejezni, és ugyanabban az évben teljes egészében el kellene készülnie a hídnak. Persze a hídpróba és a részleges üzemelés ennél két évvel korábban lenne esedékes. A beruházások főkivitelezöje a bratislavai Doprastav nemzeti vállalat, amelynek alvállalkozói között szá mos patinás vállalat található. A mintegy tucatnyi vállalat névsorában első helyen az Ostravai Kohó- szerelő Vállalat szerepel, amely már a helyszínen dolgozik. Az ő feladatuk lesz a hídszerkezet szerelése. A kétszintes — közúti és vasúti — híd teljes hídszerkezetének hossza valamivel több mint 460 mésúti hídfeljáró szerelése. Túlórák, szombatok, vasárnapok árán ... Nem kevés gond akad az alkivitelezőkkel is. A híd szerkezet szerelését az Ostravai Kohószerelő Vállalat végzi majd, de előreláthatóan fennakadásokkal, hiszen az acél-tartószerkezetek gyártása körül nehézségek merültek fel a vítkovicei acélműben. A hídhoz szükséges tartók mozgatásához a gyárban hiányoznak a megfelelő futódaruk. így jelenleg feltételezik, hogy az idei terv teljesítésében mintegy 35 millió korona adósságot könyvelnek el az év végén. Ha ez a fel- tételezés valósnak bizonyul, akkor az 1983-as híd- próbáról és a részleges üzemelés az évi beindításáról le kell mondani! EMBEREK A PILLÉREN 1980. I. 17. tér. A Duna bal és jobb partján létesülő hídfeljáró hossza pedig nagyjából egy-egy kilométer mindkét oldalon. A hídtest öt pilléren nyugszik majd. Ez így leírva nagyon egyszerű, és annak tűnhetett az építkezés megkezdése előtt is. Később azonban bizonyos problémák jelentkeztek, és most — valamivel több mint két év után — olyan stádiumba ke rültek a kivitelezők, hogy veszélyben forog a híd próba és a részleges üzemelés megkezdésének határ ideje — 1983 vége. TERVSZÄMOK ELLENTMONDÁSAI — Száznégy százalékra teljesítettük az első félévi tervet, ami a beépített pénzösszeget illeti — mondja Pavel Smékal mérnök, a Doprastav l es üzeme híd építést végző részlegének az igazgatója, s láthatóan nem lelkesedik túlságosan, hiszen a valóban elvég zett munkák terjedelme kevesebb a tervben előírtnál. Késnek a tolható hídboltozatzsalu szerelési munkálataival, — önhibájukon kívül. Nagyjából július elején helyzeték el e mozgóállvány tartószerkezetét a Duna jobb partján levő első hídpillér mellé — húsz méter magasan a terep fölött. Igaz, ezt még júniusban el akarták végezni, így mintegy egyhónapos késésben vannak a betonozási munkákkal is. Elsősorban azért, mert ezzel a technológiával első ízben dolgoznak nemcsak nálunk, hanem a KGST-országokban is. Így előjöttek a szervezési gyermekbetegségek, / azaz a „tandíjat meg kell fizetni“. Sajnos, ez esetleg túlságosan drága is lehet, hiszen július végéig a közúti hídfeljáró egyik sávjának betonozási munkáit el akarták végezni a tolózsalu teljes hosszában — ez úgy 45 méter nagyjából. Azonban késnek, s így a másik sáv is késik, pedig jó lesz sietni, mivel a mozgó- állvány további beállítását a télen kellene elvégezni, amikor kicsi a valószínűsége annak, hogy rizikómentesen lehet betonozni. A 82 tonnás acélszerkezet mozgatása nem kis feladat — különösen nem 20 méter magasan — ráadásul figyelembe kell venni, hogy ehhez a munkához megfelelő daruik sincsenek! GÉPGONDOK Éppen az utóbb említett körülményekből eredően vannak jelenleg mintegy egyhónapos csúszásban az eredeti tervvel. Sőt, mi több, augusztus elején még nem volt saját bétonszivattyújuk, s ha szükségük van rá, akkor kölcsönkérnek, hol itt, hol ott. így a hídfeljáró vasbetontartó oszlopainak betonozásában jó két hónap a terminuseltolódás, hiszen lia közben meg is érkezett volna, a szivattyú, annak szerelése — a hazai gyártmányú alvázra legalább egy hónapig tart. A szegény embert még az ág Is húzza — tartja a közmondás. Nos, ez érvényes arra is, amit júliusban a Duna is produkált, hiszen a második hídpillér hez vezető kishidat 80 centiméterrel fel kellett emelni, és a szigetről valamennyi gépet elszállították, ne hogy az árhullám megrongálja. S ha már a pilléreknél tartunk, el kell mondanunk, hogy az ötből az első csaknem teljesen kész, július végén a másodiknak készülnek az alapjai, a harmadik pillér augusztus közepére elkészült, a négyes kész volt, az ötös alapozását pedig most kezdték. A betonozási munkák a jelenlegi fázisban szintén nem úgy haladnak, amint ezt szeretnék. A teherau tóra szerelt betonkeverőkből több is kellene. Igaz, június közepéig magyarországi építővállalatok segítették ezekkel a berendezésekkel a Doprastav dolgozóit, de az erre a célra létrehozott keret kimerült, hazai betonkeverő meg nincs. A már említett daruk hiányához annyit kell mondani, hogy húsz tonna teherbírású, 18 méteres gémkinyúlású darukra lenne szükség. De korántsem csak ez hiányzik. A hídfeljáró előfeszített vasbetonszerkezetéhez is hiányzik a technológiai berendezés. KEVÉS A MUNKAERŐ A terv folyamatos teljesítéséhez mintegy 30 emberre lenne még szükség, elsősorban ács és betonozó szakmunkások kellenének. Az ebből adódó problémákat —. persze csak részben — úgy oldják meg, hogy hosz- szabbított műszakokban dolgoznak még szombatokon is, és ahol lehet, akkordbérben fizetnek. A munkások így előre tudják, miért mennyi bért kapnak. E tény ösztönző volta tagadhatatlan, azonban ily módon a végtelenségig nem pótolható a hiányzó szakmunkások teljesítménye. A problémák ellenére szeptember 15-ére biztosítani akarják az acélszerkezetek szerelésének feltételeit, és feltehetően már elkezdődhetett a bal parton a vaA Duna jobb partján messzire látszik a híd égbe meredő első pillére, a mozgóállvány hozzáerősítetl tartószerkezetével. Alulról nem is tűnik olyan soknak ez a 25 méteres nyaktörő magasság, a pillér tetejéről viszont többnek látszik Karol Kozic művezető kínért fel bennünket a lifttel, jó előre figyelmeztetve, hogy odafönt fúj a szél. Nem is akármilyen, s akaratlanul is a pillér korlátjába kapaszkodunk. A tartószerkezeten dolgozó szerelők rezzenéstelen arccal járnak-kelnek a mintegy másfél méter széles tartó- szerkezeten a nagy szélben... Persze fejvédő — felülről nem eshet rájuk semmi —, és biztonsági kötél nélkül — ezt meg nem is lenne hová erősíteni. — Most még hagyján — mondja a művezető —, de * amikor az első acéltartót emeltük be a helyére, jóval nagyobb szél fújta, záporral fűszerezve. El is tartott a művelet nagyjából négy óra hosszat, pedig a munkások dupla anorákja már egy órán belül átázott a zivatarban. A második acéltartó beemelése már csak másfél órát vett igénybe, szél ugyan akkor is volt. Itt mindig van .. . Egy létrán lejjebb ereszkedünk, majd figyeljük az acélszerkezet belsejében folyó munkát. Itt-ott kitekintünk a szellőzőnyílásokon. Alattunk emberek szorgoskodnak, hogy a tolózsalu tartórészei minél előbb a helyükre kerüljenek. A késésről nem ő'k tehetnek! MÉSZÁROS JANOS .. mielőtt a helyére kerülne Ember és gép eltörpül a hídtartók tövében Kis hid vezet a Dunábanlépülő második pillérhez 1,,. (Gyökeres György felvételei)
