Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-01 / 22. szám

STEINER GÁBOR NEVÉHEZ MÉLTÓAN Megbecsülik esz időseket, támogatják a fiatalokat Nemrég számoltunk be arról, hogy Komáromban {Komárno) leleplezték Steiner Gábor szobrát. A járásban egy nagy ipari vállalat — a hajógyár — és a Keszegjalvai jKameniőná) Egy­séges Földművesszövetkezet felvette a nagy forradalmár nevét. VARGA KÁLMÁNNAL, a földművesszövetkezet elnökével arról beszélgettünk, miért nevezték el a járási székhely nagy szü­löttjének nevéről a szövetkezetei, hogyan gazdálkodnak, mi­lyen eredményeket érnek el. Szó esett a politikai és kulturális munkáról, valamint a szövetkezet távlati terveiről. A 2600 hektár kiterjedésű földmüvesszövetkezet egyesítés kapcsán, jött lére. A keszeg- falvat, a violíni, a gadóci (Ha- dovee) és a megy ercsi (Calo- vec) efsz-ek tagjai 1972-ben ha­tározták el, hogy közösen gaz­dálkodnak. Az azóta eltelt évek e döntés helyességét igazolják. A 2300 hektáros szántóterületen tavaly és 1978-ban gabonafé­lékből 60 mázsás átlagos ter­méshozamot értek el. — Főként növény- és gyü­mölcstermesztéssel foglalko­zunk — mondotta az elnök —, de nagy állattenyésztési rész­legünk is van. Évente mintegy 60 vagon baromfihúst terme­lünk és ezzel járási viszonylat­ban felzárkóztunk a legjobbak közé. Főleg csirkéket és ka­csákat nevelünk. Egységes föld­művesszövetkezetünket vörös­hagyma-termesztésre szakosítot­tuk, de jó eredményeket érünk el az évelő takarmányok ter­mesztésében is. Arra a kérdésre: miért vet­ték fel Steiner Gábor nevét, Varga Kálmán így válaszolt: — 1975-ben történt. Arra gon­doltunk: egy nagy iparvállalat már viseli járásunkban a már­tírhalált halt kommunista har­cos nevét, de mezőgazdasági üzem még nem. Szövetkezetün­ket elég nagynak tartottuk ah­hoz, hogy mezőgazdasági vona­lon méltó társa legyen a név viselésében a hajógyárnak. Nem is szólva arról, hogy már évekkel előtte a Steiner Gábor Hajógyár patronátust vállalt földművesszövetkezetünk fe­lett. Nagyon örültünk, amikor engedélyt kaptunk a név felvé­telére. — Járásunkban lényegében bármelyik kiemelkedő eredmé­nyeket elérő munkahely felve­hetne Steiner Gábor nevét — mondotta ezzel kapcsolatban Szabó Imre elvtárs, a komáro­mi járási pártbizottság titkára. — Alig van ugyanis olyan falu, vagy a nagy forradalmár életé­ben is már létezett munkahely, ahol ne járt volna. Steiner elv­társ foglalkozott a munkások gondjaival. Ha a keszegfalusiak nem harcoltak volna a név vise­lésének jogáért, kérték volna ezt sokan mások. Fejlődő szö­vetkezetről van szó, szép Stei- ner-emlékszobát rendeztek be, őrzik, tisztelik a haladó hagyo­mányokat, ezért méltóak váro­sunk nagy szülöttje nevének a viselésére. Pillantás a jövőbe A szövetkezet székhelye Ke- szegfalván van, tagjainak lét­száma 488. Külön dicséret Il­leti a nődolgozókat, akik a kertészetben, a százhektáros gyümölcsösben végeznek jó munkát, de megtalálhatók a fó­liasátrakban és a munkaigé­nyes zöldségtermesztésben is. — Nagy súlyt helyezünk a gépesítés további kiszélesítésére és 'az állattenyésztési részle­gen levő gazdasági épületek korszerűsítésére — mondotta Varga elvtárs. — Vásárolunk nagy teljesítményű traktorokat és más munkagépeket. Főleg rendnakókat, melyekkel meg- könnyítjük a nehéz fizikai mun­kát. Eddig is sokat tettek. A múlt évben készült el az 1450 férő­helyes ketreces sertésneveide és a fiatal szarvasmarhák ré­szére épített 500 férőhelyes Is­tálló. A jövő terveiben két to­vábbi olyan istálló felépítése szerepel, melyekben sertéseket tartanak majd. Átgondolt ter­vet dolgoztak ki a tagok szak­mai tudásának bővítésére. Je­lenleg hat mérnök és jelentős számú szakközépiskolát, szak­tanintézetet végzett tag dolgo­zik a Keszegfalvai Efsz-ben. Többek között ezzel is magya­rázható, hogy az egyesülés óta 25 százalékkal nőtt a gabona­félék terméshozama. Szociális berendezések Elsőként az öltözőkkel, tisz­tálkodással, étkeztetéssel kap­csolatos problémákat oldották meg. A szövetkezetnek ma már nincs olyan részlege — bele­értve a telepeiket is —, melyek­ben az állatgondozók ne talál­nák meg azt a komfortot, mely évekkel ezelőtt csak a korszerű ipari üzemekre volt jellemző. Az elnök ehhez még hozzáteszi: — Üzemi étkezdét építettünk Gadócon. Itt naponta 100—130 ebédet adunk ki. Földműves- szöveíkezetünknek két autóbu­sza van és ezekkel szállítjuk a dolgozókat munkába és haza. Az autóbuszok nemcsak Víolin- ba, Gadőcra és Megyercsre mennek, hanem Gútára is, ahonnan többen dolgoznak ná­lunk. Megoldottuk a tagok gyermekeinek az óvodába szál­lítását is. Igen szép és tiszteletre mél­tó az, amit az elnök az idős nyugdíjas tagokról való gon­doskodásról mondott. Kedvez­ményes áron kapnak ebédet, vagy ha üzemi konyhától tá­volabb laknak, jegyet ad nekik a szövetkezet, melyet a ven­déglőben beválthatnak. — Minden évben nyugdíjas­napot rendezünk — mondotta Varga Kálmán. — Karácsony és Űjév között Gadócon találko­zunk az idős tagokkal. Ismer­tetjük eredményeinket, meghall­gatjuk javaslataikat, észrevéte­leiket, majd kultúrműsor kere­tében együtt szórakozunk. Az idős emberek tájékoztatják a fiatalokat, milyen nehéz fizikai munkát végeztek régen, s hogy látástól vakulásig kellett dol­gozniuk. Ennek a haszna főleg abban van, hogy a fiatalok job­ban megbecsülik azokat a nagyszerű vívmányokat, me­lyekben szocialista társadal­munk részesíti a földművese­ket. A szövetkezettől kapott ked­vezményeket meghálálják az idős emberek. Akiknek az élet­kora és az egészségi állapota megengedi, csúcsmunkát vállal­nak. Cserében az efsz-től ked­vezményes áron kapnak gabo­nát és az efsz az arra rászo­rulókat nyugdíjkiegészítésben részesíti. Ez az összeg eléri havonta a 300 koronát. Jól dolgoznak a fiatalok A Keszegfalvai Egységes Földművesszövetkezet vezetősé­ge nagy gondot fordít a tag­ság fiatalítására. Tavaly 25 fiatal vállalt munkát az efsz- ben és — ami 'örvendetes — mindössze ketten távoztak, de ők is komoly családi okok miatt. Minden munkaszakaszon megtalálhatjuk őket, legtöbben azonban az állattenyésztési és a gépesítési részlegen, vala­mint a központi javítóműhely­ben dolgoznak. A szövetkezet vezetősége az Ifjúsági szerve­zet munkájának fellendítésére törekszik. — E téren még sokat kell tennünk — mondotta az elnök. — Nem sajnáljuk az időt és fáradságot, mert nagy szüksé­günk van a fiatalokra. Az a célunk, hogy megtalálják mind­azt szövetkezetünkben, amit eddig csak a város tudott adni nekik. Hozzá lehet igazítani az órát Mielőtt megismertem a szö­vetkezet elnökét, kaptam róla egy információt. Rendszerető, pontos ember. Valóiban az. Ezekre a jó tulajdonságokra szüksége is van annak, akt egy ilyen nagy gazdaságot jól akar vezetni. — Reggel