Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-13 / 15. szám

I IV. 13. « 1 n autósok' MOTOROSOK A KlZLEKBESI CVBWEKRUESETEK HGElMSE EGY KÖNYV. AMELY A GYERMEKEKRŐL FELNŐTTEKNEK IRÖDOTT Stina Sandels véleménye sze­rint a gyermekek sohasem hi­básak a közlekedési balesetek­ben — csupán baleset éri őket, mivel a felnőttek nem tudják beleélni magukat a gyermekek helyzetébe, és képtelenek olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek lehetetlenné tennék a baleseteket. A közúti közleke­dést felnőttek hozták létre fel­nőtteknek. A felnőttek azono­sítják a gyermekek és a saját maguk közlekedési képességét a forgalomban, vagyis a gyere­ket kis felnőttnek tekintik. De mi történik akkor, ha a gyer­mek nem érti, amit a közleke­désről mondunk neki? Meny­nyiben vagyunk segítségére? Egyáltalán: ismerjük a gyer­meket? Tudomásul kell venni, állapítja meg, — hogy a gyer­A gyermekbalesetek száma a statisztikai kimutatás szerint világviszonylatban magas szin­ten mozog. Ezért érdemes ve­lük foglalkozni. Ha a család egységét vesszük tekintetbe, szólnunk kell a szülői örömök­ről, amelyek csorbát szenved­nek; sokszor megbomlik a csa­lád egysége, a jő családi vi­szony a két szülő között, mivel a felelősséget a sérült gyerme­kért egymás szemére vetik, s ha a gyermek betegsége után nyomorékká válik, teher a szü­lők részére, vagy intézetbe ke­rül, ahol állami gondozásra szorul. A másik oldalon figye­lembe kell vennünk az orvosi ellátást, a kórházi kezelést, amely szintén nagy anyagi és fáradságos ellátási gondokat von maga után az egészség- ügyi szervek részéről. Mindezek a momentumok ar­ra figyelmeztetnek bennünket, felnőtteket, hogy különleges gondot kell fordítanunk a gyer­mekbalesetek megelőzésére. A közelmúltban egy könyv jelent meg, amelyet minden szülőnek, felnőttnek egy­aránt figyelmébe ajánlok. A könyv címe: Gyermekeink köz­lekednek. Szerzője egy svéd professzornő — Stina Sandels. A könyv igyekszik feleletet ad­ni arra, hogy a gyermekkori közlekedési balesetekért kit terhel a felelősség. A könyv a gyermekekről szólva nekünk felnőtteknek íródott, akik fe lelősséggel tartozunk gyerme keink egészségéért.- A profesz- szornő a Stockholmi Gyermek­fejlődéstani Intézet megalapí­tója és tizenkét évig tartó ku­tatómunkáját foglalta össze. Gondolatait a következő kulcs­kérdés köré csoportosítja: A gyermeket alakítsuk a közleke­déshez, vagy a közlekedést a gyermekhez? A többi között ezt szögezi le: „Tudjuk, a vi­lág legjobb közúti biztonsági nevelése sem fogja teljes mér­Jön az Oltcit — autó A Pitesti Autógyárban megkezdték a népszerű Da­cia gépkocsik továbbfejlesz­tett változatának gyártását. Az eddigi 1300-as típus mel­lett a jövőben a Dacia 1310- es kocsik új változatát is készítik. Ezek a gépkocsik a Renault—12-re emlékeztet­nek. A kocsik Ikerfényszóró­kat kaptak, elől és hátul süllyesztett irányjelzőket he­lyeztek el, szakszerűen be­építették a fehér fényű hát­rameneti lámpát. Ennek a típusnak luxusváltozata is van, ezeket rádióval, elekt­romosan füthető alblaküveg gél, motorpumpás ablakmo­sóval szerelik fel. A Daciá kon kívül Romániában meg kezdték az Öleit gépkocsik gyártását is. Az új gyárat Craiovában francia tervek alapján építették fel. Az üzemben jelenleg a gépi be rendezéseket szerelik, és a termelés előreláthatólag az év második felében megkez­dődik. Oltcitből az idén csak a román megrendelők igé­nyét elégítik ki. A kis fo­gyasztású gépkocsit két vál­tozatban gyártják, 650-es és 1130-as motorral látják el. (mot.) fékben megakadályozni a köz­lekedési baleseteket. A gyer­mekek megbízhatatlanok a közlekedésben, biológiailag éretlenek arra, hogy sokféle követelménynek eleget tegye­nek, és mindaddig azok is ma­radnak, amíg ki nem nőnek a gyermekkorból. Ebből követ­kezik, hogy a gyermeket nem lehet a modern kor köziekedé si viszonyainak megfelelően át­formálni. Azt azonban meg tud­juk tenni, hogy a közlekedési környezetet alakítsuk a gyer­mekhez. A felelősség a szak­emberekre hárul.“ A környezet átalakításának korántsem utópisztikus, de igen ritka esetét hozza fel példa­ként a balesetek kiküszöbölé­sére. Városneveket említ: az egyik az angliai Stevenage, amelynek tervezésekor elvetet­ték azt a régi felfogást, hogy a gyalogosokat a járdaszegély és az épület melletti járda se­gítségével különítsék el a jár­művektől. Ez a város úgy épült, hogy a járművek szabadon közlekedhetnek, ugyanakkor a járókelőknek és a kerékpáro­soknak is kockázattól mentes a közlekedése. mekek cselekvése koruktól és fejlettségüktől függ. Legalapve­tőbb tulajdonságuk a játszási kedv. Ez az életkor szerint na­gyon is változó, a gyermek azonban minden játékban meg­őrzi a szabadságát. A gyermek­nek a közlekedés is játék, és ezt az érzést — különösen 4—10 éves korban — lehetet­len elnyomni. Ezért látunk az utcákon lépten-nyomon olyan gyerekeket, akik vakmerőén futnak át az autók előtt, és tornaszernek használják a jár­da és az úttest között levő lánckorlátot. Ezzel az alapvető gyermeki tulajdonsággal min­den felnőttnek, gépkocsivezető­nek számolnia kellene. A gyermekkorban való köz­lekedési nevelést csak lassan, fokozatosan, az értelmi szint­nek megfelelően kell végezni. Az írónő úgy véli, hogy a köz­lekedési ismereteket oktató óvónők, tanárok, szülők, peda­gógusok és maguk a szakembe­rek túl felnőttesen, a maguk szemszögéből adják elő, nem ismerik jól a gyermek lelki­világát. A közlekedésoktatás nem korlátozódhat a formális képzésre. Abból kell kiindul­ni, hogy a gyermekeknél na­gyon sokáig tart olyan közle­kedési műszavak — például: át­kelés, gyalogos, főútvonal, sza­bályok megtartása stb. — he­lyes értelmezése, amelyeket a felnőttek fölöttébb egyszerű­nek tartanak. S még tovább tart, amíg a gyerekek megta­nulják, hogy egy bizonyos köz­lekedési helyzetben mit kell lé­nyegesnek tekinteni. Stina Sandels könyve már a világ számos országában meg­jelent. A Gondolat Kiadó gon­dozásában magyar nyelven is kiadásra került. A szerző meg­figyelései, elméleti és gyakor­lati tapasztalatai jó tanáccsal látják el a szülőt, nevelőt, pe­dagógust és gépkocsivezetőt a közlekedési gyermekbalesetek megelőzésében. MUDRr. mészáros sAndor gyermekszakorvos A Prága—Bratislava autópálya építésével párhuzamosan autóutak is épülnek, amelyek az autópályára csatlakoznak. Ilyen például a Prága—Turnov közti autóét (Miroslav Vodéra felvétele) MÉSZÁROS FERENC 42 Kapcsoljuk be a gyújtást, majd a kapcsolón található két szál vezetéket kössük össze. Ilyenkor égnie kell a féklám­pának. Ha nem ég, akkor próbalámpával vizsgáljuk meg, hogy az egyik szál vezetékben van-e áram (a próbalámpa egyik csatlakozását testre, a másikat a vizsgált vezetékre erősítjük). Ha nincs egyik vezetékben sem áram, akkor a biztosító a rossz, vaigy szakadás van a vezetékben. Ha van áram, akkor vagy az égő a hibás, vagy a másik vezetékben van szakadás. NEM MŰKÖDIK A TOLATÖLAMPA A hibát először a biztosítóban, majd a lámpa mechanikus kapcsolójában (a kacspolóról a vezeték leszakadt, az izzó becsavarása laza, kiégett, oxidálódott a foglalat stb.) ke ressük. A tolatólámpa kapcsolóját a sebességváltó alsó ré­szén, vagy a mozgató rudazat mentén kell keresni. A hibát egyébként a. féklámpánál említett módszerrel keressük. nem mGkOdik a kürt Sok gépkocsiban a kűrit az elhelyezése miatt válik üzem- képtelenné azáltal, hogy a szennyeződések közvetlenül érik. Először a vezeték csatlakozását