Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-27 / 17. szám

UN. IV. 27. HATÉKONY IRÁNYÍTÁS - A SIKER ALAPJA A fejlett szocialista társadalom épí­tése, valamint a teljes jólét és a társadalom összes tagja sokoldalú fej­lődésének biztosítása — amely a szo­cializmus alapvető célja — megköve­teli, hogy a társadalmi-gazdasági folya­matokat a kor igényelnek megfelelő színvonalon irányítsuk. A tervszerű irányítás kérdései mindig is pártunk érdeklődésének homlokterében álltak. A tervszerű irányítás tökéletesítésére hozott Intézkedések összessége hosszú, céltudatos, a CSKP XV. kongresszusa határozataiból kiinduló munka eredmé­nye. Az irányítás tökéletesítésének szükségességéről Gustáv Husák elvtárs a CSKP XV. kongresszusán a követke­zőket mondotta: „Ez megköveteli a tér vezés tökéletesítését, a gazdasági ösz­tönzők hatékonyságának fokozását, a termelési-műszaki bázis szervezésének fejlesztését, az irányító és szervező munka tökéletesítését és a dolgozók Irányításban való részvételének elmé­lyítését. Az állami és gazdasági szer­vektől megköveteljük, hogy olyan komplex Intézkedéseket dolgozzanak ki, amelyek végrehajtása majd biztosít­ja az anyagi és pénzügyi erőforrások és az emberi munka lehető legjobb hasznosítását a kongresszusi irányelvek végrehajtása érdekében. E téren is ki­használjuk a testvéri szocialista orszá­gok, főleg pedig a Szovjetunió tapasz­talatait, az SZKP XXV. kongresszusának gondolatgazdag megállapításait.“ Az irányítási rendszer tökéletesítésé­vel kapcsolatos dokumentum előkészí­téséhez is ilyen értelemben láttunk hozzá. Elsősorban is hangsúlyozni kell, hogy a párt az irányítási rendszer tö­kéletesítését nem egyszeri akciónak te­kinti, nem arról van szó, hogy szabá­lyozók, rendelkezések, normák stb. olyan rendszerét tesszük közzé, amely­nek érvényessége egyik ötéves tervidő­szaktól a másikig terjed. Ellenkezőleg állandó folyamatról van szó, amelyben „minden bevált elemet megtartunk és továbbfejlesztünk. Ugyanakkor új ele­meket is bevezetünk, különösen azok­ban az esetekben, amelyekben az eddi­gi irányítási eszközök nem bizonyultak elég hatékonynak a párt gazdaságpoli­tikájának megvalósítása során.“ Ezért a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának a komplex intézkedések­kel kapcsolatos határozata hangsúlyoz­za, hogy az intézkedések a már a 6. öt­éves tervidőszak folyamán megvalósí­tott módosításokhoz kapcsolódnak és azokból a felismerésekből indulnak ki, amelyek a hatékonyság és a minőség irányítása komplex tapasztalati mód­szerének alkalmazása során szereztünk. A Szovjetunióban e téren szerzett ta­pasztalatok is felmérhetetlen jelentősé­gűek. Az intézkedéseket objektíve az tette szükségessé, hogy dialektikus összhangot kelil teremtenünk a gazda­sági fejlettség és a gazdaság szerve­zettsége között. Nem valamiféle zárt körről van itt szó. A rendszer tökéle­tesítése egy pillanatra sem torpanik meg, hanem a szisztéma további ele­mekkel, eszközökkel gazdagszik. N épgazdaságunk tovább növekedett, és bonyolult szervezetté vált. A további dinamikus fejlesztés nem lesz könnyű feladat. Az erőforrások mozgó­sításában még következetesebbeknek kell lennünk, hogy népgazdaságunk to­vább fejlődjék, hogy a lakosság jobban dolgozzék és jobban éljen. Ami tegnap még elegendő volt, az ma már nem elég. Egyre nagyobb súlyt kell helyez­nünk a gazdaságfejlesztés intenzív té­nyezőinek érvényesítésére, főleg a tu­dományos-műszaki fejlesztésre és a szo­cialista gazdasági integrációra, hogy így minél nagyobb mértékben kihasz­nálhassuk gazdaságunk teljesítőképes­ségét. Azért is fokozódnak az igények a tervszerű irányítás tökéletesítése iránt, mert még nem mindenütt a lehetősé­gekkel és az igényekkel összhangban valósítják meg az elképzeléseket, a ter­veket. Az ország gazdasági teljesítőké­pességének teljesebb kihasználása, a termelés intenzívebbé tétele, a haté­konyság és a minőség javítása — mind sürgető feladat. Mint ahogy azt a CSKP KB 14. ülése is hangsúlyozta, harcol­nunk kell a termelési fogyasztás és a munka gazdaságosabbá tételéért, az állóalapok jobb kihasználásáért, a gyárt­mányok minőségének javításáért, a be­ruházási problémák megoldásáért, a belső piac jobb ellátásáért, a szállítói­megrendelői kapcsolatok tökéletesítésé­ért, az exportképesség javításáért. Az utóbbi időszakban eléggé bonyo­lult külső gazdasági-politikai körülmé­nyek között teljesítjük gazdasági ter­veinket. A kapitalista országokat mély gazdasági válság sújtja, amely energia-, nyersanyag-, pénzügyi és árválságban nyilvánul meg. Hazánk jelentős meny- nylségű nyersanyag behozatalára kény­szerül, ami az egész gazdálkodást ne­gatívan befolyásolja. Csak a KGST tag­országokkal, elsősorban pedig a Szov­jetunióval való együttműködésnek kö­szönhetően tudjuk ezeket a negatív ha­tásokat erőteljesen mérsékelni. Mindent egybevetve: a helyzet meg­követeli, hogy színvonalasabbá és haté­konyabbá fejlesszük a népgazdaságirá­nyítás formált és módszereit. Az egész irányítás és annak minden megnyilvá­nulási formája, a szervezés minden mozzanata hatékonyságot követel a népgazdaság végeredményeinek javítá­sa érdekében. Az intézkedések előkészítése során kezdettől fogva nagy súlyt helyeztünk a tervezés minden szinten való tökéle­tesítésére. A tervet mi a CSKP gazda­ság- és szociálpolitikai céljai megvaló­sítása fő eszközének tekintjük. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya a tervező munkában a távlati szempon­tok érvényesítését, a komplexitást, az ágazatok kapcsolódását és a program- szerűséget szorgalmazza. Tovább foko­zódik az ötéves tervek szerepe, min­den népgazdaságirányítási szinten az ötéves terv lesz a gazdasági tevékeny­ség tervezésének és szervezésének alapvető formája. Az éves tervek fő feladata az ötéves terv céljainak és szándékainak végrehajtása. A CSKP KB Elnöksége ős a CSSZSZK kormánya határozatából egyértelműen kitűnik, hogy az irányítás lenini alap­elvei nem változnak meg. Tehát alap­vető követelmény lesz a komplexitás, a kérdések gazdasági és politikai meg­közelítésének egysége, a demokratikus centralizmus, a tudományosság és a fő láncszem elvének az érvényesítése. A néjpgazdaságlrányítás lenini elveinek nemcsak gazdasági tartalma van, ha­nem politikai orientációja Is. Az alap­elvek érvényesítésével a CSKP politi­kája stratégiai céljainak eléréséhez já­rulunk hozzá. E zeket a lenini alapelveket az 1968—1969-es válságos időszak­ban megsértették, és ezzel a jobboldal felmérhetetlen károkat okozott. A párt új, Gustáv Husák elvtárs által irányí­tott vezetése 1969 áprilisa óta a hibá­kat kiküszöbölte, és a népgazdaság irá­nyítása újból tervszerűvé vált. Gustáv Husák elvtárs erről a következőket mondotta a CSKP XV. Kongresszusán: „Pozitív munkával, amely a XIV. kong­resszus irányvonalának megvalósításá­val kapcsolódott össze, a párt- és társa­dalomirányítás lenini alapelveinek kö­vetkezetes érvényesítésével leküzdöt­tük mindazokat a hibákat, amelyek miatt január előtt és az 1968—1969-es Időszakban veszélybe került hazánk egés^péges fejlődése.“ Az irányítási alaí»elvek megfogalmazásakor pártunk ezeket a tapasztalatokat is Ügyeimbe veszi. Annak érdekében, hogy a terv egyes részei szervesen kapcsolódjanak, min­den szinten teljessé kívánjuk építeni az anyagmérlegek rendszerét. Ezek irá­nyítják a népgazdaságban az alapvető anyagi viszonyokat. Az anyagmérlegek egyre kötelezőbbé és távlatibb jellegű­vé válnak. Persze, ezzel még nem ol­dunk meg minden problémát. A mérle­gek csak akkor tesznek valóban jó szolgálatot, ha nem a hiánycikkek el­osztása eszközéül értelmezik őket, ha­nem az erőforrások és az igények ösz- szehangolásának eszközéül. Az ilyen értelmezés — a terv minőségének fon­tos előfeltétele. Sok függ attól, hogy a gazdasági szervek és szervezetek mi­ként lesznek képesek felszámolni az anyagellátási zavarok okait, és meny­nyire lesznek képesek összehangoltab- bá tenni a tervet és fejleszteni a ter­vezési és szerződéses fegyelmet. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a gyártmányok tökéletesítésével, tartó- sabbá tételével jelentősen hozzájárul­hatunk az anyagi-műszaki ellátás fo­gyatékosságainak leküzdéséhez, a fo­gyasztás gazdaságosabbá tételéhez. Az intézkedések megvalósításának fontos előfeltétele a fogyasztást normák és normatívák, illetve a nyersanyagkész­let és termékkészlet normák kidolgo­zása. A tervszerű Irányítás tökéletesítésére hozott Intézkedések komplex jellegűek. Pontos tényező, hogy fokozódik a gaz­dasági szabályozók és ösztönzők szere­pe. Mindezek révén az anyagi termelés fejlesztésének Intenzív útjait helyezzük előtérbe, a tüzelőanyag, a nyersanyag és az energia jobb hasznosítását és a minőség javítását szorgalmazzuk. Nö­veljük az önálló elszámolási rendszer (a hozraszcsot) szerepét. Keserű tapasztalatokat szereztünk az 1968—1969-es válságos időszakban, amikor a gazdasági szabályozók helyes kihasználása helyett az ösztönös piaci mechanizmust kezdték érvényesíteni. Mi visszautasítjuk e káros elméletet és gyakorlatot. Nemcsak arról van szó, hogy túlbecsülték az értőktörvénynek és az áru- és pénzviszonyoknak a szo­cialista népgazdaságban betöltött sze­repét, hanem arról is, hogy ezek a té­nyezők prioritást kaptak, az országos tervszerű irányítás fölé kerültek. A CSKP KB 1969 áprilisi ülése, a „CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban bekövetkezett válság tanulságai“ című dokumentum és a CSKP XIV., illetve XV. kongresszusa is egyaránt leszögezte, az az egyértelmű­en marxista tétel hogy a tervszerű irá­nyítás rendszerében az állami tervé a főszerep. A fejlett szocializmusban megnöve­kedtek az igények, megszilárdult a szo­ciális biztonság, elmélyülőben van a szocialista életmód, így megnövekedtek a termelés intenzivebbé tételével kap­csolatos igények. A termelési viszonyok és a tudományos-műszaki forradalom között szorosabb összhangot kell te­remtenünk, és folyamatosabbá, kiegyen­súlyozottabbá kell tenni a társadalmi­gazdasági fejlődést. Számunkra nincs más út mint a párt stratégiai irányvo­nalának végrehajtása: a társadalmi termelés hatékonyságának és az egész munka minőségének a javítása. Az e téren előttünk álló feladatok végrehaj­tása nélkül nem növelhető a nemzeti jövedelem, nem emelhető a nép anyagi és kulturális színvonala. Az irányítási dolgozók értékelésének fő ismérve az elért eredmény lesz. A jól és a rosszul dolgozó vállalatok kö­zötti különbséget anyagilag — a jutal­mazásban — is kifejezésre akarjuk jut­tatni. Mind az anyagi, mind az erkölcsi jutalmazásban. K étségtelen, hogy a hatékonyságra, a gyártmányok műszaki színvo­nalára meghatározó mértékben hat a tudomány és a műszaki fejlődés. Egyet­len más tényező sem teheti oly haté­konnyá a dolgozók törekvéseit, mint a tudomány és a technika nyújtotta le­hetőségek kiaknázása, így elvárjuk a tudományossmüszaki bázistól, hogy minden erejével járuljon hozzá a ter­melés hatékonyabbá, a gyártmányok tökéletesebbé tételéhez, gyártmányaink piaci — főleg külkereskedelmi — ver­senyképességének fokozásához. E té­ren — főleg a piaci versenyképesség fokozása terén — az utóbbi években számos intézkedés született. Láthatjuk azonban, hogy megvalósítás közben hány. problémával, nehézséggel talál­kozunk. A begyepesedettség, a régi, ki­taposott úthoz való ragaszkodás még sok kárt okoz. A CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának határozata rá­mutat arra, hogy a CSKP XV. kongresz- szusa határozatainak teljesítése közben a termelési-gazdasági egységeknek a vállalati gazdaságirányítási szféra alap­vető láncszemeiként kell tevékenyked­niük. Miről van itt szó elsősorban? Ar­ról, hogy nem szabad a feladatokat adminisztratív jellegűeknek tekinteni. Az intézkedések megvalósítása érdeké­ben mindenütt fogják össze, koncent­rálják az erőket és az eszközöket, a termelést mindenütt ésszerűsítsék, te­gyenek meg mindent a gyártás szako­sítása és összpontosítása, a szállítói— megrendelői kapcsolatok tökéletesítése, a közös kutatási,- műszaki és fejlesz­tési feladatok végrehajtásának kibonta­koztatása érdekében. A teljesítmény fő kritériuma mindig az legyen, hogy az adott gazdasági szervezet milyen eredményeket ér el a beruházások meg­valósításában, a műszaki, kereskedelmi és pénzügyi politikában, a tervezés mi­nőségének fejlesztésében, a népgazda­ság igényeinek kielégítésében, az ex­porttevékenységben. Az Irányítási fo­lyamatok ésszerűsítése, konkrétan az adminiszitratlva egyszerűsítése, is fon­tos feladat. Itt sem járhatunk el sema­tikusan, az egyszerűsítést — és az ész- szerösítést — körültekintően, az adott­ságoknak megfelelően kell végrehaj­tani. A termelési-gazdasági egységek szerepének növelésével azt akarjuk el­érni, hogy ezek a láncszemek a jövő­ben teljesen a termelésre és a haté­konyság fejlesztésére összpontosíthas­sanak. A CSKP KB rámutatott már több­ször is, hogy a legjobb irányítási rendszer sem hat automatikusan. A szubjektív tényező — az ember — min­denütt kulcsfontosságú szerepet ját­szik az irányításban. Itt elsősorban a vezetőkre gondolunk. Elsősorban a ká­derek alkotó jellegű munkájától függ, hogy az intézkedéseket miként hajtják végre a gyakorlatban. Ezzel kapcsolat­ban szükségszerűen előtérbe kerül az emberek, a vezetők felkészítése szín­vonalának a kérdése. Az intézkedések gyakorlati megvaló­sítása nem lesz egyszerű feladat. E te­vékenység tervszerűséget, szervezettsé­get és átgondolt problémámegközelí- tést követel minden szinten. E folya­matban pótolhatatlan szerepük lesz a pártszerveknek és -szervezeteknek, mert jelentősen hozzájárulhatnak a fel­adatok gyakorlati megvalósításához, a tennivalók lényegének megmagyarázá­sához. Ezért az ügy érdekében a kom­munistákat megfelelő ismeretekkel kell felvérteznünk. A dolgozók széles töme­geivel meg kell értetnünk, hogy miről van szó. Minél jobban végrehajtjuk e téren a feladatokat, annál jobb gazda­sági eredményeket érünk el. PETER KOMANICKf, a CSKP KB osztályvezetőjének helyettese A plzerti Skoda vállalat energetikai gépgyárának kihelyezett üzemében gyártják a VVER-440 típusú atomreaktorok szabályozó szerkezeteit. E fon­tos gyártmány előállításában részt vesz a bolevecki üzem is. A közeljövő­ben az üzemben egy új csarnokban, pormentes környezetben fognak hozzá a szerkezetek szereléséhez. Felvételünkön jan Erhart marós munka közben IJ. Vlach felvétele - CSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom