Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-24 / 8. szám
* 'I TUDOMÁNYI TECHNIKA A KOMPRESSZORÁLLOMÁS MINT MÁSODLAGOS ENERGIAFORRÁS Csehszlovákia előnyős földrajzi fekvésének köszönhetően fontos szerepet játszik a szovjet földigáz Nyugat-Európába irányuló szállításának közvetítésében. A CSSZSZK teljes mértékben gondoskodik a tranzit gázvezeték üzemeltetéséről, amiért a szállított földgáznak egy bizonyos hártyádét kapja, s ez számúinkra igen előnyös. A nagy távolságok miatt Szlovákiában négy kompresz- szoráltomást kellett építeni, éspedig Nagykapos (Vetké Kapu- sainy), Almás (Jeblonov nad Turnou), Nagyzellő (Veiké Zlievce) és Ivanika pri Nitre mellett. Ezek az állomások gázturbinákat alkalmaznak a földgáz továbbítására, amelyek egyúttal jelentős mennyiségű hulladékhőt Is szolgáltatnak. Az egyes állomásokon jelenleg 12 darab GT-750-6 típusú gázturbina működik, s a teljes kiépítés után 18 gázturbina lesz minden állomáson. A gázturbina az örvónyszi- vattyú meghajtására szolgál, 6 MW-os átadott teljesítmény- nyel. A gáz továbbításánál keletkező technológiai hőt különböző hagyományos módon lehet hasznosítani, a berendezés teljesítményének csökkenése nélkül. A gázturbina égéstermékeinek hőmérséklete eléri a 300 Celsius-fokott. A kiömlő forró gázok elméletileg hasznosítható hője óránként 24,1 GJ, éspedig minden GT-750-6-os egységre számítva. Reális értéket akkor kapunk, 'ha ebből a mennyiségből levonjuk a korrelációs tényezők éntékeit, amelyek főleg a szállított földgáz mennyiségével, a külső hőmérséklet ingadozásaival és más tényezőikkel függnek össze. A kompresszorállomások további másodlagos energiaforrása a technológiai hűtővíz, amely 1 MW telejsítményre számítva óránként 10—15 köbméternyi mennyiségben távozik, 55 C° hőmérsékleten. Ezt a két másodlagos energiaiforrást a kompresszorállomások saiját fűtési szükségleteinek a fedezésére lehet a legcélszerűbben felhasználni, ami növelheti a teljesítményűiket és üzemeltetésük megbízhatóságát. A másodlagos energiaforrások hasznosításának műszaki problémái miatt azonban egyelőre csak csekély mértékben fedezik ebből a forrósból a kompresz- szorállomások fűtési szükségleteit. Mivel a melegvizes hőszállítás a szakirodalom szerint 13 kilométer távolságig is gazdaságos lehet, ami gyakorlatilag a víz hőfokától és a felhasznált fűtőanyag árától függ, ez azt jelenti, hogy a kompresszorállomások hulladékhő- jónek hasznosítását a közeli lakóházak és mezőgazdasági építmények fűtésére is ki lehet szélesíteni. A Szovjetunióban az Ipari vállalatok huliladékhőjének kihasználása a növénytermesztésben, az üvegháziak, fóliasátrak és más berendezések fűtésére, 30—40 százalékkal csökkenti a hajtatott zöldségfélék árát. Tájékoztató jellegű számítások szerint 10 000 m2 üveggel védett terület fűtése óránként 20 GJ höéntékkel számolva évi 3000 órán át, körülbelül 3000 tonna kőszénegyenértök megtakarítását eredményezheti. A kompresszorállomások saját fűtési szükségleteinek a fedezésére a rendelkezésre álló hulladékhő 5 százaléka is elegendő, ez kedvezőtlen időjárási feltételek között legfeljebb 10 százalékra növekszik. A többit tehát a közeli létesítmények, főleg üvegházak fűtésére lehet felbasznállni, ami lehetővé teszi a kihasználási Idő jelentős meghosszabbítását, vagyis a hasznosítás mértékének növelését. A hajtatott zöldségfélék és virágok termesztésénél a hőszál- lító közieget az adott hőfok szerint különböző módon lehet hasznosítani: 70 C°-től 150 CMg a környezet fűtésére, 40 C°-től 45 C°-ig a talaj fűtésére, az én nél alacsonyabb hőmérsékletűvel pedig az öntözővizet lehet melegíteni. A kompresszorállomások hulladékhője tehát ebben a megosztásban teljes mértékben kielégítheti az üvegházak fűtési szükségleteit. Jelenleg a kompresszorállomások kiömlő turbinagázainak hőjét kis teljesítményű hőcserélőkkel hasznosítják a belső szükségletek kielégítésére, ezek nem lennének képesek kielégíteni a mezőigazdasági berendezések szükségleteit. A Bratislava! Mezőgazdasági Tervezőiroda kutatásai szerint a tranzit gázvezeték kompresszorállomásain óránként 23 OJ teljesítményű hőcserélőket helyeznek üzembe. Az állomások teljes kiépítése után mindegyik komp- resszorólomáson óránként 335 —380 GJ energiát lehet majd a mezőgazdaság és a lakásgazdálkodás rendelkezésére bo- csájtani. A kompresszorállomások technológiai hője tehát további tartalékot jelent a takarékos energiagazdálkodásban, amit minél gyorsabban ki kell használni. MIROSLAV KUCERA HULLADÉKÜVEGBŐL ÜVEGSZÄI Oj üvegszálgyártási eljárást szabadalmazott az angol Glass Fibres and Equipment Ltd., amellyel 30 százalékot meghaladó mértékben csökkenthető a gyártási önköltség. Környezetvédelmi szempontból Is jelentős a szabadalom, mert megkönnyíti az eldobott és törmelék üvegpalackok, törött ablaküvegek, üveghulladékok üvegszállá való átalakítását, ami íráint évről évre növekszik a kereslet. A hagyományos üvegszálgyártási eljárásban platinatégelyt használnak. Az alaplapban finom „nipplik“, azaz húzószemek vannak kiképezve, ezeken keresztül történik az üvegszál kihúzása. A platina alaplapot és tégelyt alacsony feszültségű villamos árammal hevítik. Az új eljárás lényeges része az ábrán látható szabadalmazott persely szerelvény és egy nikkel ötvözetű húzőszemes acéllemezhez rugalmasan tömített kerámia tégely. Ez a szerelvény helyettesíti a hagyományos platina-húzőszemes egységet. A szálalakító egységek modul rendszerűek; minden egység teljesen önálló, önmagában zárt berendezés, ami lehetővé teszi, hogy az alapszerelvényhez további egységek legyenek csatlakoztathatók. Ily módon olyan telepek létesíthetők, amelyeknek teljesítménye évi 150 tonnától évi több ezer tonna üvegszálig terjedhet. Az adagoló tartályba ömlesztett zúzott üveighulladék automatikusan áramlik egy kettős adagoló rendszeren keresztül a kerámia tégely ömlesztő teknőjébe, és ez által az ömlesztett üveg állandó szinten tartható. A tégely villamos-ellenállásokkal hevített, míg a húzószetnes lemert a tégelytől függetlenül kLs feszültségű árammal tartják a kívánt hőmérsékleten, amit tlrisztoros szabályozó készülékkel állítanak be állandó teljesítmény esetére, 15 KW-ra korlátozza egy egység energiafogyasztását. A húzószemes nikkel ötvözetű acéllemez gazdaságosabb, mint a platina lemez, mert lényegesen nagyobb méretű lehet és a húzószemek egymástól sokkal távolabbra helyezhetők el, aminek következtében bármely üvegszál megszakadása után képződött cseppek az ép szálak zavarása nélkül eshetnek kt a legyezőből. Az ömlesztett kis térfogatú üveg, a teljesen zárt tégely és húzőszemes szerelvény, károsodás nélkül bármikor lezárható és újra beindítható. Egy jellegzetes üvegszálgyártő létesítmény szálalakító egységek csoportját, üveghulladék előkészítő berendezést, szárító kemencéket és segédberendezéseket tartalmaz. A végtermék kívánság szerint feldarabolt fonalpászma gyékény, előfonat stb. lehet. A berendezés egyik figyelemre méltó tulajdonsága a szálfelület bevonatok, méretek sokféleségének a lehetősége. A speciális felülettel bevont üvegszálakat Alfa üvegnek nevezik, amely jó szilárdsági tulajdonsággal rendelkezik mind száraz, mind tengervízbe merített állapotában. Egy tipikus, évente 220 tonna üvegszálat termelő, három egységből álló telep 93 mJ alapterületen elfér és beépíthető minden meglévő épületbe. A berendezés betanított munkásokkal is működtethető. Egy egység teljesítménye 12,5 kp üvegszál/6na és egy személy három egységet tud egyszerre kiszolgálni. Az olvasztó és szálhúzó berendezés beruházási költsége egytizedét sem éri el a jelenleg használatos telepek beruházási költségének. MŰSZAKI ÉLET ÁRAMSZÁLLÍTÁS MÉLYHŰTÖTT VEZETÉKEN Ha a civilizált emberiség nem akar belátható időn belül a különféle drótok és vezetékek sűrű hálójába szorulni, sürgősen ki kell agyalnia valamilyen megoldást ennek meggátlására. Mert tájainkat máris elcsúfítják a keresztül-kasul haladó nagyfeszültségű távvezetékek, s az áramszükséglet folytonos növekedése miatt a helyzet tovább romlik. Az amerikai nagyvárosok ma ott tartanak, hogy energiaszükségletük további növekedését már nem képesek fedezni, mert egyszerűen nincs hely a vezetékek és azok tartóoszlopai számára. Kiutat ebből a dilemából a modern fizika ígér, a laboratóriumi mértékben már meg is valósult „szupravezetés“ révén. Ez a jelenség lényegében abban áll, hogy bizonyos fémek az abszolút hőmérsékleti nullpont közelében szinte korlátlan mértékben képesek áramot vezetni. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a közelmúltban 203. düsseldorfi ülésén a Rajna-Vesztfáliai Tudományos Akadémja. Húsz évtfel ezelőtt még merő utópia volt a mélyhűtött vezetéken történő áramtovábbítás gondolata, és elvben azóta sem változott semmi, hiszen a cseppfolyóssá tett héliumgázra ma is szükség van a kábel hűtéséhez. Ezenkívül természetesen szükség van hűtőgépekre, vákuumszivattyúkra és rendkívül hatékony szigetelésre is, a hő behatások tökéletes kikapcsolása végett. Most azonban már ott tartanak, hogy a gráci mélyhűtési kutató- intézet, a szakma neves vállalataival (Linde, VDK, AEG-Telefun- ken) együttműködve, hozzálátott a gyakorlati megvalósításhoz. Peter Klaudy professzor, az intézet alapító vezetője, a gráci műszaki főiskola elektronikatanára nemrég olyan kábelek teljesen érett terveiről számolt be, amelyek 110 000 V-ig terjedő feszültség mellett 100 000 .... 1 000 000 kW teljesítményt képesek szállítani („SL-kábel“). Az első, 50 m hosszú mintapéldány, a világ jelenleg leghosszabb szupravezető kábele, már készen várja Grácban az első tesztet. Vajon milyen műszaki vagy tudományos meglepetéssel szolgál az első kísérlet? Klaudy szerint mindenekelőtt a +20... 30 fok Celsiusról —269 fok Celsiusra, azaz 4 K-ra való lehűftés jelent problémát. A kábel mélyrehűtött „lelkét“ először is védő vákuummal kell körülvenni, ezt pedig egy 77 K-ra hűtött folyékony nitrogénköpennyel. E között és a külső kábelköpeny között helyezkedik el még egy hőszigetelő vákuumréteg. Okvetlenül szükség van ezenkívül a túlterhelések és rövidzárlatok elleni hatékony védelemre, különben előfordulhat, hogy valahol helyi hőfejlődés lép fel és emiatt az egész kábel robbanásszerűen tönkremegy. A fizikusoknak alaposan össze kell szedniük minden tudásukat, hogy megbirkózzanak az itt felmerülő feladatokkal, hiszen a rendszer tűrése hallatlanul csekély. (technika) A villanymotorok üzembiztonságának növelésében elért eredményekért köztársasági elnökünk az elmúlt évben a Klement Gott- wald Allamdíjat adományozta ing. FrantiSek Pavlásek docensnek, a prágai Cseh Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Kara dolgozójának, valamint ing. Antonín Malouíeknek, a CKD Praha Elektronikai Üzeme kutatójának. Az általuk kifejlesztett automatikus vizsgálórendszer növeli a villanymotorok megbízhatóságát, emellett jelentős anyag- és munkaerő-megtakarítást tesz lehetővé a termelés ás a minőségellenőrzés folyamataiban. Az áj vizsgálórendszer legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy minimálisra csökkenti a villanymotorokkal hajtott berendezések üzemzavarainak a számát. A felvételen a kitüntetett kutatók a magas hőmérsékletű vizsgálatok műszereit készítik elő Jan Hyrek és Ivan Urban mérnökök segédletével. (A CSTK felvétele) NÖVÉNYI BEN 7i IN „Növényi kőolaj“ felfedezéséről adtok hírt nemrég a California! Egyetem kutatói, miután ez iráinyú kísérleteik eredményesen zárultak. Egyes, tej- szerű nedveket tartalmazó növényekből a nyersolajra emlékeztető tulajdonságú anyag vonható ki. Meglehetősen népes az így hasznosítható növények csoportja, amelyhez mintegy 700 féle fa, bokor, kúszónövény és fűféle sorolható. Ezek a növények számos vidéken elterjedtek, de leginkább trópusi — gyakran egyébként nehezen hasznosítható, sivatagos — területeken honosak. Közéjük tartozik a közismert kaucsukfa is. A faikéreg egyszerű bemetszésével, vagy más úton kinyert nedveket besűrítik. Ezet bői az „olajfákból“ már most s állítanak elő Ipart méretekben hasznosítható anyagoikat, főleg repülőgépek és egyéb precíziós gépek kenéséhez. A kinyert léből egyszerű úton könnyen lángrialobbanó folyadék, „benzin“ készíthető. Előállítási költsége alig tér el a hagyományos benzinétől. A jelentős mennyi ségű olajat importáló Brazíliában 1980-ra már Ipari mennyiségekben kívánnak növényi benzint gyártani. (T-a) t
