Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-01 / 22. szám

..Tisztelt Ernő bácsi!

A következő kéréssel fordulok Önhöz: szeretnék Fábry bácsiról egy fényképet kapni. Nagyon szerettem őt. ö az én igazi példaképem. Szeretném, ha küldene egy olyan papírlapot, melyen Fábry bácsi kézírása van. Szent ereklyeként őrizném ceruzáját is, ha egyet küldene. Én is jogász leszek, ha minden sikerül. Nagyon kérem, hogy Fábry bácsinak ezt a szent örökét, amit ránk hagyott, minden olyan személytől védje, aki kárt itehet benne. Nagyon nagy kincs ez a mi számunkra. Kimondhatatlanul* nagy. Szent örökség. Nagyon kell vigyázni rá. Ha anyagiakkal bármikor segíthetek, szíveskedjék írni. Milyen nagy ember volt. Sokan nem is tudják, s lenézik őt. Pedig az egyik legnagyobb ember azok közül, akiknek a könyveit olvastam eddig. Kérem, óvja minden széltől, minden vihartól azt a szent házat, s minden benne levő felbecsülhetetlen értékét. Nagyon, kimondhatatlanul boldog lennék, ha teljesülne az, amit kértem. Nagy tisztelettel“ aláírás.

(Ezt a levelet dr. Nagyidat Ernő nyugalmazott ügyvéd, a Fábry-hagyaték vég rendeleti végrehajtója bocsátotta rendel kezésemre, amikor az alábbi munkámhoz gyűjtöttem az anyagot. A levél röviddé’ Fábry Zoltán halála után született, szer zöje egy érettségiző diák.)

Tíz évvel Fábry Zoltán halála után arra voltam kíváncsi, hogyan él a gimnazisták tudatában szellemi életünk e sokat és sokak által emlegetett, de valójában csak nagyon kevesek által ismert alakja, mit, mennyit tudnak róla a 14—15—16—17—18 éves diákok. Hat magyar tanítási nyelvű gimnázium — a szenei (Senec), az érsek újvári (Nővé Zámky), a zselizi (Zeliezov ce), a füleki (Filakovo), a kassai (KoSice) és a nagyikaposi (Veiké KapuSany) — egy-egy osztályában arra kértem meg a lányokat és fiúkat, röpdolgozatban, tíz perc alatt, feleljenek egyetlen kérdésre: Ki volt Fábry Zoltán? A körülményekről annyit, hogy: valamennyi diák közvetlenül a dolgozatírás előtt értesült a fel adatról, tehát nem volt idejük a fölkészülésre; az eredmények alakulásába elkerülhetetlenül belejátszott, hogy többen másoltak a szomszédéról, kérdezgették egymást annak dacára, hogy fölhívtam a figyelmüket: osztályzatot nem kapnak erre a munkára, nevüket sem kell fölír niuk; Fábryval, mint tananyaggal, eddig csupán az alapiskolában találkoztak, még a negyedikesek is; foglalkoztak viszont Fábryval -1- igaz, nem minden osztályban — a közelmúltban megrendezett Harmad virágzás című országos irodalmi vetélke dö során, ami némely esetben pozitívan befolyásolta az összkép alakulását.

A legrövidebb válasz félsoros, a leg hosszabb másfél oldalas, de ebből is, ab ból is kevés van, a legtöbb tíz sor körüli. Érdekes, hogy a különböző évfolyamokat képviselő osztályok Fábry-ismerete között általában nincs szembetűnő különbség, sőt, az az osztály, amelynek szinte min den diákja hibátlan választ adott, függetlenül most a terjedelemtől, a közölt is meretek mennyiségétől, elsősök osztálya volt. A tartalom szintjén viszont osztályról osztályra fedezhetők föl olyan változások, hangsúly-eltolódások — aszerint, hogy melyik tanító, tanár mit tartott fontosnak megtanítani, illetve aszerint, hogy melyik osztály mit jegyzett meg Fábryból más foglalkozások, vagy honismereti ki rándulások alkalmával —, amelyek negatív jegyekben is megnyilvánulnak és egész sor hiányosságra mutatnak rá, nagyfokú bizonytalanságról, fogalmi zavarokról, hézagos irodalmi, irodalomelmé leti és történelemismeretről, nem a lényegnek, hanem a kevésbé lényeges vagy lényegtelen dolgoknak (lexikális adatoknak, életrajzi vonatkozásoknak) a prefe rálásáról, elsődlegessé emeléséről árul kodnak; korok, emberek, események keverednek, kerülnek egymással sosem volt kapcsolatba. Maradva még az imént említett (pozitív és negatív előjelű) változásoknál: az egyik osztályban többféle változatban helyezték Fábryt a huszadik századba, többen leírták, hogy műveit megsemmisítették, az ifjúság számára is írt könyveket, Közép-Szlovákiában született, és hogy évenként megrendezik a Fábry-napokat; a másik osztályban jó néhányon leírták, hogy Zselizen született, élt és ott is halt meg, a címek közül itt a Harmadvirágzás és Európa elrablása fordult elő gyakran, és ismert müve még a Stószról jövet; a harmadik osztályban csaknem valamennyi Fábry-mű címét fölsorolták, sokan tudták, hogy az ö cikkével indult az Oj Szó első száma, hogy öreg korára egyedül maradt és a szomszéd család gondozta, hogy börtönben is volt, hogy háza ma múzeum, hogy szoros kapcsolatot tartott fenn magyarországi és erdélyi írókkal, sokat tett a szlovákiai magyarságért és anyanyelvűnkért; a negyedikben csak elvétve emlegettek föl Fábry-műveket, elsősorban -A béke igazát, szólnak az Irodalmi Szemléről, és néhány általánosságon kívül még azon töprengenek, miért nem tudnak többet Fábryról; a következő osztály jó néhány dolgozatában irodalomalapítóként szerepel Fábry, 1963-ban jelent meg a Harmadvirágzás című könyve, az Ady igazával nem készült el, nem fejezte be, ezt a művét csak szerette volna megírni, ő a stószi remete, és ugyancsak több dolgozatban szerepel a Vigyázó szemmel; a hatodik fölkeresett osztály számos dolgozatában ilyen és hasonló mondat szerepel: Fábry jobban beszélte a németet, mint a magyart, német származású, részt vett továbbá a háborúban, betegségről és természetről ír verseket, tevékenysége összeforrott a párt tevékenységével, riportkönyvet írt Kárpátaljáról, és kezdetben nehézkesen ír magyarul. Nem volt osztály, amelyben többen is ne írták volna le, hogy Fábry költő is, vagy csak költő, sőt, jeles költő, de olyan sem, amelyben ne emelték volna ki antifasizmusát, békevédő szerepét, a vox humana hangját.

Ha egyenként nézzük a 160 dolgozatot, a példásak, a többnyire helyes megállapításokat, pontos ismereteket tartalmazók mellett, egész sor meglepő — és mint már jeleztem — irodalom- és történelemoktatásunkra nem éppen kedvező fényt vető közléssel — jelenséggel — találkozunk, amelyek ugyanakkor elgondoikoz tatók és nem minden tanulság nélkül va lók. Es ez még akkor is így van, ha Fábry nem könnyű a szóban forgó korosztály legjobbjai számára sem. De könnyebbé tehető. Mielőtt a dolgozatokból közzéten- nék néhányat, álljon itt Fábry, ahogy a diákok határozták meg öt, és nem pusztán az érdekesség kedvéért egyik-másik művének „címe . (Minden szöveget az eredeti helyesírásban másolok ide.) „Fábry Zoltán az antifasiszta irodalomnak a megteremtője“, „a csehszlovák magyar irodalom kimagasló alakja“, „a csehszlovákiai magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Antifasiszta író“, „antifasiszta költő és író volt“, „író és kritikus volt, jelentősen hozzájárult a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődéséhez“, „a csehszlovákiai magyarság úttörője“, „Fábry Zoltán volt az első csehszlovákiai magyar költő-író“, „a csehszlovákiai magyar líra egyik nagy egyénisége volt“, „írt regényt, novellát, verset“, „szlovákiai magyar író volt. Regényíró és műfordító volt. Skalicán született a XX. sz.-ban“, „magyar

származású író“, „író volt, verseket, cikkeket és regényeket is írt. Regényei közül ismert »A vádlott megszólal, Hidak és árkok«“, „Mindenekelőtt: szlovákiai magyar író“, „Én szerintem Fábry egy ideális író volt. Egyaránt ért cikkeket és regényeket“, „a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar irodalom legjelentősebb alakja“, „legkimagaslóbb prózai egyénisé ge. Szocialista író, irodalom kritikus. Első novellája a Bot és az Éhség legendája. A »nyolcak antológiájához« írta az egyik legjelentősebb 'kritikai művét a Rés poetica — címűt“, „egy szlovákiai magyar író volt“. A dolgozatokban valamennyi Fábry-könyv címe szerepel, de ilyenképpen is némelyik: Kór parancs, Kor- barancs, Orparancs, Az Ady igaza, Stószi Délelőtt, Európa Elrablása, Gondolat igaza, béke igaza, Vigyázó szemek, Gon dolatok igaza, Virágzó szemmel, Gondolái igaza és béke igaza. Európa igaza.

Es most következzenek a válaszok, tel jes egészükben. Igyekeztem olyanokat ki választani, amelyek mint a 160 erényét és gyengéjét, hibáját fölvonultatják. A A kérdés, ismétlen, úgy hangzott: Ki volt Fábry Zoltán?

„Csehszlovákiai magyar irodalom kiemelkedő egyénisége. Első művét 1955-ben írta címe »Fáklyában«. Szép versei több ízben jelennek meg a »VasárnapiJŰj Sző« ban“.

„Amellett, hogy a csehszlovákiai magyar irodalom legkiemelkedőbb képviselője, eurőpa szerte elismert antifasiszta író, aki kiállít az igazság a béke megőrzése mellett. Több nyelven írt, szlovákul, természetesen magyarúl és németül, mivel Stósz környékén sok német (itt egy el olvashatatlan szó zárójelben a szerző megj.) él, a Fábri családban is elfogadott nyelv volt a német. A legnehezebb idők ben, föl merte emelni szavát a fasizmus, az embertelenség ellen. Szerény ember volt. írói munkássága kezdetén anyagi gondjai voltak, hisz családját ő tartotta el, pedig ő is tüdőbeteg volt. Mikor már mint befutott író lett és megélhetése biztosított volt, sem törekedett gazdagságra, többre. Életének nagy részét Stószon élte le. Szerette és tisztelte Adyt. Sok tanul mányt írt Adyról. Pl: Ady Igaza c.. Müveit nemcsak a csehszlovákiai magya rok ismerték, hanem több országban is lefordították. Sóik könyve jelent meg a Szovjetunióba is. Pontosan nem tudom, hiba, de 1974-ben halt meg.“

„Csehszlovákiai-magyar író volt. A XX. század egyik nagy egyénisége volt. Beszélt több -nyelven de legjobban magyarul. Nyelvápolóink közé tartozott.“

„Fábry Zoltán csehszlovákiai magyar író, költő volt. Emlékére rendezik a Fábry napokat. De műveiből nem maradt sok ránk, mert megsemmisítették.-Számunkra jelent meg egy irodalmi jellegű könyv, melyben pályafutását olvashatjuk. 1970- ben halit meg. XX. sz. egyik költője.“ „Fábry a háború után felkarolta a csehszlovákiai magyarságot, s nagyon sokat

tett értünk. A csehszlovákiai magyar irodalomban nagyon sokat tett a költőkért, írókért, hogy megjelenhessenek írásaik, s ezért szerkesztettek újságokat, melyei Fábrynak is köszönhetünk. Különben Fábry író volt, csehszlovákiai magyar író. Mivelhogy érdekel a csehszlovákiai magyar irodalom, én kölcsönkértem egy könyvet a Csehsz. magy, irodalomról. Azt szeretném itt megjegyezni, hogy nálunk egyáltalán nem foglalkoznak a diákok a csehszlovákiai magyar irodalommal. Pl. ha vannak előadások, senki, vagy csak nagyon kevesen mennek el, persze ha bál van, akkor 200—300 jegyet is eladnak, ha gondolok most a saját falunkra. A könyvtárunkban is elég kevés ilyen jellegű könyv van.“

„Fábry Zoltán magyar író volt. Legtöbb művét megsemmisítik. A nemesség üldözi. Mixáth, Fábry életéről könyvet írt. A 20 század írója Május végén van halálának 10. évfordulója“

„Fábry Zoltán magyar író volt. Sok művét meg filmesítették. Kossuth díjjas író, a XX. század egyik legnagyobb -írója. Csehszlovákiában élt. Megfilmesített müvei sok nagydíjjat nyertek, hazánkban is és külföldön is. Könyvét többször is kiadták és mindig nagy sikert ért el müveivel. Az így élt sorozatban megjelent az élete.“

„A csehszlovákiai magyar irodalom egyik legnagyobb, legjelentősebb egyénisége. 1897-ben született, témáit a szocializmus világából merítette, hatással volt rá a német és francia expresszionizmus »Mellékneve« »a stószi remete«, mert a 30-as övökben e város politikai életét irányította. Ismertek háborúellenes, szociális jellegű írásai, riportjai (Az éhség legendája). Jelentős müve »Ady igaza« című, melyben a Szovjetunió, és a munkásosztály felé orientálódott. Mivel szocialista beállítottságú volt, az első időszakban 9okaí szenvedett, de a szoc. győzelme után rehabilitálták. írásai jelentek meg a Korunk c. irodalmi folyóiratban. 1970- ben hunyt el. Mivel csak jövőre tanuljuk életrajzát, ismereteim meglehetősen hiányosak róla, de Jövőre ezt igyekszem bepótolni.“

„Közép-Szlovákiában született 1915-ben. Magyar nemzetiségű író. Egyetemet Pesten végzett. A háború alatt röplapok szerkesztésével foglalkozott. Több nyelven beszélt. 1970-ben halt meg.“

„Fábry Zoltán Stószon született, ezért úgyis emlegetik, mint a »stószi nagyapánk«. Fábry nagyon szerette a természetet. Itt érezte igazán jól magát. Néhány évvel ezelőtt ünnepeltük születésének 80. évfordulóját. Gyermekverseket is írt.“

„Az ötvenes években újjászülető magyar ) irodalom egyik kimagasló egyénisége. - Egész életművével harcolt a fasizmus, az elnyomás ellen. A csehszlovákiai magyar irodalom legnagyobb antifasiszta írója. Olyan korban élt, amelyben állandóan harcra, ellenállásra kényszerült. SzembeNem volt könnyű dolgom, amikor kisdiákként családi könyvespolcunkról azzal az erős elhatározással vettem le Fábry Zoltán A gondolat igaza és A béke Igaza című művét, hogy most pedig, lesz, ami lesz, de átrágom magam rajtuk. Akkoriban szinte válogatás nélkül elolvastam mindent, ami a kezembe került, nem értettem, ez a két könyv miért áll ellen oly makacsul gyermeki kíváncsiságomnak. Idővel aztán rájöttem: még nagyon keveset tudok abból, amit Fábry tollával megcélozott s amiről sajátos stílusában különleges elemző és összegző képességével véleményt és ítéletet mondott.

Néhány évvel később kirándulókkal Stószra jutottam. Az autóbusz a falut kikerülve a fürdőig vitt bennünket. A társaság szétszéledt, néhányan elindultunk a faluba. Az első helybéli megmutatta Fábry Zoltán házát. Szívszorongva kopogtattuk meg a hatalmas kaput. Ugyan mit fog szólni a „stószi remete“ — megláthatjuk, beszélhetünk vele? Béniről mozgás hallatszott, majd kis idő múlva kinyílt az ablak és az író barátságosan behívott bennünket. A sötét kapualj, a fényárban úszó ágas-bogas, bozontos udvar, a csengettyűs ajtóhoz vezet néhány lépcsőfok, majd az előszobából nyíló dolgozószoba könyvel, újsághalmazai, a airádás kályha, a mélyen ülő ablakok, a hatalmas fotelek, Ady mellszobra és Bartók Béla képe a falon adták meg a ház sajátos hangulatát. Az igazi hangulatot azonban magától Fábrytól kaptuk. Csöndes beszédével, tájékozottságával néhány perc alatt feloldotta azt a feszültséget, amit az ilyen első találkozás hoz magával. Már ekkor megfigyeltem, hogy fiatalok társaságában szinte újjászületik, vidámmá, gondtalanná válik. Talán ennek a felfedezésnek köszönhetem, hogy ezután is többször meglátogattam — leggyakrabban egyik író barátommal —, szinte mindennapos vendég lettem nála. Mégis sok idő telt el addig, amíg kicsomagoltam a fényképezőgépet és filmen igyekeztem megörökíteni egy-egy mosolyát, mozdulatát, arcának rezdüléseit. Nem zavarta őt a kamera,

nem pózolt, természetes maradt mindig, amit vagy csak ia leg- nagyobb színészek tudnak, vagy csak azok az emberek, akiknek nincs takargatni valójuk, akik nem akarnak másnak látszani, mint amilyenek, akik mindig az igazat az igazságot mondják és teszik. A kész képek láttán mindig megvldámo- dott, szinte gyermeki kíváncsisággal nézte az újabb és újabb felvételeket.

Nagyon szerette a fiatalokat. Ez a szeretet a gyakorlati segítségre Is kiterjedt. Amikor a kassai magyar fiatalok klubja, az Oj Nemzedék Ifjúsági Klub anyagi gondokkal küszködött, nemegyszer Fábry Zoltán segítette ki. Magára alig-alig költött, de amikor a fiatalokról volt . szó, nem sajnált semmi áldozatot. Mi valahogyan szerettük volna meghálálni ezt a gondoskodást. Ogy döntöttünk, hogy klubunkat róla nevezzük

el. Egy alkalmas pillanatban előálltunk a javaslattal. Nem gondoltuk, hogy majdnem megharagszik érte. „Ne akarjatok ti belőlem eleven emlékművet csinálni“ — mondotta. De mi újabb és újabb ostromot indítottunk és ő sokhónapos unszolásra végül is beadta a derekát. Beleegyezett, hogy megváltoztassuk klubunk nevét és ettől kezdve Fábry Klubnak hívjuk. Az első, 001-es sorszámú igazolványt ünnepélyes keretek között neki adtuk át. Küldöttségünk láttán nagyon meghatódott és még a ritkán látott konyakos üveg is előkerült.

Nemigen szeretett otthonról kimozdulni. Éveken át különféle intézmények, szervezetek, egyének ostromolták, de eredménytelenül. Író-olvasó találkozókra sem járt. A jég 1969 tavaszán tört meg, amikor egy évvel halála előtt a Fábry Klub szüntelen unszolására mégiscsal szét folá élőt olva szár ríte: a fa vott gyai szer váll kett nevi gün A sí köri mél előr múl dett zair S; akai vei gárí téne