Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-10 / 6. szám

ÚJ szú i I 7^ AUTÓSOK L_J MOTOROSOK TAKARÉKOSKODJUNK Az utóbbi időben egyre több szó esik az energiával való gazdálkodás szükségességéről minden területen. Így nem ké pez kivételt a gépjárműközle kedés sem. A takarékosságra itt lényegében két lehetőség kínálkozik. Az egyik s egyben a legnagyobb lehetőség magá ban a gépjárműgyártásban rej li'k, s az autógyárak ezt igye keznfek ki is használni: olyan motorok megszerkesztésén fá radoznak, amelyek egyre job­ban kihasználják az üzemanya got, ugyanakkor keresik a meg oldásokat a kocsik súlyának n csökkentésére, s olyan karosz szériákat alakítanak ki, ame lyek légellenállása minimális. Ismert tény ugyanis, hogy a súly és a levegőellenállás is je-, lentősen befolyásolja a takaré kos autózást. A másik lehetőség már az au­tótulajdonosoktól, a gépjármű vezetőktől függ, hogy tudniillik milyen műszaki állapotban tart­ják járművüket. Mennyire tuda tosítják, hogy a gyújtás és a szelepek beállítása, a porlasztó beszabályozása, az előírt gumi abroncsok használata és sfirí tése mind olyan tényezők, ame lyek kihatnak az üzemanyag fogyasztásra. Ebből a szem­pontból a műszaki tényezők igen lényegesek, de nem egye düliek. A fogyasztást ezenkívül nagymértékben befolyásolja a vezetési mód is. Ismeretes, hogy a motor túl alacsony vagy túl magas fordulatszámon nem működik gazdaságosan. Éppen ezért akkor járunk el helyesen, akkor takarékoskodunk, ha fő ként induláskor és alacsonyabb sebességfokozatban nem pör­getjük fel a motort a legna gyobb fordulatszámra. Helye sebben tesszük, ha ilyenkor — ■ legkésőbb a legnagyobb fordu • latszám kétharmadának elére sekor — magasabb sebességfo kozatba kapcsolunk. Természe tesen az is fontos, hogy meg­fontoltan bánjunk a gázpedál­lal. Ettől sok függ. Ha ugyan­is a gázpedált hirtelen nyomjuk le vagy hirtelen engedjük fel, ez többletfogyasztást jelent, fö löslegesen pocsékoljuk az üzem anyagot, a levegőt pedig mér téken felül szennyezzük, ami szintén nem közömbös szem pont. Főként a városi közieke désben ajánlatos mindezt szem előtt tairtani, ahol sokszor kell indulni és sebességet váltani, s a gázpedállal való hanyag bá­násmód úgy áll bosszút, hogy pénztárcánkat „soványítja“. Az üzemanyag-fogyasztásra továbbá lényegesen kihat a hi­degindítás, illetve az az idő amely alatt a motor üzemképes sé melegszik fel. Az indításhoz dús keverék szükséges, ez azonban egyrészt kopásokat okoz, másrészt többletfogyasz­tást is. A mérések kimutatták, hogy a szívatőval való üzemel­tetés akár 25 százalékkal is növelheti a fogyasztást. E ked­vezőtlen üzemállapotot kell le­rövidítenünk. Vagyis üresjárat­ban a motort ne melegítsük a szükségesnél tovább, tehát csak addig, amíg a hűtővíz el nem éri a 40 C körüli hőmérsékle­tet. Csak ezután induljunk el a kocsival, mindenesetre kisebb sebességgel, mert a hűtővíz így hamarább felmelegszik, és a kedvezőtlen üzemállapot rövi- debb ideig tart. A hűtőfolyadék melegedésének megfelelően fo­kozatosan toljuk vissza a szíva- tót, más szóval a lehető legrö v.idebb ideig használjuk csak. Ne várjunk egy helyben, amíg a hűtőfolyadék teljesen felme­legszik — télen sem. Üzemanyagot takarítunk meg azzal is, ha a gumiabroncsok­ban rendszeresen ellenőrizzük az előírt levegőnyomást (ala­csony nyomásnál nagyobb a gumik gördülési ellenállása), ha nem használjuk fölöslege­sen a tetőcsomagtartót (a pogy- gyásszal megrakott tetőcsomag tartó növeli a légellenállást), s nem utolsósorban azzal is, ha az útvonalat helyesen választ­juk meg. Ez főként városi köz lokedés esetén érvényes. A hosszabb útvonal ugyanis — amelyen kisebb a forgalom — sokszor előnyösebb, mert fo­lyamatosabb közlekedést és gyorsabb haladást tesz lehető­vé, mint a rövidebb, de zsúfolt forgalmú, kényszermegállókkal teletűzdelt s ezáltal „benzinfa­ló“ útvonal. Hasznos az elmondottakat tu­datosítani, mert ellenkező eset­ben az autózásban lelt örö­münkhöz sok üröm vegyül. (ks) Hazánk egyik leghosz- szabb autópálya-hfdját Liptovsky )án és Liptov- sky Hrádek közt építik. Az 1038 méter hosszú hid áthidalja Podturen községet, a vasúti pá­lyát, a Vágót és az or­szágutat. A kassai (Koíi- ce) Mélyépítő Vállalat dolgozói különleges tech­nológiával építik, ame­lyet hazánkban, sőt a KGST tagországokban is első ízben alkalmaznak. (V. Gabco felvétele — ÜSTK) 1980. II. 10. 17 T élen nincs állandóan csi­korgó hideg, sokszor he­teken át tartó enyhe, párás, csapadékos idő után tör ránk hirtelen az erős fagy és a csil­laggarázsban leállított autó egy­szerűen befagy: a karosszé­rián, az ajtókon, ablakokon, ke­rekeken és minden olyan külső szerelvényen, amelybe nedves­ség, víz behatolhat — megje­lenik a jég. Mindenekelőtt az ajtók, a csomag- és motorház­tető zárainak befagyása okoz kellemetlen meglepetéseket, hi­szen befagyott ajtózár esetén be sem juthatunk a kocsiba. Az ajtóba süllyesztett zárak­nál először próbálkozzunk a kulcs felmelegítésével, s ha sza­baddá válik a kulcs nyílása, akkor a zárszerkezetben levő jég kioldása — megfelelő sze­rek bejuttatásával — már köny- nyű feladat. A kereskedelem többféle szert forgalmaz, leg­többjüket spray formájában. Ha 20—30 cm távolságból az elje­gesedett zárba jégoldót por­iasztunk, a jég rövid időn belül felolvad. Szükség esetén, ha a jégoldót a kesztyűtartóban tá­roljuk, akkor ilyenkor nem ve hetjü-k hasznát! Ha az autó a lakás közelében van, akkor haj­szárító géppel könnyen boldo­gulunk — meleg levegőt fuva- tunk a kulcslyukba, ezzel fel­olvasztjuk a jeget, majd kiszá­rítjuk belőle a vizet. A jégte- lenítési „műveletnél“ ajánlatos ügyelni arra is, hogy a karosz­szériára csöppent jégmentesí tőt — fagyállószert töröljük le, mert nem használ a lakkot vé­delmező gyantának. S amikor a fagytalanítási ak­ció nyomán végre megfordul a kulcs a zárban, az sokszor még nem jelenti azt, hogy „simán" be is juthatunk a kocsiba; az ajtószegély mentén ugyanis a gumitömítők is ráfagyhatnak az ajtókeretre. Nem célszerű ilyen­BEFAGYVA kor az ajtőkilincset erősen rán­gatni, mert könnyen deformá­lódhatnak, leszakadhatnak a tö- mítő szalagok. Poriasszunk az ajtórésekbe jégoldószert és kis idő múltán az ajtó könnyen ki­nyílik. Megfelelő vegyszerek hí­ján melegvízzel is kísérletez­hetünk, s az ajtó alsó részénél (a külszöbénél) a befagyást — más autós segítségével kipufo­gógázzal is megszüntethetjük. Az ajtók befagyása is megelőz­hető rendszeres kezeléssel: me­leg helyiségben szárazra dör­zsöljük a gumitömítéseket, majd glicerinbe mártott vattá­val végigtöröljük a tömítéseket. A gumilécek egy ideig maguk­ba szívják a folyadékot, s „te­lítettségük“ után a maradékot le kell törölni. Az ablaktörlők gumilapátjai is meghálálják a glicerines ápolást. A befagyott szélvédő üvegek is a tél „örömei“ közé tartoz­nak. A jég eltávolítása -történ­het jégkaparóval, melegvízzel, vagy jégoldó szprével. Vigyáz­zunk, hogy az üveget ne kar­coljuk meg. Jégoldóval perme­tezzük be a szélvédő befagyott felületét, amely rövid idő alatt fellazul, s ezután a jég köny- nyen letisztítható. Filmszerű, az üvegen visszamaradó bevonata zavaró optikai fénytörést nem okoz és a további jegesedést is gátolja. A motoirtető zár, vagy a bow- den befagyása is kellemetlen. A tető nyitását ne erőltessük, kü­lönösen a bowdenes megoldás­nál ne, mert a vezeték elsza kadhat. Járassuk addig a mo­tort, míg a motortető alatti tér annyira átmelegszik, hogy kiol­vad a fagyás, s máris kinyithat­juk a motortetőt. Más szerkezeti részeknél is előfordulhat befagyás. Pl. be­fagy a behúzott kézifék és nem enged vissza. Ha kocsink erre „hajlamos“, akkor ajánlatos a kéziféket hosszabb ideig be­húzva tartani. Mielőtt csikorgó hidegben elindulunk nyomjuk le néhányszor a fékpedált, mert a pedáltengelyhez, vagy ruda zathoz „csapódott“ és megfa­gyott csapadék, jég akadályoz­hatja a fék normális működé­sét. M. O. mészáros ferenc 33 A hiba javítása szervizekben, kerékkiegyensúlyozó gépen történhet. Lényege, hogy a gumiabroncs és a keréktárcsa közé a külső vagy belső oldalon egy meghatározott pro­filú