Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-13 / 2. szám

ÚJ szó A ki szereti az izgalmas történeteket, az a bírósá­gok bűnügyi iratai közt lapoz­gatva, kétségtelenül a számítá­sára talál. Tartalmuk felér a legjobb krimi-olvasmányoké­val, mert az esetek érdekesek, sőt tanulságosak. Az egyik prágai vállalat válófélben levő osztályvezetője a közös értékek elosztása tekintetében nem tudott megegyezni a feleségével. A problé­ma megoldását a bíróságra bízta, amely természetesen a vagyon meg­szerzésével kapcsolatos körülmények­re is rávilágított. Mindenekelőtt az érdekelte a bíróságot, hogyan lehet­séges, hogy a havi 3200 koronás fi­zetésből az illetőnek — a gyakori külföldi utakon kívül — két gépko­csira, szövetkezeti lakásra, víkend- házra és egyéb luxus cikkekre is telt A házkutatás alkalmával a lakásán több mint egymillió koronára becsült értéket és nagy mennyiségű valutát találtak. A szakemberek véleménye szerint ilyen tetemes vagyont nem ta­karíthatott meg a fizetéséből. A vizs­gálat azután kiderítette, hogy a volt osztályvezető a tőkés cégekkel foly­tatott kereskedelmi tárgyalásai so­rán, 1973-tól 1978. végéig készpénzt és kisebb-nagvobb ajándéktárgyakat fogadott el tőlük. Önkéntelenül is felmerül a kérdés: talán önzetlenül osztogatták ezek a cégek a költséges ajándékokat? Ko­rántsem, hiszen köztudott — és ezt a vádlott is bevallotta —, hogy a tőkés rendszer semmit sem ad ingyen. Egy másik külkereskedelmi vállalat volt dolgozója a külföldi ügyfelek jogtalan előnyben részesítéséért más­fél millió osztrák schillinget fogadott el. Mindkét esetet szabadságvesztési büntetés követte. Nem vitás, hogy ez a törvénybe üt­köző tevékenység két fél szoros együttműködését feltételezi: a meg­vesztegetőét, aki fizet és a megvesz­tegetettét, aki elfogad. Az ilyen kap­csolat a tőkés országokban gyakori s nem találnak rajta kivetnivalót. Mi azonban tudjuk, hogy ez az „együtt­működés“ az igények, vagy követel­mények kölcsönösen jogtalan kielégí­téséről tanúskodik, tehát ellenkezik a szocialista erkölccsel. SZÉLHÁMOSOK Törvényeink ezért a legerélyeseb­ben tiltják a kizsákmányolásnak, ha­szonlesésnek, vagy visszaélésnek egyik fajtáját — a megvesztegetést, amellyel ennek ellenére, sajnos, még nálunk is találkozunk. így például akadnak szülök, akik azt hiszik, hogy a lopva átadott boríték tartalmával megvásárolhatják gyermekük felvéte­lét valamelyik szakközépiskolára. Ez a felfogás annyira elterjedt, hogy a gyakorlatot a csalók is megbízható kereseti forrásnak tekintik, mindad­dig, amíg meg nem győződnek ennek az ellenkezőjéről. Befolyására hivatkozva például egy szélhámos több, tanulmányait folytat ni kívánó fiatal ügyének kedvező el­intézését helyezte kilátásba. Persze semmit sem tett az érdekükben, csu­pán a főiskolára felvett diákok név jegyzékének a kifüggesztésére várt. Ezek a diákok felvételüket — amint az utólag kiderült — képességeiknek és tudásuknak köszönhették. A csaló azonban a tájékozatlan szülőktől szemrebbenés nélkül behajtotta „já­randóságát“, míg azután egy véletlen folytán pórul járt. Mások jó pénzért lakást, gépkocsit, víkendházat, valutát, tuzex-utalványo- kat ígérnek a hiszékeny embereknek, akik az előre lefizetett összeget soha, vagy igen nehezen látják viszont. Akinek megrendült az egészsége, sokszor úgy véli, hogy gondosabb gyógykezelését, vagy ápolását csak nagyobb borravalóval biztosíthatja. Noha a megvesztegetésnek ez a faj­tája csak ritkán leplezhető le, annak az orvosnak az esete nem maradt titokban, aki egy kőművesnek meg­ígérte, hogy ritka külföldi gyógysze­rekkel rendkívüli gyógykezelésben részesíti, ha segítségére lesz családi háza felépítésében. MEGKÁROSÍTJÁK a népgazdasagot Noha a lakótelepek gyors ütemű építésével az utóbbi években némileg enyhült a lakáshiány, még mindig akadnak családok, amelyek lakás- problémájuk soron kívüli megoldását anyagi áldozatokkal igyekeznek el­érni. A büntetőbíróság irataiból kitű­nik, hogy például az egyik lakásépítő szövetkezet elnökét 20 havi szabad­ságvesztésre ítélték, mert egy fiatal házaspárt 9200 korona fejében soron kívül akart kétszobás, összkomfortos lakáshoz juttatni. A kereskedelmi dolgozóknak ta­lán a leggyakrabban kínálkozik alkal­muk arra, hogy pénzért, vagy aján­dékért az egyik fogyasztót a másik rovására előnyben részesítsék. Egy bútorüzlet volt vezetője pl. bevallotta, hogy ezen a címen havonta mintegy 2000 koronával növelte keresetét. A megvesztegetés azonban ritkán tudódik ki és — tekintettel a bizonyí­tékok gyakori hiányára — az ezen a címen elindított büntetőeljárások száma elenyésző. A vádlottak több­nyire gépkocsivezetők, akik kísérle­tet tesznek rendőrök megvesztegeté­sére, hogy azok szemet húnyjanak törvényellenes cselekedetük fölött. VALAMENNYIÜNK KÖTELESSÉGE Mi következik a mondottakból? Az, hogy a korrupció megelőzésének, il­letve megakadályozásának feltétele az eddiginél is gondosabb ellenőrzés, a megvesztegetések leleplezése és a bűnösök szigorúbb felelősségrevoná- sa. A büntetőtörvény elsősorban a meg­vesztegetettet marasztalja el. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki bi­zonyos szolgálatokért, előnyben való részesítésért jogtalanul anyagi, vagy más ellenszolgáltatást fogad el. Ter­mészetesen a megvesztegetőt, tehát azt, aki bizonyos, előnyök biztosítá­sáért jogtalanul ellenszolgáltatást ígér, felajánl, vagy nyújt, ugyancsak elmarasztalja a törvény. A megvesz­tegetés ugyanis kispolgári csökevény, társadalomellenes cselekedet, amely megkárosítja a szocialista gazdasá­got. Megrendíti az állami, illetve a gazdasági szervek iránti bizalmunkat és egyeseket meg nem érdemelt jö­vedelemhez juttat. Ezzel magyaráz­hatók pl. a visszaélések a tűzesetek okozta károk indokolatlanul előnyös megállapítása, vagy a betörések ki­vizsgálása alkalmával, aminek célja a jogtalan nyerészkedés. A tapasztalatok szerint a korrup­ció a fogyatékosságokra is visszave­zethető. Aki soron kívül lakásra, ví- kendházra, telefonra, gépkocsijához pótalkatrészre akar szert tenni, az nem egyszer megtalálja igénye kielé­gítésének a lehetőségét. A megvesz­tegetések elleni harc bevált módja te­hát a népgazdaság fejlesztése, illetve a hiánycikkek megszüntetésével a ke­reslet és a kínálat egyensúlyának megteremtése. Nem utolsósorban pe­dig — mondottuk már — a hatéko­nyabb ellenőrzés. Ez utóbbi, az ezzel a tevékenységgel megbízott szerve­ken kívül, valamennyiünk kötelessé­ge. Olyan légkört kell teremtenünk, amelyben nemcsak elítélik a szocia­lista együttélés alapvető elveinek megsértését, hanem levonják a kö­vetkeztetéseket is. KARDOS MARTA A MEGVESZTEGETÉS - BŰNCSELEKMENV Kevesebb hiánycikk - gondosabb ellenőrzés 1980. i 11 A véletlen hozott össze vele. Erdész egyenru­hája elárulta /öze/ Streicher foglalkozását, de azt, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, csak akkor tudtam meg, amikor szóba került a Stará Ilubnvna-i járás, amelynek lakosai másodszor tisz­telték meg bizalmukkal. Hosszú, buktatókkal teli utat tett meg, amíg idáig eljutott. — Az érettségi után erdész édesapám eladta az egyik tehenet és Budapestre küldött főiskolára. Mindenáron erdészt akart faragni belőlem, s mi tagadás, nekem is kedvem volt hozzá, — mondja. Á háború azonban közbeszólt. Nemzetisége miatt nem vonult be a leventékkel, hanem munkatábor- ba került, öthónapi megpróbáltatás után véget ért a háború, s újból lehetősége nyílott a továbbta­nulásra. — A vonatok meg rendszertelenül közlekedtek, amikor Bratislavába utaztam. A diákszálló abla­kaiban is csak itt-ott volt üveg — emlékszik visz- sza az újrakezdésre. — Fűteni sem volt mivel. Egy év múlva a főiskolát, amelyen tanultam, KoSicére helyezték. Minden szünidőben munkát vállaltam, hogy ezzel is enyhítsem szüleim anyagi gondjait. A munkásosztály győzelmének évében kaptam meg a diplomámat. A kassai városi erdészetnél helyezkedett el. Ott, szerezte az első tapasztalatokat. Ma huszonhét éve a podolineci erdőgazdaság főmérnöke és igazga­tóhelyettese. Jól ismeri a Stará Lubovfía-i járás erdeit, de ugyanúgy az ott élő emberek mentali­tását, gondjait, örömeit. — Szlovákiának ez az északkeleti járása igen szegény vidék volt — mondja —, gyakori vendég volt itt a végrehajtó. A nadrágszínyi földek szű­kösen teremtek. Igaz, járásunk mindössze 11 éves múltra tekint vissza, de ezelatt is sokat fejlődött. A csavargyár már üzemel, a járási székhelyen épül a textilgyár, amelyben mintegy 1200 nő ré­szére lesz munkalehetőség. További ipart létesít­mények építésével is számolunk, de ügyelünk arra, hogy a természet ne lássa ennek kárát, mivel ez a több mint 41 000 lakosú járás igen gazdag ter­mészeti szépségekben. Itt van Szlovákia két leg­tisztább folyója a Dunajec és a Poprád, s egy kőhajításnyira a Magas-Tátra, VySné Rulbachy és a Pieniny. A hazai és a külföldi turisták ezrei keresik fel évente ezt a vidéket, ezért nagy gondot fordíta­nak az idegenforgalom fejlesztésére. Oj vendég­látóipari létesítmények, sífelvonók épültek. — Az iparosodás mellett a mezőgazdasági ter­melés területén is nagyot léptünk előre. Bár a me­zőgazdasági terület 20 százalékán még magán- gazdálkodás folyik, 12 szövetkezetünk közül né­hány már országos, illetve kerületi hírnévre tett szert. Ilyenek a jarabinai, a kamienkai és a po dolineci szövetkezetek — folytatja. —■ Természete­sen vannak még nehézségeink, főleg vidéken a la­kossági szolgáltatásokkal kapcsolatban. Mint az SZNT képviselője a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakbizottságban tevékenykedik. Ülésein gyakran felszólal, főleg ha az erdőgaz­daságról, a természet- és környezetvédelemről van szó. Sikerült kiharcolnia a Mnisek és a Mai? Lip- ník patak szabályozását, s azt hogy végre Lubo- tínban is üzemel a Benzinol üzemanyagtöltő állo­mása. Ez csak egy része képviselői munkájának. Eljár — ha megromlott egészségi állapota azt le­hetővé teszi — a községekbe, hogy választóival találkozzon. A 44 település mindegyikébe nem jut el minden évben, de mindig ott van, ahol szükség van rá, ahol a segítségére várnak. Amint elnézem karcsú, kisportolt alakját, azon tűnődöm, mit is csinálhat szabad idejében. Mielőtt azonban feltenném a kérdést, maga adja meg a választ. , — Hivatásomból adódóan sokat járom az erdőt. Szenvedélyes vadász és halász vagyok. Nem egy­szer azonban puska helyett fényképezőgépet vi­szek magammal. Néha két lányom is velem tart. Ha az erdészszakmához nem is kapnak kedvet, megtanulják szeretni a természetet. Órájára tekint. Az idő sürget, szólítja a köteles­ség, elbúcsúzunk. Pár lépés után azonban utánam szól. — A járásban mindent megteszünk azért, hogy holnap még jobb eredményt érjünk el, mint teg­nap, fejlődjenek, szépüljenek községeink. Ami pe­dig engem illet, igyekszem úgy dolgozni, hogy mindig emelt fővel, tiszta lelkiismerettel állhas­sak a választóim elé. NÉMETH JANOS 9 mim ahol a segítségére várnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom