Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-16 / 11. szám

VASÁRNAP 1980. március 16. A NAP kel — Kelet-Szlovákia: 5.45, nyugszik 17.41 Közép-Szlovákia: 5.53, nyugszik 17.49 Nyugat-Szlovákia: 6.01, nyugszik 17.57 órakor A HOLD kel — 5.54, nyugszik 17.28 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük HENRIETTA és BOLESLAV nevű kedves olvasóinkat 17B*-baa született Hau Heiarieb MEYEK német fest< és művészeti íré (+ 18321 • 1940-ben halt neg Selma LAGERLÖF No bél-díjas svéd írónő (szil. 1139). AZ ÚJ SZŐ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Őszintén a gondokról Török Elemér riportja & tor mólóé A termete növelésének alapja: a korszerűsítés Jozef Stuka írása Kölesönös előnyök Lato Károly riportja agyár Komlősi Lajos riportja gazdagodik a város Szászok György riportja A pénz ördöge Lovicsek Béla novellája Keserves hétköznapok Törökországbai Górdos Miklós írása A gömöri hegyek szűk völgyében csordogál és panaszkodik egy kis pa­tak. Régi-régi ismerős. Es­te, munka után oda vonult ki a család minden tagja — ki mikor fejezte be dolgát — lemosni a napi munka porát. Jöttek a modern idők, épülhetett fürdőszoba, de az esti mosakodás-fürdés szertartása megmaradt mindaddig, míg gyanús trágyalészaga nem lett a víznek, kétes származású lepedék nem vonta be a köveket. A falu népe ideges lett, a füzek bólogatták, az égerfák tehetetlenül áll­tak, megadóan hullatva kemény, fekete-gyászos termésüket. Osztok lefe­lé, felfordult hassal a kedves, játékos, ezüstö­sen csillogó pisztrángok. Már nem cikázták, ko­mor méltősággnl lebeg­tek a víz színén. Fehér hasukat szemrehányóan fordították felénk, embe­rek felé, akik ezt a ször­nyűséget cselekedtük ve­lük. Borzasztó élményem, régi, gyermeknapi. Pöt­töm lánykák, legénykék örömére sokféle játékot szerveztek, találtak ki a felnőttek. Nem maradha­tott el a zsákfutás sem, az egyik le gkacagtat óbb versenyszám. Az előrelá­tó rendezők egy kőfalat jelöltek meg célpontnak, vakolatlan kőfalat. A szabály világos volt: aki előb érinti meg tenye­rével, az győz. Ötösével indították a gyerekeket. Aki futott már zsákban, az tapasztalhatta, hogy nem is olyan könnyű az efféle futás, hamar has­ra vágódik az ember, kü­lönösen, ha első akar lenni. És milyen a gye­rek?! Első akar lenni, ha törik, ha szakad. Fu­tottak, már amennyire zsákban futni lehet. És egyikük, a cél előtt fél méterrel, megbotlott, és nekivágódott a kőfalnak, arccal... Panaszkodott a patak, vádoltak az örvény te­tején őrjöngve keringő haltetemek, búzlött a víz, a levegő. Később már csak megmérgezett pat­kányhullákat sodort az ár. Vállalkozó kedvű gye­rekek elindultak felfelé a patak partján. Őket is A csermely panasza nagy sérelem érte, nem lehetett már a vízben, patkánytetemek közt gá­tat építeni, se fényes szi­várványszínű kavicsokat gyűjteni. Mentek felfelé a völgyön, át a kőhíd hatalmas boltozata alatt, a kenderföldek végében fel a Zúgóig, onnan to­vább a Krékopa felé. A hegy alatti réten fedez­ték fel a corpus delictit. Közvetlenül a kicsike pa tak partján istállókat építettek. S az okos ter­vezők eszét meg se járta, hogy kárt is okozhatnák, ha a trágyalé egyenesen a patakba folyik. Halak halála, rákok, siklók pusztulása, gyermeki örö­mök megsemmisülése számba se jött. Hozták később rende­letet, más irányba vezet­Azóta is sokszor meg­jelenik előttem az a kis­fiú. És megjelennek má­sok, összezúzott arcok, tö­rött lábak, kezek. Elég megpillantanom az óvo­daudvarokat, játszótere­ket, homokozókat övező betonfalakat, betonkoszo­rúkat, betongyűrűket, be­tonmindenféléket, hogy a különböző vasszerkeze­tekről már ne is szóljak. Nem vagyok tervező­mérnök, arról is legföl­jebb csak sejtelmem van, hogy ennek vagy annak a létesítménynek a meg­építéséhez milyen építő­anyagra van szükség. De azt tudom, hogy a beton nem a gyermek