Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-11 / 19. szám
IFolytatás az 1. oldalról) már új köntösben fogadhatja az ünneplő közönsé get. Itt jegyezzük meg, hogy a felszabadulás óta Prágában száznál több jelentős műemléképületet és egész épületkomplexumokat újítottak fel. A müem lékvédelem eredményei nemzetközi viszonylatban is tiszteletet 'ébresztenek. Prága történelmi magva — az Öváros, a Kdsoldel, Petiin, a Várnegyed és a prágai Vár — Európa egyik legnagyobb védett városi rezervátuma, területén mérhetetlen értékű történelmi és kulturális örökség összpontosul. Csakis a felszabadult nép, a szocialista társadalmi rendszer teremthette meg a feltételeket e műemlékváros kincseinek megmentésére és közkinccsé tételéhez. Prága műemilékei élnek, az embert szolgálják! A főváros fejlesztésében nagyon fontos kérdés a lakásépítés. A OSKP XV. ikongresszusa 58 ezer új lakás felépítését irányozta elő a hatodik ötéves tervidőszakban Prágában. Ahhoz, hogy ez az irányszám valósággá váljon, az eddigieknél még nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség az építővállalatok részéről, hiszen országos viszonylatban Prágára esik a lakás kérvényezők húsz százaléka. A CSSZSZK fővárosa jelentős sikereket ért el az egészségügy terén is. A prágaiak egészségügyi ellátását 13 kórház és szülészeti klinika, 31 rendelőintézet, 32 körzeti rendelő biztosítja. Az utóbbi években újabb egészségügyi létesítmények épültek. Oj gyermiekkórházat adtak át Mólóiban, a Bulovkán ortopéd-klinikát, Krőben egy anya- és gyermekvédelmi intézetet, stb. A város növekedésével együtt fejlődik Prága isko lahálózata is. 1978-ban Prágában 362 óvoda, 218 ki lencéves alapiskola, 23 gimnázium 'és esti tagozatú középiskola, 40 szaiktanln'tézet és tíz felsőoktatási intézmény készítette fel az ifjúságot jövő hivatására. A különféle iskolatípusok száma évről évre növek szik, elsősorban az új lakótelepeken. Ebben az ötéves tervidőszakban ötven új óvoda, 32 kilencéves alapiskola felépítését tervezik. Az egyetemi és főiskolai hallgatók számára új kollégiumok épülnek, összesen 4000 férőhellyel. Prágában összpontosul Csehszlovákia, illetve a Cseh Szocialista Köztársaság kulturális élete. A főváros 19 állandó színházában 21 társulat működik — ezek 1978-ban 5777 előadást tartottak. Tervszerűen folyik a prágai színházak felújítása: 1990-ben már minden prágai színház korszerű, felújított környezetben látja vendégül a közönséget. Prága fejlesztésének kérdése nemcsak a prágaiak ügye. Hiszen ez a város az ország legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális központja, a legfelsőbb törvényhozó testület, a Szövetségi Gyűlés, a köz- társasági elnök, a szövetségi kormány, országos hatáskörű hivatalok és intézmények, a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi és tömegszervezetek csúcsszerveinek, a Cseh Nemzeti Tanács és a Cseh Szocialista Köztársaság kormányának és számos nemzetközi szervezetnek a székhelye. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártja Prága fejlesztését országos feladatnák nyilvánította. A oél az, hogy fővárosunk igazi szocialista imintavárossá fejlődjön. A soron levő, hetedik ötéves tervben Prágában különösen előtérbe kerül a szállodai kapacitások bővítése. A tervekben nagy gondot fordítanak továbbra is a szociális otthonok és nyugdíjasházak hálózatának fejlesztésére, mivel Prága lakosságának 24 százaléka nyugdíjkorhatáron felüli. Erre az ötéves tervre esik többek közt az Óvárosi Tanácsházának teljes felújítása, la 7. városkerülieti bizottság székházának, számos