Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-22 / 25. szám
det. Az intézet szakemberei nagy jelentőséget tulajdonítanak a szerves trágya felhasználásának. A műtrágyázás térhódításával jócskán emelkedtek a hektárhozamok — magyarázza beszélgetőtársam. — A műtrágya kezelése, bedolgozása a talajba egyszerűbb és kulturáltabb körülmények között végezhető. Már-már azt hittük, hogy az istállótrágya használatáról végleg lemondhatunk. Ám kiderült, hogy a talajba pótolni kell szerves anyagokat is, különben megszűnik benne a mikrobiológiai élet. Ráadásul a csak műtrágyázott föld termésének a minősége gyengébb, kisebb például a fehérjetartalma. Ugyancsak az elmúlt tíz évben dolgozták ki a rossz minőségű talajok termővé tételének, a csökkent termőképességű talajok minősége javításának módszereit. Ez utóbbiak közé tartoznak a savanyú talajok. Nyugat-Szlovákiában a talajoknak az egynegyede, Kelet- és Közép-Szlovákiában a talajok háromnegyede savanyú kémhatású. A talajok savanyúsága már nem okoz problémát, mert meszezéssel semlegesíthető ez a rossz tulajdonságuk. A mezőgazdasági üzemeknek ehhez elegendő mennyiségű mész áll a rendelkezésükre. Körülbelül ötezer hektárt tesz ki a szikes talaj, amelyen nem terem semmi. Termővé tételüket pedig sok esetben bosszantó apróságok fékezik. A szike- sedés megszüntetésére ugyanis kiválóan alkalmas a gipsz, amellyel sok üzem nem tud mit kezdeni, csak hulladékként csúfítja a környékét. Az arra rászoruló mezőgazdasági üzemeknek viszont nem teszik lehetővé, hogy elszállítsák ezt a mellékterméket. A többi rossz minőségű, könnyű, kötött, agyagos, homokos talaj pedig melioráció útján, vagy úgy hasznosítható, ha megfelelő növényt termesztenek rajtuk. Homokos talajon például jó termést ad a szőlő és a dinnye. Ma*« «T<*S és TópanyogeMata Kutató Intézet A tala) a mezőgazdaság alapvető termelőeszköze. Legfontosabb tulajdonsága a termőképessége, vagyis az, hogy egyidejűleg képes a növények víz- és tápanyagigényét kielégíteni. Mezőgazdaságunk mai, intenzív irányú fejlődési szakaszában különös jelentősége van mezőgazdasági földterületeink ésszerű hasznosításának, a talaj termő- képessége megőrzésének és fokozásának Ez megköveteli azt is, hogy egyes talajtípusokon olyan növényeket termesszünk, amelyeken azok a legmagasabb hozamokat adják. A szocialista mezőgazdaság létrejöttének kezdett időszakában nem mindig a talajadottságoknak és a növények biológiai tulajdonságainak figyelembevételével termesztették az egyes növényeket. Ennek bizonyítására az is elegendő, hogy volt idő, amikor egyes mezőgazdasági üzemeik rizst is termesztettek. Természetesen drága befektetés árán és kevés eredménnyel. Ugyanezeken a területeken viszont búzából, árpából, kukoricából szép termést takaríthattak volna be. Már az is a múlté, hogy minden közös gazdaságban valamennyi nálunk terjeszthető növényt termeszt. Ezeket a gyermekbetegségeiket kinőtte mezőgazdaságunk. A fogyatékosságok kiküszöböléséből jócskán kivette részét a Talajtani és Tápanyagellátási Kutató Intézet, amelyet 1960-ban hoztak létre Bratislaváhan. Most, húsz év után is a RoZftavská utca 32 szám alatt működik. Itt kerestük fel Zoltán Bedrna mérnököt, a tudományok doktorát, az intézet igazgatóhelyettesét, hogy közelebbi tájékoztatást kérjünk az intézet húszéves tevékenységéről. Felidézte azokat a „hősidőket“, amikor az intézet mindössze hét alkalmazottal megkezdte működését. Az alapítók egyike ő volt. Elmondta, hogy a talaj- kutatással párhuzamosan szakemberneveléssel is foglalkoztak, hiszen kimondottan pedológusokat akkor sem és ma sem képeznek a mezőgazdasági főiskolán. A hozzájuk került főiskolát végzett agronó- niusok, vegyészek, mikrobiológusok itt váltak talaj- szakértőkké. AZ ELSŐ TlZ ÉV Az intézet 1960—70 közötti tevékenységére az alapvető ismeretek szerzése volt a jellemző. Ebben az időszakban bejárták Szlovákia valamennyi mezőgazdasági üzemét. Alapos talajelemzést végeztek. Megállapították a talaj típusát, kémhatását, humusz- rétegének vastagságát stb. Az ilyen módon elkészített térképeket átnyújtották a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, hogy azok a tériképen feltüntetett adatok figyelembe vételével gazdálkodhassanak. — Még szerencse, hogy minden térképből magunkkal hoztunk egy-egy példányt az intézetbe. A helyszínen hagyott mappáiknak ugyanis nyoma veszett — mondja Bedrna mérnök. Hiábavaló lett volna a tízéves kutatómunka? Nemi A mezőgazdasági termelésünk olyan szakaszba lépett, amikor talajismeret nélkül már lehetetlen eredményesen gazdálkodni. így hát egy idő óta egymásnak adják a kilincset a szövetkezetek, állami gazdaságok vezetői, jönnek lemásolni az intézetben őrzött térképekről, vajon milyen tulajdonsággal rendelkezik az a föld, amit ők művelnek. A tízéves kutatás nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy talajaink 12 százaléka feketeföld, 14 százaléka barnatalaj, százaléka minőségi, a többi homokos, agyagos, szikes stb. S azt is tudjuk, hogy 23 százaléka nagyon jó, 42 százaléka jó tulajdonságú, a többi gyenge minőségű. A szakemberek szerint általában elégedettek lehetünk talajainkkal. A mezőgazdasági földterület nagyságával azonban már kevésbé. A kincsnek számító földet egyidőben még pazaroltuk is, ahelyett, hogy védtük volna. Talajtani szempontból nagyon értékes területeket építettünk be. Megnyugtató azonban, hogy a meglevő földterületek termőképessége fokozható. Hogy miként, arra vonatkozólag az intézet 1970 óta végez kutatásokat. MÁSODIK szakaszban Az idén kezdődött el az intézet életének második szakasza. Az első dolguk az volt, hogy kidolgozták a helyes tápanyaggazdálkodás módszerét. A mező- gazdasági üzemek javarésze már az általuk javasolt tervek alapján műtrágyázza, szervestrágyázza a fölELHIVATOTTAN Az új évtized küszöbén újabb nagy feladatok megoldásához láttak hozzá az intézet dolgozói. Az intézet kívül-belül nagyon szerény felszereltsége ugyan nem felel meg a követelményeknek, de falai között 152 elhivatott szakember dolgozik. — Szlovákia talajtakarója sokoldalúan és részletesen tanulmányozott — mondja az igazgatóhelyettes. — Erre vonatkozóan nagyon sok adattal rendelkezünk, viszont még nem találtunk magyarázatot minden talajban végbemenő jelenségre. Hogy csak két példát említsek. Egyes vidékeken a talaj egyik nap olyan nedves, hogy nem lehet rámenni, másnap meg olyan száraz, hogy nem érdemes belevetni a magot. Egyszóval rossz a vízháztartása. Az is sokfelé előfordul, hogy egyszer túlteng a talajban a nitrogén, másszor meg nyomokban is csak alig található meg a földben. Olyan módszer kidolgozása a feladatunk, aminek alkalmazásával meg lehet szüntetni a talajoknak ezt a szeszélyességét. Beszélgetésünk folyamán arról is szó esett, hogy az elméleti ismereteket csak nehezen érvényesítik a gyakorlatban. Az elmúlt húsz évben legalábbis ez volt a jellemző az Intézetben, de már javult a kapcsolatuk a gyakorlattal. E kapcsolat elmélyítéséért a közelmúltban Talajtani Konzultációs Központot létesítettek. Feladata, hogy a talajkísérletek során nyert ismeretek érvényesítése érdekében közvetítsen a kutató intézet és a mezőgazdasági üzemek között. Az érdeklődők tanulmányozhatják az archívumban és a könyvtárban felhalmozott anyagokat, az elméleti szakemberek tanácsadással szolgálnak a növények tápanyagellátását illetően stb. Ezáltal Is hatékonyan hozzájárulnak a talaj termőképességének növeléséhez, a mezőgazdasági termelés színvonalának emelkedéséhez, az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolat elmélyítéséhez. KOVÁCS ELVIRA Talajelemxésre alkalmat laboratórium ax intéxetben A Bratislava! Talajtani ét Tápanyagellitíii Kutató Intéxat Roiftavxká utcai épülete (Archív felvételek) Síiket talaj lecsapolásóra ajánlott módsxert próbálnak ki a gyakorlatban
