Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-06 / 289. szám, szombat
Téli méhesben A méhész aznapra a kert rendbehozását tervezte. A fák letöredezett ágait szedegette össze, amikor ráköszöntünk r kerítés mellől. — Annyi a dolgom... — jegyezte meg, miután visszaköszönt. — Most, amikor a méhek már téli nyugovóra tértek? — Ö, az átteleltetés nemcsak annyiból áll, hogy amikor beköszönt a hideg, bezárom a kap- tárakat, tavasszal meg kiengedem a méheket — szolgált magyarázattal Török Béla, majd beinvitál bennünket a kertbe, amely a Zselízi (Želiezovce) Állami Gazdaság lont ói (Lon- tov) méhészének otthona. HANGULATOS MÉHÉSZTANYA Kacskaringós, téglából épített lépcsőn közelíthettük meg a kertkaput. A kert juhar-, akác-, gesztenye-, hárs- és diófáinak levele már lehullott, de csupaszon is hangulatossá tették a méhész birodalmát. A zöldszínű kaptárak a fák között sorakoztak. A szorgalmas méhek szorgos gazdája látva a munkája iránti érdeklődésünket, abbahagyta a nagytakarítást, és megpróbált beavatni bennünket a sikeres méztermelés titkaiba. Közben csodáltuk, milyen sokat tud a méhek életéről, milyen otthonosan mozog bonyolult világukban. — Elvégre húsz éve vagyok méhész — mondja, s a méhek világa nem is olyan bonyolult. AMILYEN AZ ANYA... Elmagyarázza, hogy a méhészkedés alapjául bizonyos számú család szolgál. Neki százhatvan család van a gondjaira bízva. A családok ősidők óta ugyanolyan törvényszerűségek szerint élnek, szaporodnak, tagozódnak, anyaméhre, herékre, dajkaméhekre és munkásokra. Egy-egy családnak körülbelül húszezer tagja van. Amit az anya szerepéről mesélt, az szakmai körökben jól ismert, a laikus számára viszont érdekes. — A méhészcsaládra az a mondás érvényes, hogy: „amilyen az anya, olyan a család“. Ha nem megfelelő, vadak, szúrósak a méhek, kínozzák a méhészt és a környékbelieket. Ekkor le kell váltani az anyát. Máskor meg anyásítani kell. — Ez mit jelent? — Erre akkor van szükség, ha az anya elpusztul. Télen számtalanszor előfordul az ilyesmi. — Honnan tudja ezt meg? — A téli teendők egyike éppen az — válaszolja —, hogy fülhallgatóval rendszeresen ellenőrzőm hogyan viselkednek a kaptárban a méhek. Ha zúgnak, zsibonganak, akkor az árvaságra jutás fájdalmát juttatják kifejezésre. Jó, hogy jelzik ezt, mert anya nélkül aligha telelne át a család, és az utánpótlás sem lenne biztosított. Török Béla ügyes méhész, nem éri váratlanul az ilyen eset, hiszen vannak tartalék anyái. A szakmabeliek jól tudják, hogy anyát nevelni nem is olyan egyszerű. MIRE KITAVASZODIK — Mi tartozik még a téli teendői közé? — Hogy nyissam, csukjam a röpnyílásokat. Hadd menjenek ki a méhek, ha jó idő van, s legyenek bezárva ha nagy a hideg, mert az utóbbi veszélyezteti az életüket. További kedvelt téli foglalatosság a keretkészítés. Ezeket be is kell hálózni és műlépezni. Mire a 700—800 keretet elkészítem ki is tavaszodig — S aztán mi következik? — Teherautóra rakjuk a kap- . tárakat, és „vándorútra“ kelünk. Legelőször a repcetábla szélén ütjük fel a tanyát, majd az akácerdőben. Innét megyünk a napraforgó mellé. Miközben a növény virágából a méh kiszívja a méz alapanyagát, be is porozza azt. A méhes megporzásnak nagy a gazdasági jelentősége. Például a napraforgó, -repce, len, lucerna, továbbá számos zöldség és gyümölcs úgynevezett önmeddő kultúrnövény. Méhes megporzás esetén jelentős többlettermést adnak. A méhmegporzás az önmegtermékenyülő növényfajtáknál is igen hasznos. — Ezzel magyarázható, hogy gazdaságunkban nagy becsülete van a méhészetnek. Ha például vegyszeres védekezésre van szükség valamelyik növénynél, akkor erről mindig idejében értesít az agronómus. Amíg a vegyszer káros hatása el nem múlik, a méheket nem engedem ki. Éppen ennek a jó együttműködésnek köszönhető, hogy vegyszerhasználat következtében nálunk még nem pusztultak. el nagyobb arányban a méhek. —„ A SOKHASZNÜ MÉHÉSZKEDÉS — A méz keresett táplálék, gyógyszerként is használatos. — Méheim az idén három tonna mézet hordtak össze, pedig ennek csak a felét terveztük. Nálunk az akáccal dől el az év eredménye. Éppen az akácvirágzáskor naposv páradús volt a levegő, s ezt a méhek jól kihasználták. Egy kilogramm mézért huszonöt koronát fizetnek a felvásárló szervek. Így könnyen kiszámíthatjuk, hogy mennyi pénzt hozott a konyhára ez a méhes. A megporzás hasznát pedig egyszerűen nem lehet számokban kifejezni. A méztermelés további előnye, hogy nem köt le földterületet, nem igényel sok munkaerőt. De annál több munkaszeretetet, soksok szakértelmet, szorgalmat. E tulajdonságokból és képességekből pedig Török Béla esetében nincs hiány. KOVÁCS ELVIRA Ki munkakörnyezet - kiváló eredmények Az ipolynyékj (Vinica) Béke Efsz baromfitenyésztői között Az országúiról nézve repülő- hangárnak is nézhetné a szemlélő a „csupafémből“ készült hatalmas épületeket. Katonás rendben sorakoznak egymás mellett, pedig semmi közük sincs a hadsereghez. Szerényebb és jóval békésebb Gólokat szolgálnak ezek: egynapos csirkék érkeznek ide, hogy öt hónap után tojókká fejlődve átkerülhessenek a ketreces tojó pavilonokba. Az ipolynyéki Béke Efsz két évtizedes baromfitenyésztésének van eredménye, látszata. Az évek hosszú sora alatt elért termelési eredmények szakértelemről, becsületes munkáról tanúskodnak. Az itt dolgozó szocialista munkabrigád tagjai Fekete Lászlóné irányítása mellett valóban lelkiismeretes, sikeres munkát végeznek. Ennek meggyőző bizonyítéka az aranyfo- kozat, melyet baromfitenyésztésben dolgozó versenyző munkabrigád elsőként szerzett meg a közép-szlovákiai kerületben. Fekete Lászlóné a csibeneveidében dolgozik. Munkatársai: Garaj Istvánné, Krazsnica fó- zsefné, Lukács Imréné, Rados Béláné és Rétsán Tibor zootechnikus segítségével gyorsan lekerültek az ottjártunkkor érkezett naposcsirkék a kocsiról. A szükséges tennivalók után a brigád vezetője röviden megismertetett a részlegen folyó munkával. — Feladatunk az, hogy a naposcsibékből jól fejlett, egészséges, nagy hozamú tojókat neveljünk. Erre öt hónapunk van, de talán mondani sem kell, hogy ennek jelentős részét fokozott gondozással kell eltölteni. — Meglepő itt a tisztaság, a példás rend. — A tisztaság fél egészség, tartja a közmondás, de ez nem csupán az emberre vonatkozik. Az állattenyésztésben is nagyon fontos szerepe van, ezért ügyelünk annyira a rendre, a tisztaságra. Most egyébként „nagytakarítás" utám vagyunk. Az előző állomány elszállítása után ugyanis „tetőtől talpig“ kitakarítjuk a pavilonokat, fertőtlenítjük, hogy az érkező új szállítmány minden szempontból kifogástalan helyre kerüljön. — Szállítás közben nem fáznak meg a csirkék? — Kizárt dolog, hiszen szellő« dobozokban, de légkondikerülhet közéjük, ami elenyésző mennyiség. — Az itt felnevelt csirkékből általában jó tojók válnak? — Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy igen. Persze, volt már gyengébb „eresztés is, de az nem csupán a mi hibánk, hiszen befolyásolja az érkezett naposcsibék minősége is. mm O/ otthonukba kerülnek a naposcsibék, lobboldalt Fekete Lászlóné brigádvezetö - (A szerző felvétele) cionált zárt kocsiban szállítják ide a keltetőből. Itt aztán családokat alakítunk belőlük. Egy- egy két négyzetméteres alapterületű ketrecben 100 csirkét helyezünk el. Később, hathetes koruktól, ötven darab kerül egy ketrecbe. A négy pavilonban 86 ezer csirkét tudunk elhelyezni egyszerre. Évente kétszer cserélődik az állomány: mennek a tojók, érkeznek a naposcsibék. — Az ideérkezett csirkék mindegyikéből tojó lesz? — A Társult Mezőgazdasági Keltetővállalattól igen jó anyagot kapunk. Japán szakemberek nagy gyakorlattal állapítják meg a kikelt csirkék nemét és aszerint csoportosítják ezeket. Legtöbb két százalék másnemű — Itt, a községtől távol nem unalmas a nap? — Nincs idő unatkozni, mert állandóan van tennivaló. Reggel etetéssel kezdünk, majd ellenőrizzük az állományt, takarítunk, ellenőrizzük a hőmérsékletet. — De jut idő a környezet- szépítésre is, mert látom, rengeteg virágágy van a pavilonok körül. — Virág nélkül el sem tudnánk képzelni Itt az életet, arra kell időt szakítani. Tavasz- szal és nyáron rendkívül szép itt minden, rengeteg virág, száz meg száz rózsa virít, illatozik. Jól is esik, amikor észreveszik, megdicsérik, akik pl/ő^zör járnak itt. BÚJl'OS JÁNOS Vítfi-e kíbr&ko! igénk? A tyúkokat bizonyos idő elteltével kibrakolják — mond ta az előadó a korszerű tojástermelésrő) szóló előadás során. Az előadás hallgatói tudtak szlovákul, így nagyjából meg értették, miről van szó: hogy tudniillik a már kevés vagy rossz minőségű tojást termelő tyúkokat kiválogatják, és eltávolítják az állományból, röviden: kiselejtezik. Hogyan került a magyar nyelvű előadásba a kibrakot szó? Nyilvánvalóan a szlovák vybrakovat' igét próbálta az előadó lefordítani, s hogy mennyire helytelenül, az mosl mindjárt ki fog derülni. Nézzük csak meg közelebbről az említett szlovák igét, Alapszava a német eredetű brak főnév, amely értéktelen tárgyat, hibás gyártmányt, tehát selejtet, esetleg silány emberpéldányt, afféle söpredéket jelent. A brak főnévből képzett vybrakovat ige első jelentése kifoszt, kirabol, kiürít, esetleg kirámol“, második jelentése kiselejtez, kimustrál — például elöregedett, hasznavehetetlen állatokat. A ma gyár nyelv sem a brak főnevet, sem a belőle képzett bra- kol, kibrakol igét nem ismeri, hiába is nyomoznánk ezek után szótárakban, irodalomban vagy az idegen hatásnak ki nem tett magyar nyelvterületen a köznyelvben. Mint „újításra“ igazán nincs rá szükség, hiszen nélküle is pontosan ki tudjuk fejezni azt, amit a szlovák nyelvben jelent. Ha a szlovákban a vybrakovat igét abban az értelemben használjuk, hogy értéktelen, rossz minőségű, használatra alkalmatlan tárgyakat, darabokat vagy valamilyen szempontból meg nem felelő, hasznavehetetlen állatokat kiváló gatnak és eltávolítanak valahonnan, akkor ezt magyarul a kiselejtez, esetleg a kimustrál igével kell kifejeznünk. Az elöregedett tojós tyúkokat tehát kiselejtezik az állományból, nem pedig kibrakolják. MAYER JUDIT Az ürcsaiádról Mit jelent a címszó? Talán azt, hogy egy új „családos űrrepülés“-1 jelentő kifejezéssel gazdagodott nyelvünk? Van egy több űrhajóssal büszkélkedő családról értesít? Netán az űrpilótáknak tágabb családjára, azaz fokozatosan bővülő nemzetközi táborára utal? Az űrkutatás eredményeinek ismeretében nincs kizárva, hogy az űrcsaládnak ilyen széles jelentésköre alakuljon ki. Ezúttal azonban mást akar mutatni: az űr szó családját. Mert ahogy az űrtechnika fejlődik, az űrtudomány gazdagodik, az űrszók is egyre szaporodnak. Vannak köztük olyanok, mint például az űrállomás, teherűrhajó, űrutas, űröltözék, űrugrás stb., amelyek viszonylag már idősebbek, már-már közismertek, és a szótárakba, kézikönyvekbe, nyelvészeti cikkekbe is bekerültek. De vannak olyanok is, amelyek fiatalabbak, és ritkábban használjuk őket. Nézzük meg hát az „űrcsaládfának" egy-két ilyen, most erősődő hajtását! Napjainkban egyre inkább eltűnnek a képzelet űrcsodái, sokasodnak viszont a valóságos űrbravúrok. Az űrkomplexumon, az űrhajó (k)ból és állomásból álló űrépítményen űrmaratonra, azaz hosszú űrtartózkodásra nyílik lehetőség. Az űrkettősök (vagy űrpárosok) és az űrnégyesek tagjai között űrdruzsba, vagyis űrbarátság szövődik. Az űrhajós- társak űrkísérleteket végeznek, űrfelvételeket (űrfotókatj készítenek; munka után űrfürdőt vesznek, űrkonzervből űrmenüt fogyasztanak: és kikapcsolódnak az űrkönyvtárban, az űrkoncerten. Orkerékpárra ülnek, vagy űr gimnasztikával edzik testüket: és ha mindezek ellenére felütné fejét az űrhajósnátha, meg az űr-tengeribetegség, az űrtréfa is segít túltenni rajtuk. Közben mi a Földön az űrexpedíció űréletéről a rádió ürhíreiből, a televízió űr összefoglalójából értesülünk. Ha a kozmonauták visszatérnek közénk, űr sajtókonferenciát tartanak. Közlik tapasztalataikat az űrtudósokkal, hogy folytatódhassanak az űrgenetikai, az űr orvosbiológiai stb. vizsgálatok, hogy továbbléphessen többek között az űrorvostudomány. Érdeklődik a (világ)űrjog is, és szabályozza az ember ürtevékenységét. Az űrfejlemények a földi élet egyéb területein is éreztetik hatásukat. A bélyeggyűjtőknek űrhajósblokkot adnak ki, főilendítve az űrbélyeggyűjtést. Szórakoztatásunkra űropera készült, űrdiszkót szerveznek. Egy filmnek Dr Odüsszeia a címe. A mindennapjaink sokszínűségéről tudósító sajtó nyelvében pedig olyan egyéni szólelemények látnak napvilágot, mint az űrközösség, űrtárgy, űrhulladék stb. íme mind több szavunk társul az űrhangsorral. Nyilván, hiszen az űrhajózás lankadatlanul tágítja az emberi élet színterét. Napról napra terebélyesedik az „űréletfa“. MOLNÄR ZOLTÁN MIKLÖS Autók, motorok Amikor az egyik lapban azt olvastam: Renault-tül, és Zasztawa, és ugyanaznap azt hallottam: Sevrolettel — ak kor jöttem rá, hogy beszélni kellene egyszer az autók és motorok nevének írásáról és kiejtéséről. Ismeretük ma már a kultúrához tartozik —, mondjuk ki, írjuk le hát e neve két egységesen, „kulturáltan“. Mert bizony a Renault-nak nem hangzik az utolsó két betűje. így ejtik: rönó, raggal tehát így írhatjuk: Renault-va\. Farmotoros kis modellje nem Dauphin (döfen), hanem Dauphine (döfin), vagyis „trónörökösnő“, nyilván mert a franciában az automobile, sőt a voiture (jármű) szó is nőnemű. A Cietroent is hallottam cé-vel, pedig az, ha a francia kiejtést követjük, szitroen. A Peugeot pedig pözsó. Eddig a franciák. A Chevrolet pedig az átmenet az angol nevekhez, mert azt a gyárat egy francia ember alapította, és az amerikaiak is sevrolének mondják. Igaz, becézik is, de akkor Chevyneb írják és cséymek ejtik. (Jelentése: vadászat.) Angol márkák (a kiejtés megközelítő jelölésével): Austin (ósztin), Hillman (hilmen), Hudson (hödzn), Humber fhöm- ber), Morris Minor (marisz mejnör) Standard (sztenderd). A Jaguar — mivel magyar szó is — elfogadható, ha magyarosan ejtjük, és nem dzsegjuör-nek. De semmi esetre sem írjuk így: jaguár. És hasonlóképpen nincs ékezet az Alfa Romeo, Tatra, faiva típusok nevén sem. A Warszavát általában varszavának halljuk. Jobb, ha így mondjuk: varsava, mert a lengyel sz betű s-nek olvasandó. A jugoszláv Zastava viszont sz-szel hangzik helyesen, de írása nem Zasztava nem is Zastawa, s kií’önösen nem Zaszta wa! Lám, milyen sok beszélnivaló van o 1 REMÉNYI-GYENES ISTVÁN a 1980. XII. 6.
