Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-17 / 7. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA Az anorganikus sóoldatokkal már Davy Hump- rey is folytatott kísérleteket, aki ammónium- ikarbonátok gyenge oldatával táplálta a növényeket. Az első folyékony, vegyileg kevert műtrágyát 1840-ben hozták forgalomba Írországban. Justus von Liebig neves kémikus szintén azt ajánlotta a földműveseknek, hogy a csontokat gyenge kénsavban áztassák, s az oldatot szántás előtt permetezzék a földre. Az első folyékony műtrágyát gyártó vállalatot 1923-ban építették a kaliforniai Oaklandban. Az egyszerű és az összetett folyékony műtrágyák a húszas években kezdtek feltűnni a kereskedelmi forgalomban, nagyobb méretű elterjedésükre azonban csak 1960 után került sor, amikor a primer foszfátok, a karbamid és más adalékok gyártásának bevezetése lehetővé tette a polifoszfát- oldatok készítését. Az utóbbi időben a folyékony műtrágyák használata gyorsan terjed az iparilag fejlett államokban. Egyes szerzők szerint a nyolcvanas években döntő szerephez jutnak a növények táp- ianyag-eltátásában. Az Egyesült Államokban részarányuk már 1977-ben elérte a 38 százalékot, s a nitrogéntrágyáknak több mint 50 százaléka oldatok formájában kerül a talajba. A feltételezések szerint 1980-ban itt 18 millió tonna egyszerű és összetett folyékony műtrágyát gyártanak. Európában főleg Franciaországban terjedt el a használatuk, ahol részarányuk 8—10 százalék között mozog, de ezt rövidesen 30 százalékra akarják növelni. Folyékony műtrágyákat Angliában, Svédországban, az NSZK-ban, Spanyolországban, Olaszországban, Belgiumban és Dániában is használnak, Európán kívül Japánban, Új-Zél- ilandban és Kanadában terjedtek el. A FOLYÉKONY MŰTRÁGYÁK A KGST-országök közül főleg a Szovjetunióban és nálunk végeztek intenzív kísérleteket a folyékony műtrágyákkal. A Szovjetunióban a Litván SZSZK-ban 1976 óta gyártják az összetett NPK-tartulmú műtrágyákat a tavaszi gabonafélék számára. Nagy üzemegységek épülnek az. ukrajnai Kujbisevben, valamint az Üzbég SZSZK-ban is, amelyek évi termelése eléri a 100 000 tonnát. Lengyelországban is nagy figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek, a:: Űstí nad Labern-i Anorganikus Vegyipari Kutatóintézettel együttműköd ve itt is megoldották az ammóniákos polifosz- fátokra épülő NP kettős műtrágyák gyártási technológiáját. Bulgáriában és Jugoszláviában úgyszintén kísérleti jelleggel alkalmazzák a folyékony műtrágyákat. Az utóbbi időszakban a KGST Állandó Mezőgazdasági Bizottságának munkacsoportjai rendszeresen értékelték az egyes tagországokban folytatott kísérletek eredményeit, s javaslatokat dolgoznak ki a gyártási és alkalmazási technológiák kiszélesítésére. Csehszlovákiában 1970 óta végeznek kísérleteket a folyékony műtrágyákkal. A vegyi jellegű kutatás fő résztvevői a Bratislava! Agrokémiai Technológiai Kutatóintézet és az Ústí nad La- bem-i Anorganikus Vegyipari Kutatóintézet. A gyártást a vágsellyai (Sala nad Váltom) Duslo nemzeti vállalatban, valamint a Iovosicei Északcsehországi Vegyipari Művekben kezdték el. A Duslo vállalatban fejlesztették ki a DAM 390 karbamidos ammóniumnitrátJ folyékony műtrágya gyártási technológiáját, a Iovosicei gyárban pedig szuszpenziós NPK trágyákat készítettek, majd 1976-ban itt is elkezdték a DAM gyártását. A DAM gyártását az ostravai Morvaországi Vegyipari Művökben, a semtíni Synthesia, valamint a strázskei Chemko vállalatban is elkezd ték. 1978-ban kezdődött el termikus foszforsav alapján az NP oldatok gyártása a postornái Fosfa vállalatban, a semtíni Synthesia vállalat ban és a Dimitrov Vegyipari Művekben. Az elmúlt évben további csehországi üzemekben is elkezdték az NP oldatok kísérleti gyártását. Ez a feljesztési program arra irányul, hogy 1990-ig a vegyipari vállalatok a növényi tápanyagoknak több mint egyharmadát folyékony formában szállítsák. Ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági üzemekben is ki kell építeni a szükséges raktár kapacitásokat, valamint a szállításra és az adagolásra szolgáló gépparkot. A gyártási programban a DAM 390 nitrogéntrágya, valamint az NP kettős műtrágya készítése szerepel. Az utóbbit eleinte 8—24 es koncentrációban fogják gyártani, később áttérnek a 10—34-es koncentrációra. A kálium tehát továbbra is szilárd formában kerül a talajba, alaptrágyázásként, 2—3 éves időközökben. Kísérleteket folytatnak azonban az NPK oldatokkal is, káliumfoszfát felhasználásával, 4,5—15—45-ös koncentrációban, valamint a PK kettős műtrágyával. A folyékony műtrágyáikat nyomás alatti és nyomás nélküli oldatokra osztjuk, fel. Az előbbiekhez tartozik tíz ammónia, az nmmóniumgáz iizes oldata és az ammórtiumos sók, az utóbbiakhoz pedig a DAM nitrogéntrágya, valamint a kettős és a hármas (NP, PK, NPK,) oldatok. Az összetett folyékony műtrágyákat vagy tiszta oldatokban, vagy pedig szuszpenzióként hozzák forgalomba, amikor a tápanyagok szilárd részecskékhez (Csehszlovákiában bentonithoz) kötődnek. Gyártásuk alapvető nyersanyagai az ortofoszforsav, az aimmóniumfoszfát, az ammo- níumnitrát, a karmabid, az ammónia, a kálium- szulfát és a káliumklorid. A folyékony műtrágyák egyik előnye, hogy az összetevők mennyiségének megválasztása szerint nagy választék ban gyárthatók, ami különböző igények kielégítését teszi lehetővé. Az ortofoszforsavas műtrágyákból maximálisan -32 százalékos koncentrációt, a polifoszfátos tiszta oldatokból 45 százalékos, oldatot lehet készíteni. A polifoszfátok olyan anyagok, amelyekben két vagy több foszfátmolekula láncot alkot. Ezek a láncok az oldatban tudják tartani a nyomelemek bizonyos mennyiségét is. Gyártásuk energetikailag igényes, mert vízelvonással jár. A polifoszfátok könnyen szét bom lóinak a talajban, főleg melegebb éghajlatú vidékeken. A szuszpenziós műtrágyák alapanyagai ugyanazok, csupán 2—3 százalék szuszpenzoldot, ben- tonitet adagolnak hozzá. A szuszpenziós műtrágyáknál nagyobb koncentráció érhető el, az ortofoszforsavas készítményeknél 35, a paldfosz- fátos műtrágyáknál pedig 60 százalék. A szusz- penzoid tisztasága nem lényeges követ élmény, ezért a szuszpenziós műtrágyák általában olcsóbban állíthatóik elő. Vi l ágviszony la I ba n az a tapasztalat, hogy a tiszta oldatok a háttérbe szorulnak, helyüket a szuszpenziós műtrágyák foglalják el. A folyékony műtrágyák száz százalékosan oldódnak a vízben, a karbonacélt általában kis mértékben támadják, nagyon agresszívek viszont a színesfémekkel és a betonnal szemben. Egyes műanyagokra lágyító hatásuk van. A folyékony műtrágyáknak számos előnyös tulajdonságuk van. Gyártásuk, szállításuk, raktározásuk és felhasználásuk egyszerűbb, mint a szilárd műtrágyáké. A vegyipari gyártásban elmaradnak az energetikailag igényes folyamatok, a szárítás, a szemcsézés és az osztályozás. A gyártási és a felhasználási technológiájuk egyaránt nagy munkaerő-megtakarítást eredményez. A szilárd műtrágyáknál az adagolás egyenlőtlensége eléri a i 25 százalékot, míg a folyékony