középfokú oktatási intézmény és szaktanin tézet felépítése, pihenő- és zöldövezetek létesítése stb. A májusi napokban egyedi, sajátos hangulat uralkodik a Moldva parti fővárosban. Turisták ezrei ró ják az utcákat, csodálják a letűnt korok emlékeit, a régi városrészek regényes utcáit. A hangverseny- termeket a Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztivál koncertjei töltik meg csodálatos muzsikával, a parkokat orgonaillat és madárének tölti be. De ezekben a napokban a prágaiak, s velük együtt az egész ország népe elsősorban 1945 májusára emlékezik, amikor a hősi Szovjet Hadsereg megmentette Prágát a pusztulástól. Ezekre a napokra mindig hálával gondolnak'a prágaiak, hiszen ekkor teljesedett be Csehszlovákia népeinek leghőbb vágya: a szabadság. Ekkor köszöntött be életünkbe a béke. Prága utcáin, a házak falain emléktáblák százai tanúsítják, hogy ezért a szabadságért sokan az életüket áldozták fel — pár nappal a felszabadulás előtt. Az emléktáblák előtt ezekben a napokban piros nyakkendös pionírok állnak díszőrséget. A hála virágcsokrai borítják el a hősiesen harcoló szovjet katonák emlékműveit, a temetőkben síremlékeit. A lüktető élet, a békés alkotómunka hétköznapjai, egész szocialista jelenünk szorosan kötődik ezekhez a napokhoz, s elsősorban a felszabadító szovjet katonák és az antifasiszta küzdelem résztvevőinek soha nem múló emlékéhez. SOMOGYI MÁTYÁS Oj prágai lakónegyed (Stanislav Tereba felvétele) Szocialista jelenünkért küzdöttek 1980. V. 11. Ezernégyszáztizennyolc napig tartott a Nagy Honvédő Háború, amelyben vereséget szenvedett a hitleri Németország hadserege, politikai rendszere és fasiszta ideológiája. A harcok fő terhe, a sök nélkülözés, szenvedés a szovjet népre hárult. Hazája és az elnyomott nemzetek szabadságáért 20 millió katonát áldozott, de megvédte a Nagy Október vívmányait és megteremtette a 'feltételeket ahhoz, hogy Vlagyimir Iljics Lenin forradalmi eszméi Közép- Európa és Ázsia más országaiban is győzzenek. A szovjet katonák internacionalista kötelességüket teljesítve 11 európai államot szabadítottak fel, ösz- szesen mintegy 100 millió lakossal. Csehszlovákia felszabad!dúsában több mint 1200 000 szovjet katona vett részt. Peter Danyilovics Budakovszkij, az Ordzsonikidze Katonai Iskola fiatal végzett hallgatója a háború első napjától részt vett a szocialista haza megvédésében. Egy rövid ideig Vorosilov- gradban egy harckocsiszakasz parancsnoka volt, majd 1939-ben a Komszomol Központi Bizottsága megbízta egy önkéntes ifjúsági zászlóalj szervezésével, amellyel 1939 novemberében a Ladoga tó északi partján folyó harcokban vett részt. A finn hadsereg legyőzése és a békeszerződés aláírása után Peter Da- nyilovics visszatért ezredéhez. — A felderítők parancsnoka lettem. Gyakran utaztam külföldre, napirenden voltak az összetűzések a dlverziós csoportokkal, amelyek megtámadták a raktárainkat és zavarták a lakosság békés életét. Ezredünk teljes harci készültségben volt, amikor a fasiszta Németország megtámadta a Szovjetuniót. Azonnal bekapcsolódtunk a harcokba. Hadosztályunk parancsnoka azzal a feladattal bízott meg, hogy 18 felderítővel együtt behatoljunk az ellenség hátországába. Két nap alatt 30 kilométert tettünk meg és foglyul ejtettünk egy német tisztet. A feladat teljesítéséért Lenín-rendet kaptam. Vinyica térségében a védelmi harcok során Peter Danyilovics Budakovszkij megsebesült, az ezred kórházában kezelték. Közben a íasiszták újabb csapatokat vetettek be és a védelmet sikerült áttörniük. (j. Bodnár felvétele) — Ezredünk heves harcokat folytatott Artyemovszk térségében. Egy zászlóaljjal együtt a fasiszták gyűrűjébe kerültem. A zászlóalj parancsnoka hősi halált halt. Huszonnégy órás küzdelem után sikerült kitörnünk a gyűrűből. Ekkor sebesültem meg másodszor. A dnyepropetrovszki katonai kórüázba szállítottak. Még nem gyógyultam fel teljesen, amikor a fasiszták megközelítették a várost és a kórházat evakuálták. Kértem, hogy küldjenek vissza a frontra. Újból az ezredemhez kerültem, 1942 júniusáig törzsfönökként kötelékében harcoltam. 1942—43 telén a Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült a Volgán, döntő fordulat állt be az egész második világháborúban. Ebben az időben Peter Danyilovics Budakovszkij a 4. harcko- csübadtest törzsében dolgozott, részt vett a voronyezsi és kurszki harcokban. — Örökre emlékezetembe vésődött találkozásom Ludvík Svobodával, az első ■ csehszlovák hadtest parancsnokával, aki akkoriban ezredes volt. Először a kijevi harcok alatt találkoztunk, később pedig a Duklán. Ogy ismertem meg, mint szakmailag és politikailag kiválóan felkészült tisztet, bátor parancsnokot, kifogástalanul tudott oroszul, szívből gyűlölte a fasizmust, a barátság és az elvtársi együttműködés őszinte híve volt. 1945 a fasiszták által megszállt országok felszabadításáért folyatott harcok éve volt. Január 17-én a szovjet csapatok felszabadították Varsót. Miután Lengyelországból kiűzték a fasisztákat a 4. harckocsihadtest egységei bekapcsolódtak a Drezda környéki harcokba. — 1945 május elején már nyilvánvaló volt, hogy a háború befejeződött. Tudtuk, már csak néhány nap vagy óra választ el attól, hogy az elkeseredetten védekező fasiszták végleges vereséget szenvedjenek. Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor a 3. harckocsihadsereg parancsot kapott: siessen Prága megsegítésére. Hallgattuk a Csehszlovák Rádiót, a prágaiak segítségkérését. A lehető legnagyobb sebességgel haladtunk előre. Menet közben leküzdöttük a szembeszegülő fasiszta csoportokat, siettünk, hogy minél előbb segítséget nyújthassunk a harcoló Prágának. Internacionalista kötelességünknek tartottuk, hogy elpusztítsuk Schör- ner aránylag erős csapatait és az áruló Vlaszov hadsereg csoportjait. Prágában nehéz, de aránylag rövid küzdelem várt ránk. Szorosan együttműködtünk a prágai lakossággal és a partizáncsoportokkal. Felejthetetlen az a szívélyes fogadtatás, amelyben a prágaiak részesítettek bennünket. Számtalan virágcsokor, baráti kézszorítások és a hála egyéb megnyilvánulásai maradtak az emlékezetemben. 1945 május elején már tudtuk, hogy a háború befejeződött. Tudtuk, hogy vége a szenvedésnek, a megpróbáltatásoknak. Az utolsó harcok azonban rengeteg áldozatot követeltek. Számomra a háború csak május 11-én ért véget amikor egységeink végleges csapást mértek Prágától délre az ellenséges csapatok maradványaira. Peter Danyilovics Budakovszkij alezredesként fejezte be a háborút. Érdemeiért, helytállásáért számos kitüntetést, többek között Lentn-rendet, Vörös Zászló Érdemrendet, Vörös Csillag Érdemrendet, a Nagy Honvédő Háború Érdemrendet kapott. A háború után különböző parancsnoki funkciókat töltött be a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia területén. Részt vett abban az internacionalista segítségben, amelyet a Varsói Szerződés hadseregei nyújtottak Lengyelországnak, Magyarországnak és Csehszlovákiának, Gazdag harci tapasztalatait és a fiatal tisztek képzésében szerzett ismereteit önzetlenül megosztja hadseregünk tagjaival és vezetőivel. MIROSLAV NEDOMA A harci dicsőség útján nm