ellenőrizzük. A próba lámpa két vezetékét kössük rá a kürtön levő két vezetékre. Nyomjuk meg a kürt nyomógombját. Ekkor a lámpának fel kell villannia. Ha nem jelez, akkor vizsgáljuk meg a nyo mógombot vagy a biztosítékot. Ha jelez, akkor a kürt szer kezeiében van a hiba. A szerkezeti rész vizsgálatához a kür­töt szét kell szedni. A tartócsavarokait csavarjuk ki, csavar húzóval vegyük le a fedelét, majd győződjünk meg a memb­rán épségéről, és a megszakító szerkezet tisztaságáról Visszaszerelésekor a csavarokat egyenletesen húzzuk meg. (Igen lényeges, hogy csak valamennyi csavar visszahelye­zése után próbáljuk a kürtöt.)' A kürtön színes festékkel megjelölt állítócsavart találunk. Csavarhúzóval finoman próbáljuk a csavart állítani addig, ameddig a kívánt hang­színt nem halljuk. Az állítást nagyon finoman végezzük. Első állításkor a színes festéket esetleg el kell távolítani. Erős korrózió esetén a kürtöt cserélni kell. Ha a kürt hangja a megszokottól eltérően gyengébb, vagy hangszíne nem megfelelő, akkor a szennyeződések eltávo lítása, és a beállítás elvégzése szükséges. A felerősítéskor a testetest is ellenőrizzük! Az elszennyeződést meggátol­hatjuk, ha egy műanyag zacskót húzunk a kürtre. Az állí­tást a beállítóosavarral végezhetjük el. NEM MOKŰDIK AZ ABLAKTÖRLŐ A kapcsoló elégtelen működését a biztosító hibája, a ve­zeték szakadása, a mechanikus mozga,tószerkezet hibája, vagy az ablaktörlő villamos motorjának (vagy egyéb szer­kezetének) hibája okozza. A motor hibájára vagy a me­chanikus mozgatószerkezet szorulására következtethetünk akkor, ha a villamos motor háza forró. Néhány típusnál — elhelyezése miatt — nehezen férünk hozzá, mert a szerel vényfal mögött van. javításált bízzuk szakműhelyben szak emberre. Ha a hiba útközben fordul elő, és utunkat foly tatni kívánjuk, akkor egy nagyon egyszerű kényszermegol­dást alkalmazhatunk. Kettévágott alma vagy burgonya fe­lületével kenjük be kívülről a szélvédő üveget. Ekkoi át­látszó felületet fogunk kapni esőben is. Bizonyos idő eltelte után a „bekenést“ meg kell -ismételni. AZ ABLAKTÖRLŐ NEM TISZTÍTJA KELLŐEN A SZÉLVÉDŐ ÜVEGET A szélvédő üvegről a szennyeződést, csak bő vízzel távo lítsuk el. Az ablaktörlő gumilapátjai körülbelül 1,5—2 év alatt elhasználódnak, ezért cserélni keil. Felcsapódó sár tisztítását — ha az eső csak szemerkél — csak az ablak­törlő és az ablakmosó együttes használatával szabad vé gezni. Néhány csepp eső esetén se használjuk önmagában az ablaktörlőt, mert megkarcolódik az üveg, ez pedig a ki­látást később erősen zavarja. Hó esetén az ablaktörlőlapát alsó részére ráfagy a hó, és ez a fagyott rész nem képes megfelelő törlést elvégezni. Az ablakmosót ezért külön erre a célra készült folyadékkal, vagy denaturált szesz és víz 50 százalékos keverékével töltsük fel. Még így is szükséges időnként megállni és a ráfagyott részeket a gumilapátról eltávolítani. (Télen az ablakmosó tartályban csak vizet nem szabad használni, mert befagyása esetén tönkreteszi a tar­I tályt.) Nyáron országúti vezetéskor a bogaraktól szennye zödik a szélvédő üveg. A tisztítást szintén denaturált sze­szes ablakmosóval végezzük, de sötétedés után többször mag kell állni, és külön is letörölni a szélvédőt. Autőápo lási szaküzletekben vásárolhatunk a jegesedés elkerülése és a bogárnyomok eltávolítására megfelelő vegyszert. Az ablaktörlő lapátot általában csak kompletten lehel cserélni. Ekkor a régit vagy egyszerűen lehúzzuk a tartó tengelyéről, vagy a csavarkötést oldva cseréljük. A beállí­táskor ügyeljünk arra, hogy a szélvédő üveg gumikeretét már ne érje az ablaktörlő lapátja, és a szélső helyzetek is megfelelően egyenlőek legyenek. I 1 4 A

Next

/
Oldalképek
Tartalom