Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-27 / 17. szám
UN. IV. 27. HATÉKONY IRÁNYÍTÁS - A SIKER ALAPJA A fejlett szocialista társadalom építése, valamint a teljes jólét és a társadalom összes tagja sokoldalú fejlődésének biztosítása — amely a szocializmus alapvető célja — megköveteli, hogy a társadalmi-gazdasági folyamatokat a kor igényelnek megfelelő színvonalon irányítsuk. A tervszerű irányítás kérdései mindig is pártunk érdeklődésének homlokterében álltak. A tervszerű irányítás tökéletesítésére hozott Intézkedések összessége hosszú, céltudatos, a CSKP XV. kongresszusa határozataiból kiinduló munka eredménye. Az irányítás tökéletesítésének szükségességéről Gustáv Husák elvtárs a CSKP XV. kongresszusán a következőket mondotta: „Ez megköveteli a tér vezés tökéletesítését, a gazdasági ösztönzők hatékonyságának fokozását, a termelési-műszaki bázis szervezésének fejlesztését, az irányító és szervező munka tökéletesítését és a dolgozók Irányításban való részvételének elmélyítését. Az állami és gazdasági szervektől megköveteljük, hogy olyan komplex Intézkedéseket dolgozzanak ki, amelyek végrehajtása majd biztosítja az anyagi és pénzügyi erőforrások és az emberi munka lehető legjobb hasznosítását a kongresszusi irányelvek végrehajtása érdekében. E téren is kihasználjuk a testvéri szocialista országok, főleg pedig a Szovjetunió tapasztalatait, az SZKP XXV. kongresszusának gondolatgazdag megállapításait.“ Az irányítási rendszer tökéletesítésével kapcsolatos dokumentum előkészítéséhez is ilyen értelemben láttunk hozzá. Elsősorban is hangsúlyozni kell, hogy a párt az irányítási rendszer tökéletesítését nem egyszeri akciónak tekinti, nem arról van szó, hogy szabályozók, rendelkezések, normák stb. olyan rendszerét tesszük közzé, amelynek érvényessége egyik ötéves tervidőszaktól a másikig terjed. Ellenkezőleg állandó folyamatról van szó, amelyben „minden bevált elemet megtartunk és továbbfejlesztünk. Ugyanakkor új elemeket is bevezetünk, különösen azokban az esetekben, amelyekben az eddigi irányítási eszközök nem bizonyultak elég hatékonynak a párt gazdaságpolitikájának megvalósítása során.“ Ezért a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának a komplex intézkedésekkel kapcsolatos határozata hangsúlyozza, hogy az intézkedések a már a 6. ötéves tervidőszak folyamán megvalósított módosításokhoz kapcsolódnak és azokból a felismerésekből indulnak ki, amelyek a hatékonyság és a minőség irányítása komplex tapasztalati módszerének alkalmazása során szereztünk. A Szovjetunióban e téren szerzett tapasztalatok is felmérhetetlen jelentőségűek. Az intézkedéseket objektíve az tette szükségessé, hogy dialektikus összhangot kelil teremtenünk a gazdasági fejlettség és a gazdaság szervezettsége között. Nem valamiféle zárt körről van itt szó. A rendszer tökéletesítése egy pillanatra sem torpanik meg, hanem a szisztéma további elemekkel, eszközökkel gazdagszik. N épgazdaságunk tovább növekedett, és bonyolult szervezetté vált. A további dinamikus fejlesztés nem lesz könnyű feladat. Az erőforrások mozgósításában még következetesebbeknek kell lennünk, hogy népgazdaságunk tovább fejlődjék, hogy a lakosság jobban dolgozzék és jobban éljen. Ami tegnap még elegendő volt, az ma már nem elég. Egyre nagyobb súlyt kell helyeznünk a gazdaságfejlesztés intenzív tényezőinek érvényesítésére, főleg a tudományos-műszaki fejlesztésre és a szocialista gazdasági integrációra, hogy így minél nagyobb mértékben kihasználhassuk gazdaságunk teljesítőképességét. Azért