Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-20 / 16. szám

1180 IV. 20. Aligha aikad gépjárművezető, aki kétségbe vonná, hogy jár­müve állandó karbantartást igényel. Többnyire mind lelki­ismeretesen gondozza és jól is­meri kocsiját, gépét, tisztogatja, helyesen kezeli, kíméli. Érde­kes, hogy ezt az igényességet önmagukra sokan nem vonat­koztatják. Pedig az emberi szervezetnek ugyancsak jó el­bánásban kell részesülnie, hogy meg ne betegedjék, s ha meg­betegszik, akár a motornak, hozzáértő segítségre van szük­sége. Az autósokat és motorosokat általában csak addig érdekli az orvos, amíg ki nem állítja számukra az alkalmassági iga­zolást. Pedig egyéni és társa­dalmi szempontból egyaránt igen fontos, hogy aki gépjár­művet vezet, rendszeresen tö­rődjék egészségével, s ha beteg, gyógykezeltesse is magát. Min­denekelőtt azonban azt kívánja meg a közérdek, hogy sem a hivatásos, sem pedig az ama­tőr vezetők ne hanyagolják el a rendszeres, kötelező orvosi vizsgálatot, ill. ne igyekezze­nek kibújni alóla. Rendszeres megelőző orvosi vizsgálat mindazokra nézve kö­telező, akik gépi eszközeikkel munkatársaik vagy a lakosság biztonságát veszélyeztethetik. Különösen az emelkedő életkor­ral járó változások miatt fog­lalták e követelményt törvény- erejű rendelkezésbe is. Minden gépjárművezető 60., 65., 68. életévében s azontúl minden két évben köteles magát orvosi alkalmassági vizsgálatnak alá­vetni. A hivatásos sofőröket kétévenként kell megvizsgálni. Még szigorúbb elbírálás alá es­nek az autóbuszok, villamosok, mentőautók, tűzoltókocsik és a bányamentő szolgálat járműve­zetői: 50 éven felül évente egy­szer kell megjelenniük az al­kalmassági vizsgálaton. Soronkívüli vizsgálatnak kell alávetni azt a járművezetőt, aki balesetnél öntudatlansággal pá­rosuló súlyos sérülést szenve­dett vagy aki megbetegedett és munkaképtelensége négy hét­nél hosszabb ideig tartott. He­lyes lenne, ha ez alól senki sem vonná ki magát. Vannak betegségek, amelyek teljesen kizárják, hogy a jár­művezető továbbra is részt ve­gyen a közúti forgalomban. Ilyen betegség az epilepszia, a narkolepszia, a cukorbetegség súlyosabb formái, a lelki bajok, a látás- vagy hallásélesség nagyfokú csökkenése, de más betegségek vagy állapotok is, amelyek lehetetlenné teszik vagy jelentős mértékben korlá­tozzák a járművezetéssel kap­csolatos tevékenységet. Például az idült alkoholizmus is jár­művezetést korlátozó állapot­hoz vezet. Egyéb betegségeknél, ame­lyek csak részben teszik alkal­matlanná a sofőrt a vezetésre, oly korlátozást javasol az or­vos a közlekedésrendészetnek, amely megfelel a vizsgált sze­mély testi és lelki képességei­nek, pl. csak bizonyosfajta gép­kocsit vezethet. Oj alkalmassá­gi vizsgálatot rendel el az or­vos, ha oly betegségről van szó, amely rövidebb időn belül meggyógyítható. „Járművezető csak megfelelő testi és szellemi képességű sze­mély lehet..." — olvasható többek közt a közúti közleke­dés 100/1975 Tt. sz. hirdet­ményben foglalt szabályainak 3. §-a első pontjában. E képes­ségekkel csupán az edzett, be­tegségekkel szemben ellenálló, egészséges járművezető rendel­kezik. Aki elhanyagolja egészségét, helytelenül táplálkozik, keveset alszik, mértéktelenül dohány­zik, esetleg iszákos is vagy másképp vét szervezete ellen, könnyen megbetegszik. A le­romlott szervezet nem bírja a mindennapi élet iramát, az ott­honi gondokat, a megfeszített munkát és a társadalmi felelős­séget, csökken az ellenállása a a fertőző, de nem fertőző be­tegségekkel szemben is. Nem ritka az olyan eset, hogy a gépjárművezető állandó rossz közérzettel ül a volán mellé, és nem gondol arra, hogy orvoshoz kellene mennie. Más esetben orvoshoz jár a be­teg járművezető, de nem jut eszébe közölni vele, hogy gép­kocsit vezet. Pedig gondolnia kellene arra, hogy némely be­tegség vagy gyógyszer, amellyel gyógyítják, alkalmatlanná teszi az embert a járművezetésre. Bízzunk orvosunkban, aki egészségünket s biztonságunkat tartja szem előtt, és mielőbbi gyógyulásunkat, ha megbete­gedtünk. Dr. SZÄNTÖ GYÖRGY A japán tudományos és fejlesztésügyi hatóságok mérnökei a szélenergia hasznosításával működő, új szállítójárművet fejlesz­tettek ki. Futópiának — szélkocsinak (fu japánul szelet jelent) — nevezték el. Óránként 65 kilométeres sebességgel haladhat. Akku­mulátorok táplálják, melyeket a Gumma prefekturában levő Annaka-dombi szélmalom tölt fel. Az akkumulátorok 12 óra ele­gendő áramot szolgáltatnak. A növekvő benzinárak és a világszer­te fokozódó energiatakarékosság miatt mindenfelől nagy az ér­deklődés a japán „szélautó“, a futópia iránt. A mindössze néhány éve még utópiának tekinthető bizarr szerelvényfal és belső térki- iképzés a frankfurti „Autó—Ve­redelungs-Firma Buckmann“ (b + b) márkajelzés alatt immár valósággá érett. Ez a különleges vállalat, amely azt tűzte maga elé, hogy főképpen széria Porsche sport­kocsikat fésül át még exkluzí­vabb különlegességekké, leg­utóbb olyan digitális vezetőfül­két (cockpitet) mutatott be, amely minden adatot nagy és jól olvasható számokkal vetít iki vezetőjének. Ezenkívül auto­matikusan ellenőrzi a gépjármű biztonságos és zavartalan üze­meltetéséhez nélkülözhetetlen alkatrészeket, szerelvényeket is. A fedélzeti komputer ellen­őrzéseit három fő feladatcso­port (A—B—C) munkamegosz­tása alapján látja el. Az „A“ csoport szolgáltatja a hivatalosan előírt adatokat a sebességről, a villogók műkö­déséről, valamint az autó által megtett út hosszáról. A sebes­séget és a fordulatszámot nem csupán pontos számokban adja meg a komputer, hanem ezek az adatok egyúttal világító dió­dákból felépített fénylő lánc­ként (LED) is megjelennek a vezető szeme előtt. így a veze­tő egy pillantással mindenkor össze tudja vetni az adatok ér­tékét a sebesség vagy a fordu­latszám méréstartományával. A komputer „B“ része olyan adatokat szolgáltat, amelyekre a vezetőnek a jármű haladása közben nem szükséges állan­dóan ügyelnie, pontosabban ezeket a műszereket nem szük­séges állandóan szemmel tar­tania. Ilyenek például az olaj­nyomás, az olaj hőmérséklete, az üzemanyagkészlet, az időóra stb. Ám, ha az ebbe a forga­lomkörbe tartozó adatok bár­melyike eltér a megengedett tűréshatártól, akkor a számító­gép azonnal figyelmeztető jel­zést ad, s egyben mindjárt ki is mutatja a zavar okát és sú­lyosságát. De ugyanebben a rendszerben egy elektronikus „őrzőangyal“ is szorgalmasain dolgozik, és nem késük a fi­gyelmeztetéssel, ha a külső hő­mérséklet hirtelen csökken, és útjegesedés veszélye fenyeget. A számítógép „C“ része gombnyomással közvetített kér­désekre ad helyzetjelentést az akkumulátor állapotáról, az utolsó tankolás óta megtett út­ra vetítve a kocsi átlagos se­bességéről, fogyasztásáról, sőt még arról is, hogy az adott ponttól (a helymeghatározás alapján), milyen messze van a legközelebbi szerviz vagy ben­zinkút. A digitális cockpitnek még úgynevezett ALI és LISA rend­szere is van, nem beszélve a kvadrofon berendezéssel össze­kapcsolt magnetofonról és „rá­dióról, valamint az autótelefon­ról. Nos, az immár valósággá vált álmokhoz a hírek szerint már a közeljövőben újabb, napjaink­ban még ugyancsak fantaszti­kusnak tűnő kiegészítő újdon­ság is társul: ez a komputer (állítólag) arra is képes lesz, hogyha a számítógép valamely figyelmeztető fényjelzésére nem reagálnának, nem vennék észre, a legfontosabb információikat saját anyanyelvén közölje a ve­zetővel. Nos, igazán nincs okunk ké­telkedni az immár valóságos csoda cockpit csoda voltában. Csupán az a különös ebben a dologban, hogy ma az autósok többségének (a legmodernebb autók tulajdonosainak is) még az is gondot okoz, hogy a bennfelejtetí kézifékre nincs figyelmeztető kis fényjelzés minden márkánál a kocsi sze­relvényfalára gyárilag felsze­relve. Nem Is beszélve a hátsó ablak szinte nélkülözhetetlen páramentesítőjéről... (A „Scala nyomán — mo.) mészáros ferenc A gépkocsi egyéb karbantartásáról A garanciális időszakban végzett javítás, ill. karbantar­tás letelte után a gépkocsi tulajdonosok nagy része ötlet­szerűen, rendszertelenül végzi vagy végezteti ezt a munkát. Van olyan gépkocsi, melynek gyújtógyertyája 25 000 km-t, levegőszűrője 35 000 km-t üzemelt már, és a tulajdonos be­vallása szerint ez idő alatt nem is ellenőrizte állapotukat. A cserét az tette szükségessé, hogy a gépkocsi „egyik pil­lanatról a másikra“ üzemképtelenné vált. A „Kezelési uta­sítások hosszú távra meghatározzák a karbantartás me­netét, nemcsak a garanciális 10 000 km-ig. Egyes gépkocsi- típusok esetén 1 000 000 km-ig megadják a 'karbantartási utasítást. Ezek az utasítások azonban inkább a szakember­nek szólnak. Vannak általános karbantartási folyamatok, melyek egyaránt alkalmazhatók bármely gépkocsitípusra. Természetesen ezeknél is lényeges bizonyos km út megté­tele után az ellenőrzés, a szerviz, az olajcserék, a zsírzá­sok, a szűrőcserék elvégzése. Általában a km futástól füg­getlenül minden tavasszal igen célszerű alsó mosással a téli sárréteget lemosni. Minden ősszel, az esős Idő beállta előtt nagyon jó, ha az alvázvédelemhez használt védőréteg épsé­gét ellenőriztetjük és szükség szerint javíttatjuk: OLAJCSERE A gépkocsi típusától függően kenőolajat a motorban, a se bességváltóban, a differenciálműben, a kormánygépben kell cserélnünk. Ezek a fődarabok a típustól függően lehetnek egybeépített, vagy különálló egységek esetén pl. a motor és a hajtómű közös olajtérrel. Az ún. klasszikus építési módnál találjuk a külön olajtereket, ui. a fődarabok ezek­nél elkülönülnek egymástól (orrmotor, hátsókerékhajtás). Az említett fődarabokban alkalmazott kenőanyag minősé­gére és cseréjére a „Kezelési utasításiban találunk adato­kat. A motor olajcseréjét meghatározza az alkalmazott olaj minősége, az üzemeltetés módja, bizonyos fokig a motor konstrukciója (folyadék vagy levegőhűtés), és a motor állapota. Általában a motorban 3—8000 km-enként célszerű olajcserét végezni. Ilyenkor már az olaj sötétebbé válik és szennyeződik a leváló apró fémrészecskéktől, kokszréte gektől stb. (Az olaj sötétebbé válása önmagában nem jelenti annak elhasználódását.) Az olajozási főáramkörben (ábra) találhatók az olajszű rők. Feladatukat tökéletesen akkor végzik, ha olajcsere ese­tén — de legalább minden má­sodik olajcsere alkalmával — ezeket is kicseréljük. Itt is tart­suk be a gyári utasításokat. Az olaj a motor üzemi hőfokán híJ gabbá válik, azért az olajcserét üzemmeleg motorban végezzük. A motor alján (a härteren] ta­lálható az olajleeresztö csavar. Oldása után, hagyjuk kifolyni az olajat mindaddig, hogy már osepegést se tapasztaljunk (a nívópálcát vegyük ki). Ezt kö­vetően az olajszűrőházat csa­varjuk le vagy cseréljük ki ben­ne a szűrőbetétet, vagy az egész házat cseréljük szűrővel együtt, rendszerétől függően. Előfordul, hogy a szürőházat nem tudjuk kézzel lecsavarnl. Visszahelyezéskor ügyeljünk ar­ra, hogy a gumitömítés ne sé­rüljön meg! A leeresztő csavart csavarjuk vissza és a sze­lepfedélen található nyíláson vagy az erre a célra készített beöntőnyakon keresztül töltsük be az olajat. A gyár által megadott töltési mennyiségnél előbb 2—3 dl-rel kevesebbet töltsünk be, majd indítsuk be a motort, és rövid ideig tartó alapjárati foirdulatszámon üzemeltessük! Leállítás után 1—2 perc elteltével ellenőrizzük a nívópálca jelzését, és ezt követően korrigáljuk a hiányzó mennyiséget. Győződ­jünk meg arról, hogy a szűrőnél és a leeresztő csavarnál nem észlelünk-e olajszivárgást. Törekedjünk arra, hogy gépkocsinkat mindig ugyanazzal az olajfajtával üzemeltes­sük, ami mellett döntöttünk, és a szükséges utántöltéskor is ezt használjuk. Nem szabad különböző olajfajtákat ösz- szekeverni. Azonos típusú, különféle viszkozitású olajok szükség esetén összekeverhetők. Ha mégis változtatunk olajfajtát, akkor a motorolaj cseréjének alkalmával — ami­kor a fáradt olajat már kifolyattuk — a leeresztő csavart tegyük vissza és külön vásárolható ún. mosóolajjal öblítsük át a rendszert, (öreg motoroknál nem célszerű a mosó olajjal való átmosás!) Az átmosást úgy végezzük, hogy a mosóolajjal a motor olajfeltöltési mennyiségének kb. 3/4 részével rövid ideig (1—2 percig) alapjáraton járassuk a motort, majd eresszük le a mosóolajat. Leeresztése után forgassuk át a motort, és hagyjuk kicsurogni a még visszamaradt mosóolajat. A kar- ter csavarjának visszahelyezése után töltsük a motorba a friss olajat. Nagyon fontos, hogy olajszűrő csere esetén, ha mosóolajjal kimostuk az olajteknőt, akkor az olajszűrőt csak a mosás után szabad kicserélni! Szűrők beiktatása a ke­nőolaj-rendszerbe: 1. szí­vószűrő; 2 főáramkörű szűrő; 3 mellékáramkörű szűrő 17 I és helyszíni javítása 43l I

Next

/
Oldalképek
Tartalom