Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-27 / 17. szám
MÉSZÁROS FERENC ÖTLET—(nemcsak)^ GYEREKEKNEK Az iskolás gyermekek zöme igyekszik hozzájárulni a családi gépkocsi karbantartásához. Segítségük azonban többnyire csak szerszámok átadására és a gépkocsimosásra terjed ki. A kirándulások előtt arra is alkalom nyílik, 'hogy ennél többet tegyenek és közben megismerjék a közlekedési szabályokat. A megengedett legnagyobb sebesség — a 90, illetve a 110 km/óra — nincs külön jelölve a személyautó sebességmérőjén. Ezért hasznös, ha a gyermekek a sebességmérőn színes papírszalagok felragasztásával megjelölik a megengedett legnagyobb sebességet. Az áttekinthetőség kedvéért célszerű két különböző színű szalagot, mondjuk egy sárgát és egy pirosat használni, kü- lön a 90 km/óra és külön a 110 km/6ra megjelöléséhez. Ez lehetővé teszi, hogy a járművezető könnyebben észrevegye, mikor éri el a megengedett maximális sebességet, a gyermek pedig büszke arra, hogy segít a járművezetésben. Ez nemcsak optikai segítség lehet. Csak kevés gyermek állja meg szó nélkül, ha észreveszi, hogy a közúton a sebességmérő mutatója már átlépte a sárga vonalat, az autópályán pedig a pirosat is. Lehetséges, hogy ez a kicsiség családi 'kirándulás esetén pénzbírság fizetését, esetleg a hajtási jogosítvány bevonását akadályozza meg, az üzemanyag-megtakarításról már nem is szólva. SYLVIA GROSZOVÄ MOTOROSOK AUTÓSOK^ A francia Peugeot 505-ös típus, amely „Ax év autója** zsűrizés legutóbbi listáján a címet elnyerő Lancia Delta, illetve a második helyre került Opel Kadett mögött 199 szavazati ponttal a harmadik lett, úgynevezett klasszikus építésű konstrukció. A négyhengeres, soros, vízhűtéses orrmotor ötfokozatú, mechanikus vagy kívánság szerint ZF automatikus váltómű, illetve hagyományos kardántengely útján hajtja meg a kát hátsó kereket. Az alaptípus motorja 1971 cm3-es, 69 kW (96 LE) teljesítményű porlasztás kivitel, de 1995 cm’es (79 kW, 110 LE) benzinfecskendezős, valamint 2304 cm3-es (50,5 kW, 70 LE) dízelüzemű motorral egyaránt piacra hozzák az 505-ös modelleket, amelyek formája hűen követi a gyár több más mai, sikeres autójának jellegzetes stílusát. Minden ötödik lengyel Gépkocsivezetői jogosítványnyal minden ötödik lengyel rendelkezik már és idén további hétszázezren végzik el a tanfolyamokat. Ezzel a nagy „roham“ — úgy tűnik — végéhez közeledik. A tömeges érdeklődés az autóvezetés iránt a kis 126-os Fiatok hazai gyártásának megkezdésével párhuzamosan bontakozott ki, és még fél évvel ezelőtt is igen nehéz volt a tanfolyamra bejutni. Most azonban már az a helyzet, hogy kevesebb a jelentkező, mint a hely. Az első > methanol hajtású Volkswagen gépkocsik A Volkswagen gyár megkezdte a methanol hajtású gépkocsik eladását. Az új hajtóanyag az ,,M 15“, 15 százalék methanolt és 85 százalék szuperbenzint tartalmaz. Az új kocsik üzemanyag-ellátását Nyu- gat-Berliinben 30 tankállomás biztosítja. A VW Golf kocsi (1,3—1—44 kW) novemberben, az Audi 100 5 S (2,2 1—85 kW) 1980 márciusában már piacra került. A Passat 1,6 1—55 és 65 kW) 1980 áprilisában a Golf GTI (1,6 1—81 kW és a Transporter (2,0 1—51 kW) 1980 má jusában kerül a piacra. Forgalomirányító radar Angliában hordozható, rada- ros ikerjelzőlámpát fejlesztettek ki, amely automatikusan végzi a forgalom egylrányúsí- tását. Az útjavítás vagy egyéb ok miatt lezárt szakasznál felállítják a lámpát, amelynek tetején a járművek mozgását érzékelő radar van. A készülék a forgalomnak megfelelően kapcsolja a lámpát úgy, hogy egyik oldalán szabad utat, a másikon tilosat mutasson. (mo.) vIzenüszAs Sok téves balhiedelemmel ellentétben autónk nemcsak síkos jégen, porral, földdel, olajjal szennyezett úttesten, hanem vízzel borított úton is irányát vesztheti, megpör- dülhet, kitörhet. Vagyis az utat ellepő vízréteg miatt a kerekek az útfelülettel való kapcsolatukat elvesztik és ennek következtében fékezési, vagy egyéb kormányozá- si manőverek hatástalanná válnak. Autósaink közül sokan félvállról veszik az aquaplaining veszélyét. Ezúttal — az ismert érveken kívül — csak néhány olyan „apróságra“ szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek valóban elgondolkoztatóak: a legnagyobb nyugatnémet autóklub, az ADAC mérnökei kísérletsorozatok során megállapították, hogy egy közepes kategóriába tartozó személykocsi (ezek közé tar toznak pl. a Skoda és a Lada kocsik is) abroncsának milli méter magas vízzel elárasztott úttesten 100 km/ óra sebesség mellett, percenként 480 liter (!) vizet kell kiszorítania. Természetesen minél magasabb a vízfilm, illetve a kocsi sebessége, annál nagyobb a „kiszorítandó“ víz mennyisége. A vízzel borított úton — tartós, hosszantartó vezetést feltételezve — az abroncsok előbb-utóbb „vízgutát“ kapnak; vagyis képtelenné válnak már a víz kiszorítására és a vízen vízrétegen fognak úszni. Minél „kopaszabb“, lefutottabb a gumi (minél kisebb a profil- mélység), annál előbb kell a veszéllyel számolni. Vízenúszás, aquaplaining esetében a gépkocsi a nyomvonalát elvesztett verseny- csónakhoz hasonló helyzetbe kerül. A téli, esős hónapokban a koccanásos, ráfutásos és más közúti baleseteknek oka sok esetben a vízenúszás. E veszélyforrást alattomossá teszi az a körülmény is, hogy a csúszásveszélyes vízfilm kialakulása, illetve jelenléte szemmel alig vehető észre. Hogy a közelkedésbizton- ság szempontjából ez milyen fontos kérdés, azt az is bizonyítja, hogy világszerte kísérleteket folytatnak az aquaplaining-vészjelzők ki- fejlesztésére. Az NSZK-beli Ate abroncsgyártó cégnek például már sikerült ilyen múködésképes készüléket előállítani — amit az idei frankfurti szalonban már be is mutattak. Ez a jelzőberendezés a négy aütókerékbe épített szenzorokból, elektronikus számítóegységből és a műszerfalba szerelt visszajelzőből épül fel. Ez utóbbi az autósoknak időben jelzi a fellépő auqaplaining veszélyét, s így az a sebességet csökkentheti, illetve elővigyázatosabban, körültekintőbben fog vezetni. Aquaplaining-veszély esetében még fokozottabban érvényes az a szabály, hogy a lefutott, síma abroncs, s az előírttól eltérő guminyomás a gépkocsi irányítását bizonytalanná, gyorsítását nehézkessé, fékezését megbízhatatlanná teszi. Az aquaplaining jelenség egyébként különösen veszélyes a nagyobb sebességtartományban közlekedő gépjármüveknél. Az abroncs felületelemei ugyanis olyan rövid ideig „találkoznak“ az útfelülettel, hagy az ott levő vékony vízréteg ez alatt nem tud klnyomódni az abroncs alól. Egy profilelem például 120 km/óra sebességnél egy körülfordulás során csupán 5 ezredmásodpercig (!) van az útfelülettel kapcsolatban. Ennyi idő alatt kell (kellene) a vizet kinyomni a pro- filelem alól, hogy a kapcsolat a gumiabroncs és az útfelület között létrejöjjön. A vízenfutás veszélyes következményeit tehát kikerülhetjük, ha az előírt méretű és profilmélységű gumiabroncsot használjuk, s a kezelési előírásoknak megfelelő guminyomásrót gondoskodunk és — nem utolsósorban — megfelelő vezetés- technikával (többek között a sebesség helyes megválasztásával) kíséreljük meg eleve elejét venni annak, hogy autónk kormányozha- tatlanui ússzon az úttestet borító víz tetején. MOLNÄR OTT0 44 FELSŐ KENOOLA) ALKALMAZÁSA Négyütemű motoroknál á benzinhez kell keverni, elsősorban a hengerek felső részének, valamint a szelepzárak kenése céljából. Főleg új, vagy felújított motorok esetében célszerű alkalmazni (10 liter benzinhez 0,5 deciliter felsőkenőolajat). 1. ábra — Motorolajok használhatósága különféle levegőhőmérsékleteken KENŐANYAGOK JELZÉSEINEK ERTELMEZESE A gépkocsi tulajdonosát általában az érdekli, hogy különféle levegőhőmérsékleten milyen számjelzésü olajat használjon. Az 1. ábra ehhez a kiválasztáshoz nyújt segítséget. A SAE jelzés szerint, minden hőmérséklet tartományra kiválasztható a motorolaj, de az autógyártó cégek típusra vonatkozó ajánlásait is figyelembe kell venni. A SAE, a „Society of Automotive Engieneers“, vagyis az Amerikai Autómérnökök Egyesülete nevének rövidítését és számokat használnak világszerte a motorolajok viszkozitá- si osztályainak jelzésére. Az olajok viszkozitásának változását, a hőmérséklet függvényében, a viszkozitást index jellemzi. A különböző olajoknak különféle a viszkozitási indexük — az adalékolásnak megfelelően — ezeket jelzik az SAE betűk után írt számok, és ezek szerint lehet különböző hőmérsékleti tartományban használni az olajokat. A szám után írt W betű, a winter = téli jelzésre utal. A szélsőséges hőmérsékleti értékeket figyelembe véve, ha valaki egész télen és nyáron is használja gépkocsiját és nem végez olajcserét, akkor célszerű a MULTIGRADE 10W/50 jelű széles viszkozitási indexű motorolajat használnia, mert ennek —30 foktői akár + 50 fokig is megfelelő a viszkozitása és így megfelelő a kenési tulajdonsága is. Ha viszont valaki télre leállítja és garázsban tartja a gépkocsiját, akkor elegendő a SAE 30 jelű olajat használnia, mert annak —5 fok Celsius és + 30 fok Celsius közötti hőmérsékleten, tehát tavasztól őszig megfelelő a viszkozitása. A további betűjelzések: ML = motorolaj könnyű üzemi feltételekhez (kisfordulat- számú és kis motorteljesítményű Otto-motorok kenésére használható); MM = motorolaj közepestől, nehéz üzemi feltételekig; MS = motorolaj nehéz üzemi feltételekhez (változó fordulatszámmal, gyakori indítással üzemelő Otto-motorok kenésére); HD = motorolaj nagy teljesítményekhez; W = téli olaj; DG = Diesel-motorolaj általános üzemi feltételekhez. A hajtóművek olajcseréjét lényegesen szélesebb hőmérséklethatárokra adják meg, mint a motorét. Míg a motorban az olajnak, a kenésen kívül fontos szerepe a hűtés is, addig a hajtóművekben a hűtés nem kiemelt követelmény, így cseréjüket típustól függően 10 ... 15 ... 20 000 km-ként végzik. A leeresztő csavarok olajtérbe nyúló része rendszerint mágneses, így ennek megtisztítása után kell a friss kenőolajat betölteni. Az olajszintet a betöltő nyílás alsó szintjénél ellenőrizhetjük. Tehát addig öntjük a friss olajat, míg a betöltő nyílás alsó szélénél az meg nem jelenik. A hajtóműolajat C—80 (hidegben), a C—90 (közepes hőmérsékleten), a C—140 fogaskerekekhez a HY—80, a Hy—90 és Hy—140 jelzésű olajat javasolnak. (Az értelmezés hasonló, mint a C jelzésüeké). A „Kezelési utasítás“-ok előírásait feltétlen figyelembe kell venni. A kormánygép olajszintjének ellenőrzését célszerű a szervizek alkalmával elvégeztetni. Cseréjükre vonatkozóan a „Kezelési utasítás“ az irányadó. Az olajcserék betartása, a feltöltöttség rendszeres figyelemmel kísérése megnöveli gépkocsink élettartamát. A szelephEzag beállítása A „Kezelési utasítás“ az adott gépkocsitípusra meghatározza a szelephézagok ellenőrzését, utá- naállítását. (2. ábra) Általában 5000 km-enként célszerű a szelephézagokat ellenőrizni. A beállítást bízzuk szakműhelyre. A beállítások elmulasztása a szelepek beégéséhez, ezzel a teljesítmény csökkenéséhez, sőt a szelepzárak szakadásához vezethet. A szelepek beállítását mindig a kezelési előírás szinti hőmérsékletű motoron kell végezni. s oc