műtrágyáknál az egyenlőtlenség aránya J 4—6 százalékra csökkenthető. Ez a tapasztalatok szerint mintagy 8,3 százalékkal növeli a terméshozamokat. További előnyük, hogy egyetlen művelettel ndagblihatók a mikroelemek, a gyomirtó szerek, és szerves trágyalével keverve is adagolhatok. Különösen előnyösen alkalmazhatók az ún. gyökéren kívüli trágyázásban, a növényzet levelére permetezve. Környezetvédelmi szempontból is előnyösek, szállításuk és alkalmazásuk során nem képződik agresszív por, mint egyes szilárd halmazállapotú műtrágyáknál. Levélre permetezve gyors hatást fejtenek ki a növényzetben, s ami a legfontosabb, nem szennyezik így a talajt, ami az ivóvizet tartalmazó védett területeken különösen jelentős szempont. Amellett, hogy tökéletesen oldódnak a vízben, aránylag alacsony a nitráttartalmuk, a DAM 390 például csak 25 százalék nitrátot tartalmaz. Az amidok és az ammónia csak fokozatosan szabadítják fel a nitrogént, s ezt a növények folyamatosan vehetik fel a vegetáció egész ideje alatt. A raktározás, a szállítás és az adagolás technológiai berendezéseinek beruházási költsége kisebb, mint a szilárd műtrágyáknál. A nálunk gyártott folyékony műtrágyák gyakorlatilag minden talaj- és éghajlati feltétel mellett, s minden termesztett növényhez alkalmazhatók. A nitrogéné« oldat alkalmazása jól kiegészíti a tartalékoló foszfor- és kálítrágyázást, s jól kiegészítheti a nitrogénszinteit a sóik nitrogént igénylő növényeknél. Jól érvényesül a minimális laiajművelési rendszerben is a szárazabb körzetekben, mert az oldatba adagolt nitrogént a növények könnyebben fel tudják venni. A folyékony műtrágyák agrokémiai hatékonyságát szakosított agrokémiai vállalatok vizsgálják a kutatóintézetekkel és a mezőgazdasági főiskolákkal együttműködve. A raktározás legmegfelelőbb módjait is kutatják, acéllemezek, fa, beton és műanyagok felhasználásával. A folyékony műtrágyák szállítására a hagyományos eszközökön kívül a csővezetékes szállítás is számításba jöhet, főleg a gyártó üzemeiktől a központi raktáriakig. A folyékony műtrágyák azonban a jövőben sem fogják helyettesíteni a szilárd műtrágyákat, csupán kiegészítő szerepük lesz. A szállításukra és adagolásukra a peckyi Takarmányipari Kutatóintézetben kifejlesztették a CN—22—TO gépsort, valamint a 7 tonnás PAG—7—Kyklop trágyaszóró felépítményt, amely Tatra 148 alvázra szerelhető. Ezek a gépek jól szervezett munkafolyama than nagy teljesítményt nyújtanak. A folyékony műtrágyák alkalmazása lényeges mértékben növelheti a csehszlovák mezőgazdaság hatékonyságát, amihez az agrokémiai vállalatok gyorsabb ütemű építésével is meg kell teremteni a feltételeket. PETR PODANY ROZSDÁS BETONACÉLOK HASZNÁLATA Igen eltérőek a rozsdás betonacélok használhatóságára vonatkozó vélemények. Egy angol építésügyi kutatóintézethez több vállalkozó fordult azzal a kérdéssel, hogy valóban csak tiszta, rozsdátalanított betonacélt szabad-e felhasználni. A kutatóintézet a vizsgálatokhoz mintegy 270 mintát gyűjtött be, amelyeket beküldőjük minősítése szerint „elfogadható“ és „elfogadhatatlan“ csoportokba sorolt. A vállalkozók a mintákat rendkívül különbözőképpen minősítették: amit az egyik használhatónak tartott, a másik az ugyanolyan mértékben rozsdás próbadarabot használhatatlannak minősítette. A laboratóriumi vizsgálatok gömbacélok 150 mm3 betonkockából való húzásából állottak. A kutatóintézet úgy vélte, hogy a mérsékelten rozsdás rudak jobb kötést és teljesítményt szolgáltatnak. A kísérletek azonban megcáfolták ezt a feltevést és bebizonyosodott, hogy minél rozsdásabb a rúd, annál jobb a kötés, kivéve a már laza és kevés rozsda felületű rudakat, amelyekről a rozsda könnyein lerázható. A vizsgálatokból az alábbi következtetést vonták le: a betonacélt felhasználás előtt rozsdásodni kell hagyni, és sohasem szabad rozsdátlanítani. Ha azonban a rozsdásodás már olyan mértékű, hogy csökkenti a rúd nettó átmérőjét, akkor a csökkentett átmérőt kell figyelembe venni. M. £. Vegyi fényforrás órában Az American Cyanamid Company CYALUME néven egy különleges biztonsági fényforrást szabadalmazott. A 15 cm hosz- szú és 3 cm átmérőjű, áttetsző műanyag tubusban elhelyezett vegyi anyag az aktiválás után három órán át sugároz fényt. Az aktiválás, amely egy belső üvegtartály eltűrését jelenti, a tubus meghajlításával érhető el. Ezután a felrázott keverék azonal világítani kezd. A keletkező fény az első órában olyan erős, hogy egy átlagos méretű szobát teljesen bevilágít. A fényerő a második és a hargyengül. A vegyi fényforrásban keletkező különleges sárgászöld fény jói megkülönböztethető más fényforrásoktól, ezért éjszaka jelzőfényként is előnyösen felhasználható. A gyártó cég kísérletei szerint a CYALUME fénye kb. 1 mérföld (1,B km) távolságból is látható. Az új gyártmány előnyös tulajdonsága a rendkívül kis súly, és az, hogy felhasználás előtt akár két évig is tárolható. (TECHNIKA) HUMUSZVÉCÉ FINNORSZÁGBÓL A finnországi UPO fémipari, vízmű és csatornázási vállalatnak több országban is szabadalmaztatott gyártmánya a humuszvécé. Ezt a csatornázatlan, de villannyal ellátott területeken használható civilizált, higiénikus, a környezetet nem szeny- nyező Illemhelyét főleg kempingek, üdülők, hétvégi házak árnyékszékének ajánlják. Működése azon alapul, hogy a szerves anyagokat elbontó mikroorganizmusok számára egyenletesein a legkedvezőbb életfeltételeket tartja fönn a szükséges táptalajjal, hőmérséklettel, nedvességgel és légmozgással. A 109x60 cm alapterületű, 75,5 om magas műanyag humuszvécét melegpadlós, zárt és fűthető helyiségben kell elhelyezni, ahol a hőmérséklet nem csökken 18 Celsius-fok alá. Szellőztetni szükségtelen, sőt ez rontaná a humuszvécé hatásfokát, viszont az ajtó alatt a friss levegő beáramlásáról gon doskodni kell. Be kell kapcsolni a villanyhálózatba, mért áram hajtja meg a szükséges légmozgást szolgáló ventillátort és melegíti a mikroorganizmusok életműködéséhez szükséges hőt termelő fütőszálat. A hu- muszvécét be kell kötni a tetőn vagy n falon kivezető szellőzőcsőbe, hogy a légkörzés végbemehessen. Ezenkívül csak némi humusz- vagy tőzegtalaj kell bele, s esetenként kevés víz. Humuszfiókját egy-két évente elég üríteni. Állandó jelleggel egy négytagú családnak, hétvégi használatra hat sze- ményndk a szükségletét elégíti ki. Szerkezetét és működését jól szemlélteti a mellékek ábra. Elet és tudomány 1. szellőzőcső, 2. csöbilincs, 3. kapcsoló, 4. ventillátor, 5. villanyvezeték, 8. fűtőszál, 7. levegőbevezető csatorna, 8. 2—3 cm vastagon elterített humusz- vagy tőzegtalaj, 9. a légmozgás irányait jelző nyilak, 10. lágcsappantyú, 11. a karbantartó nyílás fedele, 12. a humusztovábbító fogantyúja, 13. az ülőke fedele, 14. a komposztképződés helye. 15. humuszgyfijtő fiók, 16. a levegőztető rácsra terített cellulózszövet, amely a humuszt tartja, 17.. a humuszgyűjtő fiúk zárócsavarja, 18. a fiók fedőlapja, 19. hőszigetelő alátét 1980 II. 17. 16 A HUMUSZVÉCÉ SZERKEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