és súlyú ólomsúlyt helyeznek el. (Ha a szükséges ólomsúly a 120 grammot meghaladja, akkor feltétlen szük­séges ellenőriztetni a keréktárcsa épségét is). Kísérjük figyelemmel ezeknek a súlyoknak a meglétét, mert- lees­hetnek. A kerék kiegyensúlyozása szükségessé válik a gu­miabroncs javítása után akkor, ha erősen a járdaszegély­nek ütközünk, vagy ha nagy» sebességgel mélyebb gödörbe belehajtottunk. A kiegyensúlyozatlanság hatásait az ábrán láthatjuk. a) A statikus kiegyensúlyozatlanság hatása; b) a dinamikus kerék-kiegyenúlyozatlanság hatása; 1. a kerék kiegyensú­lyozatlansága; 2. a kerék mozgása NAGY A KORMÁNY HOLTJÁTÉKA A gépkocsi kormányszerkezetének holtjátéka a kormány- keréken a 20 fokot, vagy a kerületén mérve a 2—3 cm-l nem haladhatja meg. A kormányszerkezet holtjátékát a kormánygép, valamint az összekötő gömbfejek (kormány- gömbcsapszegek) kopása okozza. A nagy kormányholtjáték esetén a gépkocsi úttartása, kormányozhatósága bizonytalanná válik. A gépkocsi mellé állva, és ide-oda mozgatva a kormánykereket, figyeljük a bal első kerék mozgását. Nagy holtjáték esetén, két sze­mély szükséges a hiba biztos helyének megállapításához. Az egyik személy mozgatja a kormánykereket 20—30 cm-es kilengésekkel, a másik figyeli a gömbcsapszegeket. Az el­lenőrzést célszerű szerelőaknában végezni. A hiba javítása feltétlenül szakműhelyt igénylő feladat. Az alkatrészek cseréje után, a futóművet be kell állítani. SZORUL A KORMANYKERÉK Egyiik ismertető jele, hogy kanyairvétel után nem áll vissza középállásba. Gyakran a felfüggesztő vagy függő csapszegek szorulása, a futómű helytelen beállítása okozza. Szorulás esetén az elfordított kormánykerék úgy marad, vagy csak lassan tér vissza alaphelyzetébe. A kormányszerkezet részeinek kenésével, ill. a kormány­mű beállításával szüntethetjük meg a hibát. Előfordul, hogy a kopások miatt a beállítást követően túlságosan megszorul a kormányszerkezet. Ez esetben szükségessé válik egyes alkatrészek cseréje. Ha a szoros kormánymoz­gást a futómű helytelen beállítása okozza, akkor az általá­ban párosul a gumiabroncsok egyenlőtlen kopásával is. A beállításokat minden esetben szakműhelyben végeztes­sük! EGYENLŐTLEN 0TSZAKASZON ERŐSEN BEREMEGO KORMÁNY Egyenlőtlen vagy gödrös útszakaszon haladva, főleg na­gyobb sebességnél, amikor az első kerekek gödrön vagy egyéb úthibán haladnak keresztül, az első futómű erősen beremeg. Ez a berezgés olyan mértékű is lehet, hogy a kormány kereket a vezető nem tudja a kezében meg­tartani. Ez az erős rezgés csak fokozatosan szűnik meg és ha fékezünk, akkor (pl. 20—30 km/óra sebességnél) abbamarad. Veszélyes jelenség, mindenképpen meg kell szüntetni. Olyan gépkocsiknál, ahol a kormányszerkezetbe lengés­csillapító van beépítve, ilyen jelenség észlelésekor annak cseréje szükséges. Egyéb gépkocsiknál (elsősorban függö- csapszeges megoldásnál) a függőcsapszeg kopásából, ill. a hézagoló lemezek kopásából adódik a hiba. Ez után- állítható, de az utánállítást csak szakember végezheti! A GÉPKOCSI MENET KÖZBEN ERŰSEN OLDALRA HÜZ Előidézheti a futómű helytelen beállítása vagy a gumi­abroncsok egyenlőtlen levegőnyomása. Ha menet közben azt tapasztaljuk, hogy domború, ún. „bogárhátú“ úton a lejtés irányába húz a gépkocsi, ez természetes jelenség, a jól beállított futómű esetén is. Sík úton, egyenesben, jól beállított futóművel és guminyomásokkal a gépkocsi akár elengedett kormánnyal is tartja egyenes vonalú hala­dását. Elengedett kormánnyal még csak pillanatokig se vezessünk, mert egy gödör vagy defekt életveszélyes lehet! A jelenség észlelésekor először a gumiabroncsok levegő nyomását ellenőrizzük, lehetőleg benzinkutaknál található higanyos légnyomásmérővel, mivel ezek megbízhatóbbak, mint a kézi nyomásmérők. (Ilyen kútnál ellenőrizzük saját mérőműszerünket, és a továbbiaknál már ezzel is pontos mérést végezhetünk.) Ha a hiba a guminyomás beállítását követően is jelentkezik, akkor a futómű beállítása szük­séges. * H 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom