Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-06 / 14. szám

1980 - A DOHÁNYZÁS ELLENI KÜZDELEM ÉVE

A dohányzás korunk egyik legelterjedtebb, egyre nagyobb tömegek — köztük mind több fiatal — egészségét rongáló szenvedélye. A füstölgő fehér rudacskák rabjai fittyet hánynak az orvosok figyelmeztetéseinek, a megcáfolhatatlan statisztikai adatoknak, tovább szívják a hódító dohányfüstöt s ezzel nemcsak saját, hanem családtagjaik, munkatársaik egészségét is veszélyeztetik. Világjelenségről van szó, s így nem véletlen, bogy az Egészségügyi Világszervezet az egész közvéleményt az ellene folytatott harcra mozgósítja és az idei egészségügyi világnap jelmondatává is ezt választotta: „Dohányzás vagy egészség — tiéd a választás."

INKVIZÍCIÓ, KORBÄCSOLÄS

A dohány őshazájában, Amerikában már Kolumbus előtt elterjedt a dohányzás. Az Újvilág felfedezője maga is felfigyelt a nyers levelek füstjét beszívó bennszülöttekre, társának [ereznek pedig annyira megtetszett a különös szokás, hogy hazatérve Spanyolországban be is mutatta — amiért az inkvizíció börtönbe vetette. Földrészünkön a dohányzás elterjedése főleg Jean NIcot lisszaboni francia nagykövet nevéhez fűződik, aki 1560-ban Brazíliából dohányleveleket hozott Medici Katalinnak (a sokáig gyógyhatásúnak vélt leveleket is a követről nevezték el Nicotians tabacum-nak). A füst élvezése, később pedig a tubákolás Franciaországban majd Angliában udvari szakás lett, s fokozatosan meghódította az egész világot. Több uralkodó és az egyház is szigorúan büntette a dohányzókat, de a korbácsolás, az orr levágása, sőt a kivégzések [IV. Murád szultán 1633-ban a nagy konstantinápolyi tűzvész megtorlásaként állítólag ezer dohányost végeztetett ki) sem tudták megakadályozni a szenvedély elterjedését.

Amint említettük, a dohányfüstnek eredetileg gyógyító erőt tulajdonítottak. Hamarosan felfigyeltek azonban a dohányzás és az egyes betegségek közötti összefüggésekre. Elsőként 1895-iben Bouisson francia orvosnak tűnt fel, hogy a montpellleri kórházban kezelt 68 ajakrákos beteg közül 66 pipázott. Ebből arra következtetett, hogy a pipázás szerepet játszik a szájrák kialakulásában.

A cigaretta mai alakjában mintegy százéves. „Feltalálói" török katonák, akik a krími háborúban vékony papírtölcsérekbe csomagolták az összemorzsolt dohányt. A dohány gépi feldolgozása még a múlt században kezdődött meg, az első cigarettagyárat 1862Jben Drezdában építették fel. Azóta a dahányáruk gyártása szüntelenül növekszik, a világ cigarettater melése ma 4 billió, ami 34 százalékkal több mint tíz évvel ezelőtt.

27 MILLIARD CIGARETTA

Milyen a helyzet nálunk? Míg 1946-ban 9 milliárd cigaretta fogyott el, 1975-ben már több mint 27 milliárd, ami azt jelenti, hogy az egy személyre jutó cigarettafogyasztás — a gyermekeket is beleszámítva — évente 1900 darab és így a világranglista harmadik helyét foglaljuk el. Korántsem elismerést érdemlő helyezés ezl

Egy közelmúltban megvalósított szlovákiai felmérés tanúsága szerint a felnőtt korú népesség 44,7 százaléka dohányzik rendszeresen. Ez az adat azonban nem fejezi ki pontosan, hogy a lakosság milyen hányada van kitéve a dohányzás ártalmainak. Mivel a cigaretta tartós károsodást okoz a szervezetben, számításba kell vennünk azokat, akik különböző okok miatt leszoktak a dohányzásról (10,2 százalék) és nem utolsó sorban azokat a nem dohányzókat is,

akik naponta több mint egy órát telifüstölt helyiségben kénytelenek eltölteni (22,3 százalék). Ha ehhez még hozzáadjuk a dohányzó szülők gyermekeit, rájövünk, hogy gyakorlatilag az egész népesség kisebb vagy nagyobb mértékben ki van téve a dohányzás egészségkárosító hatásának.

KAROS szenvedély

Dr. Pavel Krásnik, az egészségnevelési Intézet igazgatója, nagy ellenzője a dohányzásnak és hivatásánál fogva is azt kutatja, hogyan lehetne megakadályozni ennek a káros szenvedélynek a terjedését, ö így vélekedik a dohányzásról:

— Az emberek közönye, nemtörődömsége határtalan: bár kevesen vonják kétségbe a dohányzás ártalmasságát, mégsem mondanak le a füstölésről. Különösen aggasztó, hogy a dohányzás gyorsan terjed a fiatalok között. Eddig úgy tudtuk, hogy 10—12 éves korban gyújtanak rá az első cigarettára, ezért megdöbbentett bennünket az a felismerés, hogy egyre több alsótagozatos, sőt óvodás próbálja meg ebben is utánozni a felnőttéket. Tapasztalataink szerint a szenvedélyes dohányost nagyon nehéz leszoktatni, ha maga nem akarja, szinte lehetetlen, legtöbbször csak akkor mond le a cigarettáról, ha komoly betegsége alaposan ráijeszt. Ezért figyelműnket a dohány zás megelőzésére kell fordítanunk — ami egyébként nem elsősorban orvosi feladat. Szülőknek, pedagógusoknak, az egész közvéleménynek kellene nagy türelemmel, példamutatással, ha szükséges akár szigorral és tilalmakkal megóvni a fiatalokat attól a szenvedélytől, amelytől később már csak nehezen tudnak megszabadulni. Azt mondtam, hogy az emberek többsége tudatában van a dohányzás ártalmas- ságának, de ez nem Jelenti, hogy konkrétan tudják, milyen ártalmakról van szó, A figyelmeztetéseket legtöbbjük kézlegyintéssel intézi el: Legfeljebb köhögök majd, annyit kibírok. Pedig a valóságban az ártalmak nagyon széles skálájáról van szó.

Tényleg, hogyan is hat szervezetünkre a dohányzás? A füstben több mint ezer anyagot mutattak ki, többségük külön-kűlön is káros a szervezetre. A legveszélyesebb közülük a nikotin, a szénmonoxid valamint az Izgató anyagok, a kátránytermékek. A szakemberek ún. veszélyeztető tényezőnek nevezik a dohányzást, amely tartósan, hosszú időn át hat a szervezetre és így hozzájárul bizonyos betegségek kiala kulásához, illetve akadályozza gyógyításukat. Hosszú lenne azoknak a betegségeknek a listája, amelyeknek kialakulásában szerepet játszik. Említsük meg a legfontosabbakat: szívinfarktus, magas vérnyomás, érelmeszesedés, tüdő-, ajak- és gégerák, hörghurut, fekélybetegség. És néhány sokatmondó adat: A dohányzók élete általában 8—10 évvel rövidebb. A tüdő- és gégerákban valamint az 50 éves korig infarktusban elhunyt férfiak abszolút többsége dohányos volt. Az érszűkületben szenvedő betegek szinte kivétel nélkül

dohányoztak. Azok a nők, akik dohányoznak, gyakrabban vesztik el magzatukat, gyerekeik kisebb súly- lyal jönnek a világra és fejlődésükre hét éves korukig rányomja bélyegét az, hogy anyjuk ifem tudott lemondani a cigarettáról. Becslések szerint Csehszlovákiában évente 30—40 000 haláleset, vagyis az elhalálozások egy ötödé szorosan összefügg a dohányzással.

Sokan hivatkoznak arra, hogy elhíznának, ha leszoknának a cigarettáról. A valóságban a dohányzás gyakran idült gyomorhurutot okoz, amely a cigaretta kiiktatása után meggyógyul és természetesen javul az étvágy is. Ez persze nem vezet feltétlenül hízáshoz. És még egy tévhit — a füstszűrők valóban enyhítik a cigarettázás ártalmasságát, de nem szüntetik meg!

SZENVEDŐ PASSZfVOK

A dohányzóik és a nem dohányzók tábora között gyakoriak a nézeteltérések. Ez érthető, hiszen bebizonyították, hogy hat dohányzó által elszívott hat darab cigaretta a közös helyiségben tartózkodó nem dohányzót egy cigarettának megfelelő szénmonoxid belélegzésére kényszeríti, ami vérében is kumutatható. Tehát a dohányzók nemcsak maguknak, hanem szobatársaiknak is ártanak — s így a dohányzás távolról sem tekinthető magánügynek. A nem dohányzóknak elvitathatatalan joguk van a tiszta levegőhöz, az egészséges környezethez. Nem túloznak azok, akik szerint a kulturált magatartás egyik fokmérője a dohányzástól való tartózkodás olyan emberek jelenlétében, akik nem cigarettáznak.

A passzív dohányzók védelmére világszerte több kezdeményezés tapasztalható. Bulgáriában, Lengyel- országban például jelentősen korlátozták a nyilvános dohányzást. Az első lépéseket nálunk is megtettük, hiányzik azonban egy olyan törvény, amely komplexen felölelné a dohányzással kapcsolatos összes problémát és alapul szolgálna az egész társadalom összefogására épülő dohányzás elleni program kidolgozásához.

KOPORSÖSZÖG

A népnyelv nagyon találóan koporsószögnek nevezi a cigarettát. Nem újkeletű szólás ez, elárulja, hogy már régen felismertük a füstölés káros hatását. Akkor miért dohányzunk mégis? Pszichológusok szerint a dohányzás segít az unalom elűzésében, enyhíti az elégedetlenséget, a kedvtelenséget, a lelkiállapottól függően izgatni vagy megnyugtatni. Nem hanyagolható el a szociális jelentősége sem. A cigarettával való megkínálás lehet két ember közeledésének első lépése, amelyet a közös élmény, a dohányzás, a kifújt füst keltette ábrándok még tovább mélyíthetnek.

Mindez azonban nemcsak dohányzással érhető el, a megnyugtatásnak, unaloműzésnek, kapcsolatteremtésnek számtalan olyan módját ismerjük, amely azonkívül, hogy kulturáltabb, nem károsítja egészségünket sem.

A dohányzás elleni küzdelem rendkívül bonyolult feladat. Nehézségét fokozza, hogy a cigaretta nem okoz szembeszökő személyiségkárosodást, mint például az alkohol, s így a .köztudat sem ítéli el. Az általa kiváltott károsodás csak évek múlva jelentkezik, nem is beszélve arról, hogy a nikotin és a többi ártalmas anyag különbözőképpen hat az egyes emberek szervezetére. Ezzel magyarázható a dohányzók által oly gyakran hangoztatott érv, miszerint erős dohányosok néha magas kort élnek meg.

A nehézségek ellenére nem nyugodhatunk bele „a huszadik század pestisének" — így nevezték el amerikai tudósok a dohányzást — terjedésébe. Az Egészségügyi Világszervezet is választásra szólít fel bennünket ás ha belegondolunk, nem is olyan nehéz választani a két lehetőség — a dohányzás és az egészség között.

CSIZMÄR ESZTER

INI.

ív. a.

