Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-24 / 8. szám

19M. II. 24. N in O Mottó: Az alkoholizmus továbbra Is szocialista tár­sadalmunk komoly negatív jelensége. Szlová­kiában 1978-ban a tömény szeszes italok fo­gyasztása egy főre 13,41 liter, a szőlőboré 12,15, a söré 105 liter volt... Az utóbbi Idő­ben a szeszes italokra fordított évi költségek több mint egynegyedét teszik ki az élelmi­szerre szánt kiadásoknak... Az alkohol ha­tására elkövetett bűncselekmények hányada 1978-ban az összes bűncselekmény 40,4 száza­léka volt. (Az SZSZK Legfelsőbb Bíróságának 1979 ok­tóberi keltezésű felentése a szocialista törvé­nyesség helyzetéről a Szlovák Szocialista Köz­társaságban. I zott számítások szerint egy-egy ilyen kezelés — mindent beleértve — az államnak 126 ezer koroná jába kerül. A testületek munkája sokrétű, Eredményként köny­velik el, hogy felfektették és folyamatosan kiegé­szítik az alkoholisták nyilvántartását. Munkásságuk nak is köszönhető, hogy például az üzletekben tíz óra előtt nem szabad szeszes italt árulni s — elte­kintve a hétfokos sörtől — teljes szeszárusítási tilalom az üzemi falatozókban. Szerepük van abban is, hogy a munkavédelmi technikusok egyes üzemek­ben jóval szigorúbban ellenőrzik, vajon munkakez­déskor a dolgozók józanok-e. S abban is, hogy a rendőrségi és az igazságügyi szervek erélyesebben koppantanalk a munkafegyelmet, a törvényt szegők körmére, hogy az iskolákban nagyobb figyelemmel kísérik a rendszeresen mulasztó tanulókat, a vendég­látó üzemekben az előírások megtartását, hogy van-e elegendő jó minőségű üdltő/ltal, hogy több legyen a szeszmentes büfé vagy k&réház, hogy az alkoho­listák gyógyítására az egészségügynek több betegágy Sorakoztathatnánk a további gyászos, óva intő, sőt megrendítő adatokat annak igazolására, hogy a veszély s az okozott egyéni, családi és társadalmi veszteség mily nagy. S mindez annak ellenére, hogy az utóbbi években, sok területen észlelhetően, eré­lyesebben szálltunk szembe ezzel a káros szenvedél­lyel. Lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy elmélyült és kiszélesedett t a megelőzés megannyi formája. A felvilágosító tevékenységtől a megszorító admi­nisztratív intézkedésekig. S következetesebbek let­tünk az ellenőrzésben, szigorúbbak a bírságolásban, a mértéktelen ,alkoholfogyasztás társadalomellenes következményeinek szankcionálásában is. Számos megfontolt intézkedésünk olyan jogi alapra épül. amely — nem a mi megállapításunk ez, hanem ava­tott külföldi szakembereké — világviszonylatban a példásak közé tartozik. S mégis — legfeljebb félúton járunk ... Az antialkoholista testületek szerepe — Nem célunk valamiféle általános tilalom, s nem is lehet az, de a mértéktelen szeszfogyasztás elleti frontálisan kell harcolnunk. Vagyis a család, az is­kola és ,a társadalom vállvetve — Viera Stiglicová, a bemolákovői Mezőgazdasági Műszaki Szakközép iskola tanára határozottan fogalmazza meg a tenni valót. Illetékes ebben, hiszen — pártonkívüli létére — túlzás nélkül pártos, szenvedélyes elkötelezett­séggel tölti be, társadalmi munkáiban immár kilenc éve, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Antialkoholista Testület elnöki posztját. Antialkoholista testület, ml fán terem ez? — kér­dezhetik sokan. Röviden: ennek a frontális harcnak