Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-08 / 23. szám
Június 11-én 17,45 órakor a római olimpiai stadion zöld játékterének közepén Michelotti a lombardiai, hatalmas termetű szőke játékvezető sípjába fúj, hogy ezzel megadja a jelet a Csehszlovákia—NSZK válogatott labdarúgó-mérkőzés kezdetére, a futball Európa-bajnokság döntő küzdelmeinek óriási érdeklődéssel várt nyitányára. Csehszlovákia csapata, a kontinens bajnoki cím védője ugyanazzal a nagy ellenféllel veszi fel a küzdelmet, amellyel négy éve Jugoszláviában az előző EB döntő mindig felejthetetlen zárótalálkozóját vívta. Akkor a rendes játékidő és a hosszabbítás sem tudott dönteni, s a küzdő (felek a megoldást nem a kiírás szerinti ismételt döntőre bízták, hanem a 11-es rúgások megoldását választották. így tetőzött az izgalom és aratott síikért a csehszlovák válogatott jobb idegállapota ... KI LESZ A HATODSZORI HŐDlTfl? Bár földrészünk mindig vezető szerepet játszott a yilág labdarúgásában, kontinens-bajnoksága sokáig váratott magára. Az első kiírás döntője 1960- ban Franciaországban volt, s ott a Szovjetunió válogatottja Jugoszlávia és Csehszlovákia együttesét . megelőzve végzett az első helyen. Négy évre rá Spanyolország volt a szín- uely és a hazai csapat a szovjet, meg* > magyar válogatottat megelőzve hódította él a Nemzetek Kupáját. Csak e két alkalommal nevezték így a pnár akkor is kontinens-bajnokságot jelentő sorozatot. Az Európa-bajnokságnak először nevezett kiírás döntőjét Olaszország rendezte, s akárcsak az előző házigazda, végső sikerre vitte színei képviseletét Jugoszlávia és Anglia előtt, ám az olasz—jugoszláv döntőt az első találkozó döntetlenje után meg kellett ismételni. Az 1972-es ugyancsak négyes döntő színhelye Belgium volt, s a házigazda csak harmadik lett a győztes NSZK és az ezüstérmes Szovjetunió mögött. A legutóbbi EB győztese Jugoszláviában Csehszlovákia csapata lett az NSZK, Hollandia és a rendező ország tizenegye előtt, s ez volt az a csatározás, amely utoljára szólított négy csapatot a döntő küzdelmekre, s az UEFA csak az elődöntő mezőnyének Ismeretében bízta a házigazda szerepét a négy sikeres válogatott egyikének hazájára. Az UEFA a hatodik kiírás sport- diplomáciai csatározásában beadta a derekát, elfogadta az olasz ajánlatot, 1968 után másodszor bízta erre az országra a döntő rendezéséneik jogát, először adva lehetőséget nyolc csapatnak a döntőbeli szereplésre, s ráadásul az eddigi gyakorlattól eltérően a rendező ország tizenegyének nem kellett a selejtezőkben szerepelnie, erőnyerő volt, páholyból figyelte a többiek szinte világbajnoki szintűnek nevezhető víaskodását. A labdarúgó EB döntők eddigi gyakorlata igazolja az ütőképes házigazda szerepének nagy előnyét, s ez bizony Olaszország együttesét teszi a bővített mezőnyű döntő nagy esélyesévé. Már a nyolc csapat két csoportba osztása is vegyes érzelmeket keltett. Az elsőbe Csehszlovákia, az NSZK, Hollandia és Görögország tizenegyét sorolták, vagyis itt található az 1976-os EB döntő mindhárom dobogósa, s közülük csak egy juthat az új döntőbe. A magunk részéről a második csoportot aránylag köny- nyebbnek tartjuk, benne Olaszország, Anglia, Spanyolország és Belgium szerepel. Míg az első csoport minden előzetes híresztelés ellenére háromesélyes, a másodikban az olasz csapat mellett csak az angolnak adható esély a döntőbe jutásra. MINDENKI MAGAÉRT... A csoportokon belül körmérkőzések lesznek, tehát a négy csapat 90 perces találkozót vív valahány ellenfelével. E találkozókat még döntetlen esetében sem hosszabbítják meg. Amennyiben a csoportküzdelmek befejezése után pontegyenlőség alakulna ki, a következő mutatókat hívják segítségül a sorrend megállapításához: 1. Jobb gólkülönbség, 2. Ha ez azonos, a több szerzett gól, 3. Ha ez sem hoz megoldást, az egymás elleni mérkőzés eredménye. 