Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-11 / 19. szám

IFolytatás az 1. oldalról) már új köntösben fogadhatja az ünneplő közönsé get. Itt jegyezzük meg, hogy a felszabadulás óta Prágában száznál több jelentős műemléképületet és egész épületkomplexumokat újítottak fel. A müem lékvédelem eredményei nemzetközi viszonylatban is tiszteletet 'ébresztenek. Prága történelmi magva — az Öváros, a Kdsoldel, Petiin, a Várnegyed és a prá­gai Vár — Európa egyik legnagyobb védett városi rezervátuma, területén mérhetetlen értékű történel­mi és kulturális örökség összpontosul. Csakis a fel­szabadult nép, a szocialista társadalmi rendszer teremthette meg a feltételeket e műemlékváros kin­cseinek megmentésére és közkinccsé tételéhez. Prá­ga műemilékei élnek, az embert szolgálják! A főváros fejlesztésében nagyon fontos kérdés a lakásépítés. A OSKP XV. ikongresszusa 58 ezer új lakás felépítését irányozta elő a hatodik ötéves terv­időszakban Prágában. Ahhoz, hogy ez az irányszám valósággá váljon, az eddigieknél még nagyobb erő­feszítésekre lesz szükség az építővállalatok részéről, hiszen országos viszonylatban Prágára esik a lakás kérvényezők húsz százaléka. A CSSZSZK fővárosa jelentős sikereket ért el az egészségügy terén is. A prágaiak egészségügyi ellá­tását 13 kórház és szülészeti klinika, 31 rendelőin­tézet, 32 körzeti rendelő biztosítja. Az utóbbi évek­ben újabb egészségügyi létesítmények épültek. Oj gyermiekkórházat adtak át Mólóiban, a Bulovkán ortopéd-klinikát, Krőben egy anya- és gyermekvé­delmi intézetet, stb. A város növekedésével együtt fejlődik Prága isko lahálózata is. 1978-ban Prágában 362 óvoda, 218 ki lencéves alapiskola, 23 gimnázium 'és esti tagozatú középiskola, 40 szaiktanln'tézet és tíz felsőoktatási intézmény készítette fel az ifjúságot jövő hivatására. A különféle iskolatípusok száma évről évre növek szik, elsősorban az új lakótelepeken. Ebben az öt­éves tervidőszakban ötven új óvoda, 32 kilencéves alapiskola felépítését tervezik. Az egyetemi és főis­kolai hallgatók számára új kollégiumok épülnek, összesen 4000 férőhellyel. Prágában összpontosul Csehszlovákia, illetve a Cseh Szocialista Köztársaság kulturális élete. A fő­város 19 állandó színházában 21 társulat működik — ezek 1978-ban 5777 előadást tartottak. Tervszerűen folyik a prágai színházak felújítása: 1990-ben már minden prágai színház korszerű, felújított környe­zetben látja vendégül a közönséget. Prága fejlesztésének kérdése nemcsak a prágaiak ügye. Hiszen ez a város az ország legfontosabb po­litikai, gazdasági és kulturális központja, a legfel­sőbb törvényhozó testület, a Szövetségi Gyűlés, a köz- társasági elnök, a szövetségi kormány, országos ha­táskörű hivatalok és intézmények, a Nemzeti Front­ban tömörült társadalmi és tömegszervezetek csúcs­szerveinek, a Cseh Nemzeti Tanács és a Cseh Szo­cialista Köztársaság kormányának és számos nem­zetközi szervezetnek a székhelye. Ezért Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Prága fejlesztését orszá­gos feladatnák nyilvánította. A oél az, hogy fővá­rosunk igazi szocialista imintavárossá fejlődjön. A soron levő, hetedik ötéves tervben Prágában kü­lönösen előtérbe kerül a szállodai kapacitások bő­vítése. A tervekben nagy gondot fordítanak továbbra is a szociális otthonok és nyugdíjasházak hálózatá­nak fejlesztésére, mivel Prága lakosságának 24 szá­zaléka nyugdíjkorhatáron felüli. Erre az ötéves terv­re esik többek közt az Óvárosi Tanácsházának teljes felújítása, la 7. városkerülieti bizottság székházának, számos középfokú oktatási intézmény és szaktanin tézet felépítése, pihenő- és zöldövezetek létesítése stb. A májusi napokban egyedi, sajátos hangulat ural­kodik a Moldva parti fővárosban. Turisták ezrei ró ják az utcákat, csodálják a letűnt korok emlékeit, a régi városrészek regényes utcáit. A hangverseny- termeket a Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztivál koncertjei töltik meg csodálatos muzsikával, a par­kokat orgonaillat és madárének tölti be. De ezekben a napokban a prágaiak, s velük együtt az egész ország népe elsősorban 1945 májusára emlékezik, amikor a hősi Szovjet Hadsereg megmentette Prágát a pusztulástól. Ezekre a napokra mindig hálával gondolnak'a prágaiak, hiszen ekkor teljesedett be Csehszlovákia népeinek leghőbb vágya: a szabadság. Ekkor köszöntött be életünkbe a béke. Prága utcáin, a házak falain emléktáblák százai tanúsítják, hogy ezért a szabadságért sokan az életüket áldozták fel — pár nappal a felszabadulás előtt. Az emléktáblák előtt ezekben a napokban piros nyakkendös pionírok állnak díszőrséget. A hála virágcsokrai borítják el a hősiesen harcoló szovjet katonák emlékműveit, a temetőkben síremlékeit. A lüktető élet, a békés alkotómunka hétköznapjai, egész szocialista jelenünk szorosan kötődik ezekhez a napokhoz, s elsősorban a felszabadító szovjet katonák és az antifasiszta küzdelem résztvevőinek soha nem múló emlékéhez. SOMOGYI MÁTYÁS Oj prágai lakónegyed (Stanislav Tereba felvétele) Szocialista jelenünkért küzdöttek 1980. V. 11. Ezernégyszáztizennyolc napig tartott a Nagy Honvédő Háború, amelyben ve­reséget szenvedett a hitleri Németor­szág hadserege, politikai rendszere és fasiszta ideológiája. A harcok fő terhe, a sök nélkülözés, szenvedés a szovjet népre hárult. Hazája és az elnyomott nemzetek szabadságáért 20 millió ka­tonát áldozott, de megvédte a Nagy Október vívmányait és megteremtette a 'feltételeket ahhoz, hogy Vlagyimir Iljics Lenin forradalmi eszméi Közép- Európa és Ázsia más országaiban is győzzenek. A szovjet katonák interna­cionalista kötelességüket teljesítve 11 európai államot szabadítottak fel, ösz- szesen mintegy 100 millió lakossal. Csehszlovákia felszabad!dúsában több mint 1200 000 szovjet katona vett részt. Peter Danyilovics Budakovszkij, az Ordzsonikidze Katonai Iskola fiatal végzett hallgatója a háború első nap­jától részt vett a szocialista haza meg­védésében. Egy rövid ideig Vorosilov- gradban egy harckocsiszakasz parancs­noka volt, majd 1939-ben a Komszomol Központi Bizottsága megbízta egy ön­kéntes ifjúsági zászlóalj szervezésével, amellyel 1939 novemberében a Ladoga tó északi partján folyó harcokban vett részt. A finn hadsereg legyőzése és a békeszerződés aláírása után Peter Da- nyilovics visszatért ezredéhez. — A felderítők parancsnoka lettem. Gyakran utaztam külföldre, napirenden voltak az összetűzések a dlverziós cso­portokkal, amelyek megtámadták a raktárainkat és zavarták a lakosság békés életét. Ezredünk teljes harci ké­szültségben volt, amikor a fasiszta Né­metország megtámadta a Szovjetuniót. Azonnal bekapcsolódtunk a harcokba. Hadosztályunk parancsnoka azzal a feladattal bízott meg, hogy 18 felde­rítővel együtt behatoljunk az ellenség hátországába. Két nap alatt 30 kilo­métert tettünk meg és foglyul ejtet­tünk egy német tisztet. A feladat tel­jesítéséért Lenín-rendet kaptam. Vinyica térségében a védelmi harcok során Peter Danyilovics Budakovszkij megsebesült, az ezred kórházában ke­zelték. Közben a íasiszták újabb csa­patokat vetettek be és a védelmet si­került áttörniük. (j. Bodnár felvétele) — Ezredünk heves harcokat folyta­tott Artyemovszk térségében. Egy zász­lóaljjal együtt a fasiszták gyűrűjébe kerültem. A zászlóalj parancsnoka hősi halált halt. Huszonnégy órás küzdelem után sikerült kitörnünk a gyűrűből. Ek­kor sebesültem meg másodszor. A dnyepropetrovszki katonai kórüázba szállítottak. Még nem gyógyultam fel teljesen, amikor a fasiszták megköze­lítették a várost és a kórházat eva­kuálták. Kértem, hogy küldjenek vissza a frontra. Újból az ezredemhez kerül­tem, 1942 júniusáig törzsfönökként kö­telékében harcoltam. 1942—43 telén a Vörös Hadsereg el­lentámadásba lendült a Volgán, döntő fordulat állt be az egész második vi­lágháborúban. Ebben az időben Peter Danyilovics Budakovszkij a 4. harcko- csübadtest törzsében dolgozott, részt vett a voronyezsi és kurszki harcok­ban. — Örökre emlékezetembe vésődött találkozásom Ludvík Svobodával, az el­ső ■ csehszlovák hadtest parancsnoká­val, aki akkoriban ezredes volt. Elő­ször a kijevi harcok alatt találkoztunk, később pedig a Duklán. Ogy ismertem meg, mint szakmailag és politikailag kiválóan felkészült tisztet, bátor pa­rancsnokot, kifogástalanul tudott oro­szul, szívből gyűlölte a fasizmust, a ba­rátság és az elvtársi együttműködés őszinte híve volt. 1945 a fasiszták által megszállt or­szágok felszabadításáért folyatott har­cok éve volt. Január 17-én a szovjet csapatok felszabadították Varsót. Mi­után Lengyelországból kiűzték a fasisz­tákat a 4. harckocsihadtest egységei bekapcsolódtak a Drezda környéki har­cokba. — 1945 május elején már nyilvánva­ló volt, hogy a háború befejeződött. Tudtuk, már csak néhány nap vagy óra választ el attól, hogy az elkeseredet­ten védekező fasiszták végleges vere­séget szenvedjenek. Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor a 3. harc­kocsihadsereg parancsot kapott: sies­sen Prága megsegítésére. Hallgattuk a Csehszlovák Rádiót, a prágaiak segít­ségkérését. A lehető legnagyobb sebes­séggel haladtunk előre. Menet közben leküzdöttük a szembeszegülő fasiszta csoportokat, siettünk, hogy minél előbb segítséget nyújthassunk a harcoló Prá­gának. Internacionalista kötelességünk­nek tartottuk, hogy elpusztítsuk Schör- ner aránylag erős csapatait és az áruló Vlaszov hadsereg csoportjait. Prágában nehéz, de aránylag rövid küzdelem várt ránk. Szorosan együtt­működtünk a prágai lakossággal és a partizáncsoportokkal. Felejthetetlen az a szívélyes fogadtatás, amelyben a prá­gaiak részesítettek bennünket. Szám­talan virágcsokor, baráti kézszorítások és a hála egyéb megnyilvánulásai ma­radtak az emlékezetemben. 1945 május elején már tudtuk, hogy a háború befejeződött. Tudtuk, hogy vége a szenvedésnek, a megpróbálta­tásoknak. Az utolsó harcok azonban rengeteg áldozatot követeltek. Szá­momra a háború csak május 11-én ért véget amikor egységeink végleges csa­pást mértek Prágától délre az ellen­séges csapatok maradványaira. Peter Danyilovics Budakovszkij alez­redesként fejezte be a háborút. Érde­meiért, helytállásáért számos kitünte­tést, többek között Lentn-rendet, Vörös Zászló Érdemrendet, Vörös Csillag Ér­demrendet, a Nagy Honvédő Háború Érdemrendet kapott. A háború után különböző parancsno­ki funkciókat töltött be a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország és Cseh­szlovákia területén. Részt vett abban az internacionalista segítségben, amelyet a Varsói Szerződés hadseregei nyújtot­tak Lengyelországnak, Magyarország­nak és Csehszlovákiának, Gazdag har­ci tapasztalatait és a fiatal tisztek kép­zésében szerzett ismereteit önzetlenül megosztja hadseregünk tagjaival és ve­zetőivel. MIROSLAV NEDOMA A harci dicsőség útján nm

Next

/
Oldalképek
Tartalom