egyik fontos láncszeme. Nem végrehajtó szerv, ha­nem tanácsadó, kezdeményező és javaslő jogkörrel egyezteti a hétfejű sárkány ellen az egyes terüle­teken megtett intézményes lépéseket. Figyelemmel kíséri a helyzet alakulását és célra vezető megoldá­sokkal ösztönzi az illetékes szerveket. Szlovákiai csúcsszervének elnöke JUDr. Pavol Király, az SZSZK igazságügyiminisztere. Ezen kívül vannak kerületi és járási, helyenként községi antialkoholista testü­letek, és szórványosan üzemi antialkoholista bizott­ságok is. — Kerületi testületünk évente négyszer tart ülést. Ekkor állandó tagjai, akiket a knb tanácsa hagy jóvá, jelentést terjesztenek elő az adott munkaterü­letükön felmért helyzetről. Azt megvitatjuk, vélemé­nyezzük és javaslatainkkal felterjesszük. Munkater­vünk alapján fokozatosan szót kapnak a kerületi bíróság, az ügyészség, a rendőrség, a kereskedelmi, az iskola-, művelődés- és egészségügyi szakosztály, továbbá az egyes társadalmi szervezetek képviselői. Jómagam a testület tevékenységéről évente kétszer adok jelentést a knb tanácsának és eredményeink rőt, indítványainkról rendszeresen beszámolok a ke rületi nemzeti bizottság plénumülésének vitájában is. Főleg a megelőzést tekintjük fontosnak. Tény az, hogy javaslataink alapján eddig is számos intéz kedés született — tájékoztat Viera Stiglicová. Néhány adat annak érzékeltetésére, hogy milyen fontos ez a megelőző tevékenység. Csak ebben a ke­rületben jelenleg mintegy 17 ezer alkoholistát tar­tanak nyilván. Ezek azok, akiket már kezeltek, avagy gyógykezelésre szaruinak. Nos, a gyógykezelés hosz- szadalmas, három hónapig tart a gyógyintézmény- ben, majd két évig járóbeteg formában. S megalapo álljon a rendelkezésére, hogy hatásosabb legyen a propaganda stb. — Sok szó esik minderről, sokat írunk is róla, de kevesen érzik ál ezeknek a törekvéseknek a jelen­tőségét. Pedig józanabbul kellene élnünk és szükség van a több meggyőző és vonzó személyi példára. Szülök és tisztségviselők részéről egyaránt. S az sem helyénvaló — teszi hozzá Viera Stiglicová —, hogy a mértéktelen szeszfogyasztást még nagyon sokan elnézően veszik tudomásul. Lappangó veszély is Különben tőle tudtam meg, hogy kerületi viszony­latban a legjobb járási antlalkohoiista testület Nyit- rán (Nitra) működik. Érdekes körülmény, hogy szlovákiai viszonylatban ebben a járásban szerepéi az alkoholisták nyilván­tartásában» a legtöbb személy, szám szerint csaknem 3400 fő. Dr. Tibor MiSSík professzor, az orvostudo­mányok kandidátusa, a Nyitrai Járási Kórház pszi­chiátriai osztályának főorvosa, aki különben nemcsak a járási testület titkára, hanem a Szlovákiai Anti­alkoholista Testület Elnökségének tagja is, ehhez az adathoz rögvest magyarázatot is fűz: — Óriási tévedés alkoholistáknak tekinteni őket, hiszen ezek olyan személyek, akiket már kezeltünk, nagyrészt kikezeltünk vagy kezelünk. Ez a szám különben po­Ez a kezdet... zitivumként könyvelhető el, hiszen arról tanúskodik, hogy a legaktívabbak vagyunk az ilyen esetek fel­feltárásában ... A statisztika más eredményekről is számot ad. Például arról, hogy ebben a járásban — s ez az előbbinél fontosabb tény — 1979 első felében, az előző esztendőhöz képest, áltálában csökkent a sze­szes italok fogyasztása. Mégpedig a tömény Italok­nál 9086 hektoliterről 7543-ra, a bornál 