Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-02 / 9. szám
utóbbi harminc év alatt hazánkban az állattenyésztés színvonala számottevően fejlődött. Az 1948-as esztendő átlagos eredményeihez viszonyítva szocialista mezőgazdasági üzemeink területegységre számítva a hústermelést négyszeresére, a tojásét négy és félszeresére, a tejtermelést pedig 2,3 szorosára növelték. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink az elmúlt évben 795 liter tejet, 237 kilogramm húst és 681 tojást állítottak elő hektáronként. Ezek az eredmények kétségkívül több tényezőre vezethetők vissza. Különösen jelentős volt az állatállomány létszámának gyarapodása, az állatok termelékenységének a növekedése, a fajtaösszetétel változása, a korszerű tenyésztési módszerek elterjedése, valamint a takarmányozás hatékonyságának a növekedése. Ezekhez a tényezőkhöz tartozik az állategészségügyi szolgáltatás intézményes rendszerének fejlődése is, amihez a nyitrai Bioveta vállalat negyed- százados munkája is jelentősen hozzájárult. Gondoljunk csak a szövetkezetesítés első éveire, amikor a szárnyaikat bontogató közös gazdaságok nehéz harcot vívtak a szarvas- marha fertőző betegségei, a gü- mőkór és a brucellózis ellen. A sertésorbánc és a baromfipestis szintén alaposan megtizedelte az állományt, s nehezen leküzdhető Hatékony pártmunka a nyitrai (Nitra) Bioveta vállalatban • Cselekedni, de alkotó módon • Rajtuk az ország szeme Alzbeta JuríCková a Bioveta törzsgárdájához tartozik, sok fiatal sajátította el mellette a munka művészetét akadályokat gördített a nagyüzemi állattenyésztés fejlesztésének az útjába. Társadalmunk a Bioveta nemzeti vállalat kiépítésével igyekezett enyhíteni a közös gazdaságok vezetőinek ez irányú gondjain. A vállalat első igazgatójával, Brauner Iván akadémikussal az élén s az üzemi pártalapszervezet kommunistáinak hathatós segítségével nagy ügybuzgalommal kezdte meg a harcot a fertőző betegségek ellen. Hogy milyen részt vállalt ebből a pártalapszervezet, arról Mi- chal Spisiak állatorvos, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, az alapszervezeti pártbizottság tagja beszélt részletesebben. — Jóllehet a nyitrai vállalatunknál csak 1954 derekán kezdődött az állategészségügyi szérumok, oltóanyagok gyártása, ezt megelőzőleg a bratislavai Állami Állategészségügyi Intézetben már komoly tudományos kísérleti- és kutató tevékenység folyt a járványok leküzdésére. Korszerű berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott új vállalatunk még abban az évben teljesen átvette a bratislavai intézettől a szérumok gyártását. A pártalapszervezetünknek az volt a legfőbb törekvése, hogy gazdaságpolitikánknak megfelelően kialakítsa a tudományos-kutató dolgozók egységét, s alkotó munkára serkentse őket. Abban az időben hazánkban a legnagyobb veszélyt a fertőző sertésorbánc terjedése jelentette. Ezért a vállalat fő tevékenysége elsősorban a betegséggel szemben hatásos szérumok gyártására irányult, s a dolgozók tudományos-kutatási feladataikat a várakozáson felül teljesítették. Ám kezüket ezután sem tehették ölbe, mert a fellépő és a gyorsan terjedő baromfipestis elleni szérumok előállításának megkezdését is gyorsan a munkaprogramukba kellett iktatniuk. Mindemellett természetesen más bioprepará'tumok gyártását is folytatniuk kellett. A vállalat sikeres indulását követő években a Bioveta neve fogalommá vált az országban. A mezőgazdasági üzemekkel együttműködve és azok igényei szerint ugyanis a vitamindús, speciális tápszerek gyártását is rendszeresítették. Társadalmunk az intézményes állategészségügyi szolgáltatás és a szérumgyártás fejlesztésére, valamint a fertőző betegségek megelőzését célzó tudományos-kutató munkára tetemes összeget fordított. Ez a körülmény önmagában is kiemelte e kutatómunka jelentőségét, kidomborítja népgazdasági fontosságát, és azt, hogy az üzemi pártalapszervezetnek nagy hozzáértéssel, gondossággal, körültekintéssel kellett foglalkoznia a dolgozókkal, a munka politikai irányításával, folyamatos, hatékony segítésével. — Mindezen túl — folytatta a gondolatsort Bavol Hores elvtárs, a pártalapszervezet elnöke — egyik központi feladatunk a fiatal állatorvosok és kutatók eszmei- politikai nevelésének, ideológiai fejlődésének biztosítása volt. A munka jellege megkövetelte, hogy különösen nagy gondot fordítsunk a magas szintű tudományos önképzés feltételeinek megteremtésére, a konkrét kutatómunkához jól kapcsolódó, azt alátámasztó tudományos fokozatok megszerzésére. Ezenkívül sohasem tévesztettük szem elől, hogy a dolgozók legjobbjait felvegyük a pártba. Ennek köszönhetően javult a pártélet színvonala, alapszervezetünk tagságának csaknem 40 százalékát a tudományos dolgozók alkotják. Nincs a vállalatnak olyan területe, ahol ne érvényesülne a párt vezető szerepe, tekintélye. Ezt azzal érdemelték ki a kommunisták, hogy példát mutatnak munkájukban. Nem lehet nagyobb meggyőző, mozgósító erő, mint a munkatársakat magával ragadó példa az aktivitásban, a napi feladatok alkotó teljesítésében. S ha már a párttagok e nemes vonásait kiemeltem, azt is el kell mondanom, hogy a legtöbb újítás a kommunisták nevéhez fűződik a vállalatban. Dr. Vincent KroSlák állatorvos, tudományos dolgozó, a Bioveta egyik legrégibb munkatársa például az eltelt huszonöt év alatt több mint harminc újítási javaslattal hívta fel magára a figyelmet. Eduard Nádasky a laboratóriumi berendezések karbantartó mestere húsz esetben, Dr. Július Dubai, a gyógyszereket gyártó részleg vezetője ugyancsak Igen sokszor írta fel nevét az újítók dicsőségtáblájára. — Dolgozóink alkotó kezdeményezése tudományos munkájuk eredményeinek népszerűsítésében is lemérhető — tájékoztatott PeMagdaléna Gundová fiatal viro- lógus, kiváló munkát végez a baromfi-oltóanyagok gyártásánál tér Miskolci elvtárs, a szakszervezeti üzemi bizottság elnöke. — A vállalat fennállása óta 44 kutatási feladatot oldottak meg sikeresen és 165 tudományos értekezést tettek közzé, ebből harminc- kettőt a külföldi szakfolyóiratokban. Mindemellett számtalan előadással is eredményesen szerepeltek a hazai és a nemzetközi tudományos értekezleteken. — Az eltelt huszonöt év alatt mi emelte a legjobban a Bioveta tekintélyét? — kérdeztem Dr. Dusán Kravárik elvtárstól, a vállalat igazgatójától. — Negyvennégy saját készítményünk eddig mindenütt nagy sikert aratott. Az utóbbi időben mégis a tömegtakarmánydk tartósítását elősegítő Baktinökul és a Gamakon név alatt forgalmazott állategészségügyi oltóanyag vitte el a pálmát; az utóbbi készítményből a szocialista országokba is jelentős mennyiséget exportálunk. A legfontosabbnak azonban azt tartjuk, hogy a hozzánk hasonló társintézményekkel együtt gyártmányainkkal biztosítottuk az állatállomány egészség- ügyi ellátásának és fejlesztésének, termelése növelésének optimális feltételeit. Az igazgató szavainak hitelében nem kételkedhettem. De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne még tucatnyi további tennivaló a vállalat munkájában. A CSKP KB 13. és 14. ülésén elfogadott hatá rozatok tükrében pedig különösen kiemelkedik a Bioveta idei és a következő évekre előirányzott termelési programjának jelentősége. SZOMBATH AMBRUS Olga NemCiCová éles szeme mindig észreveszi a selejtes szérumok bibéit (MVDR. Milan Sagalfk felvételei) Illlllllllllllllllllllllllllllllllli Utánpótlást nevelnek FIATALOK KERÜLNEK A PÁRTBA • ERŐSÍTIK A SZEMÉLYES KAPCSOLATOKAT # FELELŐS TISZTSÉG A párttag jelöltekről való gondoskodás terén fontos szerepet töltenek be a kezesek, akik felelősséggel tartoznak a pártnak a jelöltek helyes kiválasztásáért és marxista—leninista neveléséért. Ez összhangban áll a CSKP alapszabályzatával, amely a tagság lenini elvének megtartásáért a pártalapszervezeteket és tagjaikat teszi felelőssé s egyidejűleg kimondja: a kezesek felelősek azért, hogy javaslataik megbízhatóak legyenek, és objektívan ítéljék meg a javaslatok politikai és erkölcsi tuljadonságait. A kezes feladata két fontos kötelességből áll: egyrészt a jelölt ajánlásával összefüggő feladatokból, másrészt a tagjelölt nevelésével s politikai és erkölcsi profiljának formálásával összefüggő feladatokból. E két kötelesség dialektikus egységet alkot. A tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelése terén a kezesekre háruló feladatokat külön kiemeli a CSKP Központi Bizottságának a tagállomány összetételénék szüntelen javításával kapcsolatos irányelvei, a CSKP KB 1974 novemberi ülésének határozata s a Központi Bizottság több más dokumentuma. Bár megállapíthatjuk, hogy számos pártszervezet egyre többet törődik a tagjelöltek nevelésével és felkészítésével, valamint a kezesek szerepének erősítésével, ezen a téren még mindig sok a tennivaló. A kezes és a tagjelölt személyes kapcsolata gyakran meggyengül. Például egyes tagjelöltek az iparitanuló-iskola befejezése után munkába állnak. Elvesztük kapcsolatukat kezesükkel, aki rendszerint korábbi pedagógusuk, vagy szakoktatójuk. Ugyanez a helyzet azok kill a tagjelöltekkel, akiket a kötelező katonai szolgálat idején vagy azt megelőzően jelöltek. Egyes esetekben ez oda ve zet, hogy a tagjelöltek megszűnnek érdeklődni a párttagság iránt. A kelet-szlovákiai kerületben jól bevált módszer, hogy miután a tagjelölt más alapszervezethez kerül, az új szervezet bizottsága kijelöl egy párttagot, aki átveszi a kezes szerepét, és törődik a jelölt további felkészítésével és politikai fejlődésével. Ez a gyakorlat honosodott meg a Keletszlovákiai Vasműben, a Kassai (Kosice) Nehézgépgyárban és más szervezeteknél. A pártalap- szervezetek bizottságai egyúttal elvárják, hogy az új kezes rész vegyen a tagjelöltet értékelő bizottsági vagy üzemi bizottsági üléseken. A Kelet- szlovákiai Vasmű vállalati pártbizottsága szükségesnek tartja, hogy az alapszervezetek és a pártcsoportok nagy gondot fordítsanak a kezesek munkájára, s ha a tagjelölt elveszíti kapcsolatát a kezessel, mást bízzon meg ezzel a feladattal. A kezesek a pártoktetás terén is ellenőrzik a tagjelölteket. A Poprádi Vagongyár, a Spisská Nová Ves-i Bútorgyár, a Prakovcei Nehézgépgyár, a Rudiíanyi Vasércbánya, a Stropkovi Tesla, a Sninai Vihorlat, valamint más vállalatok és üzemek pártszervezetei az íparitanuló-iskolák második osztályában szélesebb körben válogatnak a tanulók között, a 3. osztályosakat pedig már szigortibban megválogatják. A SZISZ-alapszervezet kidolgozza az cJKtatás ütemtervét és tematikus tervét számukra. A Kassai Nehézgépgyárban a szélesebb körben kiválasztottak között mindenkinek két védnöke van. Egyikük az iparitanuló-iskola nevelője, a másik a munkahelyet képviseli. Valamennyiük kollektív védnöke az üzemi SZISZ-bizottság. A munkahelyeken a védnöki tevékenységet a pártalap- szervezetek bizottságai és a pártcsoportok látják el. Egy év elteltével a pártcsoportok és az alap- szervezetek bizottságai értékelik ezt a védnöki munkát és azt, hogyan készültek fel a fiatalok a szűkebb körű kiválasztásra, arra, hogy pártunk tagjelöltjeivé váljanak. Mielőtt még javasolnák a fiatalokat a tagjelöltségire, elbeszélgetnek velük az alapszervezetek bizottságának, valamint az üzemi pártbizottságok tagállomány-összetételének javításával foglalkozó szakbizottságainak tagjai. A védnökök többnyire a tagjelöltek kezesei lesznek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a tagjelöltek, akik ilyen előzetes felkészítésben részesültek, jól ismerik a CSKP alapszabályzatát, » párt munkáját. Az alapszabályzat ismerete pozitívan tükröződik vissza a pártfeladatok teljesítésében és a tagjelöltek világnézeti orientálásában. A Kassai Nehézgépgyár és más nagyüzemek üzemi pártbizottságainak tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb kezes rendszeresen törődik a reá bízott tagjelöltekkel. Vannak azonban még olyan szervezetek, ahol a kezes munkáját lebecsülik, és csak alkalomszerűen foglalkoznak a tagjelöltekkel. E negatív jelenség oka az, hogy a kezesre három, sőt öt tagjelölt is jut. Az alapszervezetek bizottságainak erről a kérdésről sem szabad megfeledkezniük, ezt figyelembe véve kell irányítaniuk a kezesek kiválasztását, s törődniük kell azzal, hogy mindenki számára adottak legyenek a feltételek e felelős tisztség betöltéséhez. KERTÉSZ PÄL, a kelet-szlovákiai pártbizottság dolgozója 19M. III. 2.
