Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-06 / 1. szám

égente nem volt irigylésre méltó a földmérők és tér­képészek helyzete. Mielőtt a hegyeket, völgyeket, ío- ' lyókat, épületeket feltün­tették volna a térképen, a terepszemle és a felmérések hossza dalmas, fárasztó munkát igényeltek. Az első térképet Csehországról, amely 280 várost, falut, erődítményt és te­lepülést tartalmazott 1516-ban a Mla- dá Boleslav-l Mikulás Klaudián ké­szítette. Magyarország, Bajorország, Szilézia, Felső-Ausztria, Szászország és Morvaország térképe csak jó né­hány évvel később látott napvilágot. A KEZDETLEGESEK HELYÉBE KORSZERŰEK Azelőtt a földmérők távcsővel fel­szerelt optikai műszerrel, teodolittal végzett helyszíni felmérések alapján számították ki a szögeket és a távol­ságokat. Érthető, hogy az így nyert adatok e kimerítő munka ellenére sem voltak oly pontosak, mint a mai tachiméter és a többi mérőeszköz út­ján szerzettek, amelyek a feljegyzett tájékoztatásokat automatikusan fel­dolgozva, mágneses szalagon továbbít­ják a számítógép részére. A korszerű technika tehát lényege­sen megkönnyíti a szakemberek mun­káját. A meglevő térképek és a leg­újabb készülékek jóvoltából elegendő, ha eredményeiket a tényleges hely­zettel összehasonlítják és a térképe­ket a változások figyelembe vételé­vel módosítják, illetve kiegészítik. MIÉRT ÉS HOL VAN SZÜKSÉG A TÉRKÉPEKRE? FrantiSek Koubeknek, a Cseh Geo­déziai és Kartográfiai Hivatal elnö­kének szavai szerint tévedés lenne azt hinni, hogy a pontos tájékozta­tások csupán a turisták és a gép­járművezetők megbízható útmutatói. Noha ők sem nélkülözhetik a térké­peket, ezek azonban ennél is többre hivatottak, hiszen a történelmet, nem­zeteink'életét, szocialista hazánk ki­magasló eseményeit is tükrözik s ezért az iskolákban is hasznos szol­gálatot tesznek. De ezeket a tájékoz­tatásokat a népgazdaságban, a mező- gazdaságban, a kultúrában és a hon­védelemben is ugyanolyan nagyra becsülik, mint a tudomány legkülön­bözőbb ágazatában. Ezért mutatnak irántuk élénk érdeklődést a geoló­gusok, geofizikusok, sőt a csillagá­szok is. — A geodézia és a kartográfia fej­lődésében jelentős napnak számított 1954. január elseje, ekkor alakult meg ugyanis — a korábbi szervezetek egyesítésével — a Cseh és Szlovák Kartográfia Hivatal. Szakembereink azóta tevékenyen vesznek részt az ország döntő fontosságú építkezésé­nek előkészítésében. Felméréseinkre Prága és a többi nagyváros közleke­dési hálózatának rendezésénél, illetve átépítésénél ugyanolyan szükség van, mint a csehországi és a szlovákiai völgyzárógátak, víztározók, erőművek, a kőolaj- és a gázvezetékek stb, épí­A térképészek eredményes munkáját számos népsserá publikáció dicséri (CSTK-felvételeik) lété. i. a. A hazánk területéről készült tér­képek felújítása a második világhá­ború előtt — tekintettel a csekély mértékű változásokra — nem sok gondot okozott. A felszabadulás óta azonban, a népgazdaság dinamikus fejlődésével összefüggésben, fokoza­tosan növekedtek az ezzel a tevé­kenységgel szemben támasztott igé­nyek. A gomba módra szaporodó la­kótelepek, bányák, gyárak, erőművek, vízlépcsők, közutak, minden egyes épület feltüntetése a térképen a kor­szerű technika alkalmazása nélkül csak néhány éves késéssel lenne megvalósítható. De azért így is van mit tenniük a szakembereknek, mert köztudott, hogy minél fejlettebb va­lamely ország — és Csehszlovákia kétségtelenül ezek közé tartozik — annál sűrűbb a trigonometriai háló­zata, tehát annál részletesebben és pontosabban térképezhető a területe. tésénél. A szervezeteknek és a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatásaik kere­tében — például a családi házak épí­tésénél — feladatkörükbe tartozik többek között az ingatlanok nyilván­tartásának kiegészítése is. Adataik a mezőgazdasági termelés tervezéséhez és irányításához is megbízható alapul szolgálnak. A KOLLEKTIV munka EREDMÉNYE — A kartográfiai vállalat ma már évente mintegy 80, különféle szem­pontból alkalmazott térképet és a' laszt ad kr, amelyek — tekintve, hogy szakembereik szorosan együttműköd­nek a különböző kerületi, járási és helyi intézetekkel és intézményekkel, — a legutóbbi változásokat Is ponto­san tükrözik — mondta Antonín Pa ducha, a Cseh Geodéziai és Kartográ­fiai Hivatal igazgatója. — Ilyenek például a Csehszlovákia történetéről, az ország éghajlati viszonyairól, a la­kosság életszínvonaláról beszámoló atlaszok. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a négy évig készült, 1966-ban kiadott, mintegy 400 térké­pet tartalmazó atlasznak, amely Csehszlovákia gazdasági életének fej­lődéséről, színvonaláról, természeti kincseiről és adottságairól, kultúrájá rój, szociális viszonyairól átfogó ké­pet nyújtva, nagy segítséget jelent a különböző hivataloknak, intézmények­nek és az iskoláknak. A legrégibb térképek tudósok és művészek alkotásai. Értékes kulturá­lis emléknek számítanak pl. azok, amelyeket Komensky és Václav Hol­lar készítettek. HOGYAN KÉSZÜL A TÉRKÉP? A helyszínen végzett igényes fel­méréseket a harmincas évek óta lé­nyegesen megkönnyítette a repülőgé­pekről végzett fényképezés. Az 1:1000 arányban készült térképek hitelessé­gének feltétele azonban, hogy a gép — többnyire helikoptert használnak erre a célra — alig 600—1000 m ma­gasságban, nagyon lassan repüljön. De így is előfordul, hogy — az er­dők és fák vetette árnyékok miatt — a magasból nyert tájékoztatásokat a szakembereknek a helyszínen kell ki­egészíteniük. — Az adatok automatikus feldolgo­zásának, az automata rajzolóasztal­nak — a munkaerő-megtakarítás mel­lett — nagy előnye, hogy a dolgo­zók munkája az eddiginél lényegesen pontosabb, tehát színvonalasabb is — folytatja Antonín Paducha. — A szak­emberek a tájékoztatásokat nemcsak grafikusan ábrázolják, hanem lehető­vé téve további, különféle célokra tör­ténő felhasználásukat, számokban is kifejezik. Ennek köszönhető, hogy a prágai Geodéziai Intézetben az auto­matikusan feldolgozott adatok alap­ján a mai napig kétezernél is több térkép látott napvilágot. — Intézetünk feladata ennek a kor­szerű módszernek a gyakorlatban való kipróbálása és meghonosítása — utalt BoHvoj Delong mérnök tapasz­talataik terjesztésére hazai viszony­latban és a szocialista országokban. — Szovjet munkatársainkkal együtt most már a KGST-tagországokban gyártott készülékek és műszerek al­kalmazásával, a térképek egységesen automatizált előállítási módjának a bevezetésén fáradozunk. A szakemberek megbízható, jó mun­káját 26 éves eredményeik dicsérik, de a;ért nehézségeik is vannak. Ezek abból adódnak, hogy alkotásaik sza­kosítottak és a legkülönbözőbb igé­nyeknek eleget téve a tényleges de gyakran változó helyzetet kell tükrözniük. Ebből következik, hogy már a tegnap, vagy a ma kiadott tér­kép sem fedi teijes mértékben a va­lóságot. KOZMIKUS KARTOGRÁFIA A legközelebbi években — talán már 10—15 év múlva — a földmérők és térképkészítők az eddiginél is rit­kábban tevékenykednek majd a hely­színen. Munkájuk nagy részét ugyanis az Interkozmosz programja keretében a műholdakra bízhatják. Az Ily mó­don, méternyi pontossággal készült felvételeken még az új épületek is megkülönböztethetők lesznek a ré­giektől. Az ipari üzemek a lakóhá­zaktól, a forgalmas közutak és vas­utak a kevésbé forgalmasaktól. Az Interkozmosz adatainak az előző hely­zettel való összehasonlítása elektro­nikus számítógép feladata lesz. Amíg azonban a kozmikus kartog­ráfia eljut idáig, számos bonyolult probléma vár megoldásra. Mindenek­előtt a műholdak útján kapott ada- *ok gyors megfejtését és feldolgozá­sát lehetővé tevő készülékek és mód­szerek kifejlesztésére van szükség. Ez a szakemberek sürgető feladata, amelyet a legközelebbi években a szocialista országokban, elsősorban a Szovjetunióban dolgozó munkatársaik­kal együtt igyekeznek sikeresen tel­jesíteni. KARDOS MARTA A prágai Geodéziai éa Kartográfiai Intézet fotogrammetrikai központjában Ma­ria Vyhnalcvá laboráns Zeiss gyártmányé sztereómétragráf segítségével ellen­őrzi az adatokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom