Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-09 / 10. szám
i VIETNAMI LEVELEK 1. Európa szívéből a távoli, de számunkra mégis oly közeli Vietnamba az Aeroflot legmodernebb sugárhajtású repülőgépével is — beleszámítva a közbeeső leszállásokat Delhiben vagy Bombayben — jó tizenöt óráig tart az út. Ezer és ezer kilométer, hegyláncok, sivatagok, mezők, erdők, dzsungelek és ismét hegyek. Majd a repülőgép ajtaja felett megjelenik a várva várt felirat. A dohányosok eloltják cigarettájukat, és valamennyi utas bekapcsolja a biztonsági övét. Ekkor már csak néhány száz kilométerre van tőlünk a laofezi—vietnami határ. A repülőgép érezhetően ereszkedik. A kerek ablakból, mint a tenyerünket, úgy látjuk a tájat: kisebb erdők, és ift-ott kiemelkedő dombok. A nádasok között már látni a szalmafedelű kunyhókat, a hozzájuk tartozó kerteket és a láthatáron megjelennek a rizsföldek vízben tükröződő mozaikjai. Az életet adó viz csillogva, szabadon folyik a rizsföldek között a számtalan öntözőcsatonnában. A stewardess bejelenti, hogy a repülőgép néhány perc múlva földet ér a hanoi repülőtéren. Ekkor mára Vörös-íolyó felett vagyunk. Útitársam egy Csehszlovákiából hazautazó fiatal vietnami, felhívja a figyelmemet a tölcsér formájú szürkésbarna foltokra. Már a repülőtér felett vagyunk. Barátom azt mondja, hogy ezek Az északról jövő támadások a vietnami határőrök határozott ellenállásába üköznek. A katonák és a népi milicis- ták főleg fiatal emberek, parancsnokaik a francia gyarmatosítók, a japán megszállók és az amerikai agresszorok elleni harcokban szerezték tapasztalataikat. Az ellenséges repülőgépeket a vietnami légierő sugárhajtású vadászgépei kényszerítik menekülésre. Vietnami vendéglátóim sokszor hangsúlyozták, hogy az ellenség északról nem tör át. Már csak azért sem, mert rögtön a kínai agresszió visszaverése után több mint egymillió ember, főleg a Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai, hihetetlenül rövid időn belül hatalmas védelmi övezetet építettek ki a határ mentén. Hasonló erődítményt építettek a laoszi—kínai határon is. A vietnamiaknak természetesen meg kell védeniük magukat a tenger felől, és biztosítaniuk kell az ország légiterét is. Az állandó harci készültség bizony sok embert von el a mezei munkáktól, a gyárakban folyó termeléstől, az iskolákból. Sajnos, ez a mai valóság, az egész ország úgymond félig békében, félig háborúban él. Csaknem egyhónapos A vietnami Nemzeti Színház épülete Hanoiban (A szerző felv.) vietnami utazásunk során lépten-nyo- mon találkozunk a készenléti állapot jeleivel. Valamennyi faluban és városban a lakosság katonailag szervezett, minden ember tudja, hol a helye, mi a kö telessége egy újabb agresszió esetén. Ugyanakkor mindenütt, tehát a Vörös- folyón levő metropolisban is, ahogy a gyönyörű Hanoit nevezni szokták, optimisták az emberek, nyugodtan, a jövőtől való (élelem nélkül élnek. A hétköznapoknak és az ünnepnapoknak megvan a bájuk és különleges varázsuk. Ebben a nagyvárosban, melynek kb. ‘kétmillió lakosa van — a környező kerületeket is beleszámítva talán több is — nincsenek nagyon magas épületek, a házaikat egész évben hatalmas örökzöld fáik koronái takarják. Ezek a fák mindenütt megtalálhatók: a sugárutak két oldalán, a parkokban, a hanoi tavaik körül, a pagodák és más műemlékek mellett. Megjegyezzük, hogy műemlékekből Hanoiban nincsen túl sok. Leginkább csak a régi pagodák maradtak épségben. A város központjából a volt Thang Long citadella zászlőtornya emelkedik ki. Kb. 60 méter magas, hatszögletű kerámia burkolatú építmény. 1812 óta áll itt a volt kínai citadella helyén, amely a kínai birodalom konzuljainak a székhelye volt — innen kormányozták, ha csak rövid időre is Annamot, ahogy Vietnamot akkor hívták. A kínaiakat azonban már 1009-ben kiűzték. Még a múlt század végén Hanoit Thang Longnak (a repülő sárkány városának) nevezték. Magyarázatképp hozzáfűzhetjük, hogy a sárkány itt a kedvelt állatok közé tartozik. Természetesen csak a festett vagy a játéksárkány. Azért van ez így, mert ez a mesebeli „állatka“ Vietnamban a boldogság és a jólét jelképe, míg a teknősbéka a bosszú élet, az orrszarvú a bölcsesség és a béke, a phuong^ vagyis a tűzmadár az újjászületés szimbóluma. a foltok az amerikai repülőgépek által ledobott bombák „emlékei“ — kráterek. Az amerikai agresszió nyomait, sebeit a vietnamiak még nem győzték teljesen begyógyítani. Ilyen rövid idő alatt nehéz is lenne, hiszen a 30 évig tartó háború alatt barátainknak nem volt sok lehetőségük békében dolgozni és élni. Főleg itt, északon. Hiszen alig néhány száz kilométerre innen már több mint egy éve a kínai vezetés csak arra vár, hogy megismételhesse az 1979 februárjában végrehajtott barbár támadást. Egyelőre „csak“ szüntelenül provokálnak: napirenden vannak-a lövöldözések, a vietnami légitérbe 'hatoló kínai repülőgépekről gyakran golyószóróval tüzelnek mindenre, ami él és mozog. Vietnami barátaink a repülőtéren elmondották, hogy a havonta legalább három-inégyszáz ilyen provokációra ikerül sor, s ezek gyakran emberéletet is követelnek. Az új női klinika Hanoi Giang Vo városnegyedében (CSTK-felv.) Ez utóbbi tulajdonképpen ma a legreálisabb jelkép, hisz Vietnam jelenleg valóban az újjászületés, az újjáépítés országa. Említsük meg, magát Hanoit: Az amerikai harci repülőgépek hatalmas károkat okoztak itt, máig azonban begyógyították a bombák okozta sebeket — bár emlékeztetőül meghagytak néhány krátert, jelenleg folyik a háború utáni újjáépítés mind a földeken, mind a városokban, a határok mentén, ahol a polpotisták támadásai több tucat falut és várost semmisítettek meg. Az újjáépítés északon is folyik, ahol egy évvel ezelőtt, épp a holdújévkor a kínai barbár támadás akozott hatalmas károkat. Hogy hogyan ünnepli épp Hanoi a hoJdújévet, arról a következő részben szólunk ... DR. ÓTA KÖTIK (Folytatjuk) ■t 4 MM. III. 9.-----------------1----*---UVi“‘ V PI SZTRÁNGOK A KREMLNEl A kép, ami a látogatót fogadja, a világ más metropolisában szinte elképzelhetetlen lenne: emberek tucatja horgászik a város központjában. Meg kell jegyezni: 15 évvel ezelőtt itt is elképzelhetetlen volt ez, mert akkor a Moszkva-folyóból eltűntek a halaik. Akkoriban piszkos víz hömpölygőn a mederben. A Moszkva-fo- lyó, mint ismeretes, csupán 502 kilométer hosszú és csak az 1937-ben elkészített Moszkva-csatorna alatt hajózható. A szovjet főváros a folyó középső szakaszán terül el és ez a hidrológusok szerint nem a legkedvezőbb fekvés. Már csak azért sem, mert a nyolcamilliés világvárosban a szovjet ipari termelés öt százalékát állítják elő. Moszkvában 1898-ban készítették el az első csatornarendszert. Ezt még csak 219 háztartás használta. 1917 után a szovjet állam rendkívül sokat tett azért, hogy a csatornahálózat bővüljön, és hogy egyre több tisztító- berendezést állítsanak munkába. Több mint 5000 .kilométer föld alatti csatornarendszert építettek. Ekkor még éltek halak a Moszkva-folyóban. A hatvanas évek közepén rosszabbodott a helyzet. A városi ipar fejlődése, valamint a háztartásokból kidé ez elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy elpusztítsa a halállományt. A moszkvai városi tanács 1973- Uan határozott el sürgős intézkedéseket. Először is a folyóban lerakodott szennyréteget kellett eltávolítani, ez Luzsnyiki környékén helyenként két méter vastagságú volt. A markológépek ötmillió köbméter szennyet emeltek ki a Moszkva-folyő medréből, s helyére tiszta homokot öntöttek. A moszkvai szennyvíztisztító berendezése* kapacitását megkétszerezték. Harmincnégy külön telepet létesítettek azért, hogy tisztítsák az tisztítóberendezéseket készítsenek. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy az elhasznált víz tisztítására és hűtésére az üzemek Moszkva teljes vízkészletének egynegyedét fordították. Ennek az intézkedésnek a hatására 1974 óta Moszkva minden szennyvizét tisztítják. A város azonban növekszik, és ezzel együtt sokasodnak a gondok. A moszkvai ivóvízkészletek védelmére hozott intézkedések -közül rendkívül fontos volt az 1978-as, októberi kormányhatározat, amely a szovjet környezetvédelmi program része. Ebben előirányozzák azt, hogy az ivóvízkészletek megóvása érdeké ben további intézkedéseket fognak hozni. Bizonyos területeken megtiltják a műtrágyák és rovarirtó szerek alkalmazását, mert ezek a talajba beszivárogva veszélyesek az ivóvízkészletekre. Ugyancsak korlátozzák az erdőségek és fák irtását a jövendő lakótelepek helyén. Az átfogó intézkedések következtében néhány évvel ezelőtt ismét megjelentek a horgászok a Moszkva-folyö partján, mert joggal reménykedhettek a jó fogásban. Szakemberek véleménye szerint ma már több mint húsz halfajta él a folyóban. 1974-ben alakították meg a moszkvai Halbiológiai Intézetet, amely 205 ezer halivadékot helyezett a vízbe, s 300 íváshelyet jelölt ki. Egy tisztítómű közelében olyan kristálytiszta a víz. hogy még a pisztrángok is megélnek benne. A tanács a távolabbi jövőt is tervezi. 2000-ben átadják annak a szenny- vfzcsatoma-rendszemek az első részét, amely 40—70 méter mélységben halad, átmérője pedig 5,5 méter lesz. A későbbiekben ez a csatorna vezeti majd el a város teljes szennyvizét. (SZOVJETSZKAJA PANORAMA) HANOI ■ VÁROS A VÓRÓS-FOLYÓN ....... ..................... - .. * _______________________ ke rülő kémiai anyagok növekedése miatt a folyó elveszítette tisztaságát. A rendelkezésre álló berendezések már képtelenek voltak megbirkózni a sóik szennyező anyaggal. Előfordult, hogy a szennyvíz tisztítatlanul került a folyóba. Jóllehet, ennek a mennyisége Moszkva összes szennyvizének csupán 10 százalékát tette ki. esővizet. Erre azért volt szükség, mert az esővíz felveszi a levegőben levő szennyeződést. Külön vízvezetékrendszert építettek néhány üzem számára — a leginkább szennyező gyárakban gondoskodtak az ipari szennyvíz tisztításáról. A tanács utasította az üzemeket arra, hogy há rom-négy éven belül zárt rendszerű