6926 hekto­literről 6050-re s csak a sörfogyasztás mutatott némi emelkedést — 107 452 hektoliterről 108 388-ra. Egy­idejűleg jelentősen növekedett a szeszmentes üdítő Italok fogyasztása. — Ennek ellenére távolról sem lehetünk elégedet­tek. Mert igaz ugyan, hogy tiszta alkoholra átszá­mítva a szlovákiai átlagfogyasztás — a csecsemőket, a betegeket és az antialkoholistákat is beleszámítva — évi 12 liter és vannak járások, amelyekben 20 li­ter, elég bajt és gondot okoz a mi járásunkban is a hozzávetőleg 7 liternyi évi fogyasztás. Ezért is örülünk annak, hogy egyes *nagyobb üzemeinkben, például az érsekújvári CALEX-ben a nyitrai Plastl- kában, és a Magasépítő Vállalatban, továbbá néhány községben is, a többi között Aranyosmar ót on és Ve­rebét yen törekvéseinket támogatja az üzemi anti­alkoholista bizottság, illetve a helyi testület... — Véleménye szerint tulajdonképpen hol a határ a rendszeresen italozóik, vagyis az iszákosok és a kifejezett antialkoholisták között? — teszem fel a kérdést a probléma együk országos szaktekinté lyének. — A határkő az az állapot, amikor az ember el­veszíti az italozás fölötti ellenőrző .képességét. Az iszákos bármikor felhagyhat az italozással, az alko holista erre már önerejéből képtelen. Orvosi segít­ségre van szüksége. — Szóval a mértéktelen szeszfogyasztók száma nagyobb az alkoholisták számánál? — Jóval. Megalapozott felmérések és becslések sze­rint Szlovákiában 400—500 ezer főre tehető a nem­csak alkalomszerűen italozók száma. S ezeknek csu­pán mintegy két százaléka kimondott alkoholista. — Hol, miben keressük a szesz nem mai keletű térhódításának okait? — Ügy hiszem, nem vagyok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy évszázados hatással, úgyne­vezett alkoholikus szubkultúrával pereskedünk. A szesz századok alatt életünk tartozéka, kísérő ár­nyéka lett. Számtalan alkalommal különféle indíték­ból nyúlnak az emberek a pohár után. Ezért oly nehéz ez a harc. Az ún. potenciális alkoholisták számú ugyanis igen magas. Járásunkban — Szlová kiúban első ízben — egy amerikai tesztkísérlet alap­ján tudományosan megállapítottuk például, hogy a 20—55 évesek korosztálya férfiainak teljes 36, a nők­nek pedig 8 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Az alkohol tulajdonképpen a maga nemében kábító­szer lett __ — Hát igen, nem véletlen, hogy annak idején a marxizmus klasszikusai, kissé más összefüggésben ugyan, de a nép ópiumának minősítették. S ezzel a rákfenével szemben a megelőzésnek melyik terű letét tekinti a legfontosabbnak? — Főleg a gyerekekre, az ifjúságra kellene pozi­tívan hatnunk. A felnőttek esetében törekvéseink már nem olyan célravez&tőek. Vagyis a családban kell kezdeni, az iskolában folytatni. Ogy, hogy a fiatal ember viszolyogjon ettől a kábítószertől. Az iskolák­ban például vagy külön tantárgy, vagy több tantárgy keretében foglalkozhatnának ezzel a felette fontos kérdéssel... * * * Milyen általános következtetést vonhatunk le a mondottakból? Elsősorban azt, hogy a túl szapora poharazgatás elleni küzdelem — össztársadalmi feladat. S minden bizonnyal azt is, hogy eredményei ugyan vannak, a cél azonban még ködíbeveszően távolinak tűnik. GÄLY IVAN ...s ez a vég ... (Gyökeres György és Dodo Lietavec felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom