Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-03 / 286. szám, szerda
JO MUNKAVAL KÖSZONTJUK A CSKP XVI. KONGRESSZUSÁT! JOBB MINŐSÉGRE, NAGYOBB HATÉKONYSÁGRA ÉS JÖVEDELMEZŐSÉGRE TÖREKSZÜNK Nagyobb teljesítmény — több prémium TAPASZTALATOK VÉLEMÉNYEK EREDMÉNYEK NEM VÁRUNK, HANEM CSELEKSZÜNK Bennünket, bútorgyártókat a CSKP KB 18. ülésén elhangzott elnökségi jelentésnek különösen az a része érintett közvetlenül, amelyben hangsúlyozta, hogy az életszínvonal fejlődése nem csupán a jóakaraton vagy az óhajon múlik, hanem a népgazdaság teljesítőképességétől és hatékonyságától, mindennapi jó munkánktól függ. Köszönet dolgozóink áldozatkész munkájának, a termelés anyagi ellátásában felmerülő problémák ellenére vállalatunk teljesíti 1980-ra előirányzott feladatait. Ugyanakkor felelősségteljesen készülünk 1981 és a 7. ötéves tervidőszak további éveinek feladataira Is. Az idén a gyártmányfejlesztési program megvalósítása eredményeként ösz- szesen 175 086 000 korona értékű árut értékesítettünk, ami lényegesen több a tervezettnél. A hazai kereskedelmi hálózatba lényegesen több új és kere-> sett terméket juttattunk, főleg lakó- és hálószoba-berendezést valamint konyhabútort, és javult az ellátás a kárpitozott ülő- garnitúrákból is. Nagy előnyre tettünk szert a szocialista országok viszonylatában az exportfeladataink teljesítésében, ugyanakkor bosszant bennünket, hogy a nem szocialista országokkal szembeni exportkötelezettségeink teljesítésében jelentős adósságaink vannak. A komplex intézkedéseket a 7. ötéves tervidőszakra történő felkészülésnek elválaszthatatlan részeként tekintjük, és mindent elkövetünk a benne foglaltak megvalósításáért. E feladat végrehajtásának értelmében a jövő évi tervet a vállalat vezető gazdasági dolgozóinak jelenlétében megvitatjuk az egyes üzemeinkben, mégpedig az üzemi termelési értekezleteken. Kidolgoztuk öz 1981-re szóló és a 7. ötéves tervidőszak egészére szóló tervfeladatokat. Az utóbbi dokumentum: saját változat. Ebben azonban csak a termelésről és a termelési terv kihasználásáról esik szó. 1981-ben termékeink 22,7 százalékát innováljuk, tervszerűen javítjuk a minőséget, kidolgoztuk a szocialista és a nem szocialista országokba irányuló export minősége fejlesztésének koncepcióját, amelynek értelmében a tőkés országokba irányuló parasztbútor-exportot 180 százalékkal növeiljük, A maszív rusztikus bútor gyártását 1981-ben kezdjük meg. Következetesen érvényesítjük a vállalatban a komplex intézkedések követelményeit, és főleg a tervezés tökéletesítésére, a termelés távlatainak megteremtésére, az önálló elszámolás rendszerének fejlesztésére, az anyagi érdekeltség növelésére és a doilgozók irányításba való bevonására fordítunk nagy gondot. Már az összes normát újra ellenőriztük, és alaposan elemeztük e szempontból is a helyzetet. Az ellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy sok mindent helyre kell hozni, és hogy a rendteremtést nagyon gyorsan végre kell hajtani, hogy optimális körülmények között kezdhessük meg az önálló elszámolási rendszer teljes mértékű érvényesítését. Kár, hogy éppen most, egy hónappal a 6. ötéves tervidőszak befejezése és a következő ötéves tervidőszak megkezdése előtt nem kielégítő a helyzet az anyagellátásban. Reméljük, hogy, a pártsziervek bíráló szavainak kellő hatása lesz, és javul e téren a helyzet. Meg kell szüntetni az elméleti jellegű, csak papíron reális anyagmérlegelési módszert. Ha ezt nem tesszük meg, a gyárakban nem válik olyanná az élet, amilyent a párt szorgalmaz. Amikor ezekről a dolgokról beszélünk, nem arra gondolunk, hogy mérsékelt, kevésbé mozgósító tervekre van szükség. Márciusban közzétették a tökéletesített irányítási rendszer főalapelveit. Mi, a vállalatban azonban még nem érezzük, hogy a felsőbb szervek, konkrétan a termelési-gazdasági egyesülések és a reszortok megfelelő nyomást gyakorolnak az érintettekre annak érdekében, hogy az elképzelések meg is valósuljanak. Mi nem arra várunk, hogy mások oldják meg helyettünk a problémákat, de az igényes feltételek között szükség van az összes tényező munkájának összehangolására. Vállalatunk rugalmasan reagál az Igényekre, megfelelően módosítja a termelést és a választékot, hogy így optimálissá váljon a terv teljesítése. RUDOLF MIKULSKÝ, a Topoľčany! Mier Bútorgyár igazgatója Az érsekújvári (Nové Zániky) konzervgyárban az idén 2700 tonna bébiételt gyártanak, ami 200 tonnával több, mint tavaly. Két új termékkel bővítették az áruválasztékot is, jelenleg 6 terméket bocsáta* nak piacra. A felvételen Alžbeta lvaničová mérnök ellenőr- zi a poharakba töltött bébiétel minőségét (Felvétel: B. Palkovič — ČSTK) Nem véletlen, hogy engem, mint vállalatunk kalkulációs, költségszámítási osztályának vezetőjét a jövőt Illetően ezek a gondolatok foglalkoztatnak. Azt is elmondom, miért? Egy egész tervidőszak eredményeiek mérlegelésén dolgozunk, és egy újabb, minden szempontból igényesebb ötéves tervidőszak előkészítésén is munkálkodunk. Tudatában vagyunk, hogy az új esztendő, s egyben a következő ötéves tervidőszak első napjától az elért nyereség arányától függően tölthetjük fel vállalatunk alapjait. Éppen azért jobb minőségre, nagyobb takarékosságra, jövedelmezőségre és minél nagyobb vállalati haszonra törekszünk. Sajnos, saját tapasztalataink alapján tudjuk, mi csökkenti termelésünk hatékonyságát és mi nehezíti a tervezett nyereség elérését. Az idén sem teljesítjük a nyereségtervet. A tervezett 55 millió korona helyett csupán 22 millió korona nyereséggel számolunk. Gazdálkodásunk ilyen Irányú alakulásán feltétlenül változtatni akarunk. Az árutermelési terv nem teljesítése maga után vonja a meghatározott kiadások növekedését, s főleg az elvárt nyereség csökkentését. Eddigi tapasztalataink szerint a negyedévenként megváltoztatott áru- termelési tervek a mi esetünkben mindig növelték a tervezett költségeket és csökkentették a várt nyereséget. Ilyen, a gazdasági eredményeinkre kedvezőtlenül kiható termelési tervmódosításokkal a jövőben nem érthetünk egyet. Azt sem hallgatom el, hogy vannak hibáink az anyaggazdálkodás területén is. Gyakran jelentős mennyiségű hulladékanyag halmozódott fel az árutermelés folyamán. Számolnunk kell azzal, hogy az új évtől sen- kitől sem várhatjuk termékeink fogyasztási normáinak növelését, mert mi esetleg drágán, a megengedettnél több anyagot felhasználva termelünk. Ezért olyan intézkedéseket kell tennünk, hogy a rendelkezésre álló anyag lehető legjobb kihasználására ösztönözzük a dolgozókat. Ezenkívül fel kell számolnunk a gazdasági és társadalmi szempontból nem célszerű, kevés hasznot hajtó termékek gyártását. Ezekről a problémákról eddig elég sokat csevegtünk, de a rendezésük érdekében vajmi keveset tettünk. Az eddiginél többet kell tennünk termékeink minőségének további javításáért is. Az idén például a nem megfelelő minőségű termékek vállalatunkban közel 1,5 millió koronával csökkentik az áruértékesítésből származó bevételt, illetve a nyereséget. A komplex intézkedések a jobb gazdasági eredmények elérhetősége szempontjából nagy súlyt helyeznek az önálló elszámolási rendszer bevezetésének, alkalmazásának fejlesztésére. Ezt úgy tudjuk elérni, ha minden termelési központ, üzemrészleg jól kiegyensúlyozott termelési tervvel, a termelési folyamathoz szükséges megfelelő műszaki felkészültséggel is rendelkezik. Sajnos, nam mondhatom, hogy nálunk ezen a téren minden rendben van. Lassan itt az új év és néhány üzemünkben, termelési központunkban — az áruértékesítési szerződések késedelmes megkötése miatt — még ma sem tisztázottak az 1981 első negyedére véglegesen érvényes termelési tervfeladatok. Tudatában vagyunk, hogy vállalatunkban még elég sok kihasználatlan taralék van. Jobb szrvezéssel, céltudatosabb, körültekintőbb munkával kell a vállalatunkban jelentkező hibákat felszámolni, illetve megelőzni. MEI.ICHER TATAR, a Sviti TATRASVIT Vállalat költségszámítási osztályának vezetője dolgozókkal kapcsolatban, hanem jobb lehetőségeket teremtünk a munkák végzésére is. A hetedik ötéves tervidőszakban pl. üzembe helyezzük a légkon- díciónáló berendezést, és több munkafolyamat végzését gépesítjük, tesszük könnyebbé. Az intézkedések alapelveinek megfelelően nem a dolgozók számának növelésével, hanem a lehetőségek jobb kihasználásával és a berendezések korszerűsítésével növeljük a termelést. A vágóberendezés korszerűsítése után már óránként ötezer baromfit vághatunk le. Fokozódik a munka termelékenysége a kartondobozok gépi zárásával is. A csomagolóanyag gazdaságosabb felhasználásával pedig évente mintegy ötvenezer korona értékű fóliagöngyöleget takarítunk meg. KOHEL LÄSZLÖ, a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) baromfifeldolgozó üzem vágórészlegének vezetője adat a munkaidő gazdaságos kihasználása és a munkából való távolmaradás százalékának csökkentése. Nálunk pedig minden perc számít, mert a berendezés teljesítménye nem fokozható. Amit munkaerőkiesés miatt elmulasztunk, később már nem tudjuk pótolni. Ezen a téren is változásokat akarunk eszközölni. Elég sokan maradnak távol a munkából gyűlése-i zések miatt is. Véleményem szerint a komplex intézkedések jobb minőségű munkára ösztönzik a dolgozókat. Érdekük lesz, hogy nagyobb teljesítményt nyújtanak és jobb minőségű terméket készítsenek. Eddig a prémiumalap jelentős részét függetlenül attól osztottuk el, 'hogy ki hogyan dolgozott. A jövőben azonban lényegesen több prémiumot adunk azoknak, akik normájukat túlteljesítik. Az intézkedések érvényesítése révén nemcsak nagyobb követelményeket támasztunk a A tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex Intézkedésekkel tanfolyamon ismerkedtünk meg. Azóta alaposan átgondoltam, mit tehetnénk munkahelyünkön a termelés növeléséért. A részleg dolgozóit Is tájékoztattam a komplex intézkedések lényegéről, arról, ttogy ezek értelmében a jövőben mit vár el tőlünk a társadalom. Bízunk abban, hogy a szigorúbb követelményeknek megfelelően tudunk dolgozni a jövőben, mert részlegünkön már az előző években is állandóan fokozódott a munkatermelékenység, javult a minőség és bővült az áruválaszték. Ugyanannyi dolgozóval például 1979- ben 5150 tonna baromfit vágtunk le és dolgoztunk fel, az idén pedig már ez a mennyiség 5950 tonna lesz. Az eredményekkel azonban nem vagyunk elégedettek. Nem használjuk ki folyamatosan a vágó- berendezést. Egyrészt azért, mert a partner mezőgazdasági üzemek egyes időszakokban nem szállítják rendszeresen a vágóbaromfit, másrészt azért, mert a berendezés karbantartása sem mindig megfelelő. Olykor meghibásodik, és ezért nem tudjuk teljesíteni a tervet. óránként 3000 csibét kellene levágnunk, de az említett oktok miatt ez gyakran kevesebb. Gyakran szólunk és a komplex intézkedésekkel kapcsolatban is szóltunk a baromfi lehető leggazdaságosabb feldolgozásának fontosságáról. Előfordul ugyanis, hogy a máj és más étkezésre alkalmas belsőrész a lefolyó csatornába kerül, és általában több a hulladék a megengedettnél. Számításom szerint, ha e téren kedvező változást érnénk el, a dolgozók jobban betartanák az előírt feldolgozási normákat, akkor évente 1 300 000 korona értékű áruval többet állíthatnánk elő ugyanannyi baromfiból. Ezzel a problémával nagyon komolyan foglalkozunk, és a munkacsoportok felajánlásaiból arra következtethetünk, hogy dolgozóink megértették a követelményeket. Üzemünkben is fontos felFELKÉSZÜLTEM VÁRJUK AZ ÚJ ÉVET Mi, a gazdasági vezetők már a gazdaságirányítás tökéletesítését célzó intézkedések főbb részeinek előzetes ismertetése után is, de még inkább ennek folyamatos konkretizálása és törvényerőre emelése folyamán elkezdtük azt a két részből álló folyamatot, amelynek első részét a komplex intézkedések megismerése és elsajátítása képezi, a másodikat pedig ezeknek a gyakorlatban való felhasználása. Tudatosítjuk, hogy a népgazdaság irányításában egyre inkább érvényesülnie kedl a rugalmasságnak, a távlati tervezésnek és a tények átfogó megítélésének. Erre azért lesz szükség, mert az operatív döntéshozatal többnyire egyoldalú szemléleten alapszik. Az Ilyen szemléletet érvényesítő gazdasági vezető pedig nem veszi és nem is veheti figyelembe az összefüggéseket, és tulajdonképpen ezek általában utólagos reagálások a meglevő vagy gyakran túlérett problémákra. Tudjuk, hogy nem kis feladat vár ránk, mivel a komplex intézkedések alkalmazása során meg kell vívni a harcot az emberek eddigi gondolkodásmódjával és tevékenységével szemben is. Ezért üzemünk egyes szakelőadói segítségével, akik már korábban részt vettek a felsőbb szerveink által megrendezett előadásokon és szemináriumokon, tanfolyamokat, előadássorozatokat tartunk a termelés szervezésében és irányításában részt vevő, valamint más fontos területeken tevékenykedő gazdasági vezetőink és szakszervezeti dolgozóink számára. Legnagyobb figyelmet a jövőben a nyereség növelésére és az állóeszközeink, valamint termelési alapunk rentabilitásának növelésére fogjuk fordítani, ugyanis ezektől függ majd egész bérrendszerünk új koncepciójának a megvalósítása és ösztönző hatosainak növelése. Vezető dolgozóink már elkezdték az egyes mutatók komplex intézkedéseknek megfelelő átértékelését. Kimutattuk pl., hogyan fog alakulni az egyik alapvető minőségi mutató, az úgynevezett saját teljesítmény, továbbá a termelési alap rentabilitása, az önköltség és a tiszta nyereség. Átértékeltük továbbá a nyereség, az anyagigényesség, valamint az élőmunka arányát és ezek kölcsönhatásait az egyes konkrét termékeinkre is úgy, hogy az ez évben elért, s így átszámított valóságot hasonlítottuk a jövő évre tervezett arányokhoz. Ezeknek, és a további intézkedéseinknek az a célja, hogy az adott körülményekhez mérten minél jobban felkészülve kezdjük el üzemünk gazdasági életének irányítását az elkövetkező ötéves tervidőszak éveiben. Említésre méltó az is, hogy — az önálló elszámolás elvéből kiindulva — üzemünket 13 gazdasági egységbe és ezeket további 11 költségvetési egységbe soroljuk. Az anyagi érdekeltség mutatóit is megváltoztatjuk, elsősorban az önálló elszámolási rendszer elvén gazdálkodó gazdasági egységek vezető és irányító dolgozóinak bérezésére vonatkozóan. A cél, hogy ne csak az alapbérük, hanem főként a bérük ösztönző részének, vagyis a prémiumnak alakulását szabályozzuk az általuk trányított gazdasági egység eredményeinek függvényében. Üzemünk termelésének egyre nagyobb részét képezi a mező- gazdasági gépek és berendezések gyártása, ezen belül elsősorban a 4- és 6-soros burgonyaültetőké. Ezeket a gépeket a KGST keretén belül — a Szovjetunió kivételével — a jövőben csak üzemünk fogja gyártani. Tudatosítjuk, hogy cs nán gazdasági eredményeink teszik lehetővé üzemünk termelési alapjának további fejlesztóeát SZABÓ LAJOS, a Prostöjovi AGROSTROJ Vállalat komáromi (Komárno) üzemének gazdasági igazgató-helyettese