hatkor már az iro­dában vagyok. Olyan ponto­san, hogy hozzám lehet igazí­tani az órát — mondja moso­lyogva. Hogy a nap folyamán hány kilométert utazik a szolgálati kocsikkal, hány munkahelyet látogat meg, mi mindent in­téz, nehéz lenne pontosan fel­jegyezni. De nem dolgozik hiá­ba, mert a tagság hathatós hozzájárulásával a szövetkezet eredményei évről évre javul­nak. Méltóak annak a nagy­szerű embernek a munkájához, életművéhez, akinek a nevét viselik. KOMLÖSI LAJOS Ondrej Zilinsky jó minőségű takarmányt szállít a tehenek elé IPARFEJLESZTÉS - NEMZETKÖZI Iparfejlesztési politikánkban mindig is meghatározó szerepe volt a szocialis­ta közösség országaival, elsősorban pe­dig a Szovjetunióval való együttműkö­désnek. Népgazdaságunk számára a nem­zetközi munkamegosztásba való bekap­csolódás elmélyítése alapvető követel­mény. Az SZSZK Iparügyi Minisztériu­mának műszaki-gazdasági politikája teljes mértékben figyelembe veszi eze­ket a tényezőket, így a reszort a kö­vetkező alapelvekből indul ki: 1. A tudományos-műszaki fejlődés erőteljesen befolyásolja a meglevő ter­melőeszközök hasznosítását, és lehető­vé teszi a társadalmi munkatermelé­kenység dinamikus fejlesztését. 2. A tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek gyakorlati hasznosítá­sával emelkedik a termékek műszaki színvonala, javul a minősége. Ez mind a belső piaci ellátásra, mind az export­ra kedvezően hat, és jobbá válik az anyag- és energiafelhasználás. Az ága­zat viszonyai között konkrétan a kő­olaj teljesebb vegyi felhasználásáról, a fajlagos energiafogyasztás csökkentésé­ről, textil- és bőripari anyagok megta hárításáról, a hazai faanyag komplex hasznosításáról van szó. 3. A nemzetközi munkamegosztásban a tudományos-műszaki fejlődés ered ményeként növekszik a KGST tagorszá gok teljesítőképessége. Kutatóintéze teink számos fontos kérdés megoldásá­ba kapcsolódtak be, és jelentős ered ményeket érnek el pl. az új vegyipari, cellulóz- és papíripari, illetve faipari technológiák kidolgozásában. A fejlesz tés meggyorsításában fontos szerepet játszanak a komplex programok és az állami célprogramok. A FŰ LÁNCSZEM: A BERUHÁZÁSOK Az SZSZK Iparügyii Minisztériumának hatáskörébe tartozó ágazatok a terme­lés növelését főképp újonnan épített kapacitással biztosítják, így teljesen nyilvánvaló, hogy a beruházások meg­gyorsítása, a részlegek és gyárak terv­szerű üzembe helyezése rendkívül fon­tos feladat. Mint mindenütt, itt is jelentős gon­dot okoz az előkészítés és a tervezés lassúsága, a költségvetés áremelkedé­sek következtében való túllépése, a technológiái berendezések hiánya és az építőipari kapacitáshiány. E tényezők miatt csökken a fejlesztés hatékonysá­ga, késik az átadás, majd a tervezett paraméterek elérése. Noha a fogyatékosságok gondot okoznak, a fejlesztésben jelentős ered ményeket is elért ia reszort. A humen- néi Chemlonban és a senicai Szlovák Selyemgyárban korszerű műszálgyártó részleget adtak át. Ezekben mind az át adási batáridők, mind a paraméterek tervszerűen alakultak. A petrolkémia, a műtrágyagyártás, a gumiipar és a mű­anyagipar fejlesztésében is jó eredmé­nyeket értünk el számos vonatkozás­ban, és jól halad a Ruüomberoki Cellu­lóz- és Papíripari Kombinát építése. Az utóbbi építkezésen megtartják az ütemtervet, így valószínű, hogy a vég­eredmény is kedvező lesz. Az utóbbi időben általánosan javult a helyzet az összes kiemelt építkezésen. A technológia helyes megválasztása alapvetően befolyásolja a várható haté­konyságot. Várható, hogy a beruházá­sok ütemének mérséklésével csökken­teni tudjuk a befejezetlen építkezések számát és az átlagos építési időtarta­mot. KORSZERŰ TECHNOLÓGIÁVAL Nem lennénk jó gazdái ennek az or­szágnak, ha az új gyárak falai közé ré­gi technológiai berendezéseket helyez­nénk. Mindenütt — elsősorban pedig a vegyiparban — a kor technikájának legújabb vívmányait érvényesítjük a gyakorlatban. Jellemző, hogy a 6. öt­éves tervidőszakban a korszerű techno­lógia 40 százalékát saját erőnkkel fej- leszlettük ki. Ennek jó bizonyítéka a Bratis'aval Dimitrov Vegyiművekben üzembe helyezett polipropilénszál-ter- me ő részleg. A polimergyártásban, a növényvédőszer-kutatásban és -terme­lésben és a műanyagfelhasználásban is jó eredményeket értünk el. A kutatá­soknak és a fejlesztési munkálatoknak köszönhetően megkezdhettük számos antikorróziós-anyag, növényvédőszer, rugalmas PVC-termék és más műanyag­fajta gyártását. A kőolajfeldolgozásban is több új technológiai eljárást honosí­tottunk még, így a kőolaj minden szár­mazékát hasznosítani tudjuk. Ügy ter­vezzük, hogy a 7. ötéves tervidőszakban az új akciók 60 százalékát hazai fej­lesztéssel és kutatással valósítjuk meg az említett ágazatban. A vegyipar fő­leg a közszükségleti cikkek fejlesztésé­re fordít nagy gondot (műszál, kaucsuk. műanyag, műszaki segédanyagok stb.) A kutatási eredmények hasznosítását gyakran nehezíti, hogy hiányoznak a teljes gépsorok, illetve hogy egyes gé­peket aránytalanul magas összegért vagyunk kénytelenek importálni. A minisztérium a faipar fejlesztésé­re is nagy gondot fordít, mert az ága­zatnak mind a belső szükségletek ki­elégítésében, mind az export fejleszté­sében nagy szerepe van. Az utóbbi idő­szakban itöbb faipari kombinátot, szá­mos 'korszerű alapanyag-feldolgozó üzemet és bútorgyárat építettünk. Gyakran tapasztalhatjuk azonban, hogy az elégtelen anyagi-műszaki bázis gá­tolja a fejlődést. Itt is nagyobb szere­pet kell kapnia az új technológiának, az összes nagy termelékenységű folya­matnak. Kedvezőtlenül hat, hogy a fa­ipari fejlesztés több ágazat között osz­lik meg, és ez ellentétben van a prog­resszív fejlesztésszervezés alapkövetel­ményeivel. A fejlesztés végrehajtási fá­zisa túlságosan hosszúra nyúlik. Magá­ban a termelésben jobban össze kelle­ne hangolni az importgépek kapacitá­sát a többi berendezés teljesítményé­vel, illetve a gyártáselőikészítéssel és a többi termelési tényezővel. A Praveneci Bútorgyárban hazai fej­lesztésű programozható technológiát al­kalmaznak, a bkalicai Grafobal üzem­ben pedig imár a lézertechnikát is al­kalmazni kezdték. A követelmények na­gyok, így optimális megoldást csak a szakosítás és a megfelelően összehan­golt együttműködés keretében várha­tunk. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL A minisztérium irányítása alá tartozó ágazatok további dinamikus fejlesztése elképzelhetetlen nemzetközi együttmű­ködés nélkül. Itt főleg a KGST-tagor- szágokkal és elsősorban a Szovjetunió­val való együttműködésre gondolunk, mert hosszú távon csak így tudjuk biz­tosítani a szükséges energiahordozókat és a nyersanyagot. Persze, az ágazatok 1980. VI 1 ÚJ SZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom