Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-03 / 5. szám

f x KÖZÖS ERŐVEL A NEHÉZ KÉRDÉSEK IS KÖNNYEBBEN MEGOLDHATÓK A JÖVŐ SZAKEMBEREINEK TALÁLKOZÓJA A szocialista államok fiataljainak együttműködése egyre szorosabb, gyümöl­csözőbb. Bizonyításként rengeteg olyan példát említhetnénk, melyekről nemcsak a szakavatottak tudnak, hanem mindenki, akit az élet alakulása érdekel. Az ide sorolható események és eredmények gazdag tárából ezúttal csak egyet, a legfrissebbet akarom bemutatni. Alig egy évvel ezelőtt azon a találkozón kez­dődött, melyen a KGST európai tagállamai ifjúsági szervezeteinek vezetői a baráti együttműködés további lehető ségeiről tárgyaltak. Az ott felvetett terveket tettek követték, majd az elmúlt év decemberében egy nagyszabású rendez­vény, melynek színhelye a fennállásának 750. évfordulójára készülő kelet­szlovákiai központ, Kassa jKoSicejvolt. A fémkohászattal foglalkozó tudo­mányos diákkörök első nemzetközi versenyére mintegy hatvan főiskolás érkezett, köztük szovjetek, magyarok, románok, lengyelek, NDK-beliek, míg hazánkat az ostravai, prágai, plzefti, brnói és kassai műszaki főiskolák legügyesebb hallgatói képviselték. Három témakörben összesen 37 szakdolgozat került a szakemberek­ből álló bizottság elé. A fém- és acél­kohászattal foglalkozó témakörben Milan Kysel és Zdenék Malinsk? ré­vén hazai győzelem született. A Kas­sai Műszaki Főiskola Kohómérnöki Karának ötödéves hallgatói tudomá­nyos munkájukban a nagyolvasztó­ban végbemenő pörkölés termovlziős berendezés segítségével történő irá­nyításával foglalkoztak. Tervezetük megvalósítása nemcsak az égési zóna egyes hőfokainak pontos megállapí­tását jelentené, hanem többek között csökkentené az olvasztáshoz szüksé­ges tüzelőanyagot is, ami nálúnk kö­zel húsz százalékkal több, mint a Szovjetunió kohóiban. A termelési folyamat automatizálá­sának és ésszerűsítésének kérdéseivel foglalkozó csoportban kilenc dolgo­zat volt. Az első helyet Vjacseszlav Jurijevics Zimin és Michal Eugenevics Pribavkin szovjet páros szerezte meg. A színesfémek kohászatát tárgyaló témakörbe érkezett 12 munka közül Szergej Tyimofejevics Maszlikov és Irina Vlagyimirovna Kocserovszkaja moszkvai főiskolásoké tartalmazta a legértékesebb ismereteket, újításokat. A két szovjet fiaital a kevés ezüstöl tartalmazó réz-ezüst ötvözet fizikai és kémiai alapkérdéseinek vizsgálatával a kassai versenyt megelőzve otthon szabadalmazás! jogot szerzett. Havszkij professzor A verseny kiértékelése egyértelmű igenlő választ adott arra a kérdésre, hogy érdemes-e hasonló rendezvénye­ket szervezni. Az . egyes főiskolák szakembereinek az volt a véleménye, hogy nemcsak érdemes, hanem szük­séges hasonló jellegű együttműködés, mivel a KGST-tagországok műszaki főiskolái a jövő szakembereinek ne­velésében egyazon célt követnek, s •közösen a nehéz kérdések is köny- nyebben megoldhatók. Nyikolaj Nyikolajevics Havszkij professzor, a Moszkvai Acél- és önt­Vjacseszlav J. Zimin örült a sikernek vénytudományi Főiskola rektorhelyet­tese elégedett volt a fémkohászattal foglalkozó tudományos diákkörök első versenye nemzetközi színvona­lával. — Az a meggyőződésem, hogy az ilyen találkozók, tapasztalatcserék nagyban befolyásolják a fémkohásza­ti kísérletezések eredményességét, magát a kohászat fejlődését és nem utolsósorban a jövő szakembereinek tudását. A versenybe benevezett mun­kák színvonala különböző volt, ami többek között azzal magyarázható, hogy ennek a tevékenységnek alap szabályzata és gyakorlati megvalósí­tása államonként változó, valamint azzal is, hogy ebben a szakban most volt az első nemzetközi forduló. Ugyanakkor örvendetes, hogy a jelen­levők magas szakmai tudásról adtak tanúbizonyságot. A jövőben szeret­nénk ezt a tevékenységet rendszere­síteni, természetesen úgy, hogy min­den államban hasonló felépítésű le­gyen a mozgalom.- Stefan Majeröák egyetemi tanár szerint a második csoportba tartozó dolgozatok színvonala igen jó volt. Akadtak olyanok is, amelyeknek a megvalósítása jelentős gazdasági hasznot eredményez. Közéjük tartozik a Maszlikov—Kocserovszkaja kettős munkája is, mely elsősorban azt vizs­gálja és tárgyalja, hogy hogyan lehei a leggazdaságosabban ezüstöt termel­ni olyan melléktermékekből is, melyet néhány évtizeddel ezelőtt már nem tudtak tovább hasznosítani, hulladék­ként kezelték. Ennek a bonyolult ké­miai eljárásokat igénylő folyamatnak elsősorban mi vennénk nagy hasznát, mivel nyersanyagaink érctartalma elég alacsony. Vítézoslav Vítek főiskolai tanárnak az volt a megfigyelése, hogy a mun­kák többsége igyekezett összekapcsol­ni az elméletet a gyakorlattal. Ilyen volt Zimin—Pribavkin munkája, mely a kohászatban jelenleg nagyon idő­szerű és kulcsfontosságú kérdésnek tartott égési folyamat vizsgálását igyekszik tökéletesíteni. Az NDK-ból érkezett munka, melynek Konrád Schön és több társa a szerzője, más­fél millió márka megtakarítást ered­ményez a kerámiaiparnak, mivel az új folyamat bevezetésével kevesebb n selejt. Alojz Paíák professzor, a Kassal Műszaki Főiskola rektora az együtt működés elmélyítésével kapcsolatban megjegyezte, hogy a kassai és moszk vai főiskolák együttműködése 15 év vei ezelőtt kezdődött. Azóta mindkét fél, de elsősorban a kassai veszi hasz­nát ennek a gyümölcsöző kapcsolat­nak. Pazák professzor azt is elmon­dotta, hogy a Kassai Műszaki Főisko­lán nagy figyelmet szentelnek a tudo­mányos diákköri tevékenységnek. Eb­be az önkéntes munkába a hallgatók mintegy húsz százaléka aktívan be­kapcsolódik, a főiskola kohómérnöki karán pedig minden negyedik hall­gató. Közülük sokan diplomamunká­nak is azt a témát kapják, amellyel a diákköri tevékenységben foglalkoz­tak. Szergej Maszlikov és Vjacseszlav Zimin örültek a sikernek. Maszlikov szerint — aki az idén fejezi be ta­nulmányait és a főiskolán kap állást Alojz Paiák, a Kassai Műszaki Főisko­la rektora-- a munka sok időt vett igénybe, főleg vasárnapokat, de szerette csi­nálni, örömét lelte venne. Társa, aki szintén a főiskolán marad, nagyra ér­tékelte az ilyen tapasztalatcserét, is­merkedést, melynek — szerinte: „Az ember a jövőben csak hasznát ve­heti“. Magyarországot ezen a nemzetközi találkozón a Miskolci Nehézipari Mű­Szergej T. Maszlikov az egyik díjnyer­tes dolgozat szerzője szaki Egyetem hat végzős hallgatója képviselte, Szűcs István egyetemi ad­junktus vezetésével. Győri Mária, Ihász Sándor és Macher Frigyes el­mondták, hogy náluk a diákkörök munkáját támogatják úgy, mint a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és az NDK-ban, ahol a heti tantervbe is jut egy-két óra. Magyarországon és Lengyelországban csak szabad ide­jükben foglalkozhatnak a diákok az ilyen tevékenységgel. A bizonyos hát­rány ellenére is munkáikat a bizott­ság jól értékelte és az sem okozott számukra különösebb gondot, hogy a munkát orosz nyelven kellett bead­ni és megvédeni. A tüzeléstant, önté- szeti és fémalakítő tanszékek hallga­tóinak öt munkája közül Szalma Ist­váné volt a legértékesebb, azaz az LD konverterben végbemenő folyama­tok vizsgálatával foglalkozó dolgozat a második csoportban a 16 munka között a negyedik helyre került. A baráti államok főiskolásai, akik a versenyen kívül meglátogatták a Magas-Tátrát és egy hangulatos is­merkedési esten is részt vettek, azzal búcsúztak Kassától és egymástól, hogy a közeljövőben ismét találkoz­nak, persze nem versenyen, hanem az életben, a termelésben felmerülő ne­hézségek megoldásakor. GAZDAG JÓZSEF ÚJ szú | A magyarországi csoportból: Győri Mária, Ihász Sándor és Macher Frigyes (A szerző felvételei)« |

Next

/
Oldalképek
Tartalom