is fokozódnak az igények a tervszerű irányítás tökéletesítése iránt, mert még nem mindenütt a lehetőségekkel és az igényekkel összhangban valósítják meg az elképzeléseket, a terveket. Az ország gazdasági teljesítőképességének teljesebb kihasználása, a termelés intenzívebbé tétele, a hatékonyság és a minőség javítása — mind sürgető feladat. Mint ahogy azt a CSKP KB 14. ülése is hangsúlyozta, harcolnunk kell a termelési fogyasztás és a munka gazdaságosabbá tételéért, az állóalapok jobb kihasználásáért, a gyártmányok minőségének javításáért, a beruházási problémák megoldásáért, a belső piac jobb ellátásáért, a szállítóimegrendelői kapcsolatok tökéletesítéséért, az exportképesség javításáért. Az utóbbi időszakban eléggé bonyolult külső gazdasági-politikai körülmények között teljesítjük gazdasági terveinket. A kapitalista országokat mély gazdasági válság sújtja, amely energia-, nyersanyag-, pénzügyi és árválságban nyilvánul meg. Hazánk jelentős meny- nylségű nyersanyag behozatalára kényszerül, ami az egész gazdálkodást negatívan befolyásolja. Csak a KGST tagországokkal, elsősorban pedig a Szovjetunióval való együttműködésnek köszönhetően tudjuk ezeket a negatív hatásokat erőteljesen mérsékelni. Mindent egybevetve: a helyzet megköveteli, hogy színvonalasabbá és hatékonyabbá fejlesszük a népgazdaságirányítás formált és módszereit. Az egész irányítás és annak minden megnyilvánulási formája, a szervezés minden mozzanata hatékonyságot követel a népgazdaság végeredményeinek javítása érdekében. Az intézkedések előkészítése során kezdettől fogva nagy súlyt helyeztünk a tervezés minden szinten való tökéletesítésére. A tervet mi a CSKP gazdaság- és szociálpolitikai céljai megvalósítása fő eszközének tekintjük. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya a tervező munkában a távlati szempontok érvényesítését, a komplexitást, az ágazatok kapcsolódását és a program- szerűséget szorgalmazza. Tovább fokozódik az ötéves tervek szerepe, minden népgazdaságirányítási szinten az ötéves terv lesz a gazdasági tevékenység tervezésének és szervezésének alapvető formája. Az éves tervek fő feladata az ötéves terv céljainak és szándékainak végrehajtása. A CSKP KB Elnöksége ős a CSSZSZK kormánya határozatából egyértelműen kitűnik, hogy az irányítás lenini alapelvei nem változnak meg. Tehát alapvető követelmény lesz a komplexitás, a kérdések gazdasági és politikai megközelítésének egysége, a demokratikus centralizmus, a tudományosság és a fő láncszem elvének az érvényesítése. A néjpgazdaságlrányítás lenini elveinek nemcsak gazdasági tartalma van, hanem politikai orientációja Is. Az alapelvek érvényesítésével a CSKP politikája stratégiai céljainak eléréséhez járulunk hozzá. E zeket a lenini alapelveket az 1968—1969-es válságos időszakban megsértették, és ezzel a jobboldal felmérhetetlen károkat okozott. A párt új, Gustáv Husák elvtárs által irányított vezetése 1969 áprilisa óta a hibákat kiküszöbölte, és a népgazdaság irányítása újból tervszerűvé vált. Gustáv Husák elvtárs erről a következőket mondotta a CSKP XV. Kongresszusán: „Pozitív munkával, amely a XIV. kongresszus irányvonalának megvalósításával kapcsolódott össze, a párt- és társadalomirányítás lenini alapelveinek következetes érvényesítésével leküzdöttük mindazokat a hibákat, amelyek miatt január előtt és az 1968—1969-es Időszakban veszélybe került hazánk egés^péges fejlődése.“ Az irányítási alaí»elvek megfogalmazásakor pártunk ezeket a tapasztalatokat is Ügyeimbe veszi. Annak érdekében, hogy a terv egyes részei szervesen kapcsolódjanak, minden szinten teljessé kívánjuk építeni az anyagmérlegek rendszerét. Ezek irányítják a népgazdaságban az alapvető anyagi viszonyokat. Az anyagmérlegek egyre kötelezőbbé és távlatibb jellegűvé válnak. Persze, ezzel még nem oldunk meg minden problémát. A mérlegek csak akkor tesznek valóban jó szolgálatot, ha nem a hiánycikkek elosztása eszközéül értelmezik őket, hanem az erőforrások és az igények ösz- szehangolásának eszközéül. Az ilyen értelmezés — a terv minőségének fontos előfeltétele. Sok függ attól, hogy a gazdasági szervek és szervezetek miként lesznek képesek felszámolni az anyagellátási zavarok okait, és menynyire lesznek képesek összehangoltab- bá tenni a tervet és fejleszteni a tervezési és szerződéses fegyelmet. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a gyártmányok tökéletesítésével, tartó- sabbá tételével jelentősen hozzájárulhatunk az anyagi-műszaki ellátás fogyatékosságainak leküzdéséhez, a fogyasztás gazdaságosabbá tételéhez. Az intézkedések megvalósításának fontos előfeltétele a fogyasztást normák és normatívák, illetve a nyersanyagkészlet és termékkészlet normák kidolgozása. A tervszerű Irányítás tökéletesítésére hozott Intézkedések komplex jellegűek. Pontos tényező, hogy fokozódik a gazdasági szabályozók és ösztönzők szerepe. Mindezek révén az anyagi termelés fejlesztésének Intenzív útjait helyezzük előtérbe, a tüzelőanyag, a nyersanyag és az energia jobb hasznosítását és a minőség javítását szorgalmazzuk. Növeljük az önálló elszámolási rendszer (a hozraszcsot) szerepét. Keserű tapasztalatokat szereztünk az 1968—1969-es válságos időszakban, amikor a gazdasági szabályozók helyes kihasználása helyett az ösztönös piaci mechanizmust kezdték érvényesíteni. Mi visszautasítjuk e káros elméletet és gyakorlatot. Nemcsak arról van szó, hogy túlbecsülték az értőktörvénynek és az áru- és pénzviszonyoknak a szocialista népgazdaságban betöltött szerepét, hanem arról is, hogy ezek a tényezők prioritást kaptak, az országos tervszerű irányítás fölé kerültek. A CSKP KB 1969 áprilisi ülése, a „CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban bekövetkezett válság tanulságai“ című dokumentum és a CSKP XIV., illetve XV. kongresszusa is egyaránt leszögezte, az az egyértelműen marxista tétel hogy a tervszerű irányítás rendszerében az állami tervé a főszerep. A fejlett szocializmusban megnövekedtek az igények, megszilárdult a szociális biztonság, elmélyülőben van a szocialista életmód, így megnövekedtek a termelés intenzivebbé tételével kapcsolatos igények. A termelési viszonyok és a tudományos-műszaki forradalom között szorosabb összhangot kell teremtenünk, és folyamatosabbá, kiegyensúlyozottabbá kell tenni a társadalmigazdasági fejlődést. Számunkra nincs más út mint a párt stratégiai irányvonalának végrehajtása: a társadalmi termelés hatékonyságának és az egész munka minőségének a javítása. Az e téren előttünk álló feladatok végrehajtása nélkül nem növelhető a nemzeti jövedelem, nem emelhető a nép anyagi és kulturális színvonala. Az irányítási dolgozók értékelésének fő ismérve az elért eredmény lesz. A jól és a rosszul dolgozó vállalatok közötti különbséget anyagilag — a jutalmazásban — is kifejezésre akarjuk juttatni. Mind az anyagi, mind az erkölcsi jutalmazásban. K étségtelen, hogy a hatékonyságra, a gyártmányok műszaki színvonalára meghatározó mértékben hat a tudomány és a műszaki fejlődés. Egyetlen más tényező sem teheti oly hatékonnyá a dolgozók törekvéseit, mint a tudomány és a technika nyújtotta lehetőségek kiaknázása, így elvárjuk a tudományossmüszaki bázistól, hogy minden erejével járuljon hozzá a termelés hatékonyabbá, a gyártmányok tökéletesebbé tételéhez, gyártmányaink piaci — főleg külkereskedelmi — versenyképességének fokozásához. E téren — főleg a piaci versenyképesség fokozása terén — az utóbbi években számos intézkedés született. Láthatjuk azonban, hogy megvalósítás közben hány. problémával, nehézséggel találkozunk. A begyepesedettség, a régi, kitaposott úthoz való ragaszkodás még sok kárt okoz. A CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának határozata rámutat arra, hogy a CSKP XV. kongresz- szusa határozatainak teljesítése közben a termelési-gazdasági egységeknek a vállalati gazdaságirányítási szféra alapvető láncszemeiként kell tevékenykedniük. Miről van itt szó elsősorban? Arról, hogy nem szabad a feladatokat adminisztratív jellegűeknek tekinteni. Az intézkedések megvalósítása érdekében mindenütt fogják össze, koncentrálják az erőket és az eszközöket, a termelést mindenütt ésszerűsítsék, tegyenek meg mindent a gyártás szakosítása és összpontosítása, a szállítói— megrendelői kapcsolatok tökéletesítése, a közös kutatási,- műszaki és fejlesztési feladatok végrehajtásának kibontakoztatása érdekében. A teljesítmény fő kritériuma mindig az legyen, hogy az adott gazdasági szervezet milyen eredményeket ér el a beruházások megvalósításában, a műszaki, kereskedelmi és pénzügyi politikában, a tervezés minőségének fejlesztésében, a népgazdaság igényeinek kielégítésében, az exporttevékenységben. Az Irányítási folyamatok ésszerűsítése, konkrétan az adminiszitratlva egyszerűsítése, is fontos feladat. Itt sem járhatunk el sematikusan, az egyszerűsítést — és az ész- szerösítést — körültekintően, az adottságoknak megfelelően kell végrehajtani. A termelési-gazdasági egységek szerepének növelésével azt akarjuk elérni, hogy ezek a láncszemek a jövőben teljesen a termelésre és a hatékonyság fejlesztésére összpontosíthassanak. A CSKP KB rámutatott már többször is, hogy a legjobb irányítási rendszer sem hat automatikusan. A szubjektív tényező — az ember — mindenütt kulcsfontosságú szerepet játszik az irányításban. Itt elsősorban a vezetőkre gondolunk. Elsősorban a káderek alkotó jellegű munkájától függ, hogy az intézkedéseket miként hajtják végre a gyakorlatban. Ezzel kapcsolatban szükségszerűen előtérbe kerül az emberek, a vezetők felkészítése színvonalának a kérdése. Az intézkedések gyakorlati megvalósítása nem lesz egyszerű feladat. E tevékenység tervszerűséget, szervezettséget és átgondolt problémámegközelí- tést követel minden szinten. E folyamatban pótolhatatlan szerepük lesz a pártszerveknek és -szervezeteknek, mert jelentősen hozzájárulhatnak a feladatok gyakorlati megvalósításához, a tennivalók lényegének megmagyarázásához. Ezért az ügy érdekében a kommunistákat megfelelő ismeretekkel kell felvérteznünk. A dolgozók széles tömegeivel meg kell értetnünk, hogy miről van szó. Minél jobban végrehajtjuk e téren a feladatokat, annál jobb gazdasági eredményeket érünk el. PETER KOMANICKf, a CSKP KB osztályvezetőjének helyettese A plzerti Skoda vállalat energetikai gépgyárának kihelyezett üzemében gyártják a VVER-440 típusú atomreaktorok szabályozó szerkezeteit. E fontos gyártmány előállításában részt vesz a bolevecki üzem is. A közeljövőben az üzemben egy új csarnokban, pormentes környezetben fognak hozzá a szerkezetek szereléséhez. Felvételünkön jan Erhart marós munka közben IJ. Vlach felvétele - CSTK)
