Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-25 / 21. szám
NEM FÉLÜNK AZ ÚJTÓL Stefan Miklós a Munka Érdemrend kitüntetettje Két fiú meg egy lány született Stefán Gyula, volt bodrogszerdahelyi vasúti váltókezelő családjában. Az idősebbik fiú, Andor, édesapja nyomdokaiban haladt, a vasutaspályát választotta, húga is vasutas férjet választott magának. Miklós, a fiatalabbik Stefán fiú már középiskolás korában a közgazdasági kérdések iránt érdeklődött. Érettségi után könyvelőként dolgozott, előbb Szepslben (Moldava nad Bod- vou) a volt járási nemzeti bizottságon, 1950-től a Tornai (Turfía nad Bodvou) Állami Gazdaságban, majd a király helmed (Král. Chlmec), később a Slovenské Nővé Mesto-i Állami Gazdaságban. 1965-ben nevezték ki a Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom) megalakult állami gazdaság igazgatójává. Szerencsés választás, amikor egy ilyen intézmény élére a közgazdasági kérdésekben jártas, a szocialista mezőgazdaság fejlesztése terén tapasztalt szakember kerül. Az élet, az ő esetében is ezt igazolja. Stefán Miklós mérnök ugyanis tapasztalatainak, szakmaszeretetének, a falu, a mezőgazdaság iránti őszinte vonzalmának köszönheti, hogy a rossz gazdasági eredményeket elérő efsz- ekből alakult állami gazdaság ma helyes irányban fejlődik. Közben arra is talált időt, hogy képezze magát s 1969-ben befejezhesse főiskolai tanulmányait. Ugyanabban az évben beválasztották Stefán elvtársat az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának Elnökségébe, majd 1971-ben az SZLKP KB tagja lett. ízig-vérig a szocialista mezőgazdaság elkötelezettje, a megalkuvást nem tűrő céltudatos munka híva Az utóbbi két évtized alatt aligha volt a kerületben olyan, a mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozó tanácskozás, melyen nem vett volna részt. Legtöbb (Berenhaut felvétele) esetben megalapozott észrevételeit, javaslatait is tolmácsolta felszólalásaiban. Megkülönböztetett figyelemmel követi a kelet-szlovákiai síkság vízgazdálkodását, a talajjavítási munkálatokat. Eredményes munkásságát legkézzelfoghatóbban az igazgatása alatt működő állami gazdaság sikerei bizonyítják. A kezdeti nehézségek ugyan itt sem maradtak el, de a derűlátás is otthonra talált. Pedig nem sok jót jósoltak nekünk kezdetben a kételkedők — emlékezett Stefán elvtárs. — A bizonyító eredmények hatására — alig egy év eltelte után — abbamaradt „a vészharang kongatása“. Mind a termelő munka, mind a szervezés terén bizonyos előrehaladást értünk el. Már az első esztendőben is, amikor például a kalászosok átlaghozama hektáronként 2,2 tonna körül mozgott s tehenenként 1800 liter tejet fejtünk. Ez ma már mind a múlté. Hozzáláttunk az egyes gazdasági részlegek szakosításához s ennek alapján határoztuk meg azok termelési ágazatait. Ez a lépés nagyon helyesnek bizonyult, amit legjobban a később elért eredmények igazolnak. Míg 1971-ben 3,9 tonna volt a kalászosok hektárhozama, 1975-ben — amikor a gazdaság megkapta az „Építésben szerzett érdemeket“ állami kitüntetést — már közel 4,9 tonna. 1968-ban a gazdaságban megközelítették a 3000 literes fejési átlagot. Közben a kelet-szlovákiai kerületben elsőként ez a gazdaság nyerte el a Csehszlovák—Szovjét Barátság Állami Gazdasága megtisztelő címet a gazdasági eredmények elismerése, a szovjet tapasztalatok sikeres népszerűsítése, érvényesítése fejében. — A szovjet ' mezőgazdasági szakemberek tapasztalatait nagyon szívesen alkalmazzuk a gyakorlatban, mert érdemes — jelentette ki Stefán elv- társ. — Tőlük tanultuk meg a legfontosabbat: nem kell félni attól, ami új, haladó. 1966 óta közvetlen baráti kapcsolatot tartunk fenn a kárpát- ukrajnai terület beregovól járásában lévő Gáti Fajnemesítő Szovhoz dolgozóival. Az ö tapasztalataik érvényesítésével láttunk hozzá olyan korszerű tejgazdaság létesítéséhez, ahol ma már gyakorlatilag megoldott a tej iparszerű termelése. Ez a tejgazdaság ma nemcsak a terebesi (Trebiäov) járás, hanem az egész kelet-szlovákiai kerület legjobb tejtermelő üzemei közé tartozik. Tavaly például a tervezett 2,9 millió literen felül még 240 ezer liter tejet juttattak piacra. Jelenleg naponta több mint 10 ezer liter tejet adnak el. Stefán elvtárs szavai szerint a jövőben is a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés lesz gazdaságuk fő termelési ágazata. Már 1982-ben szeretnék elérni, hogy hektáronként 84 darab jól tejelő tehénnel rendelkezzenek. Az emberről való gondoskodás kezdettől fogva az elsőrendű feladatok között szerepel ebben a gazdaságban. Éppen az igazgató. Stefán elvtárs kezdeményezésére, jelentős figyelmet fordítanak a dolgozók megfelelő élet-, és munkakörnyezetének megteremtésére. A gazdasági udvarokon beton- és aszfaltutak épültek, az istállókba bevezették a központi fűtést, biztosították a megfelelő szellőztetést. Minden telepen fürdő- és pihenőszobákat létesítettek. A hajdan sáros gazdasági udvarokon rendezett parkok, virágok díszlenek. — Gazdaságunk dolgozói számára hatvan korszerű lakást építettünk s továbbiak felépítését tervezzük — közölte Stefán elvtárs. — Közös beruházással Zemplén és Bodrögszerdahely községben óvodát építettünk, s befejezés előtt áll hatvanszemélyes óvodánk és harmincszemélyes bölcsődénk építése is. Az idén kezdtük el a Hatfa üdülőközpontban pionírtáborunk épí tését. Az igazgató mindenről legapróbb részletekig tud, ami a gazdaságban történik. De nem jelentések, hanem személyes észrevételei alapján. Mert nem az irodában ül, hanem kint jár az emberek között. Azt vallja, a vezetők és a dolgozók szoros, állandó kapcsolata nélkül nem születhetnek jó eredmények. Amikor azt kérdeztük Stefán Miklós elvtárstól, hogyan képes mint politikai tisztségviselő, igazgató s nem utolsósorban, mint családfő eleget tenni a követelményeknek, röviden csak ennyit mondott: „Nem könnyen, de nagyon szívesen ...“ KULIK GELLERT IBM. V. 25. GYŐGYlTÓ FENYVESEK KÖZÖTT Stósz (Stos) fenyvesekkel körülvett völgy ölén fekvő, mindössze kilencszáz lakost számláló kisközség. Neve óhatatlanul összeforrott Fábry Zoltánéval, a külföldön is jó hírnévnek örvendő SANDRIK késgyár- ral, s a település fölött 4—5 kilométerre elterülő gyönyörű fekvésű gyógyfürdővel. Patinás házai, zöldben izzó fenyvesei s nem utolsó sorban kitűnő levegője vonzza a bel- és külföldi turistákat. Ezt jól tudják a község vezetői is, mindent megtesznek a község fejlesztéséért, hogy az idegenek jól érezzék itt magukat s szép emlékekkel, elégedetten térjenek haza. A falu dimbes-bombos utcáit járva mindenütt rend, tisztaság fogad. A fejlődés talán lassú, de szemmel látható. Érezni, hogy a község gazdái minden lehetőséget kihasználnak a fejlesztésre. A Fábry-háznál azonban szomorúság fog el. A nemrégen restaurált ház alsó részén falitérkép nagyságban hiányzik a vakolat. Az ablakok rámái megkoptak, az üvegeken ujjnyi vastagságon ül a por. A kapu zárva van. Ha arra gondolok, hogy május végén lesz Fábry Zoltán halálának tizedik évfordulója, meg kell állapítanom, hogy jobban ide kellene figyelnünk mindnyájunknak, legalább most, az évforduló közeledtével. A község lakói szeretettel ápolják Fábry emlékét, pedig ők csak az embert ismerték, műveit nemigen, hiszen kevesen beszélnek itt magyarul. Anton Imllngtől, a helyi nemzeti bizottság elnökétől érdeklődöm a fürdővárosok szocialista versenyének eredményeiről. — Az elmúlt esztendőben — mondja Imling elvtárs — jó eredményeket értünk el a faluszépítésben s a fürdő fejlesztésében. Ezekért az eredményekért elismerő oklevelet és negyvenezer korona jutalmat kaptunk. A pénzt községünk további fejlesztésére fordítjuk, tervünk és feladatunk van bőven. A választási program keretén belül a.legnagyobb beruházásunk az egészségügyi központi építése volt. Az épületben általános orvosi, nőgyógyászati, gyermekorvosi rendelő és fogászat van. Most már csak az orvosokat várjuk. Portalanítottuk az utakat, járdákat építettünk. A község lakosai a gyógyfürdő dolgozóival közösen két sportpályát építettek a fürdő területén. Nagy gondot fordítunk a hegyi park szépítésére, gondozására. Több pihenőhelyet létesítettünk a parkban, figyelembe véve, hogy ez nemcsak a pihenést, hanem a gyógykezelést is szolgálja. A fürdőinek 120 dolgozója van. Nagy részűik a faluban él. Ezek a dolgozók a lakások és a szanatóriumi épületek karbantartásánál 9739 órát dolgoztak társadalmi munkában. A falu és a fürdő szépítésén összesen 80 332 órát dolgoztunk, lami pénzben kifejezve több mint másfél millió koronát tesz ki. — A községfejlesztésen kívül szép eredményeiket érnek el a Nemzeti Front tömegszervezetei a kultúra terén is. Sok évtizedes hagyományokkal rendelkezik a fúvószenekar, amelyet Peter Hartman vezet. Jelenleg ötven tagja van. Tagjai között minden korosztályt megtalálunk. Újjászerveztük az énekkart is, mely minden ünnepélyen nagy sikerrel szerepel — mondja az elnök. — Az agitációs-propagációs munkában Is jók az eredményeink. Feladatunk azonban bőven van. A legfontosabb egy új bevásárló központ létesítése. Új művelődési ház építését is tervbe vettük, a mostani már nagyon régi. A zenekar és az énekkar is csak a mozihelyiségben próbálhat. A volt gyártulajdonos villájában gyermekotthont létesítettünk. Ennek bővítését is megkezdtük, egy új emeletes szárny épül. Mindent elkövetünk, ,hogy a negyven árva vagy elhagyott apróság valóban jól érezze magát, s szeretettel, gondoskodással próbáljuk meg pótolni az otthon, a család melegét. A hegyekkel, fenyvesekkel védett, gyógyító klímá- jú gyógyfürdőben évente 800, légzési zavarokban szenvedő gyéreiket s ennél több felnőttet kezelnek. A felnőtt páciensek nagy része bányász. Kezelésük rehabilitációs jellegű, célja egészségük védelme, munkaképességük megőrzése. A szanatórium és a község vezetősége új terveket készít a környezet még szebbé tételére, a gyógykezelés eredményeinek fokozására. Megkezdték az előkészületeket az 1981-es jubileumi esztendő, a fürdő megalapításának századik évfordulója méltó megünneplésére. A község és a szanatórium dolgozóinak összefogása szebbé varázsolja és óvja a gyógyító természetet, legdrágább kincsünk, egészségünk védelmének érdekében. FECSÖ PÁL A Fábry-ház (A szerző felvétele)