4. Ha még így sem állapítható meg a sorrend, következik a sorsolás. Az elmondottak arra mutatnak rá, hogy minden csapatnak egészen természetesen elsősorban önmagának kell kivívnia a rangosabb helyet, bár a nagy vetélytársak önakaratukon kívül is besegíthetnek, sőt kapóra jöhet az esélytelennek vélt együttes esetleges pontszerzése is. CSEHSZLOVÁK SZEMSZÖGBŐL Az Európa-bajnoki cím védőjének nem szabad megijednie az újabb bizonyítástól. Ezen a tényen mint sem változtat az a körülmény, hogy nemzetközi futball-berkekben nem tartják a sorozat kimondott esélyesének, sőt szakvezetői is azt állítják, hogy a mai együttes nem egyértelmű esélyesként indul a küzdelmekbe. Egy azonban biztos: a cím védőjétől elsősorban a hazai szakközvélemény és szurkolótábor vár minden találkozón teljes értékű szereplést. Amennyiben maradók nélkül azt nyújtja, amire képességeiből telik, nem okozhat csalódást. Talán jó is, hogy miheztartás végett már az első erőpróbán az egyik legnagyobb esélyessel kell farkasszemet néznie együttesünknek. Tudjuk, hogy az új főedző, Jupp Dervall irányításával az NSZK válogatottja vereséget még nem szenvedett, de az róla sem állapítható meg, hogy legyőzhetetlen. Dr. Vengloä van olyan jó szakember, hogy a legmegfelelőbbnek látszó taktikával vértezi fel fiait, akik valamennyien ismerik az ellenfél erényét, de gyengéit is. A szakvezetők éveiken át figyelték az ellenfelek találkozóit, a filmfelvételek, jegyzetek, értesülések garmada elméletből éppen eleget adott nekik, s az a kérdés, a gyakorlatban tudnak-e újat hozni, meglepővel kirukkolni. Az 1976-os EB négyes döntőjében bámulatos volt a csehszlovák labdarúgóválogatott testi és szellemi erőnléte, jobban bírta a hosszabbítást a világ élvonalába régóta tartozó holland és nyugatnémet válogatottnál, pedig a játékosegyéniségek számát figyelembe véve legfeljebb a harmadik helyre tartották esélyesnek. Soha ilyen rövid idő nem állt rendelkezésre a hazai labdarúgó-bajnokság tavaszi idényének lebonyolítására, mint ezúttal. Ezt a szakvezetés elsősorban az EB-döntőikre való lehető legalaposabb felkészülés érdekében rendelte így el. Remélhetőleg megint az igazolódik, mint aminek Zágrábban és Belgrádban négy éve tanúi lehettünk: jobb a válogatott szereplése, mint amilyenre a liga-találkozók szintje alapján következtetni lehetne. A szakvezetők ugyan elég sok jelöltet próbáltak ki az előkészületi mérkőzések során, de minden jel arra vall, hogy elsősorban a legtapasztaltabbakban bíznak, azokban, akik a nagyon nehéz selejtező csoportból « a továbbjutás jogát biztosították. A francia válogatott az előző VB egyik legjobbja, bár szenvedő hős volt, s nála jobbnak bizonyulni fegyvertény a javából. A svédek is okoztak már fíem egy kellemetlen meglepetést egészen kiváló együtteseknek is. AMIT NE VITASSUNK A hazai sport szaksajtóban akadtak hangok, amelyek kifogásolták a válogatott keret egyik-másik tagjának jelölését, s kardoskodtak más, szerintük jobb teljesítőképességű labdarúgók igénybe vétele mellett. A szakvezetés dolgába nem jó és nem ajánlatos beleszólni. Amíg a megbízott szakvezető élvezi a bizalmat, jól végzi dolgát, feltétlenül a célra vezető megoldást választja, segítenünk kell és azt is tesszük. Nem arra van elsősorban tekintettel, hány játékost nevezzen a bajnokcsapatból, vagy egyéb kupalehetőségű együttesekből, hanem a kipróbált labdarúgókat részesíti előnyben, akiknek képességét tökéletesen ismeri, akikre hatni tud, akik egymást tökéletesen ismerik, kiegészítik, akik a címeres mezben fel tudnak nőni a feladat nagyságához. Válogatott csapatunk keretében az adott körülmények között van lehetőség az ellenfél játékmodorának megfelelő felállítás variálására. Sokszor a meglepő felállítás a taktika szerves részét képezi, s ha válogatottunkban nincs is annyi klasszisjátékos, híresség, mint például a nyugatnémet, a holland, az olasz, vagy az angol együttesben, csapatteljesítménye felérhet azokéval, taktikája pedig célravezetőbb lehet. JÁTÉKVEZETÉS, biztatás Amikor Rómában elkészítették Európa nyolc legjobb válogatott labdarúgó-csapatának két csoportba való sorolását, azt az ígéretet kaptuk, hogy az EB-döntők során a részvevő országokból való játékvezetők nem kapnak szerepet. Ezen a téren később a kijelölés állása szerint gyökeres változás történt. A 12 csoportmérkőzésen lesz olasz, nyugatnémet, holland és angol játékvezető-hármas, de például csehszlovák, spanyol, görög és belga nem. Távol álljon tőlünk, hogy eleve elfogultságot, részrehajlást tételezzünk fel a kijelölt játékvezetőknél, de éppen a KEK-döntő hibátlan irányítása bizonyította be, hogy a csehszlovák játékvezetőket is számításba kellett volna venni a bírójelölésnél. Bízni merünk abban, hogy végül is a tárgyilagosság, a sportszerűség kerekedik felül az elmondottak ellenére és a szabályok értelmezése egységes lesz. Talán itt is akad olyan játékvezető, aki akárcsak az 1974-es, az NSZK-ban sorra került VB döntőjében, a találkozó legelején 11-es mert ítélni a hazai csapat ellen ... XXX Egyébként a két csoport második helyezettjei majd június 21-én Nápolyban mérkőznek az EB harmadik helyéért, míg a döntőt egy nappal később Rómában 20,30 órai kezdettel játsszák. Szurkolóink szívesen vennék, ha ez utóbbiban lehetne ismét érdekelve a csehszlovák válogatott. ZALA JÓZSEF AZ „ALCSOPORT MENETRENDJE Június ll^én 17,45-kor Rómában: Csehszlovákia—NSZK 20.30- kor Nápolybán: Görögország— Hollandia Június 14-én 17,45-kor Nápolyban: NSZK —Hollandia 20.30- kor Rómában: Csehszlovákia— Görögország Június 17-én 17,45-kor Milánóban: Csehszlovákia—Hollandia 20.30- kor: Torinóban: NSZK—Görögország A „B“-CSOPORT MŰSORA Június 12-én 17.45-kor Torinóban: Belgium—Anglia 20.30- kor Milánóban: Spanyolország —Olaszország Június 15-én 17,45-kor Milánóban: Spanyolország—Belgium 20.30- kor Torinóban: Olaszország— Anglia Június 18-án 17,45-kor Nápolyban: Spanyolország—Anglia 20.30- kor Rómában: Olaszország— Belgium. AHOL CSEHSZLOVÁKIA JÁTSZIK A római olimpiai stadion 79 000 néző befogadására alkalmas és játékterének felülete 105,20x69 méter. Itt a nyugatnémet és a görög csapat teszi próbára válogatottunkat. Ott lesz a döntő is ... A milánói stadiont azelőtt San Sirc néven ismerte a futballvilág, újabban Giuseppe Meazza, minden idők egyik leghíresebb volt olasz csatárának nevét viseli. Lelátóin 80 000 néző fér el. A játéktér felülete: 110x70 méter. Itt játsz- szák a csehszlovák—holland mérkőzést. XXX Az EB harmadik helyéért Nápolyban a S. Paolo stadionban mérkőzik a két csoport második helyezettje. A befogadóképesség 85 000 néző. A játéktér nagysága: 105x67 méter. A római olimpiai stadion (Nagy L. felv.) Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava. Volgogrűdskd 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme. Bratislava. PRÖBANYOMAS. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jirásková_5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista kőzü- •etek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893.39 Bratislava, Vajanského nábreíis 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Oj Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal Index: 48 097 9gyütt — 14,70 korona. Az Üj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogod minden oostai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS — Üstredná expedíció a dovoz tlace. 884 19 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. A SÜTI regisztrációs száma 5/2. Ez a serleg illeti a labdarúgó Európa-bajnokság legjobb csapatát .H OGY A VÉDŐT ) ne VÁDOLHASSAK