környeze­tébe váló. Két okból. Az egyik az, hogy életveszé­lyes. A tragikus követ­kezményekkel kevésbé gondoló gyermek köny- nyen megbotlik, megcsú­szik, elesik. Megütheti, összetörheti magát úgy, ték hasznosították a trá­gyalevet. De a víz a mai napig halott. Partján hiá­ba ülnek lélegzet-vissza- fojtva a gyerekek, nem leshetik meg siklók na­pozását a vízből kiemel­kedő köveken, sem toll- hegynyi, sem karvastag­ságú pisztrángok nem cikáznák szemben az ár­ral. A mai kislányoknak nem kell félniük, hogy szombat estéken, lábtör­lősúrolás közben Ujjúkra csukódik egy-egy hatal­mas rák ollója, sem a gyökerek közt rákászó fiúk kezére nem tekere- dik sikló. Tiszta a víz — halott a víz. A falu gyer­mekei várják, hogy újra megteljen élettel. A víz felett lebegő szitakötők táncában szeretnének gyö­nyörködni, halat vagy rá­kot fogni úgy, ahogy apáik, nagyapáik tették, mióta ember lakja a völ­gyet. Kinek kellene elrendel­nie vajon, hogy egy cser- gedező patak újra meg­teljen élettel? Ilyen ap­rócska csermely aprócs­ka gondjának van-e fele­lőse? hogy sérülésének nyomát akár egész életén ke­resztül viselheti, fis ki mondaná esztétikus lát­ványnak az áltálában festetten, durva felületű, éles betonfalakat, beton­koszorúkat, betongyűrű­ket, betonmindenféléket? Inkább lehűtik, rideggé teszik a környezetet, és egyáltalán nem olyanná, hogy az külsőjével, for­májával is jó — hogy ne mondjam: nevelő — ha­tással legyen a gyér mekre. A jó öreg fával együtt annyiféle anyag van ma­napság, nem értem, mi­ért éppen a betonnal kell körbe vagy négyzetbe fogni a gyermekeket, akiknek amúgy is egyre több jut ebből a sok min­denre alkalmas, nélkülöz­hetetlen, de — ilyen te­reken — korántsem ve­szélytelen anyagból. IDŐSZERŰ GONDOLATOK Élelmiszeripari vállalataink bizonyos sike­reket értek el választékuk innoválásában és as áj készítmények előállításában. A vi­lághoz mérten azonban az élelmiszeriparra továbbra is vonatkozik az a követelmény, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok jobb feldolgozása és hasznosítása érdekében ha­tározottabban kell bevezetnie az új termé­kek gyártását, eszel hozzájárulva a hazai piacon a minőség javításához és a válasz­ték bővítéséhez. Szél tani már a hús jobb hasznosításának, a porciózott hús fokozot­tabb mértékű előállításának követelményei­ről; ugyanez vonatkozik a sajtok, a kenyér választékára, sok helyütt minőségére is, a tésztafélék, a gyermektápszerek, a cukor­betegek számára készülő ételek, a tartósí­tott termékek, a szeszmentes italok stb. minőségére és választékára. Ennek az igye­kezetnek velejárója legyen az élelmiszer- ipari üzemek fokozatos ellátása gépekkel, göngyöleggel és csomagolótechnikával. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a terme­lőszövetkezetek idejében biztosítsák a hazai piac zavartalan ellátását és arra, hogy a vállalatok nemcsak a volumen, hanem az igényelt választék és minőség tekintetében is eleget tegyenek a belkereskedelemmel szembeni szállítási kötelességeiknek. A könnyűipar vállalatainak igényesek az exportfeladatai s néha problémákat okoz a nyersanyagok behozatala. Ez azonban a nemzeti köztársaságok iparügyi minisztériu­mait, illetve a nemzeti bizottságok által irá­nyított vállalatokat, az általános gépipari szövetségi minisztériumának ipari szövet­kezeteit és vállalatait nem jogosítja fel arra, hogy a hazai piacra irányuló szállít­mányoknál engedjenek a minőséggel, a vá­lasztékkal éz a divatossággal szemben tá­masztott igényekből. E tekintetben nagyon igényesen és érzékenyen kell eljárni. A bel­kereskedelemnek elsősorban több kiváló minőségű és jól használható készruhára, kötött fehérneműre, harisnyára, gépipari fogyasztási árucikkre van szüksége. Az illetékes termelő vállalatok és irányító szerveik nagy politikai felelősségtudattal, megfelelő mennyiségben, választékban és minőségben biztosították a gyermekruha és lábbeli szállítását. A lakosság jó ellátása megkívánja, hogy a kereskedelem tökéletesítse munkáját, job­ban felmérje a kereslet alakulását, a ter­melésnek címzett megrendeléseiben idejé­ben reagáljon változásaira, folyamatosabbá és operatívabbá tegye az áruelosztást az egyes területek szerint. Ahol a termelés teljes mértékben fedi a keresletet, semmi­vel sem magyarázható a helyenként fellépő áruhiány. (Václav Hűla elvtársnak a CSKP KB 14. ülésén mondott beszédléből J Az igazsághoz tartozik, hogy a fenti szakma „csak“ régebbi szakmája Ham Ernő­nek, a komáromi (Komárno) hajógyár dolgozójának, aki talán lakatosnak sem rósz szabb, mimt hajókovácsnak, de lehetne akár hegesztő is. S ha figyelembe vesszük, hogy korábban traktoros is volt... Azonban az nagyon régen volt, hiszen már har­minckét éve dolgozók egy­folytában jelenlegi munka helyén. Azaz a jelenlegi az ő esetében azt jelenti, hogy ál­landó, sőt végleges! Pedig a szakmunkás dolga sehol sem könnyű, s nem az az előkészítő részlegen, ahol a külhéjlemezek megmunká­lásával foglalkoznak. Igaz, valamikor kézéi kellett vé­gezni mindazt, amit ma a két prés végez, — az egyik 400 tonnás, a másik „csak“ 180 tonnás — míg azelőtt harmincán végezték ezt a munkáit, ma már csak ti­zennégyen. Ő a brígádveze- tőjük. Vágnak, szeréinek, bordát hajlítanak. Ami azt il­leti, volt egy időszak, ami­kor nagyon is úgy nézett ki, hogy Ham Ernő vasmunkás­pályafutása véget ér... 1966-ban s ugyanis csaknem amputálni kellett a lábát, de aztán sikerült elkerülnie a súlyos műtétet. Abban az időben kapta meg a „Kiváló munkáért“ ér­demrendet — másodszor. Először még 1958-ban, de négy évvel korábban már a „Gépipar legjobb dolgozója“ kitüntetése is megvolt. Ki­tüntetéseinek csak a nagy- ját számolva is eljut a ti­zenötig de az abszolút szá­ma ezeknek is több, mert van olyan is, amelyből három is akad. Mindegyiknek konkrét — ha úgy tetszik koronák­ban is mérhető — magyará­zata van. — Még valamikor 1952— 53 táján lehetett, amikor du­nai vontatókat gyártottunk. Készült belőlük, ha jől em­lékszem, vagy száznégy da­rab. Így aztán egyszerre öt­re is megkaptuk az anyagot. Elkészültünk a munkával, aztán mentem a műhelyve­zetőhöz, hogy maradt még egy hajóra való anyag ... Első kitüntetésével csak­nem egyidős párttagsága, s az évek során tagja volt a já­rási pártbizottság plénumá­nak, majd az elnökségnek is, később pedig a kerületi párt­bizottságnak. Harminc év óta szakszervezeti funkcionárius, tíz éve műhelybizottsági el­nök, „százezres“, többszörö­sen is, bronzérmes szocialis­ta brigád vezetője __ — 1973-ban kapta a bri­gádom a (bronz fokozatot. Az­óta persze már más színű érem is dukált volna. Többet kellett volna ezt szorgal­mazni, mert bizony gyakran nem a munka a fontos, ha­nem a papír... Pedig jó a mi kollektívánk. A hatvan­ötös árvíz elmosta hatnak is a házát, aztán az egész bri gád ott volt a fölépítésük nél. Ott kovácsolóditunk ősz sze. Ö már korábban beköltö zött Füssről Komáromba, mondván, ahol a kenyér, ott az otthon. Felesége is ott dolgozik, ott nevelték fel há­rom gyermekűket, közülük a legkisebb is már nagylány Egy Időben egy sajátos könyvelést is vezetett — je­gyezte a papa kitüntetéseit Négy évvel ezelőtti bejegyzé­se a leltárban: Munka Ér­demrend. Ennyi babérral akár szép nyugodtan várhatná már a nyugdíjat. Csak valahogy nem ér rá. Legújabb újítása az úszó kotrógépek kanalai­nak megmunkálását rövidíti meg, úgy, hogy még közben egy felmelegítést meg is ta­karít. Négy-öt nap kell a ka­nalak elkészítéséhez, a me 1-egítágkor meg 70 köbméter gáz fogy óránként. — A hi­deg megmunkálást kellene megoldani. Nem mélyen alvó típus. mészáros János A HAJÓKOVÁCS 1981. III. 18. ÚJ SZÚ Gy ermekek - betonban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom