Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-09 / 10. szám
KOVACSNÉ- Nőnapi motívumok — Ezen a napon mindig kocáit cserélünk a férjemmel. — Hová készül, szomszédasszony, a Holdra? — Dehogy. Megyek haza az éj lakótelepünkre! — Adóm, te nónapot ünnepeltél?! (Elek Tibor karikatúrái) IRÉN Irén fölpróbálja a meseszép bundát, és így szól az elárusítóhoz:- Megvenném ezt a bundát, csak egy kicsit alakítani kellene rajta.- Nagyon szívesen, asszonyom. Mit alakítsunk át?- Az árát. Kovácsné nemrég kapta meg a jogosítványát. Egy nap hazajön, átöleli a férjét, és így szól hozzá: — Drágám, mit szólnál egy csillogó ajándékhoz? — Attól függ, mi az! — Hát egy csillogó, vadonatúj hátsó sárhányó! Szabálytalanságok Minden nő szívesen hallja, ha azt mondják neki, hogy intelligens, de rögtön hozzá kell tenni: ez nem csorbítja a külsejét. Érdekes, hogy a női egyenjogúság mennyire férfiprobléma. A szerelemmel úgy vagyunk, mint a detektívre- génnyel: fellapozzuk a végét és érdektelenné válik. Egy féltékeny férj mondotta: „Szoknyavadász min den férfi, aki tetszik a feleségemnek.“ Csak azért feküdt le, hogy állást foglaljon. A nők nem mondhatják, hogy ... „és így tovább ...“, mert akkor már nem beszélhetnének. „Anya leszek“ — közölte a lány, s a fiú nagyon megijedt. Csak akkor nyugodott Olyan gyorsan élt, hogy saját gyermekeinek az apját sorsolással állapította meg. Szalnnaözvegyek. Csoda-e, hogy olyan gyorsan lángra lobbannak? * * • Anyanyelvűnkön beszélünk, mert apáink csak ritkán jutnak szóhoz. • • • A szerelem egyik definíciója: főnév, több esettel. Fiatalkorában megszólított egy nőt, s az aztán egész életén át nem hagyta szóhoz jutni. Annyi ékszerrel halmozta el barátnőjét, hogy kénytelen volt őt gazdagsága miatt feleségül venni. A szerelemben már csak azért se maradjunk az elméletnél, mert így a teória elveszti jó hírnevét. TOMI VINCE IBI Édesanyja így szól Ibihez: — Nem bánom, lányom, elmehetsz arra a májusi koszorúcskára, de ne feledd, hogy te is februárban születtél... MANCI — Mancika, mióta megismertem, és szeretem magát, teljesen megváltoztam! — Nagy kár, hogy nem azé löt ismertem önt, Géza... KLÁRI Barátnőinek újságolja Klári: — Most lesz az eljegyzésem, és a következő hónapban fele ségül megyek Jenőhöz. — Ez aztán a meglepetés, hiszen mi azt hittük, hogy köz tetek csupán baráti kapcsolat van. — Mi tagadás, sokáig Jenő is ezt hitte ... AMÁLIA — Nézd, Amália, mennyi új filmet mutatnak be. Melyik mo ziha menjünk? — Nekem teljesen mindegy. Csak az a fontos, hogy jó sötét legyen! MARIKA — Marika, mit szól a papád, ha megtudja, hogy férjhez men tél?- Boldog lesz, mint mindig! CSILLA KATI Félhomály. Megszólal Kati: — Elveszel feleségül? — Hát azt, sajnos, nem. — Akkor azonnal öltözz fel! GERTROD IDILL — Emmi, ha átölelem, kiabálni fog? — Nem, mert hátha valaki meghallja __ MA RGIT — Engem a férjemen kívül más férfi még nem csókolt megl — Kedves Csilla, még azt mondja meg, most büszkélkedett vagy panaszkodott? — Gertiké, maga még mindig olyan szép, mint húsz évvel ezelőtt! — Lehet, de bevallom, ma már egy órával tovább tart, amíg ilyen szép leszek! — Margitka, oly boldog lennék, ha teljesíteni tudnám a titkos vágyait! — Csak próbálná meg, mindjárt kapna két hatalmas pofontl MAI TÖRTÉNET — Mit szólt a mamád, hogy csak reggel jöttél haza a buliból? — Dühös volt, hogy miért nem vittem magammall TITKÁRNŐ Az igazgató kifakad a lassan és hibásan író titkárnőre: — Látja, így jár az a titkárnő, aki nem a kezében, hanem a lábában bízik! A hét vicce- Hallottad, hogy Béla szakított Miclvel?- Igen, de nem tudom, miért.- Hát azért, mert amiről azt hitte, hogy temperamentum, kiderült, hogy csak asztma... j Asszonyt monológ DUBA GYULA Mint tizennyolc éves lány: — Nem, az nem igaz, hogy én válogatós lennék vagy nagy igényű, igazán nem várok királyfit, aki hófehér paripán érkezik, még csak herceget, sem, azt nem ... de azért a férjem legyen szép fiú. Ez az első követelmény: szép legyen, elegáns, akivel, ha elmegyek színházba, vagy végigsétálok a korzón, hát legalábbis forduljanak meg az emberek utánunk. Egyszóval fes’s legyein, nal Továbbá' legyen még bátor is' meg erős, olyanféle, mint Génarde Philippe volt a Tulipános Fanfánban, lám, az milyen vakmerőén szokott viselkedni, akár a legnehezebb helyzetekben, még ha négy rabló ront rá egyszerre, ezek közül is kivágja magát. Ilyen az igazi férfi, és egyszóval az én férjem is ilyen legyen, meg okos is legyen, mert ki nem állhatom a buta férfiakat. Én azt mindjárt megérzem, amikor egy férfi buta, az olyan banalitásokat mond, meg szerelmet vall, ne, az én férjem ne valljon szerelmet, ne mutassa, hogy szeret. Legyen hozzám inkább hidegebb, mint melegebb, mértéktartás jellemezze a szerelemben. Kicsikét ihat is, az olyan romantikus, amikor spicces egy férfi, és olyan jókedvű olyankor, és olyan nyers fizikai erő illata van, hogy az embernek bizsereg a gerince, ha ránéz. Szóval ilyen legyen ... * * * Huszonnyolc éves korában, hétévi házasélet után: — Azért igazán lehetne csúnyább a férjem, mert ez már mégiscsak disznóság, hogy falkátban járnak utána a nők, és bárhová megyünk, epedéstől kidomborodó szemmel bámulnak rá. Dehogy, nem vagyok féltékeny, eszemben sincs. No de mit mondjak arria, hogy a múltkor vadidegen női kom- binét találtam a zsebében, és azt mondta, hogy kölcsönkérte egy ismerősétől kifújni belé az orrát, mert nem volt zsebkendője. Aztán annyit innia sem volna muszáj, szép, szép, nem mondom, mikor részegen jön haaa, a nyers' erő csak úgy árad belőle, de minek üt? Miért ver engem, kérem szépen, hát megütött valaha Gérarde Philippe egy nőt? Ugye, hogy nem ütött, az mindig lovagias volt velük szemben: merész és könyörtelen, ha rablókkal volt dolga, de gentleman egy gyenge nővel szemben. Negyvenéves korában, válás ntán: — Csúnya legyen az új férjem, de jó. Buta, de tekintélyes, pipogya, de házias, inkább nyárspolgár, mint filmszínész típus. És imádjon. Bőgjön, ha nem vagyok vele. Ötvenéves, második válás ntán: — Az ördög ismeri ki magát az egészben. Harmadik férjem olyan lesz, egy tulajdonsággal rendelkezzen, hajlandó legyen feleségül venni! Nyolcvanéves, harmadik válás ntán: — Kérhetnek engem még egyszer feleségül, hozzá nem mennék egy valódi indiai maharadzsához sémi Kilencvenéves, koporsóban: — Hiába, ez a magány Is unalmas itt. Mégiscsak más az élet egy férfival 1 1SM. III. 9.