Forradalmi hagyatékot valósítunk meg

A dúbravkai új lakótelep panorámája (Gyökeres György felvétele)

(Folytatás az 1. oldalról)

elterülő Jankó Kráf Parkban stb. a nagykiterjedésű üdültetési és turisztikai terület. Ezzel összefüggésben figyelmet szentelünk a környezet vé delmének és formálásának is. A városi pártbizottság és a Fővárosi Nem zeti Bizottság együttes ülésén elfogadott határozatok ezzel kapcsolatban szavatolják az egyeztetett és céltudatos eljárást. Fokozatosan csökken a levegő szennyezettsége a vállalatok és az üzemek által. A város történelmi magvában részben korlátoztuk a gépkocsiközlekedést, a háztartási hulladékot korszerű hulladékégetőben számoljuk fel s a városban nem engedjük mag olyan üzemek építését, amelyek károsan hatnának a környezeti viszonyokra.

Az utóbbi időben jelentősen bővült a szállodai kapacitás és a vendéglők hálózata is. A Kijev, Bratislava és a Flóra szálloda felépítésével, továbbá a Tatra, Dukla stb. hotel átépítésével, majd a Junior-szálló végéhez közeledő felépítésével az 1969. évi 1240 ről- csaknem 3400 ágyra növekszik a szállodák befogadóképessége. Májusban átadják rendeltetésének az 1500 férőhelyes Sörházi Éttermet

Bratislava a fiatalok városa, hiszen lakosainak átlagos életkora 32—35 év. A város sokoldalúan törekszik arra, hogy jól kielégítse a fiatalok elszállásolással, étkeztetéssel, közlekedéssel, művelődéssel és testneveléssel szemben támasztott igényeit. Az elmúlt évtizedben csaknem 4000-rel gyarapodott az internátusi férőhelyek száma. A főiskolákon majdnem 40 000 hallgató folytatja tanulmányait, ebből 29 ezren a nappali tagozaton. Nyolc új alapiskola készült el, épülőfélben van a Műegyetem elektrotechnikai és vegyi-technológiai kara, továbbá a Kamensky Egyetem Természettudományi Kara. A 7. ötéves tervidőszakban megkezdődik a Közgazdasági Főiskolának építése és a Műegyetem gépipari karának bővítése.

Figyelemre méltó a tudományoskutatási alap mennyiségi és minőségi fejlődése is. A városban gyakorolja hivatását Szlovákia tudományos dolgozóinak csaknem 45 százaléka, akik hozzávetőleg 70 százalékban részesednek a köztársaság kutatási feladatainak megoldásában, jelentősen hozzájárulnak a szocialista gazdasági in tegráoióhoz és főleg a KGST-országók

keretében a sikeres együttműködés hez.

Az SZSZK fővárosának helyzete nemzetközi méretekben is szilárdul, tekintélye növekszik. Központa szá mos kiállításnak, fesztiválnak, zenei és testnevelési rendezvénynek, kong resszusnak és szimpóziumnak. Sikeres testvérbaráti tevékenységet bontakoztat ki Kijevvel, Krakkóval, Ruszeval, Ljubljanával, TurkuVal és Perugiával s ezek a kapcsolatok hozzájárulnak a népek közötti békés baráti együttműködéshez.

A város párt- és állami szervei figyelmet fordítanak a történelmi mag tatarozására is. Ennek egy része, 47 hektárnyi területen, a város államilag védett rezervátuma. Csaknem 40 tatarozott létesítményben képtárakat, múzeumokat, művelődési-társadalmi intézményeket és stílusos vendéglőket helyeztek el, amelyek a várost évente meglátogató mintegy hatmillió turista figyelmének középpontjában állnak. Előkészítjük a város központi övezetének átépítését, elsősorban a közlekedési hálózat viszonylatában.

Szlovákia fővárosa a szabad élet 35 éve alatt endkívül igényes és bonyolult fejlőőésen ment át. Ez tükröződött a dolgozók és az ifjúság szükségleteinek kielégítésében és szembetűnően tanúskodik arról, hogy megvalósítjuk nemzeti felszabadító harcunk és a szovjet hadsereg általi felszabadításunk forradalmi hagyatékát